Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
Kolozsvár, 1901. jamtárius 21. felzúdulása jellemzi a függetlenségi párt mai sziliemét. Hentz Károly: Mikor lépsz vissza a függetlenségi pártba? Egy hang: Még a választások előtt. Beaedek János két javaslatot nyújt fee, mely szerint a katonatiszti kaszinó el- türlendő. Szónok ezután szünetet kér, melyet az elnök megad. Szünet után Benedek János újból folytatja beszédét és különösen a párbaj ellen szól Vávay Lajos elnök figyolmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Benedek János: En azt teszem Mert addig nem szavazom meg az ujoncjavaslatot, míg a hadseregből a párbajt ki nem küszöbölik. JtekelfalusNy Lajos válaszol Benedek János ama megjegyzésére, hogy katonáéknái a közlegénynek nincs becsülete. A honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a közlegénynek épp oly becsülete van, mint akár a táborszernagynak. Pető Sándor határozati javaslatot, nyújt fee, hogy az 1909. évi ujoncjutalékra vonatkozó törvényjavaslat előtt terjesztessék be a katonai büntető perrendtartás reformja a magyar nyelv, a közvetlenség, a nyilvánosság és a védelem elveivel. Farkasházy Zsigrnond, Lengyel Zoltán a házszabályokhoz szólnak Ezután megállapítják a holnapi napirendet JLengyel Zoltán kifogásolja, hogy a bécsi—pozsonyi villamos ügyét holnap tárgyalják, de a Ház az elnök javaslatát fogadta el, mi?e az ülés véget ért. Kolozsvár városának rövid időközben •»már a második nagy halottja van. Metzl Hugó dr. a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen a német nyelv és irodalom tanára Báród és Nagyvárad között a vonaton meghalt. Hogy ki volt Meltzl Hugó dr., azt Kolozsvárt igazán felesleges hangsúlyozunk Az egyetem azon professzorai közé tartozott, akik a tudományt a tudományért művelik s akik hivatásukat mindenben és mindenkor a leg lelkiismeretesebben teljesítették, Tudása tanári készültsége Európaszerte általános elismerést szerzett az ősz tudósnak. 1872. év óta, tehát megnyitása óta volt tanára a kolozsvári egyetemnek. Zajtalan, a hangos reklámokat kerülő munkássággal szakadatlanul dolgozott szakjában s több generáción átvitte be tudását a magyar közéletbe. S most, hogy kissé különc külsejű alakja végleg letűnik Kolozsvár utcáiról és a város elveszíti egyik külső megjelenésében is érdekességét — most fogják igazában méltányolni tudni azt a pótolhatatlan veszteséget, mely halálával a kolozsvári egyetemet és a magyar tudományosságot egyáltalán éri. A magyar irodalom is egyik erős támaszát veszti el benne. Eltekintve saját irodalmi termelésétől, melynek javarésze fordításokra esik, sok szolgálatot tett Petőfinek és Eötvösnek a külföld előtt való megismertetése érdekében. Két nyelvű magyar és an- ' .ÚJSÁG" goi irodalmi értesítőt is adott ki e célból Kolozsvárott és Londonban. Tudományosságának és érdemeinek legbiztosabb fokmérője az általános elismerés, mely a világ legkülönbözőbb egyesületeinek tagválasztásai által nyilvánult meg. Jellemző, hogy az öreg tudós ezelőtt két évvel — mint ismeretes — a Szász József részéről a parlamentben erős támadásokban részesült, mert a magyar kultúrát kicsinyli. Azt a Meltzlt érték e támadások, aki élete munkásságának jórészét annak szentelte, hogy a magyar kultúrát a külfölddel megismertesse. A tudós tanár természetesen méltó' elégtételben részesült azok ré széről, kik érdemeit ismerték és méltányolni is tudták. Haláláról és annak körülményeiről alábbi tudósításunk számol be: Az első hir. Az első hir Kolozsvárra este negyed 9 óra tájban érkezett Nagyváradról, ahol Meltzl Hugó dr -t halva találták a vasúti fülkében. Szükszav« távirat jelentette az állomás- főnöknek a szomorú hirt. A leverő szenzáció gyorsan befutotta a várost és már esti 10 órakor a kávóházakban másról se esett szó, mint a professzor haláláról. » A vasat halottja. Késő éjjel jelentette a következő részleteket nagyváradi tudósítónk : Báród és Nagyvárad között a gyorsvonat utasai között feltűnést keltett egy különösen öltözködött öreg ur, aki szemmel láthatólag szenvedett Az utasok kiváncsi tekintete elől visszavonult fülkéjébe, amelyet egészen elfüggönyözött Az utasok és vonatkísérő személyzet, látva az ismeretlen öreg ur állapotát, kíméletből nem zavarták. Nagyváradon azonban a kalauz mégis csak utána nézett. Bement a fülkébe, amelynek egyik sarkában Meltzl mozdulatlanul ült. Azt hitte, elaludt Költögetni kezdte. Ám az ismeretlen öreg nem mozdult. Halott volt. A kalauz nyomban jelentést tett az állomásfőnöknek az esetről. Ez nyomban telefonált a főkapitányságra, ahonnan egy rendőrtiszt és Mayer József dr. városi tiszti főorvos mentek az állomásra. A főorvos megállapította, hogy az ismeretlen halott és hogy szivszélhüdés ölte meg. Most azután a hulla személyazonosságának megállapítása következett. A rendőrség emberei kikutatták a hulla zsebeit. Elsőnek is egy Meltzl Hugó dr; kolozsvári egyetemi tanár nevére kiállított, Olaszországba szóló útlevél akadt a kezükbe. A halott kiléte tehát meg volt állapítva. Találtak még nála 1150 korona pénzt s különféle iratokat. A halottas házban. A rendőrség azonnal beszállittatta a hullát a halottas házba, az állomásfőnök pedig táviratilag értesítette a kolozsvári álló mást a halálesetről. A távirat igy szól: Dr. Meltzl Hugó egyetemi tanár Nagyváradon az állomáson összeesett , meghalt. Kérem családját kíméletesen értesíteni. A kolozsvári állomásfőnök kérdezős- ködésére azután megállapították a szeren csétlen eset körülményeit, amelyek mindea* ben azonosak nagyváradi tudósitónk jelentésével Az Egyetemi Körben. Az állomásfőnök a távirat vétele és a tényállás tisztázása után azonnal betelefonált az Egyetemi Körbe, a hol Orbók Loránd dr. és Beregi Ernő voltak csak. A két fiatalember a telefonhir vétele után azonnal Márki Sándor dr -nak, a filozófiai kar dékánjának Bocskai-tér 3 szám alatti lakására sietett és közölte vele az állomásfőnök értesítését. Értesítik a családot. Márki dr. a két fiatalember kíséretében nyomban felkereste a Kossuth Lajos- utca 34 szám alatti házat, a hol Meltzl családja lakik. Felesége, anyósa és fia Meltzl Balambér dr. éppen együtt ültek és Meltzl Hugónak egy Bécsből ma vett leveléről beszélgetlek, a melyben rosszullétről panaszkodik. Márki dr kíméletesen közölte a hirt a családdal, a mely azt leírhatatlan megdöbbenéssel vette tudomásul. Meltzl Balambér dr. még tegnap este 11 órakor Nagyváradra utazott, hogy atyja holttestének Kolozsvárra szállításáról gondoskodjék. Meltzl Hugó betegsége. Az agg tanárt gyomorbaj gyötörte, a miért több Ízben kérte ki Purjesz Zsigrnond dr. tanácsát. Ez könnyebb természetűnek ítélte ugyan a bajt, ám családja azért ne» szívesen engedte Meltzl Hugót útra. Ö azonban hajthatatlanul ragaszkodott hozzá, hogy Firenzébe mehessen, mert — a mint mondotta — ha utazik, könnyebben érzi magát. Tényleg jókedvvel is indult útjára, amely a családhoz intézett levelei szerint, igen jó is volt. Visszatérőben Bécsben még megakarta magát vizsgáltatni. Innen irta utolsó levelét melyet —- mint fent is jeleztük — tegnap vett kézhez családja. E levélben rosszullétről panaszkodott. Ezért myomban táviratoztak neki Bécsbe a .Bm/oZ-szállóba, hogy maradjon és ne utazzék s ha baja rosszabbra fordulna, valaki felmegy hozzá. A távirat azonban már nem találta Bécsben, hanem Meltzl maga táviratozott Szolnokról, hogy estére érkezik. Útját azonban — sajnos — keményen keresztezte a végzet. Csak Nagyváradig jutott. A temetés. A hullát — mint fennt is irtuk — ha- zaszállittatja a család. A temetés az eddigi megállapodások szerint, szerdán lesz az egyetem aulájából Az egyetem tanácsa ma délelőtt fog határozni a temetés felől. Az életrajz. Meltzl Hugó dr. életrajzi adatai ezek: A hirtelen elhanyt tudós Szászrég enben született 1846. julius 31-ikén. Külföldön végezte tanulmányait s hazajőve, mindjárt a kolozsvári egyetem professzorainak sorába jutott be a fiatal, de már akkor is nagyhírű Meltzl. Az egyetem megnyitásától kezdve mostanig megszakítás nélkül tartotta előadásait, amelyeket a mély tartalom mellett, az élvezetes előadási modor is jellemzett. Az egyetemnek 1894—95-ben rektora, a bölcsészeti karnak egyideig dékánja volt Meltzl Hugó. A nyolcvanas évek elején két ízben tett meg nagyobb külföldi utakat s a többek közt Algériát is bejárta. Kül földi tudósokkal széleskörű összeköttetést szerzett és tartott fönn. Brassai Sámuellel a világhírű tudóssal együtt 1877—90 ig több nyelven szerkesztett irodalomtörténeti folyó-, iratot adott ki Kolozsvárt és Londonban. Varrógépek, kerékpárok, motorok, iró gépek, gazdasági gépek legolcsóbban szerezhetők be -----részletfizetésre is. Fáik Imrénél Nagy ük fhanikai javító műhely. Villany csengő berendezések és javítások. Varrógép, kerékpár, motor és Írógép Javító műhely Tisztelettel: Falle Imié, Kolozsvár, Széohenyi-tér 39. és Deák Ferencz-utoa 30. sz.
