Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Balázs Sándor. 181 támogatott elmélyedés, életismeret és derűs ke­dély sugárzik felénk; mind olyan tulajdonságok, melyek csakhamar megszerezték számára a kö­zönség rokonszenvét s ezzel egyidejűleg a kritika elismerését. Balázs Sándor 1830-ban Kolozsvárott szüle­tett jó módú polgári szüléktől s már 1848-ban élénk részt vett az ifjúság mozgalmaiban. Atyja a polytechnikumra fölküldte Budapestre, hol akkoriban nagyon szűk körre szorítkozott az | dított. Első eredeti elbeszélése, az «Első szere­lem» s néhány szeszélyes verse 1851-ben jelent meg a «Hölgyfutár»-ban, melynek dolgozótársa lett, úgy szintén a később keletkezett «Budapesti visszhang »és «Divatcsarnok» czimü szépirodalmi lapoknak. De nyugtalan szelleme egyik helyen sem engedő huzamosabb ideig megmaradni: valóságos madár természete volt, a szabadságot és függetlenséget szerető, szerteszét csapongó s minden lekötöttségtől irtózó. BALÁZS SÁNDOR. irodalmi élet. Egy-egy kis korcsmában, Primus urnái vagy a honvédőrnagyból lett korcsmáros, Parragh Gábor Csigájában megfért az egész ma­gyar irodalom. Balázs Sándor e kicsi tűzhelyeket előszerettel kereste föl s itt ismerkedett meg az akkori Írókkal, Lisznyaival, Sárossyval, Beöthy Lászlóval s a vele egykorú Tóth Kálmánnal, kik között néha Vörösmarty is megjelent, a kinek Balázs Sándor hamar kedvencze lett. Nem is igen taposta a műegyetem küszöbét, a helyett inkább regényeket olvasott: Kock Pált, Dumast, majd Dickenst és Thackerayt, mely utóbbitól a Kisfaludy-társaság számára egy regényt is íor­«Tükördarabok» czimű első beszélygyűjtemé- nye hatalmas elbeszélő tehetségre figyelmeztette az olvasókat és kritikát. Uj hang, uj egyéniség szólt a közönséghez. S e tehetség még ez után, a hatvanas évek végén és a hetvenesek elején kez­dett fejleni rohamosabban. Most már nem csak jóízű alakokat és vidám jeleneteket mutatott be, hanem nagyobb műbecscsel biró alkotásokat is. Regényt csak egyet irt, «A visszatért fecske» czímmel. Érdekesebb azonban ennél rövid vígjá­téka: «Az égben», hol a kötelességeiről megfe­ledkező családanyát ostorozza, s mely annyiszor aratott a nemzeti színpad deszkáin teljes sikert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom