Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

291. szám KASSAI ÚJSÁG Petőfi Sándor nyomában Ne keresd e helyt vándor Idegen, Ám e token ne állj meg hidegen, Meghatva járhat innen lelked szét, Lapozva a hajdan történetét.“ • Ezekkel a szavakkal emlékezik meg. Adorján Boldizsár a visegrádi vár régen le­tűnt fénykoráról. (Töredék A visegrádi ap­ród cimü költői elbeszélésből. Pesti Divat­lap. 1845. évf. 106. és kőv. lap.) A régi Gömör-Kishont történetével is­merős embert hasonlóképen a múlandóság gondolata száll ja meg, mikor a Gortvavül- gyön keresztiilutazik. Várgedére ráillik a Petőfi mondása: „Gedövár csendes, mint­ha halva volna“ és a régi várnak, hol lakó­ként a költő Gedö Simont és nejét „a szép­ségében ragyogó“ Pereimét szerepelteti, romjai sem látszanak. Elpusztult nemcsak az ajnácskó" vár, mely Petőfi szerint mere­dek cukorstivegalaku bércen állott, hanem az ajnácsköi iiir fő is, melyről a költő a Saj­góra tett kiránduláskor írja: „Mig itt uzson­náztunk: Csorna Jóska cigánybandája gyű-, nyörü nótákat húzott Lavotta, Csermák és' másoktól; különösen megragadt — melyej most először hallottam — ^ karancsafjak nóta.“ A Petőfi jó barátainak, Kubinyi Ru­dolfnak és Adorján Boldizsárnak maradé­kai nem laknak már a Gortvavölgyén. A.j nemesi kúriák, hol a szabadság és szere­lem költőjét 1845. nyarán oly szívesen fo­gadták, nincsenek meg. Kubinyi Rudolf 1864-ben az Ib! Miklós tervei szerint az an­gol urilakok styljében diszes kastélyt épít­tetett; az Adorján-kuria helyén pedig 1914. év óta templom áll, hol Kiss Ferenc tiszte- letes ur hirdeti a gortvakisfalndi kálvinis­ták hitbuzge népének az Isten igéjét. Az Adorján-kastély és lakói. Az Adorján Boldizsár leányának a Mis­kolcon élő özv. Pongrácz Pálné Adorján Margitnak birtokában szerencsére megma­radt a régi Adorján-kuriát hiven feltüntető vázlat, melyet arra jártakor Edvi Illés Aladár Festőművész vett fel. Az Adorján Boldizsár szepunoká.'a, Penyigey Mancim Viktor lemásolta a vázlatot és ez után ké­szült az ide mellékelt kép. Az Adorján Dávid 1836-ban jobbágyerő­vel épitett kővázához kevés hasonló volt azon a környéken. Faluhelyen ritkaság­számba ment abban az időben az emeletes épség. Eljöttek azt megnézni a.Rimavöl­gyéről is és irigyelték érte a gorfvakisfa- ludiakat. Az Adorján-kastély építője 1783. évben született a család ősi fészkében, Otroko- cson és fivéreivel. Józseffel és Mártonnal megosztozván, Kisfaludon telepedett le, mert nőiil vette az 1792 április 10-cn olt született Rajszy Klárát, ki gazdag nemesi család egyetlen leánya volt. Az esküvő az anyakönyv szerint 1816 május 17-én tör­tént. A házasságból való hat gyermek kö­zül Terézia, Miksa és György zsenge gyermekkorban elhaltak. Az 1840-es evek­ben Borbála (született 1818 október 22-cn) már nem lakott Kisfaludon, mert 1835 ja­nuár 23-án nőül vette Vályi Beke Bálint otrokocsi földbirtokos; mig az 1827 szep­tember 13-án született Klára, mint felser- diilt leány nagy segítségére volt a beteges­kedő édesanyjának. A kis Bódi a pataki főiskolában. Az 1820 február 5-én szintén Kisfaludon született Boldizsárfdiogy Patakon iskoláz­tatták, abban része volt Kálniczky Sámuel tiszteletes urnák is. A jeles egyházi férfiú ugyanis a faluban birtokos Farkas Ferenc özvegyét, Bornemisza Krisztinát vévén nőül, jóbarátságban állott Adorján Dávid­dal és az eszes, csinos Bódit főleg azért küldték a bodrogparti Athénbe, hogy ott a Kálniczky Sámuel öccsének, tudós Kál­niczky Benedek hírneves főiskolai tanár nak a felügyelete alatt nevelődjék. Kálniczky Sámuel a rimaszombati pap ságot, neje birtokának kezelése végett, u gortvakisfaludi papsággal cserélte fel 1836- ban s mellette Dávid ur votl a ref. egyház főgondnoka. Örömmel látták, hogy a kis Boldizsár Patakon nem hoz szégyent az eklézsiára. A Rimaszombatból szintén főiskolába küldött Széplaky Lajos é. Gyó’ry Dániel mellett ő is a kiválasztottal közt volt, akiknek költeményeit felvették. Parthenonba, ahogy az önképzőkör álta két kötetben kinyomtatott emlékkönyve nevezték. ■» Adorján a Vorőiniaríy^, Adorján Boldizsár 1840. év őszén Pestre j ment és a szülők büszkék voltak, hogy az irodalmi téren feltűnt Boldizsárt mennyire megbecsülték. Az akkori irók vezérének, Vörösmarty Mihálynak kedvence, később Petőfinek bizalmas barátja lett. (Lásd erre nézve „Petőfi nyomában“ „Kassai Újság“ 1923. évi november 18-íki szám.) Adorján Boldizsár szerelnie. J Adorján Boldizsárnak szerelme Lemou- ton Emília, a pesti egyetem francia és an­gol tanárának leánya iránt nem szlogált a szülők megnyugvására. Nem imponált ne­kik, hogy Emiliát a női írók közt elsősor­ban emlegették s bár Boldizsár előtt nem nyilatkoztak, jobban szerették volna, ha vaiami kevésbbé müveit, de gazdag gentry- leány körül forgolódik komoly szándékkal. Az uj ügyvéd hazatérése Kisialudra. Hogy a fiú 1845 tavaszán az ügyvédi diploma megszerzése után tért haza, nagy örömmel vették. De a sziveslátás dacára egyhangúnak találta Boldizsár a falusi éle­tet. Nemcsak a Pilvaxot és a Csigát nélkü­lözte az irótársakkal, hanem az bántotta, hogy szivbeli ügyeit nem tudta kívánsága szerint rendezni. Emilia, bár osztotta az Adorján Boldizsár szerelmét, folyton ha­logatta a férjhezmenetelt. Francia és né­met irodalmi munkák olvasása és jóbarát­jának, a szomszéd Várgedén lakott Ku­binyi Rudolfnak meglátogatása szolgáltak Boldizsár számára leginkább szórakozásul. / PETŐFI BÚCSÚJÁN. •Hé bort iiuk! és dalt, de ám vigat, Mondom fiuk! Vigat daloljatok! Mi ördög ez? Mi tompa lustaság? I'yest ma bennetek nem állhatok. Jőve! barát! te vándor énekes, Kezdd rá hnrod legvakmeröbb dalát, Melyről tudod, hogy lelhevitená, Melyről tudod: jerészegitené, Melyről tudod, párbajra keltené: Magát a Balaton minden halát. anem ha majd végekre hág szavunk, Akkor fin! szekérre lopd magad! Mert lásd. Pest rósz kövén az a kerék, Ha torkaink igy nem mérséklcnék, Kényes hallásunk nem szivellenék, Oly ohjpmbán keserves hangot ad. S fönÄsz, ragadjon villám s gondolat, Hogy visszanézni rá ne érj felénk, Kiknek szorítod férfijobbjait, o lásdd — miként síró banyák levénk. A vers költői erővel tünteti fel a búcsú- la'komán uralkodott vidám hangulatot. Petőfi Eperjesen és Iglóni Az aggteleki kirándulás. Petőfi a lakoma egyik résztvevőjével, Szemere Miklóssal utazott Miskolcig. Innen Kassán át Kerényshez és Tompához Eper­jesre, ma;d Pákh Mihály evang. lelkészhez, Pákh Albert atyjához Iglóra vette útját, melyről Úti jegyzeteiben hosszasabban em­lékezik meg. Az eperjesi időzést Dr. Hor­váth Ödön, az iglőit Pákh Károly részlete­sen leírták. A Petőfi születésének 100-ik év­fordulójakor tartott felolvasásában Sziklay 7. oldal Az 18/5. évi tisziujitás. f Ferenc is kiemelte a legnagyobbrészt a mai Nagy esemény zavarta fel nemsokára a vármegye békéjét. Dráskoczy Sámtiel har- kácsi birtokosnak, ki 1836-tól viselte Gö- mör-Kishont I. alispáni tisztét, — látása annyira megromlott, hogy 1843 óta Szent- miklóssy Antal II. alispán helyettesítette. 1845. tavaszán aztán az országszerte is­mert jeles ember búcsúbeszédét nyílt levél­ként kinyomtatva, vált meg a vármegye közönségétől. Lemondása után megkezdődött a kortes­kedés. A szabadelvűek Szentmiklóssy An­talt jelölték a díszes áilásar, mig a pecsovi- csok — ahogy a kormánypártot nevezték — Afcaly Jánost, Abaffy Károly lenártfalvi birtokosnak, az 1836. előtti alispánnak fiát. Adorján Boldizsár és Kubinyi Rudolf a fe-i hértollas Szentmiklcssy-párt érdekében fej­tettek ki nagy buzgalmat, a zöldágasok pártjával szemben. Nem gondolták azon­ban, hogy Petőfi Sándorral fognak találkoz­ni a rimaszombati tisztujitáson. Petőfi a Szlovenszkóra indul. Emödy verse a bucsulakoinán. A dolog úgy történt, hogy Petőfi régi ter­vét megvalósítva, Pestről 1845. április első­ién elindult felvidéki útjára, mely harmad­éi hónapnál tovább tartott. Az elutazás előtti estén barátaival a Vadászkürtben jött issze és a Pesti Divatlap (1845 április 10.) rja: „Egressy Gábor lelkes szavalatokkal s z Életképekből ismeretes Kaján Ábel (Pakli Mbert) kifogyhatlan elmés ötleteivel fiisze- ezé e kedélyes lakomát.“ Ennek emlékét ;ét költemény őrzi. Az egyik Petőfitől: Azokhoz az én jó pesti pajtásaimhoz“ cim laft általánosan ismeretes, de a másik dal 5 különösen a volt sárospataki diákok előtt rdeklődésre tarthat számot, mert szerző­ét Emödy Dánielt, a főiskola hírneves jog- anárát ui oldalról mutatja be. Az Emödy erse következően hangzik: francia, német, olasz, spanyol irodalom re­mekelt s csaknem az egész magyar Irodal­mat." Innen irta nyílt levelét Vahot Imré­hez. A kisfalud! látogatás. A kisfalud! látogatásról csak a már közölt megjegyzés található a Petőfi jegyzeteiben. Életrajzírói (Szinnyey, Ferenczy stb.) még­is azt fogadják el, hogy 1845 junius elsején Kisfaludra ment és innen költözött át Vár- gedére. A Petőfi Sándor összes müvei (Bu­dapest, 1895.) VI. kötetének 509. lapján a költő felvidéki utjának időrendi adatai azzal a megjegyzéssel vannak felsorolva, hogy a [ kisfaluéi időzés kétes. Csakugyan az Ador- L'ján-család hagyományai szerint Petőfi nem ■ volt szállóvendég náluk. Kényelmesebben el lehetett őt szállásolni az akkor még nőt­len Kubinyi Rudolf tágas uriházánál, mint Kisfaludon, hol Adorján Boldizsár szüleivel és Klára nővérével lakott. Különben Kisfa­ludra a vagy 3 kilométerre fekvő Várgedé- ről akár gyalog is át lehetett sétálni. Ador­ján Boldizsár többször meglátogatta bará­tait a szomszéd faluban, akik siettek vissza­adni a látogatást. Kisfaludon, hol magyaros vendéglátásban volt részük. A füstös szoba és a kastély kertje a hegyoldalon. A kastély felső traktusát az öregek és felnőtt leányok foglalták el, mig Boldizsár a földszinten lakott abban a szobában, mely­nek ablaka a képen csillaggal van megje­lölve. A gazdag ebéd után a fiatal emberek ide húzódtak be tréfás beszélgetésre és a hosz- szuszáru csibukokból és makrapipákbol oly hatalmas dohányzást csaptak, hogy vágni lehetett a füstöt. Ezért nevezte el Pe­tőfi a bolthajtásos helyiséget iüstös szobá­nak. Jó idő lévén, a három jóbarát ott-sétálga- tott a szép kertben, mely a mai vasúti megállótól jól látszó lankás hegyoldalon te- raszszerüen emelkedett. Gyönyörű kilátás nyílik innen Várgedére és a nógrádi hegyek közt a magas Salgóra, melyről Petőfi költői elbeszélést irt. Dr. Veress Samu egyik cikkében (Mende­mondák Petőfiről. Gömör. 1923 április else- ei szám) irja, hogy Petőfit Ador.ánek „meg is vendégelték a kúria kertiében egy fiatal körtefa alatt“. Veress azután az elbeszélést következően folytatja: „Ez a körtefa azóta terebélyes öreg fává növekedett s pár év­vel még ezelőtt teljes díszében állott. De hogy a falusiak büszkén mutogatnák a fát, csak a múltra vonatkozhatik, mert a Kiss Ferenc tiszteletes ur értesitése szerint ottan az ilyen részleteket régen elfeledték. Hogy Petőfi csak néhány negyedórát időzött vol­na Gortvakisfaludon, ez az adat azonban téves. _ ...» Lörinczv György es a Petolu emléktábla terve. Lőrinczy György (Lásd Poéták Gömör- ben. Az Újság 1904. évf. október 11-iki sz.) szintén tévesen azt ir.a, hogy Petőfit ez al­kalommal Adorján Boldizsár és neje Le- mouton Louise fogadták, pedig Ador.űn csak 1850-ben hozta feleségül a két Lemou- ton-leány közül az idősebbet, Emíliát. Lő­rinczy Kiss Ferenc tiszteletessel és a pres- byteriurrmal azt tervezte, hogy a régi Ador- ján-kasíély külső1 falainak meghagyásával épített templom felszentelésekor nagyobb- szabásu emlékünnepéllyel leplezik majd le Petőfinek a templom falába illesztendő em­léktábláját. De a világháború s az azt köve­tő cservények meghiúsították a szép terv kivitelét. Két rr'-vezetes emléke maradt meg a Re- lőfi kisiáudi látogatásának. Petőfi Sándor emlé-'sorai, f Az e: fik az a kis papírlap, melyet Petőfi f jVátjáii-ak átadott és az arra irt emlékso- ' ti)k Adorján Boldizsárnak a budapesti ncm- $ zeti múzeumban lévő emlékkönyvében van­nak megőrizve. (Lásd: Petőfi Sándor nyo­mában. Kassai Újság 1923. november 18-iki szám). A Petőfi összes költeményei közé felvett kis vers a következő: A. B. EMLÉKKÖNYVÉBE. / Kalmáridőket élünk mostanában, Egy pénzdarabnak nézik a világot, S ha a világ pénz; a költő mi rajta? A költő — mondják — hasztalan penész Pedig a költő a királyi kép a (csak. Világ tallérján... nem királyi kép sem! ö a tallérnak csengő tiszta hangja; Szép szeilenirésze a hitvány anyagnak. \ Légy büszke rá, hogy költőnek születtél. A mély gondolatokban gazdag költemény az egyedüli, melyet Petőfi gömöri időzése alatt szerzett. I .ciemoseget a Keton költői egyéniségének ; kifelődésére nézve. A Rozsnyóról Aggte- | lekre kirándulás emlékét viszont az az or- [. szagos ünnepély elevenítette fel, amelyet a Markó Miklós kezdeményezésére ez év nyarán az aggtelekéi barlangban rendeztek. Petői?, Rozsnyóról Rimaszombatba érkezik. Tábla bíróvá kinevezése. Petőfi 1845 május 27-én indult el Rozs­nyóról Gömöry András ottani ág. ev. lel­késszel és Sajógömörön meghálva, másnap a tisztujitásra igyekező nemesek szekérso­rai közt érkeztek meg Rimaszombatba. Az itteni tartózkodásra vonatkozó adatokat e sorok írójának és dr. Veress Samunak cik­kei híven feltüntetik. Elég ezért annyit fel­hozni, hogy Adorján Boldizsár eszméje volt Petőfi Szombatba jövetelének a táblabirói kinevezéssel való megörökítése. A Petőfi többi barátai: Huszt Jenő, Szép’aky LajoG Bereez Károly, Győry Dani, Kubinyi R [ doí? pártolták a tervet a tisztu jitáson ma { választott: Szentmiklóssy Antal I. alispé és Fay Gusztáv II. alispán előtt. Az ékké;. *■ támogatott kérelemnek meg is lett a foga^ natja Jankovich Antal főispán! helyettesnél és Petőfi büszkén írhatta: „Másnap kinevez­tettem ós felesküdtem táblabirónak... Isten és Gömörmegye kegeyelméből". Az uj táblabiró junius 1-én -kiment „Kis­faludra és Versedébe a füstös szobája Adorján Bődi és a lángszakállu Kubinyi Rudihoz." Petőfi Várgedén. „Pompás napokat töltöttem Várgedén" ezekkel a szavakkal kezdi Petőii Kubinyi Rudolfnál való időzésének leírását. Megem- lékszik a Losoncra, majd a salgói várhoz < tet,t kirándulásról és a pár napig tartó eső- i zésről, mikor olvasgatott a Kubinyi könyv- | tárában:, „mely magában ioglalja az angol, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom