Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
1927 március 29. Kedd Ara 12 fillér Debrecen, IX.évf. (71) sz. ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN ÉS VIDÉKEN EGY HÓRA 3 PENGŐ. EGYES SZÁM ARA 12 FILLÉR. I KERESZTYÉN POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEBRECEN, PIAC-UTCA 59. SZÁM ALATT TELEFON 3—43. SZÁM. Két beszéd Az ország három akadémiája közül a legfiatalabb, a Petőfi Társaság, ez évben üli fennállásának félszázados jubileumát. Az ünneplésnek oly módját választotta, mely alkalmas arra, hogy az egész ország lelkében a legmaradandóbb és leggyümölcsö zőbb emlékeket hagyja hátra : vidéki empóriumokon tart ünnepi közüléseket. Most vasárnap Debrecen közönségét tisztelték meg Petőfi ván dór apostolai. Ennek a vándorgyűlésnek kimagasló pontja Pékár elnöknek ful- mináns beszéde volt, mellyel az üdvözlésekre válaszolt s egyszersmind az ünnepi ülésnek irodalmi részét megnyitotta. Magának ennek a beszédnek is volt egy részlete, mely az egészet sajátos fénnyel vi lágitotta meg és amely mellett nem szabad napirendre térnünk. Ez a részlet az, amelyik a mi kultur politikai hitvallásunknak is fényes igazolása és amely fölött épen ezért belső elégtételt nemcsak szabad, de kell is éreznünk. *” «rról számol be a Pető _ as Tis elnöke, hogy töbíSíü.Q® nutitmii missziós útjában mindenütt és mindannyiszor arról győződött meg hogy a megalkuvásnélküli tiszta nacionalizmusnak a korát éljük-, hogy minden életerejét érző nép visszatért ennek örök forrásához és hopy a* jövő útját mi is kizárólag csak ebben az irányban kereshetjük. E nagyjelentőségű beszéd után az előre megszabott ünnepiesség ke reteiben folyt tovább gazdagon és méltóságosan az ülés menete. Nem is igen nyílt alkalom arra, hogy a hatalmas elnöki megnyitó fascináló és uj életet fakasztó ereje meghozza első virágait. Kitűnő alkalmul kínálkozott azonban erre az ünnep lést követő lakoma a maga szokásos pohárköszöntőivel. Hiszen nem lehet ezeknek jelentőségét sem kicsibe venni. Szokás és nagy példák megteremtették fehér asztal mellett is az ünnepi jelentős megnyilatko zásoknak stilszerü formáit. A nagy Luther asztali beszédei talán az első irodalmi .példák ehez: angol államférfiak is innen induló szavai bejárják a messze világot; a mi politikusaink is igen gyakran élnek vele. Ám a Csokonai kör lakomája itt nem elégítette ki a várakozást. Annak végén egyik hivatalos egyén ajkáról elhangzott ugyan egy b°széd, amely ezt a témát még legközelebb ről érintette, de az sem volt méltó visszhangja a hatalmas szólamnak, amit Pékár őexcellenciája a debreceni közönség leikébe belekiáltott, j Az elnöki szó a nemzeti eszme egyedül üdvözítő erejének himnusza volt; erre a Csokonai kör egyik vezető tisztviselője az aranyközéput magasztalás ivat felelt, hirdetve a j túlzásoktól való bölcs tartózkodást i és váltig ajánlgatva a múlthoz való j kapcsolódás mellett az uj irányok kultuszát. Külön-külön lehetett igazság e szavakban; de ha valaki nekem a nacionalizmus megalkuvás nélküli követését ajánlja és én a közép- utakat emlegetem erre, akkor én ezzel kitértem az elől, hogy határozottan igennel, vagy nemmel feleljek, sőt elhallgatva már meg is adtam a nemleges feleletet. Ha lánynézőben a kérő föltett kérdésére őnagy- sága az időjárásról kezd el beszél getni, bizony csak kifele áll rudja a gavallérnak! Nos, hát megállapíthatjuk, hogy a Csokonai-kör megjelent reprezentáns alakjainak lelkében ebben a pillanatban hiányzott valami, aminek nem szabad lett volna hiányoznia: az a húr, mely hatalmasan visszhangozni tudta volna a megalkuvás nélküli nacionalizmusnak beléje kiál tott hatalmas szózatát. Vendégeink azonban tévesen Ítélnék meg Debrecen hangulatát, ha azt hinnék, hogy ez a némaság reprezentálja Debrecent. Debrecen közönsége igenis megértette Pékár elnöknek hatalmas szózatát és legjobbjai azt követik is. Követik azt, még a vendéglátó irodalmi társaság tagjai közül is; csak talán szokatlan volt oly magas helyről hallani Debrecenben ilyen hangokat. Úgy reméljük, ez a meglepetés telt némává olyan ajkakat, amelyek pedig ennek szólására hivatottak. Igen, ott leszünk a szunnyadó leányzó ébresztői közölt és törekedni fogunk, hogy az ízlés és nemzetiség jegyében az irodalom lapjain minden jóravaló magyar egye ■ süljön! A nacionalizmus és internacionalizmus világharcának mai döntő perceiben küzdenünk kell a nemzetköziség ellen A Kárpátokról idegördült sziklákat Petőfi, Csokonai és Jókai hitével vissza kell görgetni a trianoni határon — Pékár Gyula hatalmas beszéde az 50 éves Petőfi Társaság ünnepi ülésén (A Hajduföld tudósitójától.) Vasárnap délelőtt 11 órakor impozáns keretek között, feledhetetlen szép ünnepség keretében zajlott le a Petőfi Társaság ünnepi dPzülése a vár- | megyeháza nagytermében. A magyar nacionalista iiodalom vezéreit, élü- ! kön Pékár Gyulával, úgy f ogadta Debrecen város magyar társadalma, amini az ennek az illusztris társa ságnak télszázados dicsőséges múlt jához méltó. A vármegyeháza díszterme 11 órára zsúfolásig megtelt rendkívül nagyszámú és igen előkelő közönséggel, melynek soraiban olt láttuk Debrecen társadalmának minden számottevő vezéregyéniségét. Tizenegy óra után nehány perccel a közönség tapsviharától kisérve lépett a terembe Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke, aki ezután Koroda Pál, Farkas Imre, Lamperth Géza, Szathmáry István, dr Papp Károly egyetemi tanár és Csobán Endre kíséretében elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Az üdvözlések A rendkívül magasnivóju, igazi értékekben szinte páratlanul gazdag műsort a Nemzeti Hiszekegy el- éneklésével a Csörsz László karnagy kitűnő vezetése alatt álló Pe tőfi Dalegylet vezette be, majd Had- házy Zsigmond főispán üdvözölte emelkedett szavakkal Pékár Gyulát és a Petőfi Társaságot. Magoss György polgármester Debrecen vá rosa nevében köszöntötte az előkelő vendégeket. Papp Károly dr egyetemi tanár, a Csokonai-kör kiváló elnöke a Cső konai kör nevében mondott rövid, de nemesveretü gondolatokban rendkívül gazdag üdvözlő beszédet, mely ben megvilágító erővel mutatott rá a Petőfi és Csokonai között lévő kapcsolatokra, melyek révén a Petőfi Társaságot is erős szálak fűzik Debrecenhez. Felemlítette, hogy Pékár Gyula Debrecen városának szülötte és a Kollégiumnak, melynek növendéke vöTt, dísze és büszkesége. Üdvözölte Pékár Gyulát, mint kiváló politikust is és ennek kapcsán rámutatott arra, hogy minden nagy magyar költő és iró egyszersmind politikus is, viszont szükség van arra, hogy minden politikába költé- | szét is vegyüljön. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Pékár Gyula zúgó tapsvihartól • kisérve emelkedett szólásra. Pékár Gyula beszéde Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az ő céljuk ugyanaz, ami szellemi vezérüké, Petőfié volt: a nem zeti érzés ébrentartása. Itt belekapcsolódott Papp Károly üdvözlő beszédébe s kifejtette, hogy Magyar- országon mennyire együtt járt mindig a költészet és a politika. Kezdve a regősökön, a költészet mindig ideálokkal ajándékozta meg a politikát. Szinte csodálatos, hogy mindenütt ott van a múzsa, ahol a sokszor pislákoló politikát és a nemzeti érzést fel kell ébreszteni. Ez volt a Petőfi hivatása is. — Mi nemcsak ünnepelni, ünnepeltetni jöttünk ide, — mondotta ezután Pékár Gyula, — mert a mi kegyeleti célunk mellett egy más cél is vezetett. Magyar nyíltsággal és debreceni keménységgel kimondom, hogy az a magyar önfentartás ösztöne hozott ide minket, mely a Petőfi és Csokonai lantján hirdeti: Ember 1 Magyar ! ha élni akarsz, akkor magyar nacionalista é» nemzeti magyar légy különben elveszel. (Nagy taps.) — Nem veszik-e észre önök, hogy az angol soha annyira nemzeti an goi, a francia annyira sövénül francia nem volt, mint ma. Nem is szólva Itáliáról és Németországról. Ez az erős nacionalísmus, szerte a világon, mint a létfentartás ösztöne jelentkezik, visszahatásaként a pusztító bolsevizmusnak. Elmondotta ezután Pékár Gyula, hogy szerte a világon egy, a szovjet által szervezett és ma már 600.000 tagot számláló pedagógiai testület dolgozik a jövendő generáció bolsevizálásán. Franciaországban 120.000 néptanító van és ezek közül 70.000 a kommunista párt tagja. Ilyen körülmények és ilyen fenyegető jelek kőzepett mi magyarok sem áltathatjuk magunkat azzal, hogy mi már egyszer keresztülestünk a verös betegségen és azt nem kapjuk meg többé A nacionalizmus és internacionalizmus világharcának döntő perceit éljük ma. —--------K apjunk hát végre észbe és Petőfi, Csokonai, Jókai szellemében harcoljunk a nemzetköziség ellen! Pékár Gyula felolvasta ezután Kossuth Lajosnak a Petőfi Társa sághoz intézétt levelét, melyben a turini remete próféciás erejű szavakkal jövendöli meg a világháborút s mutat rá arra, hogy Magyarországon életkérdés a nacionalizmus. Hangoztatta, hogy van egy külön magyar gondviselés, amely a legnehezebb időkben — s igy a múlt században is —, hatalmas szellemi harisaidéi ajándékozta meg a ma- gyarScígdu tWajid a Petőfi Társaság megalkotásáról szólott, amely Jókai nevéhez fűződik s végül a kővetkező szavakkal fejezte be gondolatokban gazdag.gyönyörű beszédét: A Kárpátokról ide gördült szikid kát Petőfi, Csokonai és Jókai hité- vei vissza kell görgetni a határon. Ennek meg kell történni és én ebben a szent hitben nyitom meg vidéki jubiláns ülésünket. A magas nivóju műsor A tomboló tetszéssel fogadott be ■ széd után báró Szentkereszthyné Nyegre Rózsi szavalta el Petőfi Jövendölés“, „A gólya“, „Dalaim“ „Minek nevezzelek ?“ és „Szeptember végén“ cimü költeményeit. Előadásának nemes, művészi egyszerűsége, kellemes, behízelgő orgánuma a maga töretlen egészében juttatta érvényre Petőfi költeményeinek szépségét. Farkas Imre Herczeg Ferencnek egyik pompás novelláját olvasta fel, majd Nagy Margit az Operaház kiváló művésznője, Szabó Emil a városi zeneiskola tanárának finom kísérete mellett énekelt három Petőfi- dalt. Ezüstcsengésü szopránja, cső
