Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

Ára 10 fillér Előfizetési árak: Egészévre . . . . 14 P — I. Félévre...................7 P 50 f. Negyedévre .... 4 P — f. Megjelenik minden hétfőn szerdán és szombaton délután. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. TÓTH TIVADAR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Szolnok, Baross-utca 27. sz. Telefon 331. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Varga József nyomdája Telefon 132. X. évfolyam. Szolnok, 1935. január 22., kedd. 10. szám. Hatalmas érdeklődés mellett folyt le a Petőfi Társaság szolnoki irodalmi nagy-gyűlése. A vármegye páholyában Borbély György főispán és Alexander In.re alispán foglalnak helyet, 8 zsúfolá­sig megtelt lobbi páholyokban, a földszinten és az erkélysorokban Szolnok város irodalomb8rát kö­zönségének szine-java, a nagy jelentőségű iroda'mi esemény iránt érdeklődök zsúfo t százai: ez volt a külső képe a Petőfi Társaság január 20-iki szolnoki nagy-gyűlé­sének, melyet vasárnap délelőtt, a vendéglátó Verseghy-kör rendezé­sében, rtndkivüli siker jegyében tartott. Az Irodalmi nagy-gyűlés a Színházban. R színház színpadi részén fel­állított ülési asztalnál legelőbb Dr. Tóth Tamás polgármester, a Verseghy-kör elnöke mond köszö­netét a megtisztelt város és a vendégláló Verseghy-kör nevében az illusztris vendégeknek, meg­jelenésükért. Nernesveretű szavai zengőn szárnyalnak a hallgatók szivében, büszkeséggel és örömmel töltve el a szolnokiakat, akik ez alkalommal is megállapíthatták, hogy Dr. Tóth Tamás po'garmester személyében a város és a Verseghy- kör érzelmeinek oly magas értékű kifejezésrejultatóját bírjuk, aki „az ország szellemi arisztokratái“, vasár­napi illus.íris vendégeink előtt minden Tekintetben méltóan kép­viselte a szolnoki sziveket s aki­nek üdvözlő beszéde a magasan szárnyaló „Isten hozottal“ fogadott illusztris vendégekre is láthatóan mély benyomást gyakorolt. Most Pekdt Gyula válaszol. Szel­lemes és színes mondanivalója per­ceit alatr“1ekötl a hallgatóságot, mely szinte~üTprázolían látja maga előtt azt a csillogást, melyet egy kivételes és Vők oldalú kulturáltság szuggesztiv ereje felragyogtál R Petőfi Társaság missziós útjait nem­csak irodalmi, de nemzeti célkitűzés szolgálatának istekinti.Szólatomboló és tulhabzó nacionalizmus túlzásai­ról, lombikban született országok hazug legendáiról. Ma még ellen­ségeink kerekedtek felül, de ha a hazugságnak ily nagy ereje lehetett, mennyi ereje lesz majd az igaz­ságnak, ha majd sikraszáll jogaiért. R hatásos válaszra tapsos ováció tör ki, melynek elültével Havas István, a Petőfi Társaság főtitkára lép a felolvasói asztalhoz s költe menyeiből olvas fel. Sorra követ­keznek : Árvalányhaj, R csipkéhez, a Császárfürdő kertjéből, Homérosz c. szonettjei, valamint a EOPHflf magyar városok közül Epérjes, Fiume és Szolnok c szonettek. R magával ragadó ritmusú, guönyörű szép költemények sorát az illusztris költő Szolnok c. szonettjével fejezte be, az irodalomtörténeti értékű ver­sek egyike tehát Szolnok megének- lését, városunknak a magyar költé­szettel való legújabb, értékes frigy­kötését jelenti. Havas István hangulatos szép­ségű magasrangú költői alkotását itt közöljük: SZOLNOK Ä Zagyva árja itt fut a Tiszába, S ölelkezik a sik két folyama. SzerelmökszQlte ünnepeit leánya: Szolnok, az Älföld kincses gyarmata. Ä jász-kun lélek hsmva ül szemében, ffiig élte lüktet szépséget, erőt. Polgára ésszel, karral küzd keményen, S ha meghajlik, csak az Isten előtt. Hz uj parkban Verseghy szobra nézi Az ujuló falak diadalát, A hid s a tornyok tiszta távlatát. Harcok, évszázak alkotása érzi, Hegy éli az ártér lázadó helyén: Egy város: szebb, mint a legszebb regény. R versek felolvasását lelkesedés és forró taps követi, utána Pékár Gyula bizonyítja be, hogy a Petőfi Társaság elnöki tisztének precíz és tökéletes betöltése mellett milyen kiváló iró és milyen kitűnő előadó. „A szép Pongrácné krinolinja“ c. novellája a hallgatóság érdeklődését mindvégig ébrentartotta, a kedves tárgyú novella a közönségre igen nagy hatást gyakorolt, amit még fokozott bz a fiatalos, lendületes készség és rutin, mellyel Pekdt Gyula, a közönség nagy gyönyörű­ségére, az értékes írói alkotást előadta. Most szolnoki siker következik. Beékelve a Petőfi Társaség-i tagok iTŰsorszámainak ékes keretebe, Lengyet Dezső szolnoki zeneszerző művészi értékű dalszámai zengnek fel vitéz Bajor Józsefné operaérie- kesriő interpretálásában Kisbocskói Ferencné Ormössy Lilla zongora- kisérete mellett. Mi szolnokiak nem lehetünk hivatottak arra, hogy e műsorszám művészi értékét az ország legelső Íróinak és költőinek, illusztris vendégeinknek műsorszá­maihoz arányosítsuk, de örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy illusztris vendégeinknek egy­értelmű ffiegáll8pitása szerint az énekszám minden tekintetben mű­vészien magasrangút és méltót nyújtott. Sikere ez elsősorban a zeneszerző Lengyel Dezsőnek, mel­lette a kiváló énekművésznőnek és kísérőjének s a zenésitetí versek szerzőinek is, skik közül Kiss Gábornak Ősz van és Vérző tren- c'éni vár cimű s Varga Sándor Frigyesnek Ősszel halok én meg c. dalai pompás szerepeltek műsoron. Utána Császár Elemér egyetemi tanár, a Petőfi Társaság alelnöke lépett a felolvasó asztalhoz, akit Pékár GyuÍ8 elnöki ismertetőjében, mint Gyulai Pál málló ulódját aposztrofálta, mint aki a magyar irodalomban a kritika jogarát tartja Kézében. Illusztris vendégünk, akit Verseghy Ferenchez és annak városához bonthatatlan lelki és szellemi kötelékek fűznek, ezút­tal. „A százéves Bánk bánról“ tartott nagy figyelemmel kisért elő­adást új és értékes irodalomtörténeti megállapításokkal, előadását a közön­ség nagy tetszéssel és tspssal fogadta. Most a Petőfi Társaság titkára, Gáspár Jenő következik, aki fiatal­kora dacára a magyar költészetben előkelő helyet, a magyar irodalmi életben pedig megérdemelt vezető pozíciót vívott ki. Részben az irodalmi élettel kapcsolatos elfog­laltságai, részben sz a körülmény, hogy mások helyhez juttatása érde­kében saját személyét szokta hát­térbe szorítani, idézi elő, hogy verseivel, bár Gáspár Jenő több­szörös lapszerkesztő, nem talál­kozunk annyiszor, ahányszor ezt a versek művészi ' értéke szerint megkívánnánk. Vonaton, Velencei mozaik, Nyolc utas. A Fuggerpincé- ben, A fekete Mária előtt c. költemé­nyei, melyeket rendkívüli készséggel adott elő, igazolták, hogy Gáspár Jenő ma az ország egyik legértéke­sebb és legszámottevőbb költője. Az irodalmi nagy-gyűlés ugyan­csak magasértékű élvezetes szám­mal nyert befejezést. Bodor Aladár olvasta fel „Szerelmes levelek* cí­mű, humoros novelláját színes és megkapó előadási készséggel.,Bodoi Aladár műsorszáma a közönség ér­deklődését mindvégig lebilincselte, felolvasása a műsor egyik legérté­kesebb számának bizonyult. Humor­ban, előadásban a közönség a leg­magasabbat kapta tőle, ezt a kö­zönség a szimpatikus előadás ün­neplésével honorálta. A nagysikerű irodalmi ülést Pékár Gyula elnök zárószavai fejezték be. Diszebéd a Tisza éttermében. A nagy-gyűlést a Tisza-száílóban 50 terítékes közebéd követte, mellen ilusztris vendégeinken kívül résztvett Borbély György főispán és Dr. Tóth Tamás polgármesier vezetésével a vármegyei és városi tisztviselőikar, a Verseghy-kör tagjai s a város kulturális és szellemi életének szine- java. A közebéden a város nevében dr. Kerekes Sándor főjegyző, a Verseghy kör nevében pedig dr. Szabó Ferenc tb. főszolgabíró üdvö- zörte -a venctég Petőfi Társaság tagjait, akik nevében Pékár Gyula szellemes felszólarásban válaszolt a* üdvözlésre Felszólaltak még Császár Eleméred/1, Bodnár Andrásné, Havas István, Gáspár Jenő, Pólya Tibor és Bodor Aladár. A budapesti vendégek a legnagyobb e ismerés­sel emlékeztek meg Szolnok város kulturális fejlődéséről, örök értékű szavakban méltatva a város vezető­inek ily irányú fáradozását. Bankett után vendégeink Pólya Tibor festőművész vezetésével a szolnoki művésztelepet látogatták meg, majd dr. Tóth Tamás polgár- mester lakásán tisztelegtek. Örömmel állapítható meg, hogy a Petőfi Társaság irodalmi nagy gyű­lése a legszebb várakozást is felül­múlta s kösönet illeti meg Dr. Tóth Tamás polgármestert és Kiss Gábor v. árvaszéki ülnököt a fényes sikerű nagy-nyúlás lelkiismeretes, gondos és precíz rendezéséért. Pót-pobáukösEöntő. Nem mertem én szólni tegnap a banketten, Bár víg volt a kedv és mosolygó a tónus —, De lehetetlen volt „ex has“ szónokolni. Mert nagyon is sok volt ott a pedagógus. Ezért hát köszöntőm halasztottam mára S próbálom ezennel felsorolni azt a Sok-sok szép hatást, mit a matiné szerzett S ami ennek lészen Szolnokon a haszna: — Ezután, ha jö dús, szerelmes május S a szivünk egy szívvel ismerkedést tenne—, Levelünk íratjuk Bodor Aladárral. — Neki úgy is van már gyakorlata benne! Szolnokunkra eztán büszkébbek leszünk még, Mert Havas Istvánunk, ím megénekelte! Bánk-bánt a szivünkkel olvassuk ezentúl. Mert Császár Elemér szivét rálehelte! S az egész matiné édes emlékében. Szent napsugarában úgy bújunk meg éppen. Mint Megyeri Lőrinc a szép krinolinban, S Velence galambja Gáspár tenyerében! Kissné Tóth Lenke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom