Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
Ara 16 fillér Előfizetési 6rak:1 Egészévre . . . . 14 P — f. Félévre ...................7 P 50 f. N egyedévre .... 4 P — f. yvt I « % « p* f i'i Megjelenik minden hétfőn szerdán és szombaton délutén. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. TÓTH TIVADAR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Szolnok, Baross-utca 27. sz. Telefon 331. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz Varga József nyomdája Telefon 132. TlUUlcJ X. évfolyam. Szolnok, 1935. január 20., vasárnap. 9. szám. Pékár Gyula, Császár Elemér, Havas István, Gáspár Jenő és Bodor Aladár a felolvasó asztalnál. Rendkívüli érdeklődés a vasárnapi irodalmi nagy-gyűlés iránt. A Petőfi Társaság vasárnapi, január 20-iki, szolnoki nagy-gyűlésével kapcsolatban örvendetesen állapíthatjuk meg, hogy a Városi Szinház nézőtere ez alkalommal szűknek bizonyul a nagy számban érdeklődő közönség befogadására és százakra megi azoknak száma, akik az elkésett jelentkezés folytán belépő jegyhez nem juthattak. Ez az impozáns érdeklődés egyrészt kédvezo fényt vet Szolnok város közönségének irodalomszere- tetére, de jelképezi azt a szereíetet és azt a népszerűséget is, amellyel irodaion barat közönségünk a vendégszereplő Petőfi Társaság iránt viseltetik. Szolnok város közönsége nem felejti el, hogy g Petőfi Társaság a szolnoki Verseghu'iör tránt a kivédés, "megtisztelő értékelés és ro- konszenv számtalan bizonyságát szolgáltatta. A Petőfi Társaság volt az első, országos TfÖdÉlMf társulás, mely a versecfhu-kőr vendégéként Szóin ökörTTf. ég jel ért t, a Pefőfí Társaság tette országos irodalmi jelentőségűvé a Veiseghy-kör ama mozgalmait, melyek Verseghy Ferenc hamvainak Szolnokra történt hazaszállítását s a szolnoki Verseghy- szobor felállítását eredményezték, mert mindeme célkitűzéseket a Petőfi Társaság hathatós erkölcsi támogatásban részesitelte s a kör ünnepségein történt részvételével azokat országos jelentőségű irodalmi eseményekké avatta. A Petőfi Társaság ezúttal Szolnok város ircdalcmbarát közönsége iránti megbecsülésének azzal adott kifejezést, hogy a vasárnapi szolnoki nagy-gyűlésre legkiválóbb tagjaival jön le, akik nemcsak legelső vezetőségi tagjai a Társaságnak, de írói és költői értékben is a legelsőt jelentik. Pékár Gyula nyug. miniszter, n Petőfi Társaság elnöke már évek óta vezeti bölcs tapasztalattal és tökéletes rátermettséggel a Társaság életét, mely az ő elnöksége alatt az ország legnépszerűbb és Jegtisztellebb irodalmi fóruma lelt. Amellett, hogy az országos politikai és közéletben évtizedek óta a a' legelső arcvonalban látjuk cf, tisztelettel kőrűlövezett alakja egyszersmind még a békebeli Magyar- ország egyik legnagyobb képzettségű, legértékesebb íróját is jelenti, aki méltón 'reprezentálja azt az erkölcsi, szellemi és kulúrális tőkét, melyet magyar irodalmi életünkben a Petőfi Társaság jelent. Örvendünk, hogy hozzánk most épp akkor jön e), amikor „Atilla“- c. regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb e*s legmegérdemeitebb Írói “sikerét jelenti. Császár Elemér egyetemi tanár, a Petőfi Társaság alelnöke, már szintén régebbi ismerőse városunknak és a Verspchy-kőrnek. Ó az, aki a mi Verseghy Ferencünket a magyar irodalom a? el főzött jei közül trfenreiré s Vérs'echu életének és működésének örökbecsű emléket állított a magyár ífcdaTömtörténet- ben. Ó irányította rá a figyelmet Verseghy Ferenc működésének' korszakalkotó jelentőségére, nélküle a Verseghy-kultusz létrehozása, kifejlesztése szinte lehetetlenséget jelentett volna. Irodalomtörténeti működésének Verseghy emlékével való egybefonódása egyszersmind Szolnok várossal és a Verseghy-körrel is örök kapcsot, örök frioyet jelent. Havas István főigazgató, a Petőfi Társaság jeles és köztisztelt főtitkára, —c' Tegüíőbb több évtizedes, érdemes tanügyi m űködés után vonult nyugalomba, hogy töretlen munkabírását 8z orságos magyar irodalmi élet végtelen nagy nyereségére a Petőfi Társaság törekvéseinek, célkitűzéseinek szolgálatára áldozza fel. — Főtitkári működése a Petőfi Társaság'éTetéheri örvendetes pezs- dülést és fellendülést jelent, mert Havas István úgy képességeiben, munkabirásct an, precizitásában és tudásában, mint egyéniségében az ideális főiül á típusa. — Az irodalmi nagy-p jülésen emellett mint kivé!ó^ költői is alkalmunk lesz üi/ntpelrii.' Gáspár Jenő szerkesztő, a Petőfi TSfsásáq^'íj'sIia. re ár több alkalommal szerepe:! t! c ken, \ Verseghy- kör véndégekéríTfizonban ez alkalommal először öl a felolvasó asztalhoz. Az országos irodalmi élet egyik legnépszerűbb, legtehetségesebb értéke, aki mint költő, mint prózairó és mint kritikus is ismert nevet szerzett,“ Külön is igen nagy érdeme, hegy nagy szeretette] kiséri figyelemmel a vidéki irodalom életét s a rendelkezésére álló hathatós eszközökkel karolja fel a vidék tehetséges próza- és versiróií, úgy hogy a vidéki irodalmi élet igen sokat köszönhet ennek a szinte egyedülálló megértésnek, segítésnek és felkarodnak. Bodor Akdár tanár, a Petőfi Társaság tagja, sokoldalú irodalmi működésével és tudásával tette ismertté nevét. Prózában és vers- ben egyformán kiváló, irodalmi tanulmányait, 'épp ügy mint minden Írásművét, tudás és mélység jellemzi, mint finom tollú újságíró is közismert. A Petőfi Társaság mostani szolnoki nagy-gyűlésén Harsán ui Zsolt helyett jön el hozzánk, aki más irányú elfoglaltsága miatt ezúttal nem jöhetett városunkba. Szereplése elé a szolnoki irodalomszerető közönség nagy érdeklődéssel tekint, mert Bodor Aladár már hosszabb idő óta nem fordult meg városunkban. Amint illusztris vendégeink irodalmi szerepének és jelentőségének e vázlatos ismertetéséből is megállapítható, Szolnok város közönségének 8 vasárnapi irodalmi nagygyűlésen a legmagasabb rangú szellemi élvezetben lesz része s ez . magyarázza meg a nagy-pi ülés iránt j megnyilvánult példátlan és rendki- ' vüli érdeklődést. Alfa. Mennyi vármegyei pótadót fizetnek a városok és községek? A belügyminiszter jóváhagyta vármegyénk városainak és községeinek 1935. évi költségvetését s ezzel egyidejűleg a vármegyei költség- vetést is, amely a községek és városok által fizetett hozzájárulásból, — az úgynevezett — „vármegyei pótadó“-bői nyeri fedezetét. A belügyminiszter a hozzájárulás kulcsát az 1935. évre az alapul szolgáló adókból a községeknél 21 8 96-ot, a városoknál pedig 7'7 %-ot állapított meg. Ennek figyelembevételével a vármegye városai a következő vármegyei pótadót fizetik be: Szolnok: 61472 49 P Mezőtúr: 2706188 „ Karcag: 26506.17 „ Jászberény: 25 471 75 „ Kisújszállás: 16.554 92 „ Turkeve : 12.667 96 , Szolnok tehát egyedül többet fizet, mint akármelyik két másik város együttvéve: Nem érdektelen a nagyobb községekre eső kivetés felsorolása sem. Ezek szerint: Törökszentmiklósi 60042 43 P Dévaványa: 35 351.53 „ Kunhegyes: 31.301.97 , Kunszentmártoni 2888151 „ pótadót fizet, azaz mind a négy község többet mint Szolnok kivételével akármelyik megyei város. Törökszentmiklós pedig maga majdnem annyit, mint Szolnok. Eltekintve attól, hogy épen Törökszentmiklós úgy lélekszámúra, mint forgalomra nézve nagyobb több meyyebeli városnál és már régen a megyei városok között volna ahelye, a pótadóbeli differenciák a kivetés alapjául szolgáló adónemekben keresendők, amelyek a községekre nézve kevésbbé előnyösen alakultak. Egyébként a hozzájárulás teljes összege 711.610 27 pengőt tesz ki, amelyekből 169.735.17 pengőt a városok és 541.875.10 pengőt a községek viselnek. „Néma“ bált rendez a Stefánia és városi szegényügyi hivatal. Az elmúlt évek tradicionális báljai között messze kiemelkedtek a Stefánia bálok, melyek fényben, pompában és ötletekben, — nemkülönben pedig a megyeszerte megnyilvánult érdeklődésben méltó utódai lettek volna a régi hires „megye- bál“- oknak. A Stefánia bálok egy pár év óta szünetelnek s az anya- és csecsemődélmi intézmények természetszerűleg érzik is hiányát a bálok révén befolyt és igen jelentős összegeknek. A Stefánia egylet vezetősége karöltve a város szegénysegélyezési akciójával elhatározta, hogy az idén megrendezi a tradicionális Stefánia bált, azonban ügy, hogy erre sem báli toalettet ne kelljen csináltatni, sem a bálokon szokott költekezés ne terhelje a közönség zsebét, hanem csupán a jótékony célokra szánt belépti dijak, azok is rendezési költségek nélkül, jussanak a szociális célok javára. Ez a bál lesz az úgynevezett „néma“ bál, amely voltaképen megnyugtatás kíván lenni a közönség számára, — mintegy váltságdíj a farsangi szezonra, hogy mindenki nyugodtan szóra-
