Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
UI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM DEBRECEN, 1927. MÁRCIUS 28. HÉTFŐ 16 OLDAL : 2(í FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG-U. I. TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG: 7—89, KIADÓHIVATAL: 7—88. FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: FÉLÉVRE 5*— PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 20 FILLÉR, KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁRAK KÉTSZERESÉT SZÁMÍTJUK „A nacionalizmus és internacionalizmus döntő perceit éljük“ Pékár Gyula nagy beszéde a Petőfi Társaság debreceni jubílláris ünnepélyére — Petőfi missziója - Nagyszabású kulturünnep a vármegyeházán Magyar nyíltsággal és debreceni keménységgel kimondom! Az a magyar önfenntartás ösztöne hozott minket Debrecenbe, amely a Csokonai és Petőfi lantján hirdeti, hogy magyar nacionalista légy, különben elveszel Feledhetetlenül szép ünnepély zajlott le tegnap Debrecenben. A város és a Csokonai-Kör meghívására ugyanis a híres alföldi metropolisban tartotta meg <‘lső vidéki ünneplését az ötven éves Petőfi-Társaság, melynek jelel égi elökc, Pékár Gyula, maga is Debrecen szülötte. Az ünnepi ülés vasárnap délelőtt U órakor kezdődött, A vármegyeháza dísztermét zsúfolálig megtöltötte a. díszes ős előkelő közönség. — melynek soraiban társadalmi életünk vezető alakjain kívül ott láttuk a tudomány és az irodalom csaknem minden számottevő egyéniségét. Kétségtelen, hogy a Petőfi -Társasig a maga nagy múltjával és gyönyörű nemzeti kultűrmunkájával olyan közönséget hódított meg Debrecenben, amilyenre ritkán akad példa. Éppen ezért végtelenül hálásak lehetünk a város vezetőségének, legfőképpen pedig a Ckokonai-Kör nek, hogy a Petőfi kultusz debreceni reneszánszát a Petőfi-Társaság meghívásával dönthetetlemil megalapozták. Mikor a terem már zsúfolásig meg felt, bevonultak az illusztris vendégek és elfoglalták helyüket az emelvényen. Balról jobbra ült Kor oda Pál, a kiváló költő, a Petőfi-Társaság egyik legrégibb tagja, továbbá Farkas Imre, a híres poéta lés operett-író, Pap Károly, a Csokonai- Kör agillis eluöke, Pékár Gyula, a Petőfi-Társaság országos inevű elnöke, Lumpért h Géza, Ssathmáry István, mindketten kiváló költők és Csabán Endre, a Csokouai-Kür nagy műveltségű fáradhatatlan főtitkára, akinek a tegnapi ünnepély megrendezése körül feledhetetlen érdemei tannak. j Az ünnepélyt a Magyar Hiszekegy vezette he. melyet az immár 30 éves múltú debreceni Petőfi Dalkör adott elő szépen és kifogástalanul. Az énnekkart Csörsz László karnagy kitünően dirigálta. AZ ÜDVÖZLÉSEK. Ezután megkezdődtek az üdvözlő- lsek. Dr. Hadházy Zsigmond főispán a maga és a közönség nevében üdvözölte az illusztris társasáságot s annak elnökét, Pékár Gyulát. Debrecent eddig is felkeresték az előkelő vendégek, de ezek a látogatások ritkán hagytak maradandó emléket hátra. <Ez a látogatás azonban nem lesz múló jelenség. Feledhetetlenné fogja tenni az a- körülmény, hogy a Petőfi-Társaság itt tartja meg 50 éves fennállásának egyik jubiláns ünnepét. Dr. Magoss György polgármester Debrecen város nevében köszöntötte az előkelő vendégeket. Ezzel az ünnepéllyel a Petőfi-Társaság intenzívebben belekapcsolta a Petőfi-kul- íuszba Debrecent, már pedig ennek a kultusznak ápolása nemzetmentő és nemzetépítő munka. — Még egyszer szívből köszöntőm a Petőfi-Társasággot és annak körünkben megjelenő tagjait, — mondotta végül a polgármester —, s itt végzett munkájukra Isten bőséges áldását kérem. Dr. Pap Károly egyetemi tanár a Csokonai-Köv elnöke mondotta el ezntáu üdvözlő beszédét .melyben érdekes párhuzamot vont Csokonai és Petőfi között. Hangsúlyozta, hogy minden magyar nemes költő egyben politikus is. Majd örömmel emlékezett meg arról, hogy Pékár Gyula, aki a Petőfi-Társaság élén ellátogatott hozzánk, szintén »Debrecen szülötte. PÉKÁR GYULA ELNÖKI MEGNYITÓJA. Az üdvözlő beszédek elhangzása után feszült figyelem közepette emel kedett fel az elnöki székből Pékár Gyula daliás alakja. Elnöki megnyitó beszédében férfias, meleg bangón köszönte meg a szívből fakadó szavakat. Itt. ma a Petőfi-Társaság ünnepel — folytatta —, és mi, mint zarándokok elmegyünk azokra a helyekre, melyek szentek a Petőfi emlékétől. Petőfi Sándornak is volt egy jubileuma, mint Jézusnak, aki 33. évig élt közöttünk. Petőfi csak 26 évig érezhette magában az isteni erőt s ő a nemzeti érzés ébrentartását tűzte ki célul. Magyaroszágon a politika és a költészet együtt járnak. A regősök egyszersmind ideálokkal, eszmékkel ajándékozták meg a politikát, mely nagyon sokat köszönhet a költészetnek, viszont a költészet — sajnos — nagyon keveset (kapott a politikától. Szinte csodálatos, hogy mindenütt ott vau a múzsa, hogy a sokszor pislákoló politikát a kellő időben felébressze. Ez volt a Petőfi missziója is ... — Mi most nemcsak ünnepelni és - ünnepeltetni jöttünk össze. — mondót! a többek között Pékár. — Magyar nyíltsággal és debreceni keménységgel kimondom: az a magyar önfentartás ösztöne hozott ide minket, amely a Csokonai és Petőfi lantján hirdeti, hogy magyar nacionalista és nemzeti magyar légy, különben elveszel! Soha uem volt a nacionalizmus olyan erős, mint most. Angliában, Franciaországban, Itáliában és nálunk is a 'nemzeti eszme került uralomra. visszahatásul a vörös in-, ternaci onalizmussa 1 szem ben. — A nacionalizmus és internacionalizmus világharcának döntő perceit éljük most, — • emelte fel hangját Pékár. — Kapjunk hát észbe s Petőfi, Csokonai és Jókai szellemével harcoljunk a nemzetköziség ellen. Örömmel állapítja meg, hogy Debrecenben nem csalódott s itt nincs is szükség hazafiasságról prédikálni. Majd beszélt Kossuth Lajosról és Jókai Mórról, akik már akkor megmondották, hogy Magyarországon a nacionalizmus életkérdés. Hangoztatta, hogy van egy külön magyar gondviselés, amely a legnehezebb időkben »— s így a múlt században is —. hatalmas szellemi hadsereggel ajándékozta meg a magyarságot Majd a Petőfi-Társaság megalkotásáról szólott, amely Jókai nevéhez fűződik s végül a következő szavakkal fejezete be gondolatokban gazdag, gyönyörű beszédét: — A Kárpátokról ide gördült sziklákat Petőfi, Csokonai és Jókai bitével vissza kell görgetni a határon. Ennek meg kell történni és én ebben a szent hitben nyitom meg vidéki jubiláns* ülésünket. Zúgó. tapsvihar követte a megnyitó beszédet, mely után báró Szent- kereszthyné Nyegre Rózsi szavalóművésznő lépett wz emelvényre. — Petőfinek Jövendölés, . Gólya, Dalaim, Minek nevezzelek? és Szeptember végén című 'költeményeit interpretálta azzal a kiváltságos művészettel és a belső átélés közvetlen igazságával, amellyel csak a hivatott tolmácsolok rendelkeznék. Tökéletes kiejtésével éppen úgy elragadta a közönséget, mint előadásmódjának 'finomságával. A publikum percekig ünnepelte a kiváló előadót. Farkas Imre Herezeg Ferencnek „A féltékeny Pantalone, a csapodéi' lolombina és a szerelmes Lelió“ című arisztikus novelláját olvasta fel nagy, tetszés mellett. Külön, élmény volt számunkra Nagy Margit, a budapesti Operaház országos nevű tagjának szereplése, aki Petőfinek Szabados, illetve Tárnái által megzenésített három pompás dalát énekelte el-csodaszépen. — Szedjük eleiünk virágát, Harmónia és Kis zsebkendő versek voltak ezek, melyeknek minden finomsága, minden szépsége érvényre jutott Nagy Margit művészi előadásában. A kristályosán tiszta és tökéletesen kultúrált hang a legfinomabb zenei uii.mszokat is oly Temekül adta vissza. ... h ogy a jelenlevők lelkesen ünnepelték a nagy művésznői, akit önálló koncert keretében is szeretuáupk Debreceuben hallani. Nagy Margit énekszámait Szabó Emil, a városi zeneiskola tehetséges tanára kísérte zongorán Ízléssel és nagy muzsikáiig érzékkel. Oláh Gábor, az országos nevű debreceni poéta. Három oroszlán című nagy koncepciójú, megdöbbentően szép költeményét olvasta fel. A kivételes tehetségű költő ezzel a versével ismét beigazolta, bogy a legelsők közzé tartozik. Mikor Oláh Gábor felolvasása után a lelkes taps felhangzott. Farkas Imre olvasta fel Székitnda címen egyik legpoétikusabb é> legszellemesebb novelláját, mellyel állandó derültségben tartotta a közönséget. A magyar novella irodalomnak valóságos drága gyöngye ez a kis elbeszélés, mely debreceni vonatkozásaival minket még a szokott nál is jobban érdekelt. Az illusztris előadót egyébként zúgó tapssal köszöntötték a < jelenlevők. Ezután a magyar irrendenta költészet lelkes apostola. Szathmóry István szavalta el három megrázó erejű hazafias költeményét, Szalmány nemcsak kiváló költő, de elsőrangú előadó is,- akinek Most légy a gáton című verse különösen nagy sikert aratott. Legvégül a debreceni Petőfi. Dalkör elénekelte a Himnuszt, melyet a közönség állva hallgatott végig. Ezután Pékár Gyula néhány lelkes szóval berekesztette a gyűlést s a vendégek a vármegyeházáról lassan átvonultak az Arany Bikába, — ahol a kisteremben a Petőfi-Társaság tiszteletére bankett volt. A VENDÉGEK LÁTOGATÁSA DEBRECENBEN. Itt említjük meg. hogy Debrecen város illusztris vendégei vasárnap délelőtt megtekintették a. Kollégiumot, a kollégiumi nagy kertet és elmentek a Nagytemplomba. Megtekintették továbbá a Batthyányi uccáu a Petőfi emlékházat, ahol Petőfi Zoltán született, valamint a Pe- tőfi-téren azt a helyet, ahol a nagy költő 1845-ben olyan nehéz és sanyarú időket élt át. Pékár Gyula' tegnap délután a bankett befejeztével választóihoz, — Derecskére utazott, míg a többi vendégek az esteli vonattal tértek: visz-, sza a fővárosba.
