Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

Pékár Gyula A Hajduföld számára irta: dr Kováts índor egyetemi ny. r. tanár A Petőfi Társaság látogatása által ünneppé varázsolt tegnapi vasárnap nak egyik legkedvesebb momentuma az volt, hogy Pékár Gyula, a tár­saság nagynevű elnöke ünnepi be szédével, majd gyönyörű pohár- köszöntőjével, — amelyben testvéri együttműködésre ajánlotta fel a Petőfi Társaság kezét az itteni tu- »„...dományos és irodalmi társulatok­nak — ‘mennyire megfogta a deb­receniek lelkét s viszont, hogy neki is (aki pedig életében ugyancsak nagy darab földet járt be) mennyire megtetszett a mai Debrecen, értve ez alatt nemcsak a város lüktető életét, hanem hazafias és kulturális törekvéseit is. Ebből az alkalomból szabadjon egyet-mást elmondanom Debrecen magyar publikumának Pékár Gyula egyéniségéről. E sorok Írója ugyanis néhány év előtt — az ellenforrada­lom győzelmének lelkes ideje volt ez véletlenül abba a helyzetbe került, hogy bizonyos közeiebbség- ből nézhette Pékár Gyula állam férfiúi működését és pedig ép azok­ban a hónapokban, melyekben a bolsevizmus bukása után oly nagy­« X \ cA-AA szerű tűzre lobbant nemzeti meg­újhodás mozgalmának az egyidejű oláh megszállás miatt a legnehezebb akadályokkal kellett megküzdenie. 1919 szeptemberét irtuk akkor. Kecskemét város vá asztóinak egy csoportja engem látott el azzal a megbízással, tudakoljam meg Pékár Gyulától, vájjon az eljövendő vá­lasztások alkalmával hajlandó volna-e Kecskemét egyik mandátumát vál lalni (Kecskeméten ősidők óta az a szokás, hogy a két képviselői man dátum közül az egyikre csakis kat- holikus, a másikra csakis protestáns képviselőjelölt jöhet kombinációba. Pékár Gyulának, aki lutheránus, a protestáns mandátumot ajánlottuk fel.) A választások kiirhatásának időpontja ugyan vajmi ködös bi­zonytalanságban volt még ekkor (a „kibontakozás“-nak ép csak az ele jén jártunk, a később annyit em legetett angol diplomatának, Sir George Clark-nek kiküldetése is csak később következett), Pékár és Kecskemét között azonban a jöven­dőbeli politikai összeköttetés tekin­tetében mihamar létrejött a meg­állapodás. Ennek folytán mi kecs­kemétiek közelről voltunk tanúi an­nak a heroikus munkának, amelyet Pékár Gyula az alkotmányos jog rend helyreállítását célzó ellenfor­\o lek f V. radalmi kormányban, 'mint annak kétségtelenül legkitűnőbb, legnagyobb koncepciójú, legszélesebb horizontú alakja, 1919 őszén teljesített. Két fontos pozíciót töltött be ek­kor Pékár. Szinte azt mondhatnám, hogy — atlétái múltjához méltón — két fronton, két őrhelyen is küldött a magyar feltámadásért. Egyfelől ő volt az összekötő miniszter (minisire de liaison) az entente-missziók s az ellenforradalmi kormány között s e minőségében valósággal szakadatlan küzdelmet folytatott a megszálló oláh csapatok különböző paranesnoká- gahal szemben ezeknek főleg a ma­gyar műkincsekre kacsintgató foly­tonos rekvirálási és rablási szándé­kaival szemben. Pékár ebbeli küz­delmében néha ugyan támogatásra találtt a nyugati hatalmak Buda­pesten időző misszióinál is, a leg­többször azonban csak az ő szemé lyes és erélyes fellépése segített, amivel azonban tuiajdonkép a saját személyes szabadságát tette kockára. Laky Dezső összeállította az orszá­got a román megszállás következ­tében ért károkat; bizonyos szem­pontból azonban nem volna fölös­leges azt is kimutatni, hogy egy Pékár Gynlának mennyi károsodás­tól sikerült összekötő miniszteri mű­ködése alatt megmenteni az országot. aÍöI v-C, * , L . E niellett ugyanezen időben ellátta Pékár a kuliuszminisztérium politi­kai államtitkárságának teendőit is. E minőségében, a magyar kultúrá­nak a Károlyísta és bolsevista pusz ­títások által ugyancsak kikezdett épületein szükséges tatarozási mun­kákat elsősorban ő végezte el,.. Azóta nyolc év? haladt el. Pékár Gyula azonba hazafias lelkesedéséből s tetterejéből ma sem veszített sem­mit. Olt látjuk a képviselőház leg fontosabb bizottságának, a külügyi bizottságnak elnöki székében, ma­gában a Külügyi Társaságban, a Petőfi társaság élén a Tudományos Akadémián, az Interparlamentáris Unió és a Népszövetségi Ligák nem ■ zetközi konferenciáin, mindenütt küzdve a magyar igazságért. Ott lát­juk azonban íróasztala mellett is, amelyen még ma is frissen bújnak ki tolla alól a magyar belletriszti- kának bájosnál bájosabb és a magyar irodalomtudománynak tanul ságosnál tanulságosabb alkotásai. A tegnapi napon Debrecen iro­dalmi élete megtalálta Pékár Gyulát s Pékár Gyula megtalálta Debre­cent: hisszük, hogy ez az összeös- merkedés jelentős hasznára fog válni a Debrecen mind gyönyörűbben kivirágozni kezdő kulturális életének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom