Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
4 Péntek, 1925 feSruSr 2flL glóbuszt a Tátrától az Adriáig szebben meg nem énekelte nála. Az ű jó Jókai-világában Magyarország örökké integer marad... Az 6 neve meséljen nekünk tovább, meséljen hitről, reményről, telté váló szép álmokról: az ö magyar glóbuszáról. — Tisztelt Nemzetgtyülés! Mint Petrarka a csatasorok között, mi halhatatlanunk ís elvonul itt a tisztelgő parlamenti front előtt. Megy tovább a dicsőség aranyködös országutján, megy tovább üstökösi pályáján. Tán minden korok legdusabb kép- zelmü poétafejedelme... Mi utána nézve, a shakespearei szavakra gondolunk, tzok- ra, amelyeket a haldokló Kleopatra mond a bőkezű, imádott Antóniusáról: .... Kegye télt nem ismert, Ősz volt. de minden aratása Után. A kéjben, mint delfin, kiért Kitűnő eleméből. Inasai: Királyok és fejedelmek. Elgurult Kispénz gyanánt hulltak zsebebül a Szigetek és országok. — Tisztelt Nemzetgyűlés! Köszönöm h magyar irodalom nevében, hogy a hatalmasabb testvér, a politika, nagy Jókaink képében végre ily elismerően ünnepli az eddig hű, az ezután is tovább virrasztó Hamupipőkét, a mrgyar költészetet. Az egységes párt és a kormányt támogató pártok nevében hódolattal teszem le ezt az igénytelen szavakból font babérkoszorút a százesztendős hagy magyar, halhatatlan Jókri Mór emlékére. A napirend tárgyalása. A nemzetgyűlés ezután a napirend tárgyalására tért át és folytatták a népjóléti tárca ' '—'ötösének részletes vitáját. Forgács Miklós jegyző; a költségvetés egyes tételeit olvassa föl. Bozsik Pál a tüdővész elleni küzdelemre lm ja föl a Ház figyelmét. A Mátra aljában megfelelő intézet létesítésével jelntékeny eredményt lehetne elérni. Szabó József a munkásbiztositás kérdéséről szólva, különböző sérelmeket sorol föl. Tass József népjóléti minszter: Válaszol Bozsik Pál felszólalásra s azt mondja, hogy elsőrangú feladtok a tüdőbeteggondozó intézetek alapítása. Ezt igazolja az is, hogv a zalaegerszegi internálótábort tüdőbetegkórházzá alakítják át. Ez azonban még nem minden, auiit a minisztérium még kivan tenni. 1 A vasúti-sóknak adandó balesetbiztosítások valorizálására vonatkozólag érintkezésbe fog lépni a kereskedelmi miniszterrel s biztosítani fogja, hogy a vasutasokat sérelem ne érje. Szabó Józsefnek azt válaszolja, hogy a munkásbiztositás reformjáról szóló törvényjavaslat a nemzetgyűlés előtt van s abban intézkedés történik a tisztviselők úgynevezett államosításáról. Sok szó elhangzott már a munkásbiztositó eljárásának egyszerűsítéséről s ennek megoldásával is sokat foglalkozott. A törvényjavaslat letárgyaiása előtt nem akar most véglegesíteni több száz tisztviselőt. A lakásépítési bizottság ellen Petrovácz Gyula által felhozott kifogásokra is válaszol a miniszter, mert nem szeretné, ha ez a miniszteri bizottság helytelen beállításban szerepelne a nyilvánosság előtt. A miniszteri tisztviselők között egyetlen nem keresztény ember sincs, tehát az információk rosszak voltak. A bizottságban szereplő mérnökök pedig nem az ő státusába tartoznak, de jelenleg is zsidó val- lásu ember ezek között sincs. A munkálatokat a nagy bizottság keretén beiül működő állandó bizottság adja ki, s ennek elnöke a miniszter, de ő átadta ezt a tisztséget egyik államtitkárának. A bizottságban képviselve vannak az érdekelt minisztériumok is. A bizottság pályázatot hirdet s azok alapján dönt. Nem mimtig az a legjobb, ami legolcsóbb, mert a vállalkozók irreális alapon egymást akarták lékonkurrálni. Azt is figyelembe kell venni, hogy tőkével is rendelkezzék a vállalkozó, mert a minisztérium nem tud mindig pontosan fizetni. A közszállitási szabályzatokat meg kellene reformálni. Két nagyobb építkezés folyik, a Ráday-utcai és a márvány-utcai. Részletesen ismerteti ezeknek az építkezéseknek történetét s hangsúlyozza, hogy a szakvélemények alapján a minisztertanács döntött. A Zita-kórháznál azért került egyik Narak átalakítása többe, mint a básik. —-rt az egyiket teliesen át kellett alakifcni. közfalaikat kellett húzni, míg a másiknál kisebb munka kellett és lakhatóvá tették. Amióta a minisztérium kezéhe adatott a lakástermelés, sokkal kevesebb kifogás emelhető mint az előző időben. A régi lakásokat többször renoválni kellett, míg azóta, amióta a minisztérium intézi a la- kásternvelést. nem kellett renoválni. A Ház ezután elfogadta a lakásépité- sekred vonatkozó költségvetést. Szabó József a tisztviselők betegsegci i lyezéséről szól és nem tartja elengedönek az erre fordított összeget. Kifogásolja, hogv nincs rendszer a betegsegélyezésben. és kegyadomány szerint kezelik. A betegsegélyezést kiterjeszteni kívánja a felekezeti tanítókra is. Határozati javaslatot terjeszt be a felekezeti tisztviselők betegsegélyezéséröl. Vass József népjóléti miniszter reflektál azokra a kifogásokra, amelyeket Szabó József a betegscgélyezésnél felhozott. Az állam mint munkaadó nyugdíjról biztosítja, egy évig betegsége esetén teljes fize- lésben meghagyja — ellentében a magánmunkaadóval. A kiterjesztés dolgában nem tartja helyesnek, hogy a betegellátást nagyobb területre építsék ki, a munkásbiztositó javaslatban meg van a lehetőség, hogy ezek bekapcsolhassanak egy bizlositási szervezetbe. Ha a kijexisztenciák részére megte- remtjük a lehetőséget, hogy a biztosításba belekapcsolódjanak, szociális szempontból teljesen megfelelő védelmet fognak nyerni. A Ház Szabó József iavaclatát elveti. Kiss Menyhért beszéde eleién kéri a ta nácskozókénesé« megalapítását, mert tegnap egyetlen képviselő sem hallgatta meg beszédét és a lapok azt Írták, hogv a miniszter küldte ki a teremből * képviselőket. Eau hana: (Meauünk mi maaunktól is. ha Kiss beszél). Elnök a: ülést 10 nercre felfüaoeszti. Szünet után Kiss Menyhért felolvassa a Szózat és a Magyarság cikkeit. Ezekből akarja bizonyítani, hogy a népjóléti miniszter tegnap valóban kiküldte a teremből a képviselőket, mikor ő felszólalt. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a rokkantkérdésnek rendezését rendeleti utón Huszár Károly kijelenti, hogy a népjóléti miniszter nem küldötte ki a képviselőket. Homonnag Tivadar: Kikérjük magunknak ezt a gyanúsítást! Vass József nénjóléti minszter szólal föl azután. Azt hiszi, hogy a rokkanikérdés- hez rendeleti utón nem szabad hozzányúlni, hanem törvény utján kell a végla- ges megoldásioz vezetni. Igyekezni fog a rokkantakat olyan járadékhoz juttatni, amely a megélhetésüket biztosítja, Sajnos, ebben a pillanatban ez nem lehetséges, mert a költségvetés tulszük keretei ezt lehetetlenné teszik, reméli azonlran, hogy megfelelő hitelösszeg ál majd rendelkezésre e célra is. Kéri a nemzetgyűlést, egyelőre fogadja megnyugvással a bejelentéseit. A Ház ezután - elfogadta a népjóléti tárca költségvetését, majd áttért a kultuszminisztérium költségvetésére, melyet Egri Nagy János előadó ismertetett. Először a kiadási tételeket mutatta be és általános megállapításokat tett a magyar kultúra szükségszerű fejlesztése tckinle- lében. Egy nemzetnek. — mondotta az előadó — amely élni akar, a maga egyéniségének megfelelő kultúrát kell teremtenie. Minden erős nemzet a maga egyéniségének megfelelően igyekszik felhasználni a többi ' nemzetek által megteremtett kultúrát. Így kell tennünk nekünk is, mert halálra van szánva az a nemzet, amely elzárja magát ettől az előfeltételtől. Felhívja a figyelmet annak igazságára, hogy minél műveltebbeknek kell lennünk, hogy annál magyarabbak lehessünk. Országokat le lehet győzni, de a legyőzött győzővé válik, ha kultúrájában föléje emelkedik a legyőzőnek. Ezután felsorolta azokat a törvényeket és eredményeket, amelyeket a jelen kultuszkormányzat eddigi működéséből fel tud mutatni. A kultuszminisztérium végrehajtotta a B-listát, amelynek soránA035 taggal fogyott a kultuszminisztérium alá tartozó alkalmazottak száma. A szellemi proleariátus túltengőjét csak ugv lehetne megakadályozni, ha kontingentálnák az egyetemi hallgatók számát és korlátoznák az évenként kiadható diplomák számát. Ebben az évben a budapesti egyetemre 5808, a szegőire 1003, a dbrecenire 824, a pécsire 1100. a technikára pedig 2850 hallgató iratkozott be. Ebből a statisztikából is kiderült, hogv nem áll meg az a vád, mintha nem lenne egvetlen oly vidéki egyetem sem. amelyen a hallgatók száma elérné az ezret. A hallgatók száma ez idén 2500-zal kevesebb, mint volt 1923/24-ben. A szegedi és pécsi egyetemek mellett működő klinikák nagv szolgálatot tesznek az ország közegészségügyének és így a rájuk fordított költségek többszörösen megtérülnek. A debreceni egyelem készen áll, csak a középső épület hiányzik még, ennek felépítésére azonban még 38 millió korona kellene. Megépítését tehát a kultuszminiszter kénytelen jobb időkre halasztani. A szegedi egyetemet könnyen el tudták helyezni és Szeged városa kétezer hold föld termését, körülbelül 21 ezer vagon gabonát ajánlott fel 30 évre az egyetem fenntartásának költségeire. Ezután nagy részletességgel ismerteti az egyetemi hallgatók helyzetét és azokat az intézkedéseket, amelyeket a miniszter tett az egyetemi hallgatók elhelyezése, élelmezése és tanszerekkel való ellátása tekintetében. A segélyeket eleinte közvetlenül osztották ki az ecvetemi halgatóság közt. Ezt azonban a miniszter nem tartotta helyesnek és ezért intézményesen akaria az egyetemi hallgatók nehéz helyzetét megváltoztatni. Kollégiumokat és menzákat alapított és ezeknek a működése igen kielégítő. Erre vonatkozólag az előadó számadatokat sorol fel. A tanárképés kérdésével foglalkozott ezután az előadó, maid áttért a középiskolák reformjára. Megemlékezett arról, hogv az ország középiskoláit már beosztották az ui rend szerint. Az államnak van három klasszikus és 28 reálgimnáziuma. 14 reáliskolája. 5 leánv- cimnáziumia és több nevelőintézete. Rámutat az előadó arra. hogy a középiskolák száma az országban ma ncm szaporítható. sőt a csonkaorszánhoz mérten tablet van iskolákból. A középiskolai ta nárok előtt megnyitották az ötödik fizetési osztályt. Takarékossági szempontból 17 középiskolát meg akartak szüntetni, de a városok olyan nagy ellenállást fejtettek ki. hogv ez nem volt keresztülvihető. Mindenki o takarékoságot illeti. mikor azonban a részletekre kerül a sor. senki sem akarja elfogadni a takarékossági intézkedéseket. Ezután az ipariskolákról, a gyakorló népiskolákról szólott. A trianoni békeszerződés értelmében állami iskoláink közül sokat elvesztettünk. Ma csak 402 községben van állami iskola, míg a múltban 1054 volt az elemi iskolák száma. \ 35.596 tanítóból csak 15.117 martót ineg. j békebeli állomány 42.5 szazaiéin. Ezeknek 37.7 százaléka állami tanító. A tanRók száma menekülés folytan növekedett, mert a kultuszkormány az elmúlt mindenképp azo« igyekezett, hogy Szólt ezután az előadó az iskolák helyre, állításáról. A háború óta nem tatarozták az iskolákat, tanszerekben is clszegényed- tck. A megszállás és a forradalom^ **** _ az iskolaépületeket tette meg a különböző gyűlések és katonai elszállásolások színhelyévé és igy az épületek teljesen leromlottak. Most már egyetlen állami iskola sincs, dinelyet ne hoztak volna rendbe és tanszerekkel el ne látták volna. A mrgvar iparművészet fejlesztésével a kormány nemzetgazdasági célokat is szolgál. Az iparművészeti főiskolán az összes művészeti ágakat bevezették, appali és esti tanfolyamok vannak úgy ebben az intézetben, mint a Zeneművészeti Főiskolában. A költségvetésből kitűnik az az áldozatkészség, amelyet a kormány a színművészet fejlesztése érdekében tanúsít Erre a célra a költségvetés 1,150.000 aranykoronát irányoz elő. A múzeumok ügyét « nagy problémának tartja a kultuszkormány. A kultuszkormány 42 ezer aranykoronát kért ntuzeum céljaira, ennek azonban csak egy negyedrészét kapta meg. Így történhetett, hogy a múzeumot ideiglenesen be kellett zárni. Lapunk zártakor az ülés még tart. * Mint értesülünk, Klebelsbcrff Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a kotr tusztárca költségvetésével kapcsolatos ex* pozéját ma este fogja megtartani. alaptalan gyillcossági gyanú eltűnt tízezer dollár miatt. Kavarodás Keivyorhban egy hirtelen haláleset miatt» HM nyomozás alaptalannal« találta a gyanút. — Saját tudósilónktól. — Newyork, február. Friedmann Izsák, a világszerte ismert csodarabbi négy héttel ezelőtt hirtelen meghalt Newyorkban. Ezzel a halálesettel kapcsolatban a legfantasztikusabb hírek kerültek forgalomba és nagyon sokan annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy a csodarabbit, aki meg csak 38 éves volt, megmérgezték. Az amerikai hatóságok is megindították a nyomozást, azonban ezideig még nem sikerült teljesen tisztázni a csodarabbi hirtelen halálának minden körülményét. Fredmann Izsák, aki a világhírű sada- gorai csodarabbi unokája volt, a háboru második évében Becsbe költözött, ahol sok hívőre talált. Bécsben élénk kereskedelmi tevékenységet fejtett ki és egyideig társ- tulajdonosa volt egy bécsi bankcégnek is. Szerencsétlen spekulációk, főleg azonban a börzekrach következtében vagyonának nagy rézét elveszítette s ezért néhány hó- i nappal czelöt elhatározta, hoyy kiutazik Amerikába és felkeresi gazdag híveit és barátait. Amerikai útjára elkísérte titkára Abra- movics is, akit azonban, mert nem volt I szabályszerűen kiállított útlevele, az amerikai hatóságok EHis-Islandban feltartóztattak és majd pedig Európába vissza- ! küldtek. Friedmann Izsák Newyorkban egy Rap- paport nevű hitsorsosát vette maga mellé Ábramovics helyébe titkárnak. A csodarabbi Rappaporlot nagyon jól ismerte, meri már az atyja is a Friedmann-család szolgálatában állott. Négy héttel ezelőtt Friedmann Izsák megbetegedett. Erősen meghűlt és úgy látszik, gyenge szervezete nem tudott ellenállni a newyorki dermesztő hidegnek. Ismerősei azt hitték, hogy a betegséget hamarosan ki fogja beverni, azonban legnagyobb megdöbbenésükre a ! csodarabbi hat nap múlva hirtelen meghalt. A haláleset hire bécsi ismerősei és hívei j körében nagy izgalmat keltett. Néhány nap inulva már olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a rabbi nem halt meg természetes halállal. Azt rebesgették, hogy titkára, Rappaport megmérgezte, hogy ily módon megkaparinthassa a csodarabbi vagyonát. A beavatottak azt is tudni vélték, hogy a hirtelen meghalt rabbi hagyatékából rejtelmes módon tízezer dollár eltűnt. A vádaskodók ezt a gyanújukat arra a levélre alapították, amelyet Friedmann halála elölt néhány héttel küldött bécsi rokonainak. Ebben a levelében nzl irta,, amerikai barátainak bőkezűsége 13 ezer dollár birtokába juttatta. Minthogy hagyatékaién mindössze csak háromezer dollárt talállak, keletkezett az a gyanú, hogy Rappaport, aki a rabbit betegségében ápolta, megmérgezte gazdáját, hogy elrabolja tőle megtakarított pénzét. A Lengyelországban megjelenő héber lapok hasábokon keres», tül foglalkoznak a csodarabbi halálával és Rappaort állítólagos gyilkosságával. Azonban az amerikai rendőri nyomozás semmiben sem igazolta a Rappaport ellen emelt vádat. Az esettel kapcsolatban Rap- pa portnak nem történt semmi bántódása* legalább is ez derült ki abból a táviratból, amit bécsi rokonaihoz intézett. Ebben a táviratban csak ez áll: „Mhjden rendben. Jól vagyok.“ Egyébként is a Rappaporttal szemben hangoztatott gyanúnak egy pillanatig sem adlak hitelt azok, akik Rappa- portot ismerték, Even Izsák, a jelenleg Bécsben élő amerikai héber iró volt az első, aki határozottan szembeszállt a Rappaport bűnösségéről forgalomba került hírekkel. Friedmann Izsák halálával kapcsolatban érdekes lesz feleleveníteni a sadagorai hires rabbicsalád történetét. A világhírű és tudós saddgorai csoda« rabbit Friedmann Ábrahám Jakabnak hívták. A zsidó orthodox körökben óriási tekintélynek örvendett és a lengyelországi és bukovinai zsidók tömegesen zarándokoltak hozzá, hogy kikérjék tanácsát. Mintegy harminc évvel ezelőtt hált meg és a rabbi- nátust Izrael nevű fiára hagyta, aki ugyancsak alapos ismerője volt a (almodnak. Izraelnek sikerült az atyjától örökbe kapott hivatalt közmegelégedésre betöltenie. Tizenhét évvel ezelőtt hunyt el éa négy fiúgyermeket hagyott magr> után, a kiket mind alaposan beavatott a talmud tudományába. A legidősebb fiú, Jakab, átvette a sadagorai rabbinátust, a többi pedig Gí licia különböző városaiban telepedtek meg, ahol mint rabbik működtek, Izsák Rimanowba, Nehemiás CzorCkowba, Nuchem Hussiaíynba költözőit. A háboru kitörésekor Jakab és Nuchem, akik az orosz halár közelében laktak, Becsbe menekültek. Csakhamar utánuk jött Nehe- miás is. Izsák, aki Rimrnowban, Krakó közelében biztonságban érezte magát, még hosszabb ideig Galíciában maradt és csak Przemysl eleste után, amikor már Krakó is veszedelemben forgotf, közvetlenül az oroszok bevonulása előtt hagyta el lakóhelyét és mint szegény ember érkezett meg Január 6-án azonban Friedmann Izsák felesége _ Newyorkból táviratot kapott, amely közölte vele, hogy férje tüdőgyulladásban hirtelen megbetegedett és igy utazását el kell halasztania. Január 13-án érkezett meg a másik távirat, amely jelentette Friedmann Izsák hirtelen halálát. Körülbelül két hét múlva aztán levél érkemann betegségének lefolyásáról. A levél szerint betegségét eleinte egyszerű hűtésnek tekintették, amely azonban mindig jobban elmérgesedett. A levél azt is elbeszélte, hogy az elhunyt csodarabbá a newyorki zsidóság óriási részvétele mellett kísérték utolsó útjára. ‘
