Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

Art FOOD kanna.

ÉÉ®Sfk§i®éi 1824 március 19.

Szerda, VI. évfolyam, 65. szám

«««VE

uexce/í. Dr p„tá '

**•**£3+ *-•***, ur

Budapest

arak;

.......................................... 6000C tere»«.

f

ciíSfra............................ 203Í 0 kcrosta.

S

ZERKESZTŐSÉG:

II!., Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajlé. Telefon; 120, KIADÓHIVATAL: Szée»!8iiyi-fér 5. szám. Telefon: 114.

Fék fis szerkeazti: úr. KISS ENDRE.

Egye« «ás éra: I0C0 korona. Megjelenik héffü kivételével minden nap.

4MS9

A zsidézsargon ellen.

Az utolsó évtizedek jellemzője, ez u. n. \ demokrácia disdeltnssnsk nevezett előnyo i mu’áís. Igszáben szór bm csak s két kö \ nyökkel eiőreíörteíő, a minden történelmiben \ gyökeredzőt lerombolni akaró kor.lárségot Mijük mindenhova betolakodni. Ez tapasztalható a politikában, n közélet egyéb terein, a ken sV( delem tér, de hogy még fájdaimssabb legyen, a rorgysr irodalom és művészet te ián is. A legfí'dalrnasíbb, színié gyógyíthatatlannak látszó sebet azonban a magyar irodalmi nyelven ütötték. Szinte a minden | nemzeti! szánt szándékkal pusztítani akaró I vágy mohósága mered elénk. „Nyelvében él a nemzet“, mór dia & legrggcdtbb szivü, legnagyobb magyar. Az utolsó évtizedek kiütköző szándéka a magyar nyelv megméte- fyezése, talán épen azért, mert nyelvében él a nemzet.

A zsidó zsargon méfelyező fullánkja megszsggetta ezt az értékűnket is. Szomorúan igazságos feljBjdulás volt Pékár Gyulának a Petőfi Társaság legutolsó gyűlésén mondott beszéde. Tiltakozott a magyar nyelv tudatos, vagy a merénylő faji eredetét tekintve, ösztönös megrontásé elten. A hátgerincsorvadá- scs nyugati dekedere:» roth:dó levegője irodalmi kOntöst téléit s teumanok, Krr úszók, a IKteir ek Lfsaiban. Különleges stílust, kűíönle- ges nyelvet alkottak, legtöbbször arcpirifő gon- ilolaiaik kifejezésire, de még ""' Z\ iik4U'- djyéffi romlótíságuk rikiiőbbő kendőzésére.

A nyelvüket irodalmi jassznyelvnek ntvezie Pékár, finely altnias zstrgonnyelv ellensége a mtgyar gondcltcdásm k, Harcot hirdetett a nyelvre más, a zsargon ellen, mely a magyar irodalom hatalmas géniuszéinak műveiből kiest ncfllő rzeréves, egységes magyar nyelv megcsúfolása, tűrhetetlen szégyene.

Pékár olyan zászló alá szólította fegyverbe ez ország magyarságát, amely alatt mindnyájan és felié ltn egyek vagyunk vele. Nem így a zsargon nrpszeiüsi Őr, a naponkénti faji sajtó. Fáj a zsargon, a világváros sfpndíkérek irodalmivá (?) avatott jassz nyelve, mert Pékár támadasa még mir dig szemérmetlen meiészségü a nemzetközi rombolás ellen.

ft.ernyi sérelem és fajdalmai keltő emlék újul fel lelkűnkben. Figyeltünk csak A múltkoriban a színházban, valamelyik operettnek nevezett selejt volt a műsoron, előadás közben fülünkbe suhan a jessznyelv zsargon virága: „AT van egy kéj, amit megcsinált magának rz az X mikor a színpadra kivitte megíbul ez a darsb!“ Srórul- szóra igy 8m- fedezett az a Bitu, vagy Kohnné a vásári fogások kéfcsíklendó hatása alatt. Ez az irodalom vájjon milyen, amely ez inleiiekíu- ellek szive szerint való ? Némileg érthető a GreineHéie megállapítás: „Azt hiszi, hogy a Kremzelesz, az egy kóser untsugíih ?“ — De vájjon ki fejti meg eme titkokat például: „Az tett o’y enyhe zaj! s az éj megint ei- ájuM! — „A hold a nsp r.etn szivek ők Ó ciprusi főúri nők“ (így Írásjelek nélkül). 1 „Mí jd megkeresem én magamnak azt az arcot. Majd megnézem én magamnak ezt sz aicot — tombolt rorgában.“ — „Józansága elhsgyia, a keze kiíu'oít.“ — „He dl szegény, már-már kimerült bizony, letört kegyére, az unalmát pergetve, Lóri mellett aki kigyult, Lórii"

Elég! de nen esek az idézetekből, hanem ti ncdelomrsk nevezett zsargon helyéibe dísbói is. Pékárnak igaza van, mikor hsreot hirdet e ugyanakkor kiemeli, hegy a vidék szüztalajába is beiccseppfnteiték már mérgüket. A fővárosból eme szenyesek kOnyv és szirpadi mű (?) »Irkjában jutnak el vi.

dékre A magyar irodalom 'iizteseége és be- { csüiele, a szent msgyár nyelv sér hetetlensége ; nevében rendszabályokat sürgetünk ez ellen | a nyomdabetös beíyáilcdás ellen, A zsidozó \ ludípesti isj'.ő hiába hivafkotik «íját ma- | géia, mini tekintélyre, ha a vidék jő erkö'cse | és tiszta érzése tiltakozik egy egy színpadi t darab előtdása ellen, mi tudjuk, ha dühös f is s Zsargcnerköícs, írás védelmünk nincs a 8 jár szraéíeiy fertőzőre ellen. És találunk mó- j dot srra is, hogy a nyomtatott rontás vissza [ húzódjék pesti oitlípnéba. Pékár harcot hír- | del a zsidó zsargonban született jsesznyelv ellen, mi eddig is küzdöttünk ellene s ezután sem engedünk kifut nyitni neki és velünk lesz minden faját és hazáját aggódva szerető mrgysr. Nyelvében él a nemieí.

A Szőlősgazdák Egyesületének közgyűlése.

Vasárnap tartotta meg a Szőlősgazdák Egyesülete Holfmsn-ufeti székházában szokásos évzáró közgyűlését. A közgyűlés elé a választmány lar aimas évi jelentést terjesztett, amelyből kiemeljük sz alábbiakat.

Hat éve annak, hogy Egyesületünk megalakult azért, hegy Kecskeméten, sőt íz égisz Alföldön a sző ősgazdák és főleg a homoki | szőlősgazdák érdekeit előmozdítsa és meg- jj

yW.tt—»■»» ^ |

Mikor Epyesßietür K létesül', feladatául f tűzte ki, iiogy a szőlősgazda-osztály munká- f jának eredményét megvédje, kizsákmér yolta- f tárának gátat vessen, t\ termeiéihez szűkéé- S ges eszközöknek, mint pld. kékkő, kötöző- ! anyagok, facsemeték, kovács* ésbognánrun’ f kas stb. fces: érzését megkönnyítse és biztosüss, mpirerden tartsa és 3 munkáltatással járó munkástéidésl me&o!dja.

Váiesztmánjunk Rülödése e kitűzött célokat szolgálta. Egyesüljünk 1918- évi március hő 10 én megtartott választmányi ülésén az Egye?ütefa mint anyaintézet. meg- alakitja a Kcctkeméti SzőlCsgsidák Szövetkezéé!. Ez intézetünk úgy a bor, mint gyű* mölcskeresfedésérői nen esek M?gyaror»zá- gen, hanem külföldön is közismert. Ar 1920, évi február 9 én Egyesületünknek a Gazdáéi gi Egyesülettel együttesen tartott válsszt- menyi ülése, felismeive a gyümölcsfák és fajtiszta izőlővemők ültetésének jelentőségét, meg? Jakit ja Hírfáiban Kecskemét város áldozatkészségéé hozzájárulásával a Kecskeméti F* iskola és Magternselő Riszvénytársr ságot. 1920. június 6 án megtartott választmányi ülésünk egy kovács- és bognár-műhely szövetkezet felállítását határozta el és igy alakúit meg a Ktcskentei Gszdák és Szőlősgazdák Kovács- és Bognár Mühelyszövet- fceze'e. — E három intézmény megalakítása j u’án sem pihen, hanem dolgozik iankedha- j tstlan erővel. 1921. évben a hemoli borok fairének emelése érdekében Kecskeméten országos szőlészen és borászati kiállítást ren. dezett. A műit év folyamán 7 választmányi ülést és egy közgyűlést tartottunk. Ismeretes szölősgazdatársaick előtt, hogy a hernyók és egyéb .betegségek gyümö c fáinkat annyira tönkretei'ék, hogy p d. egészségei almát alig lehet találni. Az tv elején sz Egyesület felírt a földmiveiétügyi minisztériumhoz és kérte,hogy a hernyóirtás szigorú végrehajtását az egész ország területére rendelje el. Február hó 6 án megérkezett a földmiveiésügyi minisztérium rendelete, mely á lra unfs szellemében a kötelező hernyőirtast az égé: z ország terű e áre szigorúan elrendelte. A miniszter ezer felül a f különféle sitlő- és gyümölcsbetegségek is- I mertetése végett 2C00 drb népies nyelven irt *

füzetet adott ki, melyet önköiíségi árban bo csájtoit a ezől5?g«z<kk rendelkezésére.

A vagyonadó éritkmeghatároző bizottságba tagokul Csősz József aleinök és Kíin- gert Ede választmányi tagokat küldtük ki. Múlt évi június hó 16 án több szőlősgazda részéről a helypénzszgdés körül előterjesztett panasz tárgyában e'nöV.ségünb eljárt a városi tanácsnál. A sérelmek orvoslást nyertek otvképen, hogy a javídalroi hivatal azóta Egyesületünknek, valamins e Ga?dagégi Egys- süíelnek a helypénz dijszebást kifüggesztés végett mindenkor megküldi és nyilvános helyeken kifüggeszti.

Egyik választmányi gyűlésünk bítéro- zata er esmíben az elnökség felirt az Országos Árvissgálő Biiotlsághoz, hogy a mész- bányiiknak azt a vlsszíélését, amsiy sze int a permetezéshez használt mész napi árát előre teljes összegben követelik, a szí Iliiéi napján pedig s felemelt napi árat számítják fe>, szüntesse meg. Az Országos Átvizsgáló Bizottság ez évi februárban kü'dölt áíiratában értesít bennünket, hogy a fenti pina- szunk alapján e rendelte, hogy a bányáknak a mész árát a fizetés és nem a szállítás napján érvényes napi árak mellett kei! számláznia.

Egyesületünk által alapitól! vállalatok is, mint mir den más szövetkezet és részvény társeság, a pénz romlása következtében alaptőkét kényszerültek emelni. A tőkeemelés folytán egyesületünknek 160 drb faiskola részvénye van, --------------S

iőföígazdák szövetkezeti 200 részjegyünk után az stepiőke felemelése következtében szintén éltünk az elővételi .joggal és a 2C0 dsrab 200 korona névértékű részjegyünk után darabonként 1800 koronáért 200 drb 4CC0 koions névértékű részjegy blrlokábi jutottunk.

Fo'yó évi d:cember 9 Ikén megUrloít választmányi ÜKs az ujoran készüld bortörvény j5vastat érdekében elhatároz!*, fe iratot intéz EÍpviseíőiní hez, hogy a bor.örvényjj- vsslaí letárgyeiásánél a hegyiborck p-ivilé- giumai megszűnjenek és a homoki borok a hegyi borokkal egyenlő elbánásban rész:süljenek. Egyesületünk a Meiőgazdasér'i Kamarával fcarőttve folyó évi február h í IS ikí kezdettel 7 napos szőlészeti, bortsiai és gyümöicsésze i tanfcfyamot rendezett. A tanfolyam jól sikerült, 43 halható jelentkezett, akik legnsgyobb részben íl rvídek, tanárok, kafonalisziek voliak. Sajnálatos, hogy a szőlősgazdák kevesen jelentek meg.

E helyen fel kell említenünk a szövetkezet törekvéseit, amelyet a mustárak kedvező kialakulása érdekében kifejtett. A must ára mindaz ideig, mig szövetkezetünk a must- vételt meg nem kezdte, 400 korona körül mozgott.

Amint szövetkezetünk bevásárlói a must- piscon a bevásárlást megkezdték, a mustára 4C0 koronáról 6G0 koronára emelkedett. Szövetkezetünk érdemének tekinthető, hogy a szőlősgazdák mus'jaikért méltányos árt kaptak, akiknek pedig hordójuk nem volt, azok a mustot berakiározhatták a szövetkezet pincéibe 8 igy nem kényszerültek azt potom árért eladni.

A múlt év elején a szövetkezet Reitter Józsefet ügyvezető igazgatójává választotta, akinek, mint kitűnő szakembernek segítségével a szövetkezet régi céljait valósíthatta meg. Több gyümölcskereskedő bevonásával megkezdte a gyümöle?kereskedelmet, amely tevékenység a megfelelő gyümölcsárak kialakulását eredményezte.

Egyesületünk taglétszáma a múlt évben 62 ve! szaporodott és pedig 2 alspttó és 60 rerdes taggal. 1924. évi jnnuár 1-én tagjainak számi 139 alapitő éí 34(5 r. tag.

/