Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

BUDÄPFSTI HíWLOT (l. ii.) lőle, ha úgy, mint Goethének, hosszú éle­tet ad neki a Gondviselés. (Itt a közönség lelkesen éltette Rákosi Jenőt-) Fontosabb és érdekesebb kérdés, hogy miért ran ért el Petőfi hosszabb kort Herczeg Ferenc Petőfi-sziniátékában ' erre a kérdésre cey igen szép megoldást talált, de én nem egé­szen vagyok a költő Herczeg Ferenccel euv véleményét). Petőfi eglész egyénisége, kell, hogy előttünk álljon, ha erre a kérdésre feleletet akarunk adni. Petőfi lelkében volt valami, a mi egész életében szöges kor­báccsal hajtotta öt, a inig sok szenvedésen őt bele niem jutott a dicsőség napfényébe. De ott Bem volt maradása s a szerelemben ecm találta meg az állandóságot, a mire az embernek szüksége van, hogy boldog le­hessen. A negyyennyolcas idők azután már megfeleltek szertelenségre hajló természe­tének. Ha Arany Jánossal összehasonlítjuk Petőfit, azt mondhatjuk, hogv míg Arany­ban meg volt minden polgári erény, a mely szükséges ahhoz, hogy nyugodtan lehessen f lelni, addig Petőfiben mindezekből az eré­nyekből semmi sem volt meg. Petőfi egy volt Magyarországgal, nem élhetett a haza nélkül és azzal együtt kellett elbuknia. Ez a tragikus hős sorsa és ez a sors kergeti üt a segesvári csatatéren a halálba. Miért idézzük ma Petőfit — fejezte be be­szédét Rákosi Jenő. — Csak akkor érdemes Öt felidézni, ha megfogadjuk, hogv követ­jük őt és felkérjük, hogy ál ion mellénk, a mikor a nemzet a 1 égsz omolni Kb napokat léli és szavalja el nekünk a Nemzeti Mú­zeum lépcsőiről ismét a Talpra magyart! A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után Grill Lola efezayalta Szu- boicska Mihálynak Petőfi lelke című pom­pás költeményét, majd a közönség kíván­ságának engedve. Petőfi Szülőföldemen cimü versét. Ezután Várcdy Aranka ir.ter- preláfta Petőfi két költeményét. Utána a Budai Dalárda előadta Liszt Ferencnek A ‘ maavarok istene és Huba’.l Jenőnek Talpra magyar cimü müvét. Jakab Ödön tüzes irreclenja költeményét (Üzenet Romá­niának) hallottuk ezután, maid Palló Imre énekelt néhányat Hubán Petöfi-dalaiból a szerző zongorakiiséretével. Kiss Ferenc Pc- t üfi-kc» tömény eket szavalt. Medck Anna Pe- iofi-dalökat énekelt Hubav Jenő zongora- kiséretével s végül Jászai Mari mondott el néhány Petőfi-költeményt mély hatással', A Budai Dalárda éneke fejezte IA a lelkes szép ünnepet. Élz «ajsägüpöS« SPeSőEiaéÉssnsp© Délután a Magyarországi Újságírók Egye. sülele Petőfi Sándor centennáriuma alkal­mából rendkívüli váJasztmnyi ülést tartott az Otthon-körben. Az ülésen nagy számban jelentek meg a magyar írók és újságról;, a kik megillebídött lélekkel hódoltak a nagy költő emlékezetének. Márkus Miksa, az egyesület elnöke, az ülés megnyitása után fölkérte Rákosi Jenőt, az Újságíró Egyesü­let diszclnökét, hogy méltassa Petőfi Sán­dor emlékét. Rákosi Jenő a következő beszédet mon­dotta : — Tisztelt Uraim! Bocsánatot kérek, én ma, már egyszer körű lhordoztam szerény füstölőmet Petőfi oltárán. Én azonban ter­mészetesnek találom, hogy az újságíró’; Petőfit ünnepük, hogy házi istentiszteletet tartanak a nagy költő emlékének. Nem le­het ezen csodálkozni, hiszen ma szónokin lókban, versekben, cikkekben, mindenüti olvashatjuk, hogy Petőfi ragyogó tüzosz- lopa volt a fölvilágosódásnak. És elvégre, ha Uizoszlopok nem is, de fáklyahordozók mi újságírók is vagyunk a kultúra szolgá­latában. Igaz ugyan, hogy sokunk fáklyá­jának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. — Én tehát bocsánatot kérek Petőfi szel­lemétől, hogy m’nt főszerkesztő felemelke­dem hozzá, a ki tudtommal csak segédszer­kesztő volt. De ha Petőfi alkotásait vizs­gálja az ember, rájön egy hagy dologra, a mit egy másik nagy magyar férfiú már kihirdetett, a mikor azt mondta, hogy a sajtó általában r.em más, mint az, hogy nem szabad hazudni. Ha Petőfi köteleit lapozzák, ha bejárják az ő virágcskertjénok egész pompázó birodalmát, nem fognak benne találni egyetlen hazugságot sem. Nagyságának alapja, az a nagyszerű igaz­mondása, igazságszeretetc, hogy sem képei­ben. sem hasonlataiban egyetlen csinált virág nincs. És ez az, a mi az íróban, költőben, új­ságíróban a legtöbb erő. Petőfi a magyar lé­lek prototípusa volt impulsiv, merész, bátor, szemérmes és jó. A magyar léleknek, a magyar karakternek ez a prototipusi mi­volta az, a minőt minálunk ellenállhatat­lanná telte és a mi világkörüli útjára vitte. Ez az oka annak, hogy Petőfit nem­csak mi, hanem az egész müveit világ ün­nepli most. Hogv mindenütt ünnepük a mi Petőfinket, a mi magyarunkat, ez olyan dicsősége ennek a népnek, a mely nem maradhat hatástalan. Mert, ha csak “ szépért hevülő emberek ünnepük is most Petőfit, mégis ezek irányítják hazájuk figyelmét a mi költőnkre. A mikor el fog­iák mondani mindenütt, hogy ez a fiatal­ember itt. élt és rövid huszonhat esztendő •latt olyan pályát futott'meg, a minőhöz hasonlót nem találnak sehol a világiroda­lomban: mint félgyermek indult el és meg. halva, mint fél felnőttet, a világirodalom első közé sorozták, — ekkor ez a mi szo­morú világunkba ragyogó fénvsávot fog vetni és igém naKlV erkölcsi értéket ad ne­künk. A mit Petőfi irt, hirdetett és dalolt, halálával meg is pecsételte nemcsak nagy költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt. És mi büszkék lehetünk uraim, hogy Petőfi — újságíró is volt. Zárják szivükbe —I nem Petőfit, mert ő amúgy is bonne vuo. hanem azt a napot, melyen mi megünnepel­tük őt. A hosszantartó, lelkes éljenzéssel és taps­sal fogadott bezéd után Márkus Miksa szó­lalt föl, a többi közölt a következőket mondotta: __A legelső föladatom most az, hogy há­lás köszönetét mondjak Rákosi Jenőnek azért, hogy a mi Petőfi-ünnepünket az or­szág egyik legszebb Petőíi-ünnépévé tette. Mert ö, mint a Petőfiről emlékező újságíró és ez az áhitatos közönség, a mely őt anv- nyi szeretettel hallgatta s szavait olyan lel­kesedéssel fogadta, — ennél szebb ünnep­séget elképzelni nem tudok. M árkus Miksa beszédével véget ért az újságírók ünnepsége. íi tP©töíí=sx«oísoa»saáPG Föllobogózva a Petőfi-tér, a költő szobra zászló- és virágdíszben pompázik és alko- nyodáskor kigyulal a fény, hogy körülölelje a mi legnagyobb fényforrásunkat, Petőfi Sándort. Égnek a gázkandelláberek a szo­bor körül, kékes-lila lángjuk csodálatos színben világítja meg Petőfi bronzalakját. Az ablakokban gyertyák égnek, áldozati fé­nyességek, Szilveszternek ezen a fenséges éjjelén ... És hömpölyög egyre árad a tengernyi nép. Ezrek váltják fel egymást és áhítattal hullámzik ünneplő seregük. Délután hat órakor mintegy varázsütésre kivilágosodik a mcstanig olyan szomorú nagy sötét fő­város. A főútvonalakon minden lámpa ég, a gáZlémpúk nagy kék lángja ezernyi em­bert késztet ünneplő csodálkozásra és mi­nél inkább közeledik az éjszaka, a századik évforduló éjszakája, annál ragyogóbbá lesz a város. Hat órakor fáklyák százai égtek a Sza­badság-téren. Az egyetemi ifjúság gyüleke­zett ott és megindult fáklyás lölvonulás Petőfi szobra felé. A szobornál beszédek hangzanak, a költő verseit szavalják lelkes ifjak. A Himnusz tört elő a szivekből, ko­szorúk borultak a szobor talapzatára és vb rágesö hullt költő lábai elé. .. És zengve, zúgva konduitak meg a Buda, pest összes templomának harangjai es!e liét órakor. Ekkor már fényárban úszott az egész Petőfi-tér és kivilágosodtak a főutvo- nafakon a házak ablakai. Tízezrek hullám- zar.ak az utcákon és mire eljött az éjfél a költő megszületésének perce, mintegy har­mincezer ember levett kalappal áll Petőfi Sándor szobra körül és könnyező lélekkel hallgatja a templomi harangszót. A Gellért­hegy felől hatalmas dördülés töri meg e szent pillanat csendjét. Öt ágyulöués hir­deti a keltő megszületésének dicsőséges centennáriumát.., A Talpra magyarl hangzik föl a szobor elölt. Petőfi szól az ő nemzetéhez ezen a csodálatos, tündéri éjfélen és a Ilimnusz- szal, majd a Szózattal felel a hatalmas tömeg... És véges-végig égtek, loboglak a gyertya­lángok, Petőfi Sándor emlékezetére. IS SZiOitóEE&ü CäiSBS'Sp©» Ar Operaházban. A zsúfolásig megtelt fényesen kivilágított nézőtéren ünneplőru­hás sokaság pompázott. Bevezetésül a zene­kar előadta Kerner István vezetésével Erkel Ferenc megnyitóját. Azután Paulay Erzsi clszavalla Voinovich Géza költői gondola­tokban gazdag prológusát. Majd Medek Anna, Bazilidesz Mária, Némelhy Ella, Szé­kely hidy Ferenc, Palló Imr,« és Kálmán Oszkár Petőfi dalokat énekeltek nagy hatás­sal. A férfikar ETkel Ferenc Elvennélek kezdetű nehéz, de szép kórusát adta elő pompás lendülettel Roubal Vilmos karigaz- galó biztoskezü vezetése mellett. A közön­ség a Petőfi hangverseny produkcióit nagy élvezettel hallgatta és a legtöbb számot megismételtette. A zongorakiséret Pető Imre és Szikla Adolf karmesterek művészi mun­kája volt. Befejezőül Bánk bán első felvo­nása került színre, a címszerepben Környey Bélával, a ki amerikai útja után ez alka­lommal lépett fel először, kitűnő ováció kö­zepette. Az előadásban Sándor Erzsi, Buda- novics Mária Závodszky, Palló és Dalnoky vettek részt. A Nemzeti Színház Herczeg Ferencnek A költő cs halál cimü ünnepi szinjátékával hódolt Petőfi emlékezetének. Az est előtt Jászai Mari ihletett lélekkel szavalt két Petőfi költeményt. A Városi Színházban a Bolond Istók cimü daljátékot hozták szinre az ünnepi estén, a melyet Sas Ede prológusának el- szavalása fejezett be. .4 Magyar ' Színház, a Belvárosi Színház, a Blaha Lujza Színház és az Apdrássy-uti Színház előadása előtt Ernőd Tamás al­kalmi költeményét szavalta el a társulat I egy-cgy tagja. A Vígszínház éjszakai előadásban az Ócskay brigadérost elevenítette föl. Az elő­adás előtt Góthné Kertész Ella mondott el igen szépen néhány Petőíl-verset. Az elő­adás nagyon lelkes volt. A címszerepet Lukács Pál játszotta nagy tűzzel, erővel és lelkesedéssel. Varsány Irén nemes és finom Tisza Ilonája, Gombaszögi Frida fantaszti­kusan szép és megkapó cigánylánya, Hege­dűs századosa, Balassa vikáriusa műid szárnyalva vitték előre a darabot. De a leg­nagyobb elismeréssel kell még beszélnünk Gótli Sándorról, Mikes Magdáról, Béla Mik- Góth Sándorról, Mikes Magdáról, Béla Mik lósról. Tanairól, Szerémyröl és Bérczyröl. A Király-Színházban félegy óraikor ünnepi díszelőadás keretében a János vitézt adták elő. Az előadás előtt Fedők Sári egy Petőfi verset szavalt nagy hatással. A darab, a linelyet a legjobb szereposztásban hoztak szinre és igaz lelkesedéssel játszottak, mély hatást tett1 az ünneplő közönségre. EgtgéBs SiEanespsécgisSc. .4 Központi Demokratakörben Szilvesz­ter estéjén Benedek János nemzetgyűlési képviselő méltatta Petőfi nagyságát, Takács Klára Peöfi-vers-eket szavalt. Gondáné Székely Ilona Petőfi-daltíkat énekelt és Pakofs József felolvasta Pelőifiröl szóló no­velláját. A Józsefvárosi Demokrata Kör Szilvesz­ter-esten ünnepséget rendezett, a melyen Zombor Géza államtitkár, a kör elnöke méltatta Petőfit. Az ünnepen a kör tagjai nagy számban jelentek meg. A belépődíjak­ból befolyt jövedelmet a mentőknek aján­lották föl. A kör egyúttal elhatározta, Rogy Petőfi emlékezetére minden hónapban öl­vén szegénvnek segítséget nyúlt. Az Országos Dalosszövelsíg kötelékébe tartozó .dalárdák újév napján délután ün­nepi menetben, zászlók alatt vonultak a Petőfi-szoborhoz és ott Müller Károly kar­nagy vezetésével Pclőfi-dalokai adtak elő. A dalárdák ünnepségén a főváros részéről Lcbmaycr Jenő tanácsos, a Petőfi-Tár- saság részéről pedig Pékár Gyula jelent meg. Pékár Gyula beszédet is mondott. SS BSE?SS©gS0o Kiskunfélegyháza város közönsége igaz bcnsőséggcl ünnepelte meg Pctöß születé­sének százéves évfordulóját. Szilveszter éjszakáján pontosan éjfélkor megszólalt az öreg templom nagy harangja és ebben a pillanatban a Piac-téren felállított Petöfi- szobornál kigyulladtak a lámpák és Petőfi gleriás alakja ott állt fényözönbcií a lel­kesülő közönség előtt. Ezrekre menő tö­meg gyűlt össze a Piac-téren, a hol meg­kezdődött a lélekemelő ünnepség. Az ün­nepséget a Petőfi Daloskor kezdte meg a Himnusszal, azután Kalmár Gyula szavalta el Petőfi Szülőföldem cimü költeményét. Post főgimnáziumi igazgató a Daloskor ko­szorúját helyezte cl a szoborra, majd az egyesült zenekarok Petőfi dalokat játszot­tak. Az ünnepség a Hiszekegy cléneklésé- vel ért véget. A Petőfi szobor-bizottság ha­talmas koszorúját Szerelemhegyi Károly dr. bizottsági elnök helyezte el ünnepics kere­tek között ujcv napján a szobor talapza­tára. Petőfi szülővárosában,' Kiskörösön, a Petőfit dicsőítő kegyclctes ünnepség már korán délelőtt kezdődött. A városházán az elöljáróság a kora délelőtti órákban köz­gyűlést tartott, majd féltizenkettökor kez­dődött meg a város főterén álló Pctőfi- szober talapzatánál az ünnepség. Az ün­nepi beszédet Szúvuy Gyula, a Petöfi-Tár- saság főtitkára mondotta, mig Petőfi ver­seit egyszerű fütdmivosek szavalták. Éjfél­kor fáklyás menettel vonult a város la­kossága Petőfi házához. Az aszódi evangélikus Petőfi-fögimnázlum ianári kara Szilveszter-estén az iskola hal­hatatlan tanítványának századik születési évfordulóját várva, abban a teremben gyűlt össze, a melyet a nagy évforduló emléke- ze’ére Welten Armand eredeti petöfi-fres- kókkal ékesített. Az összejövetel alkalmával Hannák Béla lelkes és mély gondolatokkal sz'nezett beszédben emlékezett meg Petőfi­ről. A bensőséges ünnepséget a Himnusz cléneklésével fejezték be. Ugyancsak ünnepi keretek között emlé­kezlek meg Peiöfiröl Békéscsaba és Gyula városok. Orosháza, Mezöbcrény, Szeghalom és Kőrösiarcsáii január első felében rendez­nek Pefő/l-ünncpst. Bensőséges ünnep keretében adózott Sza­badszállás közönsége Petőfi emlékezetének. A község képviselöestü'.ete december 31-én délután diszkózgyü est tartott. Baksav Ár­piid lendületes beszédben fejtette ki azt, hogy mi fűzi Szabadszállást Petőfi nevéhez. Martinovics Péter indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a község főutcáját és fő­terét Petőfiről nevezzék el s gondoskodni fognak az utcának megfelelő befásitásárói. A képviselőtestület ezután 12 tagból álló végrehajtó-bizottságot választott, a mely el­határozta, hogy díszes emléktáblával hódol Petőfi emlékének, és közadakozásból ala­pítványt gyűjt a helybeli polgári iskolai ta­nulók részére. Az emléktábla leleplezésére 1923 Január 3. március végén kerül előreláthatóan a sor. Erre az alkalomra meg fogják hívni a kor­mány képviselőit és a Petőfi-Tűre as ágát. S3 EcQff&Ed. Finn üdvözlet a Petőfi-Társasácmak. A finn nemzet legrégibb és legtekintélyesebb irodalmi testület«, a finn irodalmi társaság nem feledkezett meg iroda műnk nagy dá­tumáról. a mint ezt a következő. Bán Ala­dár címére a Petőfi-Társaságnak küldött távirat taijusifcja: — Nagy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor születése napján a finn irodalmi iársasáa üdvözli a Petőfi-Társaságot. általa az egész magyar népnek fényes jövőt kívánva. Petőfi költeményeinek hervadhatatlan szcnséae a magyar költészet jövőjének záloga. Krohn Károly elnök. Tünkéi titkár. A kii földi lapok, különösen a bécsi cs németországi újságok is hódolnak Petőfi emlékének december 31-ikíi számaikban. A bécsi Neue Freie Presse szilveszteri számá­ban mellékletét szenteli Petőfinek. Berze- viczy A bért, méltatása után közli Eulenbcra Herbert tanulmányát Petőfiről. Párisból jelentik: A Petőfi-oentennár’um- ról, a melyről ide részletes tudósítás érke­zeit. a Havas-ügynökség szikratávirat utján adott bírt az egész világ sajtójának. Az ügynökség ugyancsak szikratávíró utján közölte a világsajtóval azt is. hogv az újév a kaiméból a diplomáciai kar üdvözölte Horthy Miklós kormányzót, úgyszintén n pápai nuncius üdvözlő szavait, cs a kor­mányzó válaszát. Prágából jelentik: A prágai sajtó a Pe­tőfi-juhi eumról nagyrészt a napik i re k. kö­zött emlékezik meg. A Socialdemokrat és Venkov hosszabb cikket szentelnek a költő méltatására és tárgyilagos értekezésekben foglalkoznak Petőfi világirodalmi jelentő­ségével. Schíoppa nimeius Magyarország történelmi hivatásáról. — Újévi tisztelgések. — A külföldi diplomaták a kormányzónál. — Magyarország kormányzója újév napján délelőtt 11 órakor ünnepi kihallgatáson fogadta a Budapesten élő külföldi diplo­maták karát. A fogadásnál a kormányzó környezetében vo lak a külügyminisztérium vezetésével megbízott Daruváry Géza igaz­ságügy-miniszter, Ambrózy Lajos gróf rend­kívüli követ, Uray István dr., a kabinet- iroda tanácsosa, Fischer Lajos ezredes és a kormányzó szárnysegédei. A diplomatáik nevében a rangban legidősebb Schioppa Lőrinc apostoli nuncius üdvözölte francia nyelven a kormányzót, a ki ugyancsak franciául válaszolt. A pápai nuncius a következő üdvözlő­beszédet mondta: — FöméHóságu Ur! A mai nap különö­sen fontos esemény Magyarország történel­mében. Ez az első eset, a mikor majdnem az összes nemzetek dipJomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyaror­szág államfője előtt, örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jóit vá­riatok kicserélése adott alkalmat. Reám nézve pedig nagy megtiszteltetés, hogy mint a diplomáciai kar dojenje. én vagyok kartársaim jókívánságainak tolmácsa. — Isten, a ki Főméltóságod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly nagy kultúrával, oly fejlett civilizáció­val és oly dicsöségteljes múlttal áldotta meg. Isten továbbra is oltalmazza Magyar- országot, hogy szerencsésen teljesíthesse történelmi hivatását, a mely öt a béke, a kultúra és a civilizált nemzetek boldogulá­sának egyik legértékesebb tényezőjévé je­löli ki. — Ez az a kiváltság, me’yet a diplomáciai testület azoknak az uralkodóknak és állam­főknek nevében, a kiket képviselni szeren­cséje van, úgyszintén a saját neveiben a nemes magyar nemzet irányában nyilvánít. Ehhez a kívánsághoz, Főméltóságu Ur, a személyének boldogsága és kormányzásá­nak sikeressége iránt táplált nagyon őszinte jókívánságainkat fűzzük. A kormányzó ez üdvözlésre a követke­zően válaszolt: __ Kegyelmes Uram! Szivem mélyéből k öszönöm Nagyméltóságodnak és a diplo­máciai missziók jelenlévő főnökeinek a jó' kivánatokat, a melyeket Magyarország és személyem boldogságáért kifejezésre jut­tatni méltózfatott. — Valóban a békés munkára irányuló politikával reméli Magyarország teljesíteni , azt a történelmi hivatást, a melyet a gond­viselés számára kijelölt, a midőn őt egy fej­lett kultúra cs. egy dicsőséges történelmi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom