Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

# TOSS jannSr 3. Bompesti Him» a. 8 Megalakult az erdélyi Egységes Magyar Párt. mn magyarság Őszintén kereste részét a konszoli­dáció munkájában, de csak gyanúra, megértetlen- ségre és a kisebbségi Jogok tervszerű tagadására talált." — fiz Egységes Magyar Párt kolozsvári alakuló nagygyűlése. Kolozsvár,'----------- —, jan. 3. f X Romániai Egységes Magyar Párt de- jcemfber 2&-án tartotta alakuló gyűlését Kolozsvárott. A nagygyűlést Kecskemétiig István, a volt néppárt elnöke nyitotta meg, * ki után Grandpierre Emil. a volt nem- ati pért elnöke fejtette ki a magy% párt messzearvezésének sízükségét. Hajdú István jnaxosvásárhelyi kiküldött üdvözölte a ma- Kyarság ni szervezetét és beszédében egye­bek között ezeket, mondotta: — Mi kiálltuk a számadást önmagunk­kal és az állammal szembon is, mert hivek maradtunk faiunkhoz, kultúránkhoz. Őszintém, becsületesen kerestük ui állam­idéi helyzetünkben azt. a mit nekünk a vi­lág és a romája nép Ígért, őszinte munka- készséggel kerestük részünket a konszoli­dáció munkájában és nem találtunk ed ge­bet. mint kisebbségi jogainknak következe­tes, tervszerű tagadását, a guanu és a meg- 'értetlenség méla szakadélcait. Sürgették tő­lünk a politikai aktivitást s mikor rálép­tünk az aktivitásra, jelöltjeinket visszauta- sitották és véghezvittek olyan választást, a melyről a román ellenzék helyettünk is el­mondta az ítéletet. — Itt, a romániai magyarság demokra­tikus alapon összehívott gyűlésén kell is­mételten és nyomatékosan megállapíta­nunk azt, is, hogy a parlamentben a ma­gyarságot kizárólag csak azok a képviselők és szenátorok képviselik, a kik a Magyar Szövetség, a mai naptól kezdve pedig a Magyar Párt megbízásából vannak ott. A liberális pártban levő magyar nemzetiségű képviselőkről ugyanaz a mi véleményünk, a mi volt az erdélyi román nemzeti párt véleménye azokról, a kik a magyar sza­badelvű pártban foglaltak helyet s tőle kaptak mandátumot. Beszéde végén a következő határozati Javaslatot terjesztette elő: — A Romániában élő magyar nemzeti­ségű magyar állampolgároknak 1922. de­cember 28. napjára Kolozsvárra összehí­vott képviselete örömmel veszi tudomásul fe Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Nép­párt egyesülését s a romániai magyar nem­zetiségű állampolgárok egységes és egyete­mes politikai szervezeteként megalakítja a Magyar Pártot, melynek elnökévé közfel­kiáltással Jósika Sámuel báró urat hívja meg. A határozati javaslatot a nagygyűlés, melyen háromszáznál több vidéki pártszer­vezet volt képviselve, egyhangúan elfo­gadta. Jósika Sámuel bárót küldöttségben hívták el a nagygyűlésre, a hol rövid be­szédben megköszönte megválasztását és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nép fajszeretete és igazságérzete a magyarság politikai érdekeit diadalra fogja juttatni. Jósika báró után Várady Aurél felolvasta á párt programmját és a szervezeti szabá­lyokat, amelyekhez Ugrón Zoltán és Sebes­tyén Miklós dr. szólt hozzá. Sándor József a következő határozati ja­vaslat elfogadását ajánlotta: — Mondja ki a Magyar Párt alakuló nagygyűlése, hogy az erdélyi választójogi törvénymegszüntetése és az egyenlőség ne­vében az ókirályságbeli lajstromos választó­jogi törvénnyel való helyettesítése, nemkü­lönben a választók jegyzékének évenként való összeírása és kijavítása tárgyában a párt törvényes utón minden lehetőt elkövet. Kapcsolatban a fenti alapon erőszakosan létrejött s ezért is alkotmányozónak nem tekintett jelenlegi országgyűlésen az alkot­mányreformba a párt alkotmányjogi jel­legű programpontjait, a gyulafehérvári határozatok és a párisi különegyezmény vonatkozó intézkedéseivel együtt felvétetni kívánja. Kovács Kálmán a felekezeti iskolák te­rén fennálló sérelmekre és törvénytelensé­gekre mutatott rá, majd beterjesztette a kö­vetkező határozati javaslatot: A Magyar Párt alakuló közgyűlése ki­mondja. hogy a felekezeti iskolák fentartá- tához rendületlenül ragaszkodik, ezeknek, Valamint a társulati és a községi iskoláknak nyilvánosság jogát az iskolától elválásztha- tallannak tekinti, e nyilvánossági jog kor­látozására vagy éppen megszüntetésére irá­nyuló minden törekvés ellen a leghatáro- tottahban óvást emel. Kimondja a közgyű­lés, hogy a felekeli iskolák autonómiáját, és tanszabadságát minden törvényes eszköz­zel a legvégsőkig védelmezi, bárminő csor­bítása ellen tiltakozik. A közgyűlés megütközéssel látja, hogy a magyar felekezeti iskolákat a magyar ki­sebbségi állampolgárok adópénzeiből őket megillető állami támogatásból következete­ken kizárják, ez ellen a nyilvánvaló igazság­talanság ellen, melyben a kormánynak a magyar kisebbség teljes lerontására törö szándéka a legszembetűnőbben nyilvánul, ünnepélyesen tiltakozik s az aránylagos ál­lamsegély kiutalását süngeti minden feleke­zeti iskola részére. Végül kimondja a közgyűlés, hogy min­den lehetőt elkövet, minden illetékes ténye­zőnél arra nézve, hogy. a felekezeti iskolák autonómiája, illetve a gyulafehérvári hatá­rozatnak, valamint a kisebbségi egyezség­nek erre vonatkozó rendelkezései a román alkotmány pontjai közé kifejezetten felvé­tessenek. A közigyülés utasitija a pártvezetőséget, hogy ezt a határozatot a kormánynak s a törvényhozás mind a két házának haladék­talanul küldje meg, közölje a párthoz tar­tozó szenátorokkal és képviselőkkel, vala­mint a magyar egyházi főhatóságokkal, kérve, hogy a parlaaneniben történő fölso­rolásokon kivül a királyhoz és a kormány­hoz e tárgyban minél előbb megfelelő na- gyobbszámu küldöttséget v®zesáüiek és az összes sérelmek haladéktalan orvoslását követeljék.“ Zágopi István javaslatára a következő határozatot hozták: gyár Part középponti és vidéki szerveret6- nek, hogy a személyes szabadság sérelmei­vel szemben a törvényes eraközök igénybe­vételével a leghatásosabb védelmet nyúj­tani igyekezzenek. 2. Tiltakozik a nagygyűlés a törvényte­len és jogtalan kiutasítások ellen. Követeli az állampolgárságnak a békeszerződés alapján o'yan törvényerejű tisztázását, hogy senkinek a megszerzett állampolgár­ságát semmilyen hatósági közeg intézke­dése vitássá ne tehesse. A községi kötelékbe való fölvételt, vagy e kötelékbe tartozás elismerését az illetékes közigazgatási ható­ságok meg ne tagadhassák senkitől, a ki az érvényben levő törvények alapján eze­ket jogosan igényli. Senki se legyen ille­tőségi helyéről kiutasítható, de minden állampolgár számára egyformán és teljes egyenlőséggel biztositaujló a szabad köl­tözködés joga. A jogrend követelményei szerint birói igazságszolgáltatás nyújtson megfelelő elégtételt az állam teljes kárté­rítési kötelezettségével mindazoknak az ál­lampolgároknak. a kiket az ország terüle­téről vagy e területen belül állandó tartóz­kodási helyükről jogtalanul kiutasítottak. 3. A nagygyűlés a párt föladatává teszi annak követelését, hogy félrcmagy arázlía- taitlanul világos törvények biztosítsák min­denkivel szemben az állampolgárok szá­mára a szabadságjogokban való i egyenlő részesedést. Senkit nemzetéhez, felekezeti­hez tartozása miatt e jogoktól megfosztani ne lehessen. 4. A nagygyűlés a Magyar Párt elsőrangú feladatai közé sorozza az állásukat veszitelt vagy nyugdíjazott magyar tisztviselők ügyé­nek felkarolását s a kormányzattól a tiszt­viselőkkel szemben fennálló állami kötele­J 1 .................................. 1. A nagygyűlés föladatává teszi a Ma- I zettségek teljesitését kívánja. Fekete Nagy Béla a Magyar Párt nevében tiltakozott az eilen, hogy a nacionalzáláa jelszava és ürügye alatt a kisebbségekhez tartozókat a jogegyenlőség sérelméved ipari termelő vagy kereskedelmi munkásságuk­ban akadályozzák, és újabb vállai'kosisohat vagy alapításokat lehetetlenné tegyenek. Jakabffy Elemér Kiss Géza dr. parla­menti magatartását bírálta. Beszéde folya­mán a gúnyos közbasgélás oknak egész özö­nével illették Kiss Gézáik A je Ölő bizottság javaslatára ezután aa Egységes Magyar Párt tisztikarát a követ­kezőképpen alakították meg: Elnök Jósika Sámuel báré. alenSkSlá Amrbózy Andor báró, Barabás Béla, Bér- nády György, dr., Grandpierre Emil dr„ Haller Gusztáv dr.. Jakabffy Elemér dr., Kecskeméthg István dr., Szabolcska Mi­hály. Sándor József. Szenfkereszlu Bélá báró. Túri Kálmán dr.. Ugrón István, Pénztáros Bocsánczy László- ellenőrök Gombos Benő. Hubay Károly. Intéző- bizottsági tagok Apáthíj Árpád dr.. Asztai los Kálmán dr.. Albrecht Lajos dr.. B.éldi Kálmán gTÓf, Bethlen György gróf, Bene Ferenc dr.. Berkes Salamon dr.. Bélteki La­jos, Czifra Kálmán dr.. Fekete Nagy Béla, Gabángi Imre dr., Gyárfás Elemér dr.* Hajdú István dr.. Issiekutz Viktor dr., Ig­nác Lázár, Lőrinci Dénes- Morvái Zsig- mond dr.. Nagy János dr.. Nagy Jenő dr.. Paál Gábor dr., Pé°si Imre dr., Róth Húgé dr., Sebesi János, Szakács Péter, Szathmári Ákos. Szele Béla dr.. Székely László, Szó- boszlay László dr.. Váradi Aurél dr-. Vasa Béla gróf, Veterány Viktor dr.. ZágonLJsU ván dr. A nagy választmány 68 tagjának megvá­lasztását rábízzák a megyékre. Petőfit ünnepelte az egész ország. Pékár1 Gyula ős Rákosi Jenő ünnepi beszéde. - Petőfi ssilelésésíek ős halálának misztériuma. - Petőfi nagyságánakalapja: igazmondása Az 1922. esztendő utolsó napja őrökké emlékezetes dátuma lesz nemzeti életünk­nek. A magyarság legsötétebb korszakában, a mikor hazafiui bánattal a szivünkben, elviselhetetlen gondokkal a vállunkon, bo­torkálunk a reménytelenül gyászos éjsza­kában, — a magyar égen egyszerre meg­jelenik egy fényes üstökös: Petőfi. Jött, hogy felrázzon rezignációnkból, hogy re­ményt, hitet oltson a szivünkbe, hogy lei­kével melegítsen, szavával világot gyújtson ebben a sivár, kihalt magyar világban. És a tündöklő égi vánlornak, a magyar ég visszatérő üstökösének fényénél meg­találtuk önmagunkat. Éreztük, láttuk, hogy tudunk még ünnepet ülni, tudunk lelke­sedni, tudunk bízó lélekkel hinni egy szebb, dicsőbb jövendőben. Lelkünket még nem fertőzte meg teljesen a gondtierhes élet szülte anyagias gondolkodás, vannak még közös eszményképeink és vannak nemes, feníkőlt nemzeti céljaink. , Alább beszámolunk arról, hogy milyen külső fénnyel s bensőséges rajongással ülte meg a magyar nemzet Petőfi születésének századik évfordulóját. Ugyanazon a napon, ugyanabban az órában.— egy magyar láng­ész születésének órájában — megszólaltak a harangok mindenütt e csonka hazában, költői szóra, dalra nyilottak az ajkak és lelkes tűz gyuladt ki a sápadó arcokon. És a magyar sziveknek ezt a hatalmas össze- oobbanását meghallotta az egész világ; test­véreink olt túl a trianoni határokon — a hol csak titokban szabad dicsőíteni azt, a mi magyar — éppen úgy, mint szenvedő társaink, a legyőzött népek és leigázóink, a győztesek. És ennek a hatamas nemzeti életnyilvánulásnak, a melyet Petőfi emlé­kezete váltott ki a magyarságból, kell, hogy meglegyen a maga üdvös hatása. Hisszük, hogy Petőfi emlékezetéből megértés, test­véri szeretet fakad idebent az országban; a külföldön pedig megbecsülés és kímélet az iránt a nemzet iránt, a mely nagyjait igy tudja tisztelni. SS Pefüfi-Tápsaság diszlctlzgyiilése. A Petöfi-ünnepség délelőtt fél 11 óra­kor a Zeneakadémiában kezdődőit. Itt tar­totta ünnepi - diszgyülését a Petőfi-Társa-' ság, a mely ebben az évben ezúttal har­madszor idézte föl ünnepi fényben Petőfi halhatatlan szellemét. A diszgyü’ésen ha­talmas közönség jelent meg, megtöltve a terem minden talpatnyi helyét. Az előadó- emelvénv fölött jobboldalt lévő nagy pá­holyban Horthy Miklós kormányzó és csa­ládja foglalt helyet, a szemközti páholyban pedig József kir. hea^eg helyezkedett el a családjával. Az eme vényen a Pet.őfi-Tár- saság tagjai foglaltak helyet, körülövezve az elnöki asztalt, a mely mellett a Petőfl- Társaság tagjai ültek. A diszgyülésen a minkzterenököt Bárczy Isiyán á lamtitkár, a beteg kultuszminisztert Petri Pál ál­lamtitkár. a nemzetgyűlést Szcitovszku Béla elnök képviselte. A Tudományos Aka­démia képviseletében Berzeviczy Albert el­nök és Balogh Jenő főtitkár jelent meg, a Kisfaludy-Társaságot Szász Kárölv titkár képviselte. Ott láttuk a közönség spraiíban a többi között Apponyi Albert grófot, id. Wlassics Gyulát, Némethg Károly volt ál­lamtitkárt. Blaha Sándor és Tóth Lajos ál­lamtitkárokat, Raffay Sándor ev. püspököt. Breyer István pápai pré’-átust és közéle­tünknek még számos más előkelőségét. A kormányzó megérkezése után azonnal megkezdődött a léekemelő ünnepség, a me­lyet a Budai Dalárda nyitott meg a nem­zeti Hiszekegy eléneklésével. Petrái* Gyula elnöki megnyitó beszéde. Azután Pékár Gyula, a Petőfi-Tárvaság elnöke mondotta el megnyitó beszédét, a melyben plasztikus képet adott Petőfi élete folyásától, lelkivilágáról nemzeti és világ­irodalmi nagyságáról. A többi között Így jellemezte Petői! nagyszerű egyéniségét: — Költő, látnok, apostol, hős és mártír! Ötszörös isteni felruházás ... ez adja meg a Petőfi fölényének azt a színjátszó, rejtel­mes, dús ragyogást, melyet, még külön bűv­körrel von he az ifjúság aureolája. De az öt közül vájjon melyik a fö-attributum? Én úgy érzem. Petőfi mindenekelőtt és minde- nekfeetf, látnok. Hisz csoda az ö egész élete: csoda, a mii rövid huszonhat éve alatt érzett, szenvedeti;, alkotott, de a leg­érdekesebb csoda tátn mégis az, hogy ő mindent előre lát. mindent előre megjósol . Meggyujti'a magiban a „sejtés tündéri tü­zet“ s a mit a „sötét mélvtitku jövendő fátyolén“ át lát. mindaz döhhentöen betü- ről-betüre teljesedik. A látnok benne köl­tővé lesz. épp hogy e jóslásait feljegyezze (hisz legszebb költeményei mind megannyi jövendő esek!) — a költő aztán apostollá erősödik, a szabadság márciusi apostolává. De mindezt benne a látnok igazgatja: a lát­nok ad utóbb, mikor kell. kardot az apos­tol kezébe, hogy hőssé legyen s e hős, ugyancsak a át nők ihletéből ugyanekkor tudja már, hogy mártírrá kell lennie. íme, ez pár sorban Petőfi élete ... Tudatos vcgzetszerüséggel halad a pályáién torony- irányt a segesvári csata fe é. hói a költemé­nyeiben rögzített jóslások szerint a látnok i ihlette költő-apostol végre hős mártírrá I lesz és . . . eltűnik. EL. mint Rotmulus . . . | Nincs sírja, de tán jobb is igy. Í2v minden § széígörgatte magyar rög őt a magáénak! yallhatja s ma e szilveszteri napon minden- magyar porszemből ő támad fe.. És nézze-* tek körül a magyar porszemek élednek, a. dicsőség vihara fújja őket világgá s Petőfi feltámad köröskörül az egész planétán! A nagybatást tett megnyitó beszéd után Móra Ferenc, Szeged költője olvadta föl ünnepi költeményét. A dé.ibábos rónai ág napsugarának melegét, az alföldi magyar nép szive dobbanását néztük ki a szép ódából, a melyet őszinte tapssal fogadott a közönség. BSSíosi Jessó bsszétie. Most a közönség lelkes ó vációja közben Rákosi Jenő lépett az előadóasztalhoz. A műsor Petőfi-tanulmányt Ígért, e helyett azonban Rákosi Jenő az ő közvetetten modorában azt mondta el> hogy mi az. a mi őt a Petőfire való emlékezés éráiban különösképpen érdekeli. Mikor Petőfivel szembekerülök1 —< mondotta — két nagy misztériumot látok: az egyik a születésének, a másik a halá­lának a misztériuma. Születésének miszté­riuma inkább az irodalomtörténészeket, ha­lálának a misztériuma pedig a költőket foglalkoztatja. Csodálatos dolog, hogy a mikor a magyar nemzet fölébredt, hogy küzdelembe induljon a maga életéért küz­delembe. a mely még ma is tart, — ak­kor adta nekünk a gondviselés Petőfit, a ki inkarnációja a magyar géniusznak. Hon­nan jött ez a tünemény? Az irodalom- történész elmondja, hogy anyja egyszerű tót cselédleány, apja pedig egv szerb mé­száros volt. Hogyan lehet az, hogy ebből a forrásból keletkezeit a magyar nemzet legnagysze­rűbb inkarnációja. A mikor a csecsemő megszületik, lelke, agya érintetlen szűz ta­laj, a melybe — mint a termőföldbe a mag — beltplántálódik a -szó. A fejlődő agy mind több és több benyomást, fogalmat sze­rez a szavak utján és a végént kialakul benne az a szervei valami, a minek a neve a nyelv. Az agyvelőt a nyelv átalakítja és áiiel megformálja a test és lélek egész habi­tusát. A nyelv kialakítja az embert. A nyelvből alakul ki a természete, tempera­mentuma, gondolkozása, érzésvilága, szó­val a tipus, a faj. Az egyetlen fajképző erő: a nyelv, a hány nyelv van, annyi a faj. Ha valaki egy nyelv hatáskörébe kerül az egy fajhoz is csatlakozik. Azért olyan fontos, hogy a nemzeti nyelvet a gyermekünkbe tisztán, minden idegen nyelvi hatás nélkül plántáljuk bele. A legnagyobb hazaáruló és fajáruló az, ha gyermekeinket különböző idegen nyelvek, idegen hatások alá helyez­zük, mielőtt megtanulja és öntudatlanul magáévá teszi a magyar nyelvet. — A második misztérium — igy foly­tatta beszédét Rákosi Jenő — Petőfi ha­lála. Meddő kérdés, hogy mi lett volna be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom