Posner, Yochanan Dov (szerk.): Peszáchi hágádá - Klasszikus zsidó művek magyarul 6. (Budapest, 2001)

A szédereste forgatókönyve

13 PESZÁCHI HÁGÁDÁ Sulchon ojréch: Ünnepi lakoma. Chászid szó­­kás vigyázni, hogy a pászkához ne érhessen víz. Cofun: Az étkezés utáni ima előtt megesszük az elrejtett áfikojmont. Ezután már semmit sem szabad enni, csak vizet ihatunk. Bérách: Asztali áldás. Ha legalább három fel­­nőtt férfi van az asztalnál, mezumánt bencsolnak, majd kiisszuk a harmadik pohár bort. Hálél-Nirco: Megtöltjük a negyedik poharat, és töltünk Elijáhu próféta poharába is, aki a ha­­gyomány szerint minden zsidó házba ellátogat a széder estén. Kinyitjuk az ajtót, elmondjuk a Söfojch chámoszcho imát. Az ajtó nyitva marad, mert peszáchkor, az őrködés éjszakáján, semmitől nem félünk: sem a fanatikus üldözés tébolyától, sem a uérvádaktól. Befejezzük a Hálél hálaimát, majd kiisszuk a negyedik pohár bort. Végül az ősi jókívánsággal búcsúzunk: Lösono háboo biJörusolojim - Jövőre Jeruzsálemben! Az est pijutok, hálaénekek, a közismert Chád gád­­jo, a Ki tudja, mi az egy? éneklésével fejeződik be. Kívánom a széder résztvevőinek, hogy jövőre a Messiással együtt Jeruzsálemben töltsük az ünne­­pet, és virradjon ránk az örök szabadság hajnala! Ómén. (N. K.) tóm országában״. Ezután kérdezi a gyerek a Má nistánát, az előkészített, ״megrendelt” kérdéseket, amelyek arra valók, hogy a széderrendező elbe­­szélhesse a kivonulás történetét és követkéz ménye­­it. Az elbeszélés fő pontjai közé tartozik az isteni ígéret felemlítése, amelynek megvalósulásaként a zsidó nép történelme során mindannyiszor meg­­menekült ellenségeitől. Ide tartozik a tíz egyiptomi csapás felsorolása, az isteni gondviselés dicsérete, valamint Rábán Gámliél megállapítása a Peszách, máco és morojr kötelező hármasáról. Ezt a részt a Hálél hálaima, majd a második pohár bor kiivása fejezi be. Rochco: A széder minden résztvevője kezet mos, és elmondja a kézmosásra való áldást. Mojci, Máco: Utána két áldást mondunk a má­­cora, amelyeknek szövege a Hágádéban szerepel, majd a felső és a középső, törött pászkából eszünk. Morojr: Veszünk egy csipetnyit a keserű gyö­­kérből, elmondjuk az áldást, és megesszük, előzőleg bemártva a chárojszeszbe. Koréch: Hilél, a nagy talmudista, aki a Szén­­tély idejében élt, szemléltetésül ״szendvicsként” elkészítve ette a Peszách-áldozati bárány húsát a pászkával és a keserű gyökérrel. A koréch során mi is ״Hilél-féle szendvicset” eszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom