Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-01 / 27. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA Technológiai vizsgálat hazánkban Kormányintézkedést várnak A Gazdasági EgyüttműköVáltozik a támogatási rendszer Drágábban gyógyulunk Az új, március 1-jén hatályba lépő gyógyszerár-támogatási rendszerrel kapcsolatban az illetékesek tegnap közös sajtótájékoztatón ismertették véleményüket. dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) támogatásával az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koordinálásával négy ország — Ausztria, Finnország, Franciaország és Németország — ipari szakemberei még 1994-ben lefolytatták a magyarországi mezőgazdasági gép-, műanyag-, orvosi műszer és berendezés, csomagolóanyag és csomagológépek gyártásának átfogó technológiai vizsgálatát, versenyképességük értékelését. A technológiai audit befejezése alkalmából a szervezet a négy ország szakemberei, valamint a vizsgálatban részt vevő üzemek, kutatóintézetek vezetői, egyetemi szakemberek és technológiapolitikával foglalkozók január utolsó két napján tanácskozáson vitatták meg az említett ágazatokban szerzett tapasztalatokat. A vizsgálatról és a kétnapos tanácskozásról Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke és az OECD tudományos technológiai és ipari igazgatóságának képviselői tegnap tájékoztatták az újságírókat. Mint megtudtuk, az állami szintű technológiapolitika kialakításának elengedhetetlen feltétele a szakmaiMától a külföldről hazatérőknek — ha van elvámolnivaló- juk — a határállomáson kell megfizetniük a vámot Mint Laczó László alezredestől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivőjétől megtudtuk, az eddigi, harmincnapos hitelezési konstrukció megszüntetésének több oka is van. A legjelentősebb talán az, hogy sokan a határidő letelte után sem fizették ki a vámot A múlt évben mintegy ötvenezren voltak vámfizetésre kötelesek, s közülük tizenhétezren nem rendezték tartozásukat. Továbbra sem változott az, hogy a 14 éven aluliak kétezer, az ennél idősebbek pelag megalapozott, friss információ az egyes szektorok versenyképességéről és a piacépítési tevékenység színvonaláról. Az OECD, valamint négy tagországa és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a szervezet aktív részvételével és anyagi hozzájárulásával segítette a hazai irányítást, szervezést. A négy szektorban, alapos előkészület után, a résztvevők hozzájárulását a vállalati információk védelmének biztosítását követően, több lépésben folyt a felmérés. A külföldi szakértők ösz- szefoglaló megállapításai szerint figyelemre méltó a magyar potenciál, melynek kihasználásához megfelelő kormányintézkedések szükségesek. A kormánynak ki kell alakítania az egyes technológiai területekre vonatkozó stratégiáit, beleértve az exporttámogatást. Ebben az egyes minisztériumok és kormányhivatalok összehangolt cselekvésére van szükség. A munka eredményei alapján többféle hasznosítási lehetőséget emeltek ki, köztük a tapasztalatok alkalmazását, a közép és kelet-európai térség és más régiók gazdaságainak technológiai átvilágítását. S. A. dig nyolcezer forintos értékhatárig vámmentesen hozhatnak be külföldről árut. A személy- gépkocsik és a 300 ezer forintnál értékesebb motorkerékpárok után a vámot a jövőben sem a határon kell megfizetni. Ha valaki értékesebb cikk vásárlása céljából utazik külföldre, tanácsos, ha a vám ösz- szegét magával viszi. Tízezer forint vihető ki legálisan az országból, és további, húszezer forintnak megfelelő értékű valuta külön engedély nélkül. Az utas a vám összegét távozásakor letétbe is helyezheti a határállomáson, elismervényt kap róla, amelyet más határállomáson elfogadnak, így nem szükséges ugyanazon az útvoAz erdő nem árucikk Nem tartja megfelelőnek a parlament által február végén tárgyalandó privatizációs törvénytervezetet a természetért csoport, amelynek célja a természeti értékeket veszélyeztető tényezők elleni hatékony fellépés. Közleményük szerint az ország hét százalékát kitevő védett természeti területtel kapcsolatban nem az jelentene megoldást, hogy a magántulajdonosokat korlátozzák, tevékenységüket ellenőrizzék, s az ebből eredő nyereségkiesést fizessék. Ezek helyett, a védett természeti területek tartós állami tulajdonban tartása biztosíthatja a biológiai sokféleségre irányuló nemzetközi kötelezettségeket, s a lehetőségek közül ez a legolcsóbb. A csoport a tervezet legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem rendelkezik az erdőkről. Mivel az erdő csak nagyon korlátozott körülmények között képes jövedelemtermelésre, ezért inkább a turizmus, a természeti értékek kerülnek előtérbe. Ennek a feladatának csak nonprofit módon tud megfelelni. Ezért tehát örök érvényűén ki kell mondani, hogy az állami erdő nem lehet adásvétel tárgya. fizetünk nalon visszatérnie. A vám megfizetésére elfogadják az OTP és a Postabank csekkjeit, Hegyeshalomnál az OTP hitelkártyáját is. Ha az utas nem tudja azonnal kifizetni a vámot, nem viheti el a vámköteles csomagot. Tizenöt napig ingyen raktározza a vámőrség a határállomáson, s a tulajdonos csak személyesen veheti át. A tizenöt nap letelte után naponta és százkilónként száz forint raktározási díjat kell az áruért fizetni. Laczó László alezredes végezetül elmondta: a hazai kínálat bővülésével észrevehetően csökkent a bevásárlóturizmus, egyre inkább világot látni megyünk külföldre. P. M. Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy természetesen sem ő, sem a minisztérium más tagja nem örül annak, hogy az új rendszer életbelépésével egyes gyógyszerek többe kerülnek majd. Hozzátette azonban, hogy a gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatását igyekeztek úgy végrehajtani, hogy az szakmailag is megfelelő legyen. Mivel Magyarországon rendkívül magas az egy főre eső gyógyszerfogyasztási átlag — folytatta —, a támogatásokat úgy alakították, hogy az a betegeket az orvos által javasolt és csak a szükséges mennyiségű gyógyszer vásárlására serÁltalános vita a magánosításról Horn Gyula miniszterelnök javaslatára ma hatpárti egyeztetést tartanak a privatizációstörvény-ja- vaslatról, amelynek tegnap Békési László pénzügyminiszter expozéjával megkezdődött az általános vitája a Tisztelt Házban. Mint a miniszter elmondta, a privatizációs bevételek elsősorban az államadósság csökkentését szolgálják. A MÁV, a Posta, a hadiüzemek, a természetvédelmi területeken működő állami és erdőgazdaságok 100 százalékos állami tulajdonban maradnak. Az MDF, a KDNP és az FKGP képviselői nevében Surján László a tervezet visszavonását kérte. Az illetékes bizottságok többségi véleménye szerint a tervezet alkalmas az általános vitára. A magánosítást a javaslat szerint 1998-ra szeretnék befejezni. A cél egyebek között a gazdaság tőkehiányának enyhítése, a szerkezetátalakítás ösztönzése, a hazai tőkepiac fejlesztése. kentse, ahelyett, hogy a rengeteg antibiotikumot szedjék. Végezetül megemlítette, hogy az új gyógyszerárakat február 10-e és 15-e között megjelentetik, így azok időben eljuthatnak a gyógyszerészekhez és az orvosokhoz. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint azonban így a felkészülési idő túlságosan rövid a gyógyszerészek és az orvosok számára. Mint mondta, ők 90 napot kértek a minisztériumtól, amiből sajnálatos módon mindössze 15-20 nap lett. Véleménye szerint a legfontosabb, úgynevezett alaplistás gyógyszerek esetében átalánydíjat kellene bevezetni. Ez azt jelentené, hogy minden, az alaplistán szereplő gyógyszerért ugyanannyit — mintegy 50-100 forintot — kellene fizetni, és így megszűnne az az állapot, hogy a kispénzűek egyes gyógyszereket egyszerűen nem tudnak kifizetni. Kifogásolta továbbá az új rendszerben, hogy ugyan a gyógyszerek után továbbra sem kell forgalmi adót fizetni, a gyógytermék kategóriába tartozó árukra azonban 25 százalék áfát vetettek ki. Hamvas József a népjóléti tárca részéről elmondta, hogy a 80, 90 és 95 százalékos állami támogatású gyógyszerek árai nem változnak év közben, az összes többi gyógyszer azonban infláció, forintleértékelés vagy egyéb hatásra tovább drágulhat az év folyamán. ♦ Példátlan büntetés a salgótarjáni sortűzért! Ami 1956. december 6-án délelőtt 11 órakor történt a salgótaijáni főkapitányság előtti téren, az az esztelen megtorlás iskolapéldája volt. A Kádár, Marosán, Úszta, Münnich, Biszku, Kállai, Czinege, Fehér és Földes elvtársak által létrehozott pufajkások — főként a Marosán által öldöklésre bátorított rész — perceken át úgy lőtte a téren ösz- szegyűlt embereket, mint hajtáskor a nyulakat! Utólagos vizsgálatok szerint számos áldozat menekülés közben, hátulról kapta a golyót. Az „összecsapás” során a támadók(?) és védők(?) veszteségaránya 131:0 volt. A sebesülési arány pedig (Ladvánszki alezredes írásos jelentése alapján) 100:1. Példa nélkül álló az emberiség történelmében! Ekkorát még az arabok sem „füllentettek” Chrudinák Alajosnak, pedig ők is szeretik egy kicsit eltúlozni a történteket. Természetesen a valós veszteségekről, a teljesen pontos adatokról még lehet vitatkozni (és helyesbíteni), de ezt is csak és kizárólag azért, mert a megtorlásért lihegő hatalom mindent kons- pirált, titkosított, megmásított vagy ,,ki- selejtített”, ezért nincsen semmi értelme az adatok feletti polémiának. Közel negyven évig kellett várni arra, hogy bíróság foglalkozzon a tömeggyilkossággal és a tömeggyilkosokkal. Az időhúzással, a „langyos” hozzáállással, a mellébeszélésekkel — sajnos — elérték azt, hogy az „átlagembert” nem érdeklik a történtek, vállrándítással reflektál arra, hogy az általa fenntartott és a haza védelmére hivatott fegyveresek saját népüket lőtték. A végrehajtók a mai napig azt hangoztatják (saját lelkiismeretük megnyugtatására), hogy jogosan cselekedtek. Most megkapták a szigorú és igazságos ítéletet. A T. Bíróság összesen 10 (azaz tíz) évet „osztott” ki 131 halottért! Nem egészen 4 hetet halottanként! Példátlan szigor, példátlan büntetés! Bízzunk abban, hogy harmadolni vagy felezni fogják, vagy talán „próbaidőre” fel is függesztik. Csak az állam- polgári jogok gyakorlásától ne fosszák meg a múlt céllövő bajnokait, mert akkor ezután nem kaphatnak fegyverviselési engedélyt. Bokor Imre (n.) Már nem bevásárolni utaznak külföldre Vámot a határon F. R. Ami a kampányból kimaradt Bizony visszatértek a régi, szép idolt, pontosabban nem is múltak el, csak most ismét oly jól érzékelhetők, legalábbis ami a Népszabadság hasábjait illeti. Mint tudjuk, a krumpli 80—120 forint közötti áron kapható kilónként a piacon. Mondhatjuk, kissé drága, de mielőtt elhamarkodnánk a krumpli árával kapcsolatban kialakított véleményünket, jó ha a Népszabadságra pillantunk. Ez a népszerű lap ugyanis első oldalas címben közli: mindez azért van, mert „egész Európában rossz volt a termés”. Szeretném önöket emlékeztetni, hogy amikor az Antall-kabinet működése idején a volt szocialista országokban három számjegyű volt az infláció, akkor Magyarországon a forint erősödött, az infláció mértéke csökkent. De az említett népszerű újság sosem nyugtatta kedves olvasóit azzal, hogy körülöttünk mindenütt nő az infláció, ám Magyarországon csökken... A krumplihoz visszatérve megtudhatjuk még, hogy az azért olyan drága, mert szlovének és horvátok vásárolták fel a magyar termést. De azt nem tudjuk meg — ilyen talán nem is volt —, hogy a parlamenti képviselők krumpliügyben „háborgatják”-e a földművelésügyi minisztert, nyújtottak-e már be petíciót?... Ez is csak arról jut eszembe, hogy emlékszem, amikor Magyarországon 1991-ben nagyon jó volt a gabonatermés, s némely minden bizonynyal „lelkiismeretes” téeszelnökök már a búza kazánban való elégetésének ördögi tervén dolgoztak, akkor példátlan támadás folyt a legnépszerűbb újság hasábjain is az Antall-kormány ellen, sőt Thürmer Gyula, mint afféle ügyes üzletember, az éhínség küszöbén álló Oroszországban „eladta” búzánk javát, igaz a kérdésre, vajon hogyan és mint fogják kifizetni az árut Moszkvában, azt válaszolta: ezt az apró munkát már intézze el a kormány. Azt hiszem, a jelenlegi kormányunk hátterében van néhány ügyes szakértő. Nos, ezeket a Thürmer Gyulához hasonlatos kereskedőket tán most nem eladni, hanem vásárolni kellene elküldeni, hátha... Ám félre a tréfával. Thürmer Gyuláról, meg kormányhoz közel álló szakértőkről szó se essék, maradjunk annyiban, hogy azért a krumpli orcátlan drágasága csak-csak nem érdekelhet egy olyan magas testületet, mint a magyar kormány. A krumpliügy különben is valószínűleg a Békesi- féle gazdasági program egyik alkotóeleme. Milyen kár, hogy a százforintos ár nem lett bejelentve a májusi választásokat megelőző kampányhadjárat idején. ..
