Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-01 / 27. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. FEBRUAR 1.. SZERDA Vállalkozás a kistarcsai kórházban Nem figyel rájuk a társadalombiztosítás A kistarcsai Flór Ferenc Kórház szakmai és gazdasági vezetése évek óta vallja: a hiányos megyei támogatás, illetve az egészségügy egészét jellemzó pénzszűke feloldása egyes kórházi-intézményi szolgáltatások vállalkozási formába történd beindításával oldható meg. Ekképpen végzi már egy kft. a kórházon belül a veszélyes hulladék égetését, a szennyes ruha mosását vagy kezeli a telefonközpontot. A jövő, mondja dr. Nagy Péter gazdasági igazgató, hogy a gyógyító tevékenység területén is egyre több vállalkozás induljon be a kórházban. A mammográfia, az emlóvizsgálat, ezen a korszerű gépen történik a kistarcsai kórházban Vimola Károly felvétele — Azok a vállalkozások — kalauzol a gazdasági igazgató, a kórház egyik legfiatalabb kft.-je, a daganatdiagnosztikára specializálódott ROD Kft. felé —, melyek már megvalósultak, illetve a közeljövőben indulnak be a gyógyítás területén egyértelműen a magasabb színvonalú, s gazdaságosabb betegellátást szolgálják. Ezért is partner a kórház minden ilyen irányú kezdeményezésnek. Azt már csak remélni lehet, hogy a társadalombiztosítás is hasonlóan fog a közeljövőben gondolkodni... — Ez éppen az egyik legnagyobb gondunk — veszi át a szót dr. Vass László osztályvezet ő főorvos, a ROD Kft. szakmai vezetője. — Jelenleg ugyanis csak az alapellátási’ tevékenységünkért kapunk pénzt a tb-től. Azt azonban, amit a kft. által a kórházunkban felállított, csúcs- minőséget képviselő daganatdiagnosztizálásra alkalmas gép tud, ma még. nem honorálja az állami biztosítási rendszer. Takács László, a kft. ügyvezető igazgatója szerénység nélkül magyarázza el, mit tud a Flór Ferenc Kórházban felállított műszer. Ez elsősorban a nőgyógyászat területén kiszűrhető daganatos megbetegedésekhez használható. E téren azonban minden, az állami szakrendelésen használatos hasonló gépeknél többet tud ez a Kistarcsán üzemelő rendszer: olyan szakmai pontossággal dolgozik, amely felülmúl minden hasonló, szűrésre használt berendezést. —- Magyarországon alapvetően megoldatlan a rákszűrés — egészíti ki a magyarázatot a szakorvos. — Ezenkívül mérhetetlenül túlterheltek az ilyen vizsgálatok. Sőt, utóbbiak inkább csak célzott jellegűek, azaz csak azok kerülnek a szakorvos elé, akiknél már a daganatos megbetegedés gyanúja felmerült. S épp ez a pont, ahol „verhetetlen” a ROD Kft. berendezése. Olyan alapos vizsgálat alá veszi a szűrés során nyert mintát, hogy szinte kizárható annak a veszélye, hogy — a mechanikus szemlézéshez képest — egy-egy gyanús jel figyelmen kívül maradjon. A kórház menedzser szemléletű vezetése és a vállalkozás szakmai és üzleti szempontjai szerencsésen találkoztak Kistarcsán. Ez a továbbiakban társul(hat) azzal, hogy a ROD Kft. közreműködésével — s nem utolsósorban a tb anyagi teherviselésével — a megyei lakosság rákszűrésébe is bekapcsolódhat. — Nekünk egyrészről az az érdekünk, hogy a betegeink megkapják a legmagasabb színvonalú ellátást — mondja dr. Nagy Péter. — Emellett természetesen célunk is lehet, hogy — például a ROD Kft. tevékenységén keresztül — megnyerjünk magunknak új betegeket is. Utóbbiból már egyenesen következik, hogy a kórház közvetlenül „hasznot húz” — ez jelen esetben nem a legjobb szó -— a betegszám-növekedésből. Természetesen elvárható lenne, hogy a betegekért folyó harcba, főként annak ilyen a korszerűsítést is felvállaló formájába, a megyei önkormányzat mint fenntartó intézmény, illetve a társadalombiztosítás is hatékonyabban kivenné a részét. (mallár) KULTÚRA Ósi műformák Aknay János festményein Közébük angyal érkezett A szentendrei Barcsay Általános Iskola Galériájában mutatja be nagyméretű képeit Aknay János festőművész, a szentendrei középgeneráció kimagasló tehetségű egyénisége. sa címéül is a Diptychonok — Triptychonok megnevezést. A tárlat katalógusában Wehner Tibor művészettörténész ehhez kötődően a következőket írja: „A dyptychon és a triptychon, az ókori és a középkori műformák — ösz- szehajtható írótáblák, oltárképek — tradíciójához kapcsolódó, de funkcionálisan Aknay „angyalos” műveinek idősora immár öt évet ölel át: 1990-ben kezdődött e sorozat. Láthatunk a tárlaton korábbi műveket is: 1986-ból olyat, amelyen édesapjától, s egy másikat ugyanebből az évből, amelyen kislányától búcsúzik. A személyes tragédiák megfestésekor olyan elvont jelrendszert használt a művész, amelyhez hasonlóak az erdélyi temetők kopjafái. Nem közvetlenül fejezi ki gyászát, hanem esztétikumba menekítve emléket állít eltávozott szeretteinek. Ez a két emlékkép triptychon jellegű, vagyis az egy címet viselő kép három részből áll. Az Apám emlékére címűnél ezek még egyben vannak, míg a Kislányom emlékére címűnél már három külön táblán „él” a festmény. Mivel Aknay életművében már 1972 óta fel-felbuk- kannak a triptychonok, talán ezért választotta most kiállítá- A jó hírt hozó angyal (1994) módosult két vagy három elemet ötvöző, két vagy három elemből szerveződő-épülő műtárgyegyüttes... ” A funkció ugyan módosult, de talán nem véletlen, hogy a triptychon elvezette Aknayt is a kvázioltárképek- hez, az olyanhoz például, mint az Amikor a nap felkel, előjönnek az anygalok (1993) vagy az alcímében a rokonságra rámutató A jó hírt hozó angyal (szárnyasoltár, 1994). Az Amikor a nap felkel... című festményével két éve, az 1993-ban Esztergomban rendezett első pasztellbiennálén a fődíjat nyert Aknay János. Az Aknay-féle angyalmotívum, mint vizuális forma, az 1988-as Erdélyi trilógia óta van készülőben. A Ballada „S’’-ről triptychonon 1989- ben már „majdnem megszületett”, míg végül 1990- es az Angyal születik című festmény. A majdnem geometrikus motívumokból felépülő kompozíciók szépségesen tükrözik a pozitív társadalmi fordulat miatt az Aknay (és sokak) lelkében ébredt reményeket. A kiállítás legfrissebb alkotása 1995-ös keltezésű: kék alaptónusú „alig-angyal” s a Nagy utazás címet viseli. Vajon Semprun hasonló könyvére utal a festő, vagy ettől teljesen függetlenül a lét és nemlét közötti lebegésre utal...” Ki tudhat bizonyosságot? Talán a Barcsay- iskola azon diákjai, akik érzékelik: angyal érkezett közéjük. (A szentendrei tárlat február 3-áig tekinthető meg.) Balogh Dona Versmondók ünnepe A Leányfalui Vers- és Mesemondó Társaság nemrég nyugdíjasok versünnepét szervezte meg. Takács Józjsef- né, a társaság vezetője elmondta: három év után sikerült elismertetni magukat, ma már biztos támogatókra lelnek a helyi művelődési házban, ahol rendezvényeiket megbecsülik. A versmondók ünnepén részt vett Béres Ferenc előadóművész, valamint Mihalik Gábor országgyűlési képviselő is. Egyedülálló leletegyüttesre bukkantak Kriptafeltárás Vácott Miután szükségessé vált annak átépítése, Zavetz József plébános felkérésére — és az egyházmegyei hatóság hozzájárulásával — a helyi Tragor Ignác Múzeum a múlt év végén munkacsoportot hozott létre a XVII.—XVIII. században épült váci felsővárosi plébániatemplom („Fehérek temploma”) kriptájának feltárására. A munka során, mely november 24-én kezdődött s várhatóan február elején ér véget, felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű emlékanyagra — koporsókra és bennük természetes módon mumifikáló- dott tetemekre, jó állapotban maradt temetkezési textíliákra, olvasókra feszületekre, ruhadarabokra... — bukkantak a szakemberek. A feltárás során, melyben a Tragor Ignác Múzeumon kívül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet is részt vesz, eddig 152 darab, többségében gazdagon díszített koporsót talált a munkacsoport, de írott források szerint további száz „halottas láda” előkerülése is várható. Ennek alapján, mint azt a munkacsoport vezetői, Zomborka Márta, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója és Ráduly Emil, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa lapunknak elmondták, kijelenthető: ilyen nagyszámú épségben maradt XVIII. századi temetkezési leletegyüttes módszeres feltárására Magyarországon ez idáig nem került sor, s nem is nyílt lehetőség. A kriptából már felszínre került, illetve ezután felszínre kerülő leletek alapján a szakemberek tovább bővíthetik a korabeli viseletekre, temetési szokásokra, életmódra, orvosi műtéti eljárásokra (...) vonatkozó ismereteket, amihez — a tervek szerint — egy, a teljes feltárás után összeállítandó önálló kötet is hozzájárul majd. Zomborka Mártától megtudtuk: a kripta klímájának köszönhetően viszonylag épen maradt tetemek a Magyar Természet- tudományi Múzeum Embertani Tárába, a koporsók és egyéb tárgyi leletanyagok pedig egy, a váci Tragor Ignác Múzeumban kialakítandó tároló- és egyben kiállítóhelyiségbe kerülnek. Kislányom emlékére (1986) (ribáry)
