Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-03 / 29. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Megakadályozott alkotmányellenesség Megbukott a földrendező és földkiadó bizottságok működéséről szóló törvénytervezet, melyet Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő indítványára szerda este soron kívül tárgyalt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága — adta hírül az MDF- frakció sajtóirodája. A bizottság egyhangúlag igazolta a képviselő azon aggályait, miszerint a mezőgazdasági bizottság egyes, a kormány által is támogatott módosító indítványai alkotmányellenesek. A törvényjavaslat tárgyalását elhalasztották és szakértők bevonását határozták el. Bogárdi Zoltán kérdésünkre elmondta: felszólalt a mezőgazdasági bizottság előtt és a parlament plenáris ülésén is, ám észrevételei nem nyertek meghallgatást. — Ekkor határoztam úgy, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz fordulok — hangsúlyozta —, mivel a törvény a magyar jogban mindeddig ismeretlen fogalmakat használ: a földhasznosító közösséget és a birtokilletőséget. Egyúttal érdekes helyzetet kreál, ugyanis a földhasznosító közösségbe történő belépéssel — kényszerpályán ugyan — létrejönne a birtokilletőség is. Ez utóbbi olyan közös tulajdoni forma, melyet leginkább a jelenlegi termelőszövetkezeti földtulajdonhoz lehetne hasonlítani. A legkomolyabb jogi akadály ezzel kapcsolatban az — mutatott rá Bogárdi Zoltán —, hogy a törvénytervezet szerint többségi szavazással lehetne vagyont bevinni a földhasznosító közösségbe. Például öt ember megszavazhatná, hogy másik négy belépjen. Ilyen helyzet nem teremtődhet egy jogállamban, ez a magyar jogrendbe beilleszthetetlen. A törvényjavaslatban egyébként szerepel az is, hogy a földkiadó bizottság által visz- szakapott földjével belép a földhasznosító közösségbe, elveszíti jogát az adott földre, s csak részaránytuíajdont kaphat a földhasznosító közösség által birtokolt területből. T. Á. Szétolvad a dollártartalék? Nem stabil a kormányzat Az országnak gyakorlatilag nincs pénzügyminisztere, nem áll senki a Magyar Nemzeti Bank élén, a privatizációs folyamatok pedig átértékelésre szorulnak. Mindez arra utal, hogy instabil a kormányzat — jelentette ki Ferenci Csaba alelnök az MDF székházában tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Értékelése szerint mindez rossz üzenet a világnak, amely elbizonytalanítja, elriasztja a külföldi tőkét, ilyen tekintetben pedig felvetődik mindkét koalíciós partner felelőssége. A politikus úgy látja, az elmúlt hónapok során az SZDSZ nem tudta megvalósítani saját érdekeit, s ez vezetett a belső konfliktushoz. Megemlítette, az Antall-kor- mányzat idején 7 milliárd dollárnyi tartalék jött ösz- sze, amely most átmenetileg segíthet, de félő, hogy ez az összeg szétolvad. A lényeg az, hogy az 1993 közepétől növekedést felmutató gazdaságot nem lenne szabad megszorító intézkedésekkel visszafogni. Csáti György ország- gyűlési képviselő külpolitikai témákat elemezve figyelmeztetett arra, hogy Vladimír Meőiar szlovák kormányfő legutóbbi budapesti látogatása alkalmával olyan elképzelésekről igyekezett meggyőzni magyar tárgyaló feleit, amelyek szöges ellentétben állnak a szlovák parlament döntéseivel. Kettősség látszik meghúzódni a román belpolitikában is, ahol mind erőteljesebb és veszélyesebb támadások érik az RMDSZ-t. Csóti szerint mindez megkérdőjelezi a kilátásba helyezett alapszerződések aláírását, s azt nem is lenne szabad megtenni mindaddig, amíg a dokumentumokban nem érvényesülnek kellőképpen a határon túli magyar legitim szervezetek elvárásai. S. P. Kényelmesebben utazhatunk Tegnap indult próbaútra az egyik Ikarus 435-ös abból a tizenhatból, amelyet a megye nyert el az autóbusz-rekonstrukciós program keretében. A legkorszerűbb fékberendezésekkel ellátott és kényelmes utasterű buszokból Szigethalom egyelőre kettőt kapott A képünkön lévő busz Tököl és Csepel között közlekedik a jövőben Erdó'si Ágnes felvétele Megköszönte Százhalombatta a gyilkos elfogását (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követte Kun János, a Mól Rt. Dunai Finomítójának igazgatója, aki — a lapunkban is ismertetett bűnügyben — a kiemelkedő nyomozói, illetve felderítői szerepet játszó rendőrségi munkatársaknak adott át erkölcsi és pénzbeli elismerést. Dr. Király László alezredes, dr. Bányai András alezredes és dr. Pálfy József alezredes vehette át a jutalmat. Hasonlóan nagy taps köszöntötte Pintér Mihály pilisi polgármestert, aki a rendőrség munkáját segítve fogta el az iratait eltulajdonító tolvajokat. Pintér Mihály dísztőrt kapott elismerésként. Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere jutalommal fejezte ki a helyi önkormányzat és a város lakóinak köszönetét a megyei rendőröknek azért, mert a lapunkból is ismertté vált módon, gyorsan s eredményesen jártak el a többszörös leánygyilkos felderítésében. A polgármester, miután átadta 10 rendőrtisztnek a megérdemelt elismerést hangsúlyozta: Százhalombatta egész lakossága köszöni azt az érdemi munkát, amelynek eredményeképpen a megyei rendőrök megszabadították a környéket a lidércnyomástól. Mailár Éva Agrárfórum Gödöllőn t Néma felállással adóztak Petrasovits Imre professzor emlékének szerdán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az Agrárutunk című előadássorozat résztvevői. Az intézmény napokban elhunyt korábbi rektora az egyik létrehozója volt az Agrár Nemzetközi Kapcsolatok Alapítványnak, amely a fenti programot is szervezte. A vendégelőadó, Romány Pál, egykori mezőgazdasági miniszter annak összefoglalására is vállalkozott, hogy milyen politikai mozgásteret szabott az agrártermelésnek az egypártrendszer. Több évtizedes tapasztalatai alapján megállapította, hogy az ágazat iránti bizalmatlanság napjainkig visszaköszön. Az 1945-ös földreform, a szövetkezetesítés és az 1990-es évekbeli tulajdonviszony-átrendezés is tőkehiányos helyzetben valósult meg. Kocsis Károly rektor kérdésére — miért szorgalmazta Gödöllő agrárközponttá fejlesztését, melynek révén itt a legerősebb ma a hazai mezőgazdasági felsőoktatás — kifejtette, hogy az alapokat Darányi Ignác teremtette meg kutatóintézetek idetelepítésével. Meggyőződése szerint, ha egy településen található több műhely, akkor a tudás jobban értékesülhet, s természetesen ez költségmegtakarítással is jár. B. G. Orvoslátogatókat keres az EGIS Ne sózzuk a vevőre, amink van! Ha nem is közvetlenül, de bizonyos áttétellel az utóbbi években az egészségügyben beindult változások kísérőjelensége, hogy a hazai gyógyszergyártók megpróbálnak új módszerekkel, s formában is közeledni a felhasználókhoz. Természetesen az előállítók ilyen szándékait számtalan jogi rendelkezés szabályozza. Hétköznapi nyelvre lefordítva talán ezt dr. Mueller Otmár, az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyógyszerinformációs osztályának vezetője fogalmazta meg legközérthetőbben, amikor azt mondta: úgy kell a gyógyszereket eladni, hogy ne sózzuk rá a vevőre azt, amink van! Orvoslátogatókat keres az EGIS Gyógyszergyár. Mint azt dr. Mueller Otmártól megtudtuk: nemcsak náluk, de szinte valamennyi, a hazai piacon részt vevő gyártó alkalmaz az utóbbi években ilyen dolgozókat. Az EGIS esetében talán any- nyiban fajsúlyosabb ez a munkakör, mert ez a cég a legnagyobb forgalmazó a hazai piacon, ahol — éves 8,5 milliárd forintot elérő teljesítményével — mintegy 13-15 százalékban van jelen. Mit csinál az orvoslátogató? — kérdeztük a szakembert. Dr. Mueller Otmár annak érdekében, hogy a széles körű nyilvánosság számára is ismertté váljon ez a mai piacgazdaságban nélkülözhetetlen tevékenység, nem titkolta el: a gyógyszer- gyártó cégek számára az elsőrendű, hogy fogyjon a termék. — Kik a fogyasztók? — teszi fel magának a kérdést az osztályvezető. — Nos, a beteg és az orvos. Szigorú jogszabályok rendelkeznek arról, kiket szólíthatnak meg, s milyen termékekkel a gyógyszergyártól. Eszerint: a vényköteles készítményeket nem etikus a betegeknek reklámozni. Ugyanakkor a szabad forgalmazású gyógyszerek, készítmények esetében is vannak eltérések, ami a széles körű ismertetésüket illeti. Hiszen azok a szerek, melyeknek esetleges káros hatásai még nem ismertek, alkalmasabbak a szakemberek tájékoztatására. Az orvosoknak kell megadni elsősorban a választhatóság szabadságát. Itt lép(het) közbe az orvoslátogató. Ő ugyanis az a személy, aki rendszeresen felkeresi a szakembereket, s tájékoztatja őket egy-egy új gyógyszer megjelenéséről, egy már ismert készítmény új formátumú, illetve más hatást kiváltó adagolásáról, vagy ugyanannak a készítménynek új formában (például a korábban naponta többször szedhető folyékony szer helyett egy napi egyszeri adagolással ajánlott tablettaformában) történő megjelentetéséről. — Jelen esetben az a kérdés: elsősorban szakmai vagy üzleti megfontolás vezérelje-e az orvoslátogatót, amikor a fenti ügy érdekében felkeresi a kollégát — mondotta az osztály- vezető. — Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az előbbiek tevékenységében 50-50 százalékot tesz ki a tanácsadó, felvilágosító, ismertető jelleg, illetve az eladást ösztönző szándék. — Sokak számára talán kevéssé meggyőző az az üzleti felfogás, melyben egy 50 százalékos hatékonysággal dolgozó orvoslátogató is elegendő hasznot hoz a gyártónak — sorolja az érveket az osztályvezető. — Nos, alapvető kiindulópont az előállítók részéről az a szándék, hogy termékeikkel megismertessék a felhasználókat. Bizonyított tény, hogy egy- egy új készítmény bevezetése mindössze egy esztendeig tartó orvoslátogató munkával országosan is elérhető. Ami pedig az ügy üzleti részét illeti: ma ez a leghatékonyabb marketingmódszer arra, hogy a gyártó ajánlja, s a vevő vásárlói szokásai közé iktassa termékét. A fentiek indították arra az EGIS-t, hogy az idén tovább bővítse orvoslátogatói hálózatát. Azt szeretnék elérni ezzel, hogy szakembereik eljussanak az ország minden pontjára, sőt az orvosok mellet a klinikákat és a gyógyszergyárakat is folyamatosan tájékoztassák készítményeikről. (mé) Lesz-e rendszerváltozás Alsónémediben? Ország-világ láthatta a tévében, s lapunk is beszámolt arról, hogy Alsónémediben földfoglaláson gondolkoznak a gazdák. Azt kell mondanom, hogy tökéletesen igazuk van, s ha meg merik tenni, hát foglalják vissza az ősi földet, és erősen nézzenek szembe azzal, aki azt állítja: az a terület nem az övék. Magyarországon klikkek és csoportok el tudnak foglalni Magyar Televíziót és Magyar Rádiót, klikkek és csoportok bankokat magukévá tenni, klikkek és csoportok egykori nagyvállalatokat tudtak privatizálni, csak érdekes módon a magyar paraszt — aki végül is évszázadokon át a hatalom mostohagyermeke volt — eszi most is e mostohaság keserű kenyerét. Nem egy alkalommal beszámoltunk róla, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, a „zöldbárók” jogszerűen bár, de erkölcsileg teljesen elfogadhatatlan módon privatizáltak téeszeket és téeszüzletré- szeket, kihasználták volt hatalmukat, jelenlegi tájékozottságukat, s az említett hatalomból származó gazdagságukat. Csak azt tudom üzenni az alsónémedi gazdáknak, hogy határozottan tartsanak ki álláspontjuk mellett, és szerezzék vissza azt, ami őseiké volt, a némedi határt. Tökéletesen igazuk van abban, amit transzparenseiken is hirdettek, vagyis, hogy nem kell nekik a munkanélküli-segély, ők a saját földjeiket kívánják megművelni. Amennyiben ez nem sikerül, úgy tudomásul kell venniük: semminemű rendszerváltozás nem volt Magyarországon, ugyanazok kívánnak fölöttük uralkodni, ugyanazok akarják őket bérmunkásokká tenni, akik negyven esztendőn át a szocializmus évtizedeiben uralkodtak raj‘"k- (Vödrös)
