Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-02 / 28. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Törvényt sértő miniszter Kulturális diktatúra Jelenleg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban nem szakemberek, nem hozzáértű személyek dolgoznak, Fodor Gábor dilettantizmusa pedig egyenesen példátlan a magyarországi kultuszminiszterek sorában, beleértve a kommunista rezsim embereit is —jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Fekete György, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja, országgyűlési képviselő. Mint mondta, kezd végzetesen elválni egymástól az elmélet és a gyakorlat, ami annak köszönhető, hogy a minisztérium munkatársai teljes mértékben sztálinista módszerekkel dolgoznak. A kulturális diktatúra leglátványosabb akciójaként említette a nemzeti intézmények elleni támadássorozatot, a hatalmas méretű politikai tisztogatást. Leszögezte továbbá, hogy Fodor Gábor az utóbbi időben néhány ügyben konzekvensen nem mond igazat még a miniszterelnöknek és a parlamentnek sem. Ilyen eset volt például Fekete György szerint, amikor a miniszter magához rendelte a Nemzeti Színház igazgatóját, és ultimátumot adott neki, miszerint a következő évadtól már más vezetést akar látni az intézmény élén. Szintén ködösített Fodor Gábor a miniszteri rezidenciára költött pénzzel kapcsolatban. Egyenesen törvénysértőnek nevezte a képviselő Keserű Katalinnak, a Műcsarnok igazgatónőjének elbocsátását. A lépést a mai napig nem indokolták meg, utólag kreálnak érveket, utólag írják az indoklást, ezért ezt az intézkedést mindenképpen vissza kell vonni, hiszen teljesen abszurd és törvénytelen. Furcsának tartotta továbbá, hogy most éppen azok állítanak fel művelődéspolitikai főosztályt, akik az elmúlt években a leghangosabban tiltakoztak, ha valaki véletlenül kiejtette a száján a művelődéspolitika vagy kultúrpolitika szavakat. Hangsúlyozta, hogy az új államháztartási törvény újabb komoly támadás lesz a nemzeti intézmények ellen, ezért ha ezeket nem védik meg törvényekkel, akkor elsöpri őket az a kultúr- mocsok, ami már tíz éve támadja az országot és a magyar kultúrát. Végezetül Fekete György leszögezte: megkezdődött a minisztérium részéről az autonóm intézmények működésébe történő beavatkozás, eluralkodott az otromba stílus. Fodor Gábor azonban nem egyedül dolgozik, ott áll mögötte a Mérleg utca, amelynek segítségével végrehajtotta a szellemi műhelyek totális elfoglalását saját embereik számára. F. R. Százharmincmillióval tartoznak a fogyasztók Nem irigylik a díjbeszedőt Az Elektromos Művek Részvénytársaság Dél-budai Üzemigazgatósága mintegy 120 milliós beruházása készült el, amikor a napokban ünnepélyes külsőségek közepette átadták rendeltetésének az érdi kirendeltség felújított épületét. Az esemény jelentőségét mutatta az ezen megjelent vendégek személye, akik között ott volt Harmat Béla Érd, Spéth Géza Diósd, Roz- bora Andor Tárnok, Kummer János Béla Sóskút és Tátrovics Benedek Pusztazá- mor polgármestere is. — A régi, többször toldo- zott-foldozott épületben tovább már nem végezhették embereink a munkát. Az utolsó cseppet a pohárban a díjbeszedéssel kapcsolatos összes teendő átvétele jelentette, ezután már nem lehetett tovább halogatni a számunkra komoly feladatot jelentő beruházást — tájékoztatott Bajor Péter üzletigazgató. — Mostantól kezdve viszont kultúrált körülmények között dolgozhatunk, fogadhatjuk ügyfeleinket, akik Érd és Százhalombatta, továbbá Diósd, Sóskút, Pusztazámor, Tárnok fogyasztói. — Az Elektromos Művek Rt. tevékenységének egyik sarkalatos pontja a díjbeszedés. — Már 1993 őszétől foglalkoztat minket is a fogyasztás leolvasásának, a számlakészítésnek és a behajtásnak hármas, cseppet sem irigylésre méltó feladata, ami az 1994-es esztendő legnehezebb tevékenységi körét jelentette számunkra — folytatta az üzletigazgató. — Területünkön jelenleg még mindig 130 millió forintnyi a behajtásra váró kinnlevőség, ami — bármily furcsa — javuló tendenciát mutat, s jobb az Elektromos Művek Rt. egész területét jellemző átlagnál. A fizetési morál javulása örvendetes, bár ezekkel az összegekkel sem tudjuk finanszírozni a hálózat karbantartását, illetve fejlesztését. Ezért csak az rt. privatizációja hozhat érdemi megoldást anyagi gondjainkra. Ha már a pénz került ismét szóba, Bajor Péter azt is elmondta, hogy a Dél-budai Üzemigazgatóság területén, a XXII. kerületben német és belga beruházók Budapark néven egy olyan létesítmény megépítését tervezik a közeljövőben, amelyben bevásárlóközpont, iroda- és művelődési ház is helyet kap majd a beruházás keretében. — A jövő év tavaszán elsőként a bevásárlóközpontot vehetik majd birtokba a körzet lakói — mondta. — Nekünk fel kell készülnünk az épületkomplexum 19 megawattos energiaigényének kielégítésére. A Növény utcában az év végére elkészülő, rózsakerti alállo- más 800 millió forintba kerül, amiből 500 milliót a helyi önkormányzat magára vállal. (k) Az IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. (Iklad) németnyelv-ismerettel rendelkező munkatársat keres, anyagbeszerzői munkakörbe Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet Ecker Józsefnél, az IMI Kft. gazdálkodásvezetójénél. Telefon: (28)-330-440, (28)-310-775 (460-as mellék). Traktoros úttorlasz Alsónémediben Az alsónémediek csoportokba verődve tárgyalták a földárveréssel kapcsolatos bonyodalmakat Talum Attila felvétele (Folytatás az 1. oldalról) — Nem túlzás ez egy kicsit? — kockáztattam meg. — Egyáltalán nem — szögezte le Györgyövics Balázs. — Karfiolból például messze környéken nálunk terem a legtöbb. De mi visszük fel a nagybani piacra az első burgonyát is. — Jöjjön ki egyszer a nagybanira — szólt az időközben a csoporthoz csatlakozott György Balázs polgármester —, ugyanezekkel az arcokkal' fog találkozni. — Miért éppen mostanra időzítették a tüntetést? — kérdeztem a falu vezetőjét. — Ez nem tüntetés, hanem demonstráció, vagyis a szó eredeti értelmében: bemutató. A némediek bemutatják, hogy müyen felszerelésük van annak a területnek a megműveléséhez, ami egyelőre még nincs a birtokukban. De hogy a kérdésére, válaszoljak: éppen önöknél, a Pest Megyei Hírlapban jelent meg december 23-án egy hirdetés arról, hogy a tangazdaság bérbe akaija adni az áporkai réten lévő földterületet annak, aki megveszi a rajta lévő tehéntelepet A némediek ezen igencsak felháborodtak, ugyanis régóta kérjük ennek a területnek a rendelkezésünkre bocsátását kárpótlási célra. ígéretet is kaptunk erre még az előző kormány idején. Az ígéretből azonban sürgetéseink ellenére nem lett semmi. Pontosabban lett: az említett hirdetés... — Tiltakozásunkra — vette vissza a szót Györgyövics Balázs — az ÁVÜ felfüggesztette a pályázatot, és megígérte az ügy kivizsgálását. A Földművelésügyi Minisztérium pedig február 9-re egyeztető tárgyalásra hívta az érdekelt feleket. Ezt azonban csak részeredménynek tartjuk, ezért döntöttünk a demonstráció mellett. A későbbi sajtótájékoztató és a falugyűlés között — mindkettőn a már leírt helyzetről tájékozódhattak a jelenlévők — végigsétáltam a kilométernyi traktorsor mellett. Mindenütt ugyanaz a kép fogadott, mint a polgármesteri hivatal előtt: a gazdák, a falubeliek csoportokba verődve tárgyalják az eseményeket. Ismét odaléptem az egyik társasághoz. — Valamennyi haszonjármű a némedieké? — kérdeztem. — Valamennyi, sőt ez csak egy töredéke annak, amivel a földjeinket műveljük — válaszolja az egyik gazda. — Tudja — magyarázta egy másik —, bennünket nem kényszerítettek téeszbe, mert tudták, hogy az nem bírná olyan mértékben biztosítani Budapest ellátását, mint a magángazdák, illetve a szakszövetkezet, amelynek megalakításával megelégedtek ott fenn... A főváros ellátását pedig nem merték kockáztatni... — S mit tesznek, ha eredménytelen lesz a 9-ei egyeztetés? — fordítottam a beszélgetésen. — Hogy mit? — kérdezett vissza. — Nagyon egyszerű. Kimegyünk szépen az igényelt területre, és elkezdjük megmunkálni. Ha nem adják a földünket, elfoglaljuk. Hardi Péter Törvényszerű Békési bukása (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter lemondásával kapcsolatban Torgyán József hangsúlyozta: annak törvényszerűen be kellett következnie. A Békési László nevével fémjelzett program tulajdonképpen nem létezik, hiszen az általa képviselt gazdasági vonal már húsz évvel ezelőtt megbukott. A pártelnök emlékeztetett, hogy Göncz Árpád korábban helyeselte a köztársasági elnök közvetlen választását. Ezért — mintegy Göncz Árpád kívánságának eleget téve — átnyújtja neki pártja aláírásgyűjtő ívét: járuljon hozzá ő is a közvetlen választás érdekében egy ezt célzó népszavazáshoz. (nádai) Felgyújtotta önmagát Tegnap a Parlament épülete előtt, a XVII. kapunál egy miskolci 30 év körüli férfi felgyújtotta önmagát. Indítékának okáról a rendőrség illetékese lapzártáig nem tudott felvilágosítást adni. Szintén lapzártánkkor az elkövető még élt, bár nagyon súlyos égési sebekkel szállították kórházba. Hogyan lett a médiapolitika médiagazdaság? Már nem állt szándékomban, hogy ezen a hasábon a Pest Megyei Hírlap ügyével foglalkozzak, de kénytelen vagyok. Kénytelen, mert több szerkesztőségből is keresnek mostanában telefonon, s kérdik a kollégák, mi lesz az újsággal most, hogy adósságai rendezetlenek, nincs kifizetve a nyomda, az MTI... Az engem fölhívó kollégákat meg szoktam kérdezni, vajon miért gazdasági tönkremenetelről beszélnek, amikor egyértelmű, hogy a gazdasági tönkretétel egy politikai határozat értelmében zajlott le. Ők már arra sem emlékeznek, hogy a május 8-i választásokat követően milyen gyorsan határozott a Pest Megyei Ön- kormányzat MSZP-s hangadója, Erdélyi főjegyző arról: el kell venni tőlünk a megye címerét. Elvették, holott azért még csak fizetniük se kellett. S a címert azon nyomban átadták egy akkor még nem is létező, csak tervezett újságnak, az amerikai VICO cég által kiadott Pest Megyei Híreknek. (Igen, MSZP-t említettem, méghozzá nem véletlenül, hiszen Erdélyi főjegyző az önkormányzati választásokon az MSZP listavezetőjeként futott be mint önkormányzati képviselő.) Ugyanez a társaság különös módon nemcsak a címert játszotta át a Pest Megyei Híreknek, hanem a hirdetéseket is, no de tudjuk, a Hírlapkiadó Rt. vezérigazgatója és a címert végül is elvonó önkormányzati bizottság vezetője egykoron kollégák voltak. A dolgok tehát összefüggnek, és ezek hátterében egyáltalán nem a gazdaság, hanem igenis a kőkemény politika áll. Kedves pályatársaink, az újságírók ezt nem tévesztették szem elől akkor, amikor a 129 rádiósért lobogtatták kék szalagjaikat. Akkor tele szájjal lármáztak arról, hogy mi mindent csinál a politika, s a kormány miképpen telepszik rá a sajtóra. Itt, a Pest Megyei Hírlapnál 40-en kaptuk meg a felmondásunkat előre jelző levelet, és az igen tisztelt „szakma” gazdaságról beszél. Vegyük tudomásul, ez éppúgy hazugság, mint ahogyan nem hazugság volt a rengeteg kék szalag, s engem ebben a helyzetben csak némiképp nyugtat meg, hogy ugyanezek a szalagok értünk nem lobognak. De ezek a kékek ne is lobogjanak! (Vödrös)
