Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-02 / 28. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Szeretnek dolgozni, és büszkék szakmájukra Katolikus szakmunkásképző' Gödön Immár három és fél éve nyitotta meg kapuit Gödön a piarista szakmunkásképző iskola, amelynek azonban egyes részei még a mai napig sem készültek el teljesen. Az oktatás ennek ellenére folyik, tavaly befejezte tanulmányait a végzős évfolyam. Az iskola mai helyzetéről és jövőbeli terveikről Golda Gábor igazgatóval beszélgettünk. — Jelenleg összesen 153 tanulónk van. Az iskolában kőműves, kőfaragó-, ács-, asztalos-, lakatosszak- mákat oktatunk. A szakmunkásképző korábban hároméves volt — mint általában az ilyen jellegű intézmények —, de az idei elsősök már négyéves képzést kapnak. Az első két évben az osztályok, vagy inkább csoportok — hiszen 12 tagú társaságokról van szó — mind az öt szakmával kapcsolatba kerülnek, de inkább csak az ismerkedés szintjén. A tanulóknak a második év végére kell eldönteniük, hogy az öt szakma közül melyiket választják hivatásuknak. Golda Gábor: Célunk becsületes szakmunkások nevelése, akik szeretnek dolgozni és büszkék szakmájukra — A négyéves oktatáson kívül van más különbség is a többi szakmunkás- képző intézményhez képest? — Lényeges eltérés, hogy nálunk a szakmai képzés mellett művészet- történet-, angolnyelv-, rajz- és számítástechnikaoktatás is folyik. A legfontosabb különbség azonban véleményem szerint az, hogy órarendünk része a katolikus hittanoktatás is. Ettől függetlenül természetesen bármilyen vallású diákot felveszünk, aki elfogadja, hogy az iskola ilyen szellemiségben működik. — Miért tartja fontosnak, hogy egy szakmunkás- képzőben hittanoktatás is folyjon? — Mert lehetőséget adunk egyházi iskolában, vallásos szellemben tanulni azon fiatalok számára is, akik az általános iskola elvégzése után nem tudnak vagy nem akarnak gimnáziumba menni, és inkább valamilyen szakmát szeretnének elsajátítani. Az első osztályosok a lakatosszakmával ismerkednek Célunk becsületes szakmunkásokat nevelni, akik Az iskola tanulói segítenek a kollégium építésénél szeretnek dolgozni, és büszkék a szakmájukra. Mivel egyházi iskola vagyunk, elsősorban olyan családok gyermekeinek jelentkezését várjuk, akik igénylik a keresztény szellemiségű oktatást. — Mondana néhány szót jövőbeli terveikről? — Mint említettem, jelenleg 153 diák tanul nálunk. Sokan járnak be Budapestről, illetve a környékbeli településekről. Hogy diákjaink körét kibő- víthessük, építeni kezdtünk egy új épületet, amelyben tantermek leszTalum Attila felvétele nek, az emeleten és a padlástérben pedig egy 60 férőhelyes kollégiumot szeretnénk berendezni, ami biztosítaná, hogy az ország távolabbi részeiből is fogadhassunk fiatalokat. A kivitelezésbe egyébként tanulóink is bekapcsolódtak. Ezenkívül szeretnénk létrehozni egy saját céget, amellyel különféle munkákat vállalnánk, munkalehetőséget biztosítva ezzel végzős diákjaink számára, amíg nem találnak máshol megélhetési lehetőséget. (fenyvessy) KULTÚRA Fagyos telek színpadjainkon... Ádám Sándor: Magyarságunk Délelőtt még az emlékezők százai tisztelegtek a Nemzeti Színház előcsarnokában, a főrendező Sík Ferenc ravatalánál, este pedig az általa színpadra állított nagy sikerű dráma, az .Advent a Hargitán” szereplői előtt gördült fel a függöny. A tapsrendkor Sinkovits Imre és színésztársai elvonulása után kongatott harang a főrendező emlékének szólt, akit úgy kiáltott halálba a kisstílűség, mint az Advent a Hargitán Zetelaki Gáborát a csélcsap Árvái Réka. A színjáték már az 1986-os bemutató óta egybeforrt a magyar történelemmel: előbb betiltották, majd mégis engedélyezték, így csúszott Patay László rajza, tanulmány a ráckevei templomfreskókhoz a premier 1985. december 20-ról a következő év január 2-ra. A kilenc évvel ezelőtti bemutatón akkora közönség gyűlt össze, hogy a tömegtől a járdára sem lehetett fellépni, s az akkor még a darabban nem játszó Rubold Ödön is csak nagy nehezen tudta magát átverekedni a művészbejárón az épületbe. 1987-ben ott volt maga az író, Sütő András is az előadáson... Az Advent azóta bejárta a világot — Párizstól Csíkszeredáig, s ha román színház nem is mutatta be eddig, az utókor majd biztosan ott fogja emlegetni legfontosabb drámáink között, a Tragédia és a Bánk bán társaságában, s ebben Sík Ferencnek nem kicsi a szerepe. Másnap, szombaton a szomszédvár, a Madách Színház adott helyet színházi életünk következő eseményének. J. Goldman „Az oroszlán télen” című darabját mutatták be. Hogy bemutató volt-e vagy sem, nem derült ki. (A hivatalos premiert február 4-re ígérik.) Mindenesetre színlapot nem kaptak kézbe a nézők, ám részesei lehettek egy durva hangvételű darabnak, amelyben órákon keresztül csak arról van szó, hogy a XII. századi angol királyi család tagjai melyik pillanatban éppen melyikük halálát kívánják, vagy ténylegesen melyikőjüket akarják megöletni, illetve személyesen eltenni láb alól. Mindez apa-fiú-feleség viszonylatban nem éppen szívderítő cselekmény. A darab se nem humoros, se nem drámai; a poénokon rendszerint csak egy-egy néző nevetett, ami meglehetősen kellemetlen lehetett szegény színészeknek, akik ennek megfelelően nem is élték át szerepeiket. A főszereplő Gálffi László egy ötvenéves király szerepében teljesen hiteltelen, s nem sugározza sem a tragikum átélését — sem felelőtlenséget, sem szenvedélyt, sem aggódást. Egyedül a színészek (Gálffi, Almási Éva, Szőcs Gábor, Ka- utzky Armand, Barabás Kiss Zoltán és Kelemen István), valamint a főiskolai hallgató Tim- kó Eszter szép szövegmondása miatt volt érdemes megnézni a darabot, másért nem igazán. Ruszt József rendezése egyenetlen, filmszerű. A Madách egyébként a közelmúltban rukkolt ki új műsorújságjával, amelynek már lejárt második számában hiába keresgette a szünetben a körúti közönség a szereposztást, vagy információkat a darabról; melynek ugyanakkor nagy előnye, hogy ingyenes, hátránya viszont, hogy túl sok benne a reklám, s ezért sem üti meg a Nemzeti Színház Szín-Világ című, immár negyedik évfolyamába lépő magazinjának kvalitását, amely példájául szolgálhatott. A sok tehetséges színész jobb, tartalmasabb darabokat és rendezéseket érdemelne. Nem beszélve a nagyérdeműről. T. Sz. Magyarságunk címmel a közelmúltban jelent meg Ádám Sándor magyar sorskérdéseket feszegető könyve, mely a szerzői előszó szerint, a nemzeti lélek ébrentartásának szándékával íródott. Az ezeréves Magyarország a világtörténelem egyik legnyugtalanabb színpada is — summázza az első, Magyarnak születtünk című fejezet, mely népünk tízfelé szakadásának körülményeit, következményeit tárgyalja. Az Illyés Gyula által megfogalmazott gondolat — „minden magyarban ég valami olthatatlan vágy magyarsága kifejtésére” — jegyében keresi a választ arra, miért időszerűek a nemzetiségi kérdések, s hogy az utódállamokban milyen rendű-rangú szerep jut a tőlünk elszakított magyarságnak. A nemzet megújhodásáért folyó küzdelemben az egyházaknak tulajdonít kiemelkedő szerepet, s nemzeti nagyjaink példájára figyelmeztet, mondván: magyarságunk és a kereszténység szétvá- laszthatatlanok. A honfoglalás korától napjainkig megtett út sorsfordító eseményeit elemzi a könyv második harmada. Külön fejezetben tárgyalja Erdély önállóságának múltját, valamint Felvidék és Kárpátalja magyar múltjának eltüntetését. A Magyarországtól elszakított tájegységek közül legbehatóbban a szakirodalomban ritkán tárgyalt Délvidék történelmét tárja elénk. A történelmi múlt meg- idézése sodró erejű, nyílt állásfoglalás is, nem pusztán öncélú, száraz adatolás Ádám Sándor könyve. „Mivel a jelenlegi békeokmányokban kisebbségi, védelmi garanciák nincsenek — írja —, a népek önrendelkezési gyakorlatánál jobbat elképzelni nem lehet.” Önképünk megrajzolásakor szól továbbá műveltségünk helyéről Európában, s azt is bemutatja, hogy az oktatás, illetve művelődés terén mennyiben járultunk hozzá az emberi civilizáció világméretű fejlődéséhez. (r.) ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS EGYÉB ÉLELMISZER EXPORTÁLÓ, IMPORTÁLÓ VÁLLALKOZÓKNAK VÁSÁRLÁSRA AJÁNLJUK Dunavarsány-Erőspusztán lévő, a Kertészeti Egyetemi Tangazdaság 10.000 m2 alapterületű RAKTÁRBÁZISÁT, amely az MO-ás autópálya, körgyűrű leágazásától 10 km-re, az iparvágánytól 1 km távolságra van. A RAKTÁRBÁZIS méretéből eredően sok kis- és középvállalkozó tárolási igényét elégítheti ki, amelyhez a Kertészeti Egyetemi Tangazdaság vállalja a vállalkozók vásárlási szándékainak összegyűjtését, összehangolását a pályázati kérelem benyújtása céljából. A 88.945 m2 területen elhelyezkedő raktárbázis fontosabb jellemzői:- hídmérleg- irodák és egyéb szociális létesítmények, telefon, telefax- szigetelt falú, 5 m rakodási magasságú, 3 teremből álló raktárcsarnok (2100 + 2056 + 1523 m2)- könnyűszerkezetes és műanyag ponyvás, 3.5 m rakodási magasságú zárt tárolók (1900 m2)- részben üvegfalú, 4 m rakodási magasságú raktár (192 m2)- szigetelt falú, 3 m rakodási magasságú, számítógépes adatfeldolgozással - diszkont áruház (400 m2)- föld feletti 2 db folyadéktároló tartály (200 m3) A raktárbázis 3000 m2 betonozott, szabadtéri rakodófelülettel is rendelkezik. A raktárbázis területén van még a Westdeutsche Landesbank tulajdonú, “Stabil” rendszerű, acélvázas, 4 m rakodómagasságú raktárcsarnok (1800 m2) is, amely szintén eladó. A jelenleg is üzemelő- a szakszerű raktározási követelményeknek megfelelő - raktárbázis bő parkolási lehetőséggel alkalmas export - import áruforgalmi feladatok teljeskörű megoldására, szállítmányok gyűjtő raktári kezelésére, kamionok fogadására. Az építmény, jellegéből eredően, alkalmas zöldség, gyümölcs- és egyéb élelmiszerek tárolására és belsőtéri hűtőkamrák kialakítására. A már működő nemzetközi szállítmányozás tovább bővíthető. A számítógépes nyilvántartás megoldható, vámszabad terület kialakítására kiválóan alkalmas. A műúttal összekötött raktárbázis területét szilárd útburkolat veszi körül. Gépkocsivezetők részére várakozó helyiség kialakított. A jelenlegi hirdetéssel kapcsolatos, részletes pályázati kiírás megjelent a Magyar Nemzet, a Pest Megyei Hírlap és a Világgazdaság 1994. december 23-ai hirdetéseiben. Pályázati irányár: felépítmény 44 000 eFt+Áfa, telek: 50 Ft/m2 Felvilágosítás: 286-0103, 286-0302
