Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
MEGYEI XXXIX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 9., HÉTFŐ Színházi A naptévések rábeszélő Temesváron Szuhay Balázs írása kérdezősködjenek (2. oldal) (3. oldal) Nyughatatlan lelke élni fog Emlékezés Szalatnyay Józsefre (8. oldal) Riadótervre van szükség Szmog veszély Vácott A mérések szerint tavaly az egészségügyi határérték fölött volt Vácott a levegő szennyezettsége Vimola Károly felvétele Ma találkozik Arafat és Peresz A zsákutcába jutott tárgyalások előmozdítása érdekében ma Erezben Jász- szer Arafat PFSZ-vezető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter találkozik egymással- — közölték izraeli és alesztin források. Ezzel egy időben Kairóban izraeli— a- lesztin tárgyalások kezdődnek. Az érintkezések folytatásának bejelentésével egy időben közzétett felmérés szerint a alesz- tinok többsége a béketárgyalások leállítása mellett foglalt állást. A két tárgyalás kiegészíti egymást, amennyiben Arafat és Peresz az izraeli hadseregnek a ciszjordániai városokból történő kivonását vitatja meg, ami megnyitja az utat az autonómiatanácsi választások megtartásához. Bár úgy tűnik, hogy hosz- szabb távon jó esélye van kikerülni a „díszes társaságból,” Vác jelen illa- natban még hazánk isz- kos tizenkettőként emlegetett legszennyezettebb tele ülései közé tartozik. Fényes bizonyítékot szolgáltatnak erre vonatkozóan egyebek mellett azok az adatok is, amelyeket a város legforgalmasabb útjának számító Csányi körút (a 2-es út váci szakasza) mellett lévő két légszennyezettség-mérő állomás rögzített tavaly. — A két mérőállomást, melyek közül az egyik a PHARE-keretből erre ka ott támogatásnak köszönhetően, a másik edig az önkormányzat saját énzéből működik, 1993 óta rögzíti a belváros légszennyezettségi adatait — mondta la unk- nak Bíró György, a város környezetvédelmi vezetője. — A mérőállomások műszerei a vizese ékkel, ki ufogógáz-szárma- zékokkal összeta adva szmogot ké ző, úgynevezett szálló or-szennye- zettséget, valamint azon belül a levegő ólom-, illetve benz(a) yréntartal- mát vizsgálják. (Folytatás a 6. oldalon) Kőleves a menünk A szegénységet zsigereiben ismeró' József Attila egyik híres versében a magyar tájról szólva a „krumplipaprikás” hasonlattal élt. Tehette, hiszen az akkori Magyarországon „mindössze” hárommillió koldus élt, és a nemzeti éteknek számító paprikás krumpliból jó részük asztalára jutott, vagy ha az sem, hajában fó'tt pityóka mindenképp. Magam, nem lévén akkurátus háztartást vezető', alaposan meglepődtem a napokban, amikor a zöldséges standján a didergő' burgonyaszemek fölött az árcédulára pillantottam: 70 forint kilója. A másodosztályú banán, narancs ennél olcsóbb, ezt jól tudom, de egy szelet hús mellé köretnek az import gyümölcsöt nem tudom elképzelni. (Lehet, hogy a modernizáció újsütetű ideológiája nevében ínyencnek nevelnek minket?) De félre a tréfával! Szombaton az általam legolcsóbbnak tartott fővárosi termelői kisvásárra, az Örs vezér téri MDF-piacra mentem, egyebek mellett krumpliért. Só't vadásztam rá. Hiába. A több száz árusnál hiánycikknek számított, egy helyütt akadtam némi maradékra: nyolcvanért. Valakinek félretették. De vajon ilyen ár mellett jut-e elegendő' leghétköznapibb ételünkből a vékony pénztárcából gazdálkodó szociális otthonokba, az iskolai menzákra — a sor még folytatható. Nem véletlenül mondják sokan, hogy ma már krumplihéjon csúszhatnak el a hatalom birtokosai. Ugyanis, érvelnek a szakértőik, a nyár végén pontosan látszott, hogy az aszály elvitte a termés jó részét. Gondoskodni kellett volna a gyors importról. A kormány már állt akkor, a koalíció összeragadt. Miért nem léptek — kivételesen egyszerre? Talán mert jól ismerik a népmesét. A kőlevesről szólót. Csak víz kell hozzá, néhány szál káposztalevél... És egy jókora kő' a lábas közepébe. De ki fő itt puhára? Német Zsolt Magyarok Csecsenfóld szabadságáért Krekács Róbert felvétele Oroszország budapesti nagykövetsége előtt tegnap délelőtt mintegy hatvan ember vett részt a Csecsenfóldön végrehajtott orosz agresszió és népirtás elleni tüntetésen. A lobogó gyertyákkal némán tüntető polgárok a „Ruszkik haza a Csecsenföldről” magyar, illetve a „Legyen vége a háborúnak” angol nyelvű transzparenseket tartottak. A nagykövetség egyik munkatársa átvette a magyar tüntetők tiltakozó petícióját (Folytatás a 3. oldalon) A finomító szennyezett Románia tegnap közölte, hogy egy állami olajfinomítóból származik a Berettyón Magyarországra került olajszennyezés — jelentette a Reuter. Ä román környezetvédelmi minisztérium bizottságának közleménye szerint a Berettyó- széplaknál (Suplacu de Barcau- nál) lévő Petrosub SA finomítóban a feldolgozás során baleset történt, s ezután került kőolaj a folyóba. A baleset részleteiről nem érkezett jelentés. (További információink a 16. oldalon.) Haderökivonás az utakért A Szarajevóba vezető utak megnyitása előtt a szerbek azt követelik, hogy az ENSZ részéről kétséget kizáró módon erősítsék meg: a muzulmán egységeket kivonták a Szarajevótól délre lévő Igman-hegységben létrehozott demilitarizált övezetből — jelentette ki tegnap Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg főparancsnoka. Néptáncegyüttesek seregszemléje Újévköszöntő címmel szombaton és vasárnap rendezték meg Budapesten a hazai felnőtt- és gyermek-néptánc- együttesek év eleji nagy seregszemléjét. Szombaton a felnőtt-táncegyüttesek gálaműsorát láthattuk az Erkel Színházban, a Martin György Néptáncszövetség rendezésében, majd vasárnap ugyanitt a gyermek- és ifjúsági táncegyüttesek bemutatkozását csodálhatták meg a néptáncmozgalom lelkes hívei. Mindkét műsort az ország különböző tájairól összesereglet több ezer ember tekintette meg. A pályázat útján kiválogatott felnőttegyüttesek gáláját a százhalombattai Forrás Néptáncegyiittes nyitotta meg Kalocsa vidéki táncok bemutatásával. Ezt követte a zalai, nógrádi, nyírségi, szombathelyi táncosok, majd a székesfehérvári Alba Regia és a budapesti Válaszút együttesek fellépése. A színpompás gálaműsor második részében egyebek között a martonvásári Százszorszép, a szolnoki Tisza, a szarvasi Tessedik Sámuel, a Jászsági Népi Együttes és a budapesti Bihari János Táncegyüttes bemutatkozását tekinthettük meg. A magyarországi és Kárpátmedencei tájegységek, népek és nemzetiségek hagyománykincséből láthattunk például kalotaszegi, Kükül- lő menti, mezőmadarasi, csángó és zempléni szlovák táncokat. A népszokások közül többek között megelevenedett a színpadon a húsvéti leánytánc, az asszonyfarsang és a vajdaszentiványi bál, a különféle táncfajták sorában pedig láthattunk botolót, kanász-, libbenős és karéjos táncot is. Alig hogy befejeződött az amatőr táncegyüttesek Erkel színházbeli gálája, a táncosok máris új helyen, az Al- mássy Téri Szabadidőközpontban gyülekeztek, ahol a hagyományőrző táncegyüttesek legkiválóbbjai találkoztak az egész délutánt és estét betöltő hangulatos, vidám és ugyancsak sok szép táncot bemutató seregszemlén. (Folytatás a 4. oldalon)
