Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 6., PÉNTEK 5 Hogyan esküdött fel a polgármester? Vándorló szavazóurna Valkón Beszélgetés a megyei főtitkárral Kamarapárti voltam és vagyok Vereczkey Zoltán az újonnan megalakult Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Az ideiglenes szervező- bizottság tagjaként szerzett tapasztalatait januártól már mindennapi tevékenységében is kamatoztatni tudja. (Folytatás az. L oldalról) Ilyen előzmények után jött el Valkón a választás napja. A polgármesteri tisztségért két személy indult: a volt polgármester, Sziráki Mihály és Sibak Sándomé, a helyi általános iskola igazgatója. Mint minden településen, Valkón is vasárnap reggel hat órakor nyitották meg a két szavazóhelyiséget az általános iskolában. A falunak mintegy 65 százaléka tette le a voksát a nap folyamán. A szavazást semmiféle incidens nem zavarta meg, a valkói- ak fegyelmezetten, türelmesen várakoztak a sorban. Az urnákat este hét órakor zárták, s ezután kezdődött a szavazatszámláló bizottság munkája. ✓ Óvásnak helye nincs! — Éjszaka fél tizenkettő körül derült ki, hogy hat olyan képviselőjelölt került be a testületbe, akik a polgármester ellenzékének számítottak, s csak három olyan embert választottak be, akik a választás előtt is támogatták már Sziráki Mihályt — hangsúlyozta Bene Sándor. A képviselők elmondása szerint, amikor kiderült a testület új felállása, az újraválasztott polgármester botrányos jelenetet rendezett. Ocsmány szavakkal szidalmazta mindenekelőtt a szavazatszámláló bizottság tagjait, akik felháborodva hallgatták a káromkodás- özönt. Közben három jelölt, aki nem jutott be a testületbe, a szavazatok azonnali újraszámlálását követelte. Végül is ezt nem sikerült elérniük, de bejelentették, hogy megóvják az eredményeket. — Négy be nem jutott képviselőjelölt a következő napokban tehát benyújtotta az óvást a Pest Megyei Választási Bizottsághoz, ahonnan azonban visszautalták a kérés elbírálását a helyi választási bizottsághoz, amely hosszú tárgyalások után 4:3 arányban elutasította az óvást, tehát nem rendelte el az új szavazat- számlálást— mondta Gu- lácsy Szeréna képviselő. — A jegyzőkönyvet megküldték a Pest Megyei Választási Bizottságnak. A négy személy nem értett egyet a helyi választási bizottság döntésével, ezért fellebbezett a megyei bírósághoz — folytatta. Vándorló szavazóurna — A történethez persze még az is hozzátartozik, hogy az urnát az eredeti helyéről egy másik helyiségbe vitték át a polgármester utasítására — mondta Sibak Sándomé képviselő. — Azt ugyan nem tudjuk, hogy miért nem felelt meg az eredeti hely, ahova még a választási és szavazat- számláló bizottság jelenlétében helyezték a választás éjszakáján, mindenesetre az urnák új helyének kulcsa a polgármesternél és a hivatal előadójánál talált gazdára — mesélte. A képviselők felhívták a figyelmet arra is, hogy az urnákat december 13-án, a választás után két nappal helyezték át, a négy vesztes képviselő pedig — akiknek háta mögött többek szerint a polgármester állt — másnap, vagyis 14-én adta be az óvást. A lényeg, hogy az urnákhoz illetéktelen személyek is hozzáférhettek, ha akartak. Hiába volt azonban mindenféle — feltételezett — fondorlat, a Pest Megyei Bíróság ajánlott levélben közölte a helyi választási bizottsággal, hogy az óvást elutasítja. Rendhagyó eskütétel — Tudvalevő, hogy az önkormányzat alakuló ülését a választások után 15 napon belül össze kell hívni. Erre a jegyző is felhívta a polgármester figyelmét először szóban, majd írásban is. Mivel a polgármester nem tett eleget ennek a felszólításnak, a testület összehívásának feladata a képviselők közül a legidősebbre, vagyis a korelnökre hárult. December 23-ára, délután 4 órára hívták össze a képviselőket. — A polgármester azt mondta, hogy ő nem tud eljönni, mert fontos tárgyalásokat kell lebonyolítania. Rajta kívül még három képviselő nem jött el, úgy vélték, hogy ez az ülés törvénytelen — folytatta Sibak Sán- dorné. — Az ülésen, ahöl egyébként hatan jelentünk meg képviselők, a választási eredmények kihirdetése után letettük egyhangúlag az esküt, és megkaptuk a megbízóleveleinket is. Született ez alkalommal egy határozat is, melyben felszólítottuk a polgármestert, hogy három napon belül hívja össze az alakuló ülést, és ő is tegye le az esküt. — Ezt a jegyzőkönyvi kivonatot, illetve határozatot személyesen vitték el Sziráki Mihálynak, aki a levelet nem volt hajlandó átvenni, az ülést pedig azóta sem hívta össze. A 15 nap eltelt, eskü nem volt, itt tartunk most — foglalta össze. A hat ellenzéki képviselő: egyhangúlag úgy véli, a polgármester nem akar együtt dolgozni velük, ami nem is csoda, hiszen óriási a feszültség a két oldal között. Valkó polgármestere, Sziráki Mihály nem nyilatkozott. Illetve azt elmondta, hogy letette az esküt, de hogy hogyan, az az ő dolga. Legalábbis ő így gondolja. Varga Csilla — Hogyan értékeli a kamarai szervezésben eltöltött fél év munkáját? — A Közúti Közlekedési Kamara képviselőjeként kerültem az ideiglenes szervezőbizottság tagjainak sorába. A Közúti Közlekedési Kamara, mint a legnagyobb létszámú közlekedési érdek-képviseleti szervezet, országos szinten megfogalmazta a közlekedési ágazat kamarai megjelenítésével kapcsolatos minimális igényeit. Nos, kezdetben az energiámat az kötötte le, hogy megértessem az ideiglenes szervezőbizottság iparral és kereskedelemmel foglalkozó tagjaival a közlekedés speciálisan különálló, de a többi termelési ágtól mégis elválaszthatatlan szerepét az értékképzési folyamatokban. Dicséretükre legyen mondva, könnyen és gyorsan belátták, hogy a közlekedés problémáinak kezelésére célszerű önálló kamarai osztály megszervezése. Ma már igazolható közös döntésünk helyessége, hiszen az országban megalakult valamennyi kereskedelmi és iparkamara hasonló módon szabályozta ezt a kérdést. A későbbiekben pedig már azoknak a problémáknak a megoldása jelentett számomra új feladatot, amelyeket a szervezőbizottság bízott rám. A megbízásokat jórészt annak köszönhettem, hogy az ideiglenes szervezőbizottságnak döntő többségében olyan szabályozásokat kellett elkészítenie, amihez alapvetően jogi ismeretekre volt szükség. így A 2 ezer 563 lakásban, valamint 73 intézményben, illetve közületben fűtést és meleg vizet biztosító fűtőmű önálló vállalattá történő átalakulása 1992. január 1-jén kezdődött, mégpedig a több céget magában foglaló s az önkormányzat által működtetett Közüzemi Vállalatból való kiválással. A különválás óta eltelt három évben a cég évről évre nullszaldó- val működött. Fejlesztésre egyáltalán nem jutott pénze, 1994-ben pedig már egy- egy időszerű, s az év elején tervbe vett karbantartást is el kellett halasztania nehéz anyagi helyzete miatt. Ahhoz, hogy a jövőben ilyen eset ne fordulhasson elő, gazdasági szerkezetváltásra volt szükség: arra, hogy mielőbb nyereséget biztosító vállalkozásba, vállalkozásokba kezdjen a fűtőmű, amit ennek jogszabályi feltételeként kft.-vé kellett alakítani. lettem például olyan vitaanyagok előteijesztője, mint az alapszabály, a kamarai osztályok választási ügyrendje és az alakuló osztályértekezletek forgató- és jegyzőkönyve. Az ideiglenes szervezőbizottságban rendkívül jól éreztem magam, mivel a viták során sikeres szervezést hajtottak végre. Ennek a folyamatban részese Tehettem, és ezért e célra fordított energiám, ha úgy tetszik — megtérült. — Hogyan tudná megválaszolni azt a visszatérő kérdést: mit nyújt a kamara tagjainak? — Sajnos az új közjogi kamarákról sok ellentmondó nyilatkozat látott már napvilágot az utóbbi időben. A kamarákkal foglalkozó fejtegetések alaphangja döntően attól függött, hogy ki honnan és milyen célból kívánta tájékoztatni vagy inkább orientálni a közvéleményt: szeretném azonban elöljáróban leszögezni, hogy a tavaly december 5-i küldöttgyűlést követően is ugyanazt gondolom erről, mint azt megelőzően. Tömören fogalmazva kamarapárti voltam és vagyok. Ezt döntően két okra tudom visszavezetni: egyrészt a kamarák létrejötte megteremti a lehetőségét annak, hogy bizonyos feladatokat ne az általános teherviselés elvei szerint finanszírozzon az állam, hanem azok viseljék, akik közvetlenül érdekeltek a konkrét feladat önigazgatáson ^lapuló demokratikus ellátásában. Ez számomra azért is rendkívül Miután ez a napokban megtörtént, a városi fűtőmű — azaz immáron Termidor Kft. — előtt megnyílt az út önálló vállalkozás(ok) indítására. Erre vonatkozóan, amint azt Hoff er Ottótól, a kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, több elképzelése is van a vállalatnak: a tervek szerint a jövőben fő feladata, vagyis a hő- és melegvízszolgáltatás mellett a cég fűtőművi berendezések tervezésével, gyártásával is foglalkozik majd, s talán egy, a távfűtéshez kötődő berendezéseket (radiátor, melegvíz- fogyasztás-mérő), alkatrészeket forgalmazó szaküzletet is nyit. Ugyanakkor a működési költségek lefaragása érdekében fejlesztéseket is szeretne végrehajtani a kft.: egyebek mellett elképzelhető, hogy a vizet a jövőben a hozzá tartozó két kazánház egyiszimpatikus, mivel ez a megoldás egyértelműen a bérből és fizetésből élők terheit kell hogy relatíve csökkentse. Másrészt az 1994. évi XVI. törvény bevezetésében megfogalmazza az alapvető célkitűzést, miszerint az állam hatósági szerepvállalásának mérséklése érdekében szükséges olyan közjogi kamarák létrejötte, amelyek képesek átvenni és ellátni ezeket a funkciókat. Ez, úgy gondolom, valamennyi gazdálkodó s vállalkozó számára rokonszenves célkitűzés kell legyen, hiszen mindannyian találkoztunk már eddigi pályafutásunk során valamilyen hatóság szakszerű, de leginkább csak önnön érdekeit szolgáló döntéseivel. Ha pedig a Lajtán túlra tekintünk, mértékadó mintákat találunk arra vonatkozóan, mit is kell csinálnia egy demokratikus jogállam piacgazdaságában egy közjogi kamarának. Nagyon remélem, hogy rövid időn belül határozott választ kapunk törvényalkotóinktól arra, hogy ők hogyan gondolják az állam hatósági szerepvállalásának csökkentését. — Hogyan látja az érdek- képviseletek és a kamara jövőbeni kapcsolatát? — Úgy gondolom, hogy a továbbiakban rendkívül szoros együttműködésnek kell kialakulnia az érdekképviseletek és a kamarák között. Ezt arra alapozom, hogy mind az érdek-képviseleti, mind a kamarai funkció ellátása a gazdaság szereplőinek, a vállalkozóknak érdekében történik, és bár egymástól jól elválaszthatók, összefüggéseik is lényegesek. Az érdekképviseletek szerepének megerősödésére azért kének tetején felszerelendő napkollektorokkal előmelegíti, ami jelentős energiamegtakarítást jelentene. Megyénkben jelen pillanatban tizenkét távhőszolgál- tató vállalat működik, közülük a dunakeszi biztosítja legolcsóbban a hőt és a meleg vizet. Hoffer Ottó érdeklődésünkre elmondta: a Termidor Kft. arra törekszik, hogy ez továbbra is így legyen, a cég csupán olyan is számítok, miután az egyre teljesedő piacgazdaság körülményei között a valódi érdek- képviseletre egyre nagyobb szükség lesz. A kamaráknál valamennyi gazdálkodó és vállalkozó érdekeit szem előtt tartva kell kialakítani a feladatunknak megfelelő állásfoglalásainkat. Ezeknél lényeges informatív kapcsolatot jelenthet az érdek-képviseleti szervek munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. — Mondjon néhány szót eddigi munkájáról és a jövő elvárásairól. — Eddigi tevékenységem egyszerre egysíkú és mégis sokrétű. Egysíkú azért, miután 1976-tól kezdődően jelenleg is első munkahelyemen, egy Volán-vállalatnál és annak jogutódjainál dolgozom. Sokrétű azért, miután szervező, kereskedő munkakörökben megismerhettem az ország ámtermelő, gyártó- és kereskedőbázisait, és folyamatosan információval rendelkeztem ezek változásairól. Alapvégzettségemet illetően közlekedési szervező üzemmérnökként mégis mindig gazdasági vezetői feladatkörben dolgoztam. E mellett a munka mellett szinte hobbiból végeztem el a jogi egyetemet. Úgy gondolom, a szervező-mérnöki, a közgazdasági és a jogi tapasztalatok megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy bele merjek vágni a főtitkári feladatok ellátásába. Nagyon remélem, hogy meg tudok majd felelni a tagság elvárásainak. Számomra fontos az, hogy bárhol dolgozik az ember, bármilyen szintű feladatot lát el, azt jól csinálja. Perjési Margit mértékben szándékozik emelni a jövőben árait, amennyire a működés folyamatossága érdekében feltétlenül szükséges. Másképp fogalmazva: a Termidor a folyamatosan növekvő költségeket csak elviselhető szintű áremeléssel kívánja kompenzálni, a működés anyagi fedezetét inkább különböző vállalkozások indításával próbálja előteremteni. (ribáry) Napkollektorokkal melegítik majd a vizet? Dunakeszin olcsón adják a hót Az új év kezdetével Termidor Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven önálló céggé alakult át Dunakeszin a korábban az önkormányzat hatáskörébe tartozó Városi Fűtőmű. A kazánoknak helyet adó épület tetején napkollektorok felszerelését tervezi a cég Talum Attila felvétele
