Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 6., PÉNTEK 5 Hogyan esküdött fel a polgármester? Vándorló szavazóurna Valkón Beszélgetés a megyei főtitkárral Kamarapárti voltam és vagyok Vereczkey Zoltán az újonnan megalakult Pest Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara főtitkára. Az ideiglenes szervező- bizottság tagjaként szerzett tapasztalatait januártól már mindennapi tevékenységében is kamatoztatni tudja. (Folytatás az. L oldalról) Ilyen előzmények után jött el Valkón a választás nap­ja. A polgármesteri tisztsé­gért két személy indult: a volt polgármester, Sziráki Mihály és Sibak Sándomé, a helyi általános iskola igazgatója. Mint minden te­lepülésen, Valkón is vasár­nap reggel hat órakor nyi­tották meg a két szavazóhe­lyiséget az általános iskolá­ban. A falunak mintegy 65 százaléka tette le a voksát a nap folyamán. A szava­zást semmiféle incidens nem zavarta meg, a valkói- ak fegyelmezetten, türelme­sen várakoztak a sorban. Az urnákat este hét órakor zárták, s ezután kezdődött a szavazatszámláló bizott­ság munkája. ✓ Óvásnak helye nincs! — Éjszaka fél tizenkettő körül derült ki, hogy hat olyan képviselőjelölt került be a testületbe, akik a pol­gármester ellenzékének szá­mítottak, s csak három olyan embert választottak be, akik a választás előtt is támogatták már Sziráki Mi­hályt — hangsúlyozta Bene Sándor. A képviselők elmondása szerint, amikor kiderült a testület új felállása, az újra­választott polgármester bot­rányos jelenetet rendezett. Ocsmány szavakkal szidal­mazta mindenekelőtt a sza­vazatszámláló bizottság tagjait, akik felháborodva hallgatták a káromkodás- özönt. Közben három je­lölt, aki nem jutott be a tes­tületbe, a szavazatok azon­nali újraszámlálását köve­telte. Végül is ezt nem sike­rült elérniük, de bejelentet­ték, hogy megóvják az eredményeket. — Négy be nem jutott képviselőjelölt a következő napokban tehát benyújtotta az óvást a Pest Megyei Vá­lasztási Bizottsághoz, ahon­nan azonban visszautalták a kérés elbírálását a helyi választási bizottsághoz, amely hosszú tárgyalások után 4:3 arányban elutasí­totta az óvást, tehát nem rendelte el az új szavazat- számlálást— mondta Gu- lácsy Szeréna képviselő. — A jegyzőkönyvet meg­küldték a Pest Megyei Vá­lasztási Bizottságnak. A négy személy nem értett egyet a helyi választási bi­zottság döntésével, ezért fellebbezett a megyei bíró­sághoz — folytatta. Vándorló szavazóurna — A történethez persze még az is hozzátartozik, hogy az urnát az eredeti he­lyéről egy másik helyiség­be vitték át a polgármester utasítására — mondta Si­bak Sándomé képviselő. — Azt ugyan nem tudjuk, hogy miért nem felelt meg az eredeti hely, ahova még a választási és szavazat- számláló bizottság jelenlé­tében helyezték a választás éjszakáján, mindenesetre az urnák új helyének kul­csa a polgármesternél és a hivatal előadójánál talált gazdára — mesélte. A képviselők felhívták a figyelmet arra is, hogy az urnákat december 13-án, a választás után két nappal helyezték át, a négy vesz­tes képviselő pedig — akik­nek háta mögött többek sze­rint a polgármester állt — másnap, vagyis 14-én adta be az óvást. A lényeg, hogy az urnákhoz illetékte­len személyek is hozzáfér­hettek, ha akartak. Hiába volt azonban min­denféle — feltételezett — fondorlat, a Pest Megyei Bíróság ajánlott levélben közölte a helyi választási bizottsággal, hogy az óvást elutasítja. Rendhagyó eskütétel — Tudvalevő, hogy az önkormányzat alakuló ülé­sét a választások után 15 na­pon belül össze kell hívni. Erre a jegyző is felhívta a polgármester figyelmét elő­ször szóban, majd írásban is. Mivel a polgármester nem tett eleget ennek a fel­szólításnak, a testület össze­hívásának feladata a képvi­selők közül a legidősebbre, vagyis a korelnökre hárult. December 23-ára, délután 4 órára hívták össze a képvi­selőket. — A polgármester azt mondta, hogy ő nem tud el­jönni, mert fontos tárgyalá­sokat kell lebonyolítania. Rajta kívül még három kép­viselő nem jött el, úgy vél­ték, hogy ez az ülés törvény­telen — folytatta Sibak Sán- dorné. — Az ülésen, ahöl egyébként hatan jelentünk meg képviselők, a választá­si eredmények kihirdetése után letettük egyhangúlag az esküt, és megkaptuk a megbízóleveleinket is. Szü­letett ez alkalommal egy ha­tározat is, melyben felszólí­tottuk a polgármestert, hogy három napon belül hívja össze az alakuló ülést, és ő is tegye le az esküt. — Ezt a jegyzőkönyvi kivona­tot, illetve határozatot sze­mélyesen vitték el Sziráki Mihálynak, aki a levelet nem volt hajlandó átvenni, az ülést pedig azóta sem hívta össze. A 15 nap eltelt, eskü nem volt, itt tartunk most — foglalta össze. A hat ellenzéki képviselő: egyhangúlag úgy véli, a pol­gármester nem akar együtt dolgozni velük, ami nem is csoda, hiszen óriási a fe­szültség a két oldal között. Valkó polgármestere, Szi­ráki Mihály nem nyilatko­zott. Illetve azt elmondta, hogy letette az esküt, de hogy hogyan, az az ő dolga. Legalábbis ő így gondolja. Varga Csilla — Hogyan értékeli a kama­rai szervezésben eltöltött fél év munkáját? — A Közúti Közlekedési Kamara képviselőjeként kerül­tem az ideiglenes szervezőbi­zottság tagjainak sorába. A Közúti Közlekedési Kamara, mint a legnagyobb létszámú közlekedési érdek-képviseleti szervezet, országos szinten megfogalmazta a közlekedési ágazat kamarai megjelenítésé­vel kapcsolatos minimális igé­nyeit. Nos, kezdetben az ener­giámat az kötötte le, hogy megértessem az ideiglenes szervezőbizottság iparral és kereskedelemmel foglalkozó tagjaival a közlekedés speciáli­san különálló, de a többi ter­melési ágtól mégis elválaszt­hatatlan szerepét az értékkép­zési folyamatokban. Dicséretükre legyen mond­va, könnyen és gyorsan belát­ták, hogy a közlekedés problé­máinak kezelésére célszerű önálló kamarai osztály meg­szervezése. Ma már igazolha­tó közös döntésünk helyessé­ge, hiszen az országban meg­alakult valamennyi kereske­delmi és iparkamara hasonló módon szabályozta ezt a kér­dést. A későbbiekben pedig már azoknak a problémáknak a megoldása jelentett számom­ra új feladatot, amelyeket a szervezőbizottság bízott rám. A megbízásokat jórészt annak köszönhettem, hogy az ideig­lenes szervezőbizottságnak döntő többségében olyan sza­bályozásokat kellett elkészíte­nie, amihez alapvetően jogi is­meretekre volt szükség. így A 2 ezer 563 lakásban, va­lamint 73 intézményben, il­letve közületben fűtést és meleg vizet biztosító fűtő­mű önálló vállalattá történő átalakulása 1992. január 1-jén kezdődött, mégpedig a több céget magában foglaló s az önkormányzat által mű­ködtetett Közüzemi Vállalat­ból való kiválással. A külön­válás óta eltelt három évben a cég évről évre nullszaldó- val működött. Fejlesztésre egyáltalán nem jutott pénze, 1994-ben pedig már egy- egy időszerű, s az év elején tervbe vett karbantartást is el kellett halasztania nehéz anyagi helyzete miatt. Ah­hoz, hogy a jövőben ilyen eset ne fordulhasson elő, gazdasági szerkezetváltásra volt szükség: arra, hogy mi­előbb nyereséget biztosító vállalkozásba, vállalkozások­ba kezdjen a fűtőmű, amit ennek jogszabályi feltétele­ként kft.-vé kellett alakítani. lettem például olyan vitaanya­gok előteijesztője, mint az alapszabály, a kamarai osztá­lyok választási ügyrendje és az alakuló osztályértekezletek forgató- és jegyzőkönyve. Az ideiglenes szervezőbi­zottságban rendkívül jól érez­tem magam, mivel a viták so­rán sikeres szervezést hajtot­tak végre. Ennek a folyamat­ban részese Tehettem, és ezért e célra fordított energiám, ha úgy tetszik — megtérült. — Hogyan tudná megvála­szolni azt a visszatérő kér­dést: mit nyújt a kamara tagja­inak? — Sajnos az új közjogi ka­marákról sok ellentmondó nyi­latkozat látott már napvilágot az utóbbi időben. A kamarák­kal foglalkozó fejtegetések alaphangja döntően attól füg­gött, hogy ki honnan és mi­lyen célból kívánta tájékoztat­ni vagy inkább orientálni a közvéleményt: szeretném azonban elöljáróban leszögez­ni, hogy a tavaly december 5-i küldöttgyűlést követően is ugyanazt gondolom erről, mint azt megelőzően. Tömören fogalmazva ka­marapárti voltam és vagyok. Ezt döntően két okra tudom visszavezetni: egyrészt a ka­marák létrejötte megteremti a lehetőségét annak, hogy bizo­nyos feladatokat ne az általá­nos teherviselés elvei szerint finanszírozzon az állam, ha­nem azok viseljék, akik köz­vetlenül érdekeltek a konkrét feladat önigazgatáson ^lapuló demokratikus ellátásában. Ez számomra azért is rendkívül Miután ez a napokban meg­történt, a városi fűtőmű — azaz immáron Termidor Kft. — előtt megnyílt az út önálló vállalkozás(ok) indítá­sára. Erre vonatkozóan, amint azt Hoff er Ottótól, a kft. ügy­vezető igazgatójától megtud­tuk, több elképzelése is van a vállalatnak: a tervek sze­rint a jövőben fő feladata, vagyis a hő- és melegvíz­szolgáltatás mellett a cég fű­tőművi berendezések terve­zésével, gyártásával is fog­lalkozik majd, s talán egy, a távfűtéshez kötődő berende­zéseket (radiátor, melegvíz- fogyasztás-mérő), alkatrésze­ket forgalmazó szaküzletet is nyit. Ugyanakkor a működési költségek lefaragása érdeké­ben fejlesztéseket is szeret­ne végrehajtani a kft.: egye­bek mellett elképzelhető, hogy a vizet a jövőben a hoz­zá tartozó két kazánház egyi­szimpatikus, mivel ez a meg­oldás egyértelműen a bérből és fizetésből élők terheit kell hogy relatíve csökkentse. Más­részt az 1994. évi XVI. tör­vény bevezetésében megfogal­mazza az alapvető célkitűzést, miszerint az állam hatósági szerepvállalásának mérséklé­se érdekében szükséges olyan közjogi kamarák létrejötte, amelyek képesek átvenni és el­látni ezeket a funkciókat. Ez, úgy gondolom, valamennyi gazdálkodó s vállalkozó szá­mára rokonszenves célkitűzés kell legyen, hiszen mindannyi­an találkoztunk már eddigi pá­lyafutásunk során valamilyen hatóság szakszerű, de legin­kább csak önnön érdekeit szol­gáló döntéseivel. Ha pedig a Lajtán túlra te­kintünk, mértékadó mintákat találunk arra vonatkozóan, mit is kell csinálnia egy de­mokratikus jogállam piacgaz­daságában egy közjogi kama­rának. Nagyon remélem, hogy rövid időn belül határo­zott választ kapunk törvényal­kotóinktól arra, hogy ők ho­gyan gondolják az állam ható­sági szerepvállalásának csök­kentését. — Hogyan látja az érdek- képviseletek és a kamara jövő­beni kapcsolatát? — Úgy gondolom, hogy a továbbiakban rendkívül szo­ros együttműködésnek kell ki­alakulnia az érdekképvisele­tek és a kamarák között. Ezt arra alapozom, hogy mind az érdek-képviseleti, mind a ka­marai funkció ellátása a gazda­ság szereplőinek, a vállalko­zóknak érdekében történik, és bár egymástól jól elválasztha­tók, összefüggéseik is lényege­sek. Az érdekképviseletek sze­repének megerősödésére azért kének tetején felszerelendő napkollektorokkal előmele­gíti, ami jelentős energia­megtakarítást jelentene. Megyénkben jelen pilla­natban tizenkét távhőszolgál- tató vállalat működik, közü­lük a dunakeszi biztosítja legolcsóbban a hőt és a me­leg vizet. Hoffer Ottó érdek­lődésünkre elmondta: a Ter­midor Kft. arra törekszik, hogy ez továbbra is így le­gyen, a cég csupán olyan is számítok, miután az egyre teljesedő piacgazdaság körül­ményei között a valódi érdek- képviseletre egyre nagyobb szükség lesz. A kamaráknál valamennyi gazdálkodó és vál­lalkozó érdekeit szem előtt tartva kell kialakítani a felada­tunknak megfelelő állásfogla­lásainkat. Ezeknél lényeges in­formatív kapcsolatot jelenthet az érdek-képviseleti szervek munkájának folyamatos figye­lemmel kísérése. — Mondjon néhány szót eddigi munkájáról és a jövő el­várásairól. — Eddigi tevékenységem egyszerre egysíkú és mégis sokrétű. Egysíkú azért, mi­után 1976-tól kezdődően je­lenleg is első munkahelye­men, egy Volán-vállalatnál és annak jogutódjainál dolgo­zom. Sokrétű azért, miután szervező, kereskedő munkakö­rökben megismerhettem az or­szág ámtermelő, gyártó- és ke­reskedőbázisait, és folyamato­san információval rendelkez­tem ezek változásairól. Alap­végzettségemet illetően közle­kedési szervező üzemmérnök­ként mégis mindig gazdasági vezetői feladatkörben dolgoz­tam. E mellett a munka mel­lett szinte hobbiból végeztem el a jogi egyetemet. Úgy gondolom, a szerve­ző-mérnöki, a közgazdasági és a jogi tapasztalatok meg­felelő alapot adnak ahhoz, hogy bele merjek vágni a főtitkári feladatok ellátásá­ba. Nagyon remélem, hogy meg tudok majd felelni a tagság elvárásainak. Szá­momra fontos az, hogy bár­hol dolgozik az ember, bár­milyen szintű feladatot lát el, azt jól csinálja. Perjési Margit mértékben szándékozik emelni a jövőben árait, amennyire a működés folya­matossága érdekében feltét­lenül szükséges. Másképp fogalmazva: a Termidor a fo­lyamatosan növekvő költsé­geket csak elviselhető szintű áremeléssel kívánja kompen­zálni, a működés anyagi fe­dezetét inkább különböző vállalkozások indításával próbálja előteremteni. (ribáry) Napkollektorokkal melegítik majd a vizet? Dunakeszin olcsón adják a hót Az új év kezdetével Termidor Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven önálló céggé alakult át Dunake­szin a korábban az önkormányzat hatáskörébe tartozó Városi Fűtőmű. A kazánoknak helyet adó épület tetején napkollektorok felszerelését tervezi a cég Talum Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom