Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1995. JANUÁR 6., PÉNTEK Nem kolhozokat akarnak létrehozni A szövetkezetek jelenéről és jövőjéről Agrárágazati kedvezmények 1995-ben A kormány az agrárágazat 1995. évi támogatásának kérdéseit tartalmazó előterjesztésről döntött. Az intézkedési javaslatokat a magyar mezőgazdaság költségvetési kapcsolatait meghatározó, a múlt év szeptemberében elfogadott kormány-állásfoglalás alapján dolgozták ki. A tervezett döntéseket előzetesen a lehető legszélesebb körben egyeztették, s figyelembe vették az ágazati érdekegyeztető' fórum véleményét is. A Földművelésügyi Minisztérium térségi-gazdasági főosztálya rendelkezésünkre bocsájtotta azt a tanulmányt, amely a mezőgazda- sági szövetkezetek helyzetét elemzi 1994. novemberéig bezárólag. Ebből adjuk közre a leglényegesebb tudnivalókat. Tesszük ezt mindenekelőtt azért, mert egyre több gazdakörben észlelni azt a szándékot, hogy a jövőben a nyugati típusú szövetkezetek mintájára nyolctíz család tömörül érdekszövetségbe, lévén, hogy ez a gazdálkodási forma több biztonságot nyújt, például kedvezőbb állami támogatásra számíthat. * Tavaly 1639 szövetkezetét tartottak nyilván. Ebből 402 volt mezőgazdasági termelőszövetkezet, 15 mező- gazdasági szakszövetkezet, 21 kistermelő szövetkezet, 6 kisszövetkezet, 1195 pedig az úgynevezett egyéb kategóriába tartozott. Az APEH 1639 szövetkezetét tartott nyilván, mint adózó gazdasági egységet. Ezekből 914 szövetkezetnél az adózás előtti veszteség 14,8 milliárd forint volt, 692 szövetkezetnél 5,5 milliárd forint adózás előtti nyereség képződött, a többi 33 szövetkezet pedig nullszaldós eredményt produkált. 1994. június 30-án — eddig terjedt a felmérés — 463 szövetkezet állt a csődtörvény hatálya alatt. Ebből 36 szövetkezetnél már folyamatban volt a csődeljárás, 295 került felszámolásra, 132-t végelszámoltak, 218-nál pedig létrejött a csődegyeztetés. Ezek ismeretében a csődtörvény hatálya alatt álló szövetkezetek, valamint a megegyezésre jutott szövetkezetek száma 681-re tehető, bár ebben még nincs benne az év második felében bekövetkezett ilyen irányú változás. Ami a jövőt illeti, egy megalapozott, reális politikára van szükség, ami elősegíti a mezőgazdasági szövetkezetek jogi regenerációját. A magyar mezőgazdaság társadalmi-gazdasági átalakulásának egyik legnagyobb horderejű kérdése 1992-től a tulajdoni struktúra átalakítása volt. E célt fejezte ki az 1992. évi II. törvény. A folyamatok keretében a szövetkezeti osztatlan közös tulajdon magántulajdonná alakult át. Mindez a mezőgazdaság átalakítása, a piacgazdaság egyidejű és párhuzamos kiépítése mellett történt. A tulajdonviszonyokat rendező törvények végrehajtása, valamint az azt követő folyamatok beindítása mellett sok helyen nem kívánatos jelenségeket észlelni. A kárpótlási és szövetkezeti törvények alapján végrehajtott változások esetenként követhetetlenné váltak, és a tulajdoni osztozkodás nem mindenütt igazodott az ésszerű föld- használat követelményeihez. Ezért igyekeznek segíteni a gazdálkodók tulajdon- szerzését, és lehetővé tenni a földtulajdonosok és föld- használók együttműködését. Ezt az álláspontot fejezi ki az az agrárgazdasági cél is, hogy a több mint egymillió magyar család mezőgazdasági tevékenységéből származó rendszeres és előre kiszámítható jövedelmet biztosítson. Az agrárágazat támogatja a biztonságos földhasználat, az elemi és a magas szintű szolgáltatások kialakulását elősegítve azt a célkitűzést, hogy a termelés megfeleljen a piac, illetve a megrendelők igényeinek. E cél érdekében az agrárpolitika tiszteletben tartja a szövetkezeti tagok döntési jogát és arra törekszik, hogy a tagok érdekeinek szolgálatában stabilizálódjanak és fejlődjenek ezek a folyamatok. Mindezt úgy, hogy szerepüket a beszerzés, az értékesítés és a szolgáltatás szférájában is kifejthessék. * Ugyanis szektorsemlegesen a legversenyképesebb és legrugalmasabb vegyes üzemrendszerű mezőgazdaságnak kell kialakulnia, mely magában foglalja a szövetkezeti gazdaságokat, társaságokat, a nagy farmokat, a középparaszti gazdaságokat és a másodfoglalkozású vállalkozásokat is. A szövetkezetek regenerációja érdekében így az adott időszakban elérhető célként kell megfogalmazni — új szövetkezetek létrehozásával — a szövetkezetek jogbiztonságának a megteremtését, a szövetkezetek bejegyzésével összefüggő jogviták, a földtulajdoni és földhasználati kérdések lezárását, a foglalkoztatáspolitikai kérdések megoldását, valamint olyan gazdasági környezet kiépítését, mely a szövetkezetek eredménytermelő képességét javítják. Melyek azok a tényezők, amelyek az új szövetkezeti formák kialakítását elősegítik? Az átalakulások során a magyar mezőgazdaság jövőbeni folyamatait meghatározva, törekedni kell az új, sokszínű szövetkezeti formák kialakításának elősegítésére, amelyek nem azonosak a szovjet mintájú kolhozzal. E célból oktatási és szaktanácsadási rendszerünkön keresztül kell elősegíteni a termelőket, feldolgozókat és kereskedőket integráló marketing fejlődését. A fogyasztási, értékesítő és beszerző tevékenységet végző, a különféle szolgáltatásokat ellátó, valamint egycé- lú tevékenységet végző szövetkezeti fonnák kialakítását. A kialakult szövetkezetek működési formáinak szempontjából a formakényszert mellőzve, a tárca a következő formákat tartja célszerűnek ajánlani: falu,'holding, holders, bérlő, többcélú, szolgáltató, közösségi és géphasználati szövetkezeti modellek. A szövetkezetek jobb, gazdaságosabb működése céljából elő kell segíteni a regionális és országos szövetségek, valamint a nemzetközi szövetkezeti közös ségek létrehozását is. Az oktatási és szaktanács- adási eszközrendszeren túl a támogatáspolitikával köny- nyíteni kell a vagyonműködtető tulajdonszerzést, a szövetkezeti üzletrészek mobilizálását, megvásárlását. A működőképes vagyoncso- portosulások önálló egységekké alakulását, biztosítva a különféle gazdálkodási szövetkezési formák kialakítását és önfejlődését, a szerveződés és változás lehetőségét. A fenti célok teljesülése alapján és a rendezést segítő adósságelengedő konszolidáció eredményeként megszilárdulhat a magántulajdonosi alapon álló mező- gazdaság szervezeti rendszere. Az FM-nek szándékában áll a hitelszövetkezeti szféra megerősödését is előmozdítani. A tőkehiányos agrár- gazdaságnak szüksége van a befektetőkre és a folyamatos gazdálkodással összefüggő pénzforgalomra. Ezért célszerű elősegíteni a feldolgozó, értékesítő és hitelfelvevő társulatok, szövetkezetek kialakítását. A hitelek felvételét segítve, létre kell hozni a föld jelzálogjogán alapuló földhitel intézményét és különféle saját erőt növelő garanciarendszereket. A hitelszövetkezeti szféra egyrészt a szövetkezeti önsegélyezés alapján a szövetkezeti mozgalomból kinövő szövetkezeti formákban szerveződhet, de emellett el kell érni a hitelezés terén a pénzintézetek aktív közreműködését is. Sürgős rendezésre vár a kárpótlás és a szövetkezeti átmeneti törvény végrehajtása során keletkezett megany- nyi ellentmondás is. Az átmeneti törvény végrehajtása létrehozta a szövetkezeti külső üzletrészes fogalmat. Mivel e jogi kategória ellentmond a nemzetközi szövetkezeti elveknek és diszkriminálja a mezőgazdasági szövetkezeteket, felülvizsgálatra szorul. E célból támogatni kívánják adóbefektetési kedvezmény igénybevételével a tulajdonosokat, a szövetkezeti tagokat a külső üzleti részesedések megvásárlásában, és megfelelő kamattámogatás biztosításával a tőkekoncentrálásban. Az ellentmondások közül feladatának tekinti a kormányzat azt is, hogy a szövetkezeti tagok az üzletrészek tulajdonvesztését eredményező saját használatú utak önkormányzati tulajdonba történő átadásából adódó, a meliorációk során az ültetvények értékesítésekor keletkező vagyonvesztéseket pótolja. Feloldja a szövetkezetek gazdasági eredményének elosztásakor az aktív, nyugdíjas és kívülálló üzletrészesek közötti feszültségeket, elősegítve a jobb működést. * A szövetkezeti föld részaránytulajdonának rendezése során el kell érni a korábbi szövetkezeti közös használatban lévő földek tulajdonjogi rendezésének mielőbbi befejezését. E célból fel kell mérni a végrehajtás reális lehetőségét, és konkrétan meg kell határozni jogszabályban a földkiadások és a kárpótlás befejezésének legvégső határidejét. Ezzel párhuzamosan rendezni szükséges az értékesítésbe be nem vont állami földterületeknek önkormányzati tulajdonba adásának kérdését Ts. Kívánatos lenne a természetvédelmi védettség alatt álló termőföldterületek jogi sorsának rendezése is. Módosítva a kárpótlási törvényt, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a szövetkezetek tagjai földtulajdonuk növelése céljából a kárpótlási jegyeket földvásárlásra felhasználhassák. A rendezés végrehajtása érdekében a földhivatali munka ütemét és a nyilvántartások naprakészségét elkerülhetetlenül korszerűsíteni kell. Egyrészt a munka- folyamatokat lassító élőmunka kikapcsolásával, másrészt technikai felszerelés biztosításával. A kialakult tulajdoni és használati viszonyok alapján, az állami terület fejlesztéséből adódó közérdek, a szervezeti működés és a magángazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében célszerű önkéntes földrendezéseket kezdeményezni. A földrendezéseket az adott térség gazdasági-szociális helyzetének, a térségfejlesztési elvek alapján történő figyelembevételével kell elvégezni. Különös tekintettel a telekalakítás szabályára, ugyanis a kárpótlás során rengeteg mezőgazdasági művelésre alkalmatlan méretű, formájú és fekvésű földterület alakult ki. Az oldalt összeállította: Matula Gy. Oszkár Az új rendelkezéseket — a pénzügyi forrásokat biztosító költségvetési előirányzatok parlamenti elfogadása után — azonnal életbe léptették, hogy a mezőgazdasági termelők 1995. január 1-jétől hozzájuthassanak a támogatásokhoz. A kormány*, ülésén az alábbi koncepcionálisan új intézkedésekről született döntés. A gázolajat felhasználó mezőgazdasági termelők a jövő évtől kezdődően — a korábbi gyakorlat, a beszerzéshez adott állami támogatás helyett — visszatérítést igényelhetnek a fogyasztási adóból. A jogosultak köre is bővül. Ez egy nagyon fontos lépés az európai típusú szabályozás irányába. A szövetkezetek a tagi kölcsönök kamataihoz is igénybe vehetik a 10, illetve 20 százalékos — a növénytermesztés és az állattenyésztés költségeihez nyújtott — kamattámogatást. Ez az intézkedés is egy áttörés a korábbi rendszerhez képest. Eredményeként könnyebben juthatnak hitelhez a szövetkezetek, tagjaik pedig vonzóbb kamatokkal számolhatnak. Az új szabályozás erősíti a tagok és a szövetkezetek közötti együttműködést, mert a kamatkedvezmény teljes egészében a szövetkezeti tagoknál marad. A mezőgazdasági termelőknek gyökeresen új támogatási konstrukciót ajánlanak a mezőgépbeszerzés és -használat elősegítésére. Ennek lényeges elemei a következők: a mezőgazda- sági termelő a felvett mezőgép-beszerzési hitel kamatának 70 százalékát kaphatja meg támogatásként. Másrészt a mezőgazdasági vállalkozások támogatásának körét azzal is bővítik, hogy a 70 százalékos kamattámogatással felvehető gépbeszerzési hitelt lehetővé teszik a gépkölcsönzők és géppel szolgáltatást végzők számára is. A termelők a tartósan bérbe vett (lízingelt) mezőgazdasági gépek használatáért felszámított és megfizetett díj 12 százalékának megfelelő támogatást kapnak. Ezzel a hitelképes és hitelképtelen termelőket egyaránt segíti a kormányzat a mezőgazdasági gépek vásárlásakor. A jövő évtől a baromfi- tartáshoz felvett hitelekhez is 10 százalékos kamattámogatást adnak. Ezzel a kormány mind a négy meghatározó állattenyésztési ágazatra (szarvasmarha, sertés, juh és baromfi) kiterjeszti a finanszírozási kedvezményeket. Hektáronként 16 ezer forintra emelik fel a legfontosabb gabonafélék (őszi búza és árpa, szemes kukorica) termesztéséhez igénybe vehető hitelekhez kapcsolódó állami garancia mértékét. Növekszik a melioráció és az öntözésfejlesztés támogatása is. A korábban már működő 40 százalékos visz- sza nem térítendő támogatáson túl a jövőben az ilyen célú hitelekhez 60 százalékos kamattámogatást is igényelhetnek a gazdák. Az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását, a meglévő eszközök újrahasznosítását elősegítő reorganizációs támogatási forma 1995-ben tovább működik. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
