Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1995. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK J5 A szoros élmezőnyt a Váci KSE vezeti szerepeltek csapatok Sikeresen a megyei Megyénket a kézilabda NB II Északi csoportjában hat férfi- és három női együttes képvise­li. Itt is örömteli dolog a tabel­lák állása, ugyanis a férfiaknál a nagyon szoros élmezőny élén a Váci KSE együttese áll. A töb­bi csapatok, az újonc Szentend­re kivételével stabilan foglalják el a középmezőny pozícióját. A tavaszi pontvadászaton a váci­aknak nagyon meg kell küzde­niük a bajnoki címért, különö­sen az ózdiakkal, akikkel jelen­leg azonos poniszámmal áll­nak, de még ide tartozik a Tö­köl, a Csömör és a Gyöngyös csapata is, melyek csak egy ponttal vannak leszakadva a két vezetőtől. A pilisvörösváriak erősen megfiatalított együttese az előkelő 6. helyen áll, mely igazolja a vezetők helyes dönté­sét, mellyel az erős fiatalítás mellett álltak ki. Nagy jövő előtt áll az együttes! A sziget- szentmiklósiak tartják korábbi eredményességüket. Meglepő, hogy az előző bajnokságban még az NB I/B osztályban sze­replő Tököl és Csömör gárdája nem az élen áll. Tavasszal eb­ben a csoportban rendkívül ki­élezett küzdelemre lehet számí­tani a helyezéseket illetően. Re­ménykedünk abban, hogy itt is, a Déli csoporthoz hasonlóan, a megyénket képviselő valame­lyik csapat fogja begyűjteni az aranyérmeket. Reménykedünk abban, hogy a szentendrei legé­nyeknek sikeresebb lesz a tava­szuk, mint volt az ősz, és sike­rül megkapaszkodniuk az NB II-ben. Női csapataink ebben a cso­portban már nem szerepelnek olyan sikeresen, mint a férfiak vagy mint a Déli csoportban szereplő hölgyeink. Itt a Pilisz- szentiván gárdája áll a legjob­ban, jelenleg a dobogó 3. fokát foglalja el. őt követi a Pemü együttese, majd nagyon lesza­kadva, jelenleg a kieső helyen áll a Göd SE csapata. A pilisz- szentivániak és a solymáriak szerepléséről elmondhatjuk azt, hogy tartják korábbi eredmé­nyességüket, de a Göd együtte­sének a szereplése rejtély. Az NB II-ben mindig nagy önbiza­lommal indulnak, de szereplé­sük sajnos erre rácáfol. Talán ta­vaszra sikerül oly mértékben feljavulniuk, hogy biztosítani tudják a jövő évi NB Il-es tagsá­gukat. (könczöl) Férfiak 1. Váci KSE 11 7 2 2 246-229 16 2. Ózd vidéki BKC 11 7 2 2 228-220 16 3. Tököl KSK 11 7 1 3 242-198 15 4. Csömör KSK 11 6 3 2 291-254 15 5. Gyöngyös 11 7 1 3 275-248 15 6. Pilisvörösvár 11 5 2 4 243-260 12 7. Szigetszentmiklós 11 4 2 5 250-258 10 8. Salgótarján 11 4 2 5 269-282 10 9. R&T SE 11 3 2 6 226-244 8 10. Szentendre 11 3 1 7 251-270 7 11. Gazdagrét 1! 3­8 261-277 6 12. Pásztó 11 1­10 243-285 2 Nők 1. Spectrum-FTC II íi 11­333-193 22 2. Láng Vasas íi 8­3 249-211 16 3. Pilisszentiván íi 7 2 2 211-199 16 4. Pemü SE íi 7 1 3 224-188 15 5. Putnok íi 7­4 224-216 14 6. K. Goldberger íi 6 1 4 210-207 13 7. MVSC íi 4 2 5 213-227 10 8. Dorog íi 3 2 6 220-229 8 9. Ózd íi 2 2 7 202-241 6 10. Göd ti 2- ­9 224-244 4 11. Salgótarján íi 2­9 161-226 4 12. Heves íi 2­9 192-282 4 A fótiak változatlanul sérelmezik a tavaly történteket Elnök nélkül az őszi bajnok A megyei máspdosztályú labdarúgó-bajnokság tavalyi idényének szó szerint nagy vesztese, a Fót jelenleg har­mincöt ponttal, 45-16-os gólaránnyal az Északi csoport élén áll. A feljutás reményében lépett pályára az őszi mérkőzéseken valamennyi játékos, akik talán már túltet­ték magukat az elmúlt évben történteken, ám biztos, hogy nem felejtették el. Az együttes idei féléves teljesít­ményének értékelése előtt érdemes és tanulságos vissza­térni az 1994-es bajnoki év zárására. Két csapat versenyzett ak­kor a bajnoki címért, a Ha­lásztelek és a Fót. Végül az utóbbi végzett az élen, de a fótiak ezen eredményébe a Délegyháza ellen óvással megszerzett két pont is be­számított. A különböző tár­gyalások következménye­ként azonban a Délegyháza „visszakapta” eredeti 2-0-ás győzelmét, s így a Fót he­lyett a halásztelkiek jutottak fel a megyei első osztályba. Mi is történt pontosan ak­kor? Hiányzó jegyzőkönyv A Délegyháza győzelmét a fótiak azzal az indokkal óv­ták meg, hogy Szatmári Zol­tán, a hazaiak játékosa há­rom sárga lappal, tehát jogo­sulatlanul szerepelt a márci­us 16-án rendezett mérkőzé­sen. Az óvásnak a szövetség helyt adott, s 3-0-ás gólkü­lönbséggel és 2 ponttal a fó­tiak javára igazolta a mérkő­zést. A történet a továbbiak­ban vált érdekessé. Ezt a döntést ugyanis a délegyhá­ziak óvták meg, arra hivat­kozva, hogy Szatmári még 1993 novemberében, a Du- naharaszti ellen kapta meg harmadik sárga lapját, s mi­Köszönet Horinka Pál, megyénk labdarúgó-játékvezetője ezúttal mond köszönetét a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség és a Játékveze­tői Bizottság tagjainak, valamint azoknak a sport­barátoknak, akik családi gyászában osztoztak. Ezüstérmes magyar juniorok Jövőre már a B csoportban A harmadik helyért utazott a C csoportos világbajnokságra a magyar junior jégkorongvá­logatott, és végül ezüstérmes­ként térhetett haza Spanyolor­szágból. Ez azt is jelenti, hogy jövőre a B csoportban folytathatja a Kereső Árpád vezényelte legénység. — Nem volt szerencsénk a lettek ellen — mondta Ker­eső Árpád. — A fehéroro­szokkal szemben nagyon jól játszottunk, de a döntőre, fő­leg fejben, elfáradt a csapat. Nem csoda, hiszen npm volt alkalmunk felkészülni az ilyen sorozatterhelésre. Leg­alább háromhetes edzőtábor­ra lett volna szükség. Ennek ellenére tartottuk a lépést a lettekkel, vezettünk 1-0-ra, majd 2-2 is volt az állás. Ütöt­tünk két kapufát, üres kapu előtt hibáztunk, és óriási po­tyagólt kaptunk. Az 5-2-es vereség ellenére a csapat dicséretesen szere­pelt, a sokkal esélyesebb Fe­héroroszország feletti győze­lem a feljutást eredményezte. Kiket emelne ki az együttes­ben? — Az egész vb-n jól ját­szott Tokaji, Horváth, Orsó, Erdős és Ladányi. Berényi Norbertét a torna legjobb ka­pusának választották, Ladá­nyi Balázst pedig a csapat leg­jobbjának, amiért egy Seiko órát kapott. Jövőre tehát már a B cso­portban indul a magyar gár­da. — Igen, és szerintem ott most legalább a 3. helyet meg­szereztük volna. Ugyanis a B-csoportban kevesebb szov­jet utódállam szerepel, a franci­ákat, olaszokat, osztrákokat, lengyeleket pedig az utóbbi időben mindig legyőztük. Hazatérve nem sok pihe­nés vár Önre, hiszen pénte­ken már bajnoki fordulót ját­szik a Dunaferr. A válogatott­ra milyen feladatok várnak? — Hát, először is szeret­nék egy kis nyugalmat. Az­tán márciusban következik a szófiai C csoportos felnőtt-vi­lágbajnokság. Hat-hét idő­sebb játékossal kiegészülve ez a juniorgárda, amellyel a spanyolországi vb-ezüstöt el­hódítottuk, szerintem az 5—6. hely megszerzésére esé­lyes Bulgáriában — mondta Kereső Árpád. vei tavasszal egy találkozót kihagyott, letöltötte bünteté­sét. Ezek után került sor egy újabb tárgyalásra, melyen a Dunaharaszti—Délegyháza mérkőzés jegyzőkönyvének B példányát a Délegyháza bemutatta, majd a C pél­dány is előkerült, ami a sza­bályoknak megfelelően a Dunaharaszti csapatánál volt. A problémát csupán az okozta, hogy az eredeti, az A példány, amelynek a szö­vetségben kellett volna len­nie, eltűnt. A jegyzőkönyvnek azért volt kulcsszerepe, mert ez igazolta (?), hogy Szatmári valóban megkapta harmadik lapját 1993-ban. Az érdekes dolog az, hogy a két meglé­vő, tehát a B és a C példány helyenként eltér egymástól! Az eljárásnak az lett a vége, hogy a fentiek nem bizonyít­ják a fótiak véleményét, mi­szerint a két irat nem hiteles jegyzókönymásolat, s a Dél­egyháza újra az eredeti ered­ménynek örülhetett. Újabb elutasítás A fóti gárda képviselői ek­kor megkeresték az ominó­zus összecsapás játékveze­tőit, aki írásban is kijelen­tette, hogy a bemutatott pa­pírokon nem az ő írása lát­ható, tehát hamisítvány! Az újabb fóti panaszt újabb elutasítás követte, s véglegessé vált, a lila-fehé­rek maradnak a másodosz­tályban, lévén, csak gyanú merült fel szabálysértésre, bizonyíték nem. Újvári János, a Fót lab­darúgó-szakosztályának ve­zetője a következőképp emlékezik vissza az esetre: — Változatlanul sérel­mezzük a történteket. Nagyszerű tavaszt tudtunk ’94-ben magunk mögött, s az eset következtében sok játékosunk úgy érezte, hiá­bavaló munkát végzett, s bizony sokan távozni akar­tak, míg igazolni nem tud­tunk. Idén mindenesetre szeretnénk feljutni — foly­tatta Újvári János — s egyelőre úgy néz ki, sike­rül teljesíteni ezt a tervet. Ősszel Bene Ferenc irányí­tása alatt a gárda támadó szellemű, helyenként igen tetszetős futballt mutatott. Idegenben aztán néhol tel­jesen leeresztett a társaság, s ezt a folytatásra minden­képp ki kell küszöbölni. Végül is egy mérkőzést ki­véve a várakozásnak meg­felelően játszott a csapat, többen nagyon jó teljesít­ményt nyújtottak. Elégedet­tek lehetünk Kovalik Já­nossal, aki tizenegy góljá­val házi gólkirályunk, de Nagy Ernő, Járdi Tibor, Kokavecz István, Varga Ist­ván, Sarlós András és Nagy Krisztián is húzóem­bernek számított. Helyen­ként biztatóan szerepeltek az alkalmanként bevetett if­júsági játékosaink, Rózsás János, Lakatos István és még néhányan. Ami az új igazolásokat illeti, Morvái Lászlót a Kartalból, Csuka Gergelyt pedig az Elektro­mosból szeretnénk vissza­hívni. Örülünk, hogy ifiegyüt­tesünk is az első helyen áll. Henczel Lajos munká­ja minden elismerést meg­érdemel, hiszen ő még a serdülőkkel is foglalkozik. Anyagi gondok Az egyesület nagy gondja, hogy Bencsik József, a ko­rábbi elnök mintegy egy hó­nappal ezelőtt lemondott, s jelenleg még senki sem fog­lalta el a helyét. Igaz, felkér­tük Gránicz Ferencet, hogy vállalja el ezt a feladatot. Ä válaszát várjuk. Nem titok, anyagi gondokkal küszkö­dünk, s ezért, noha minden­ki „téli álmát alussza”, vár­juk a helyi lakosság segítsé­gét, hiszen sok embert szóra­koztatnak mérkőzéseink. Arra büszkék vagyunk, hogy nagy érdeklődés kísér minket — még idegenbe is sok szurkoló utazik el ve­lünk. A felkészülésünk február­ban kezdődik, részt veszünk egy teremlabdarúgó-rendez­vényen Bagón, s próbálunk minél több edzőmérkőzést szervezni, hogy a következő idény kezdetekor már a me­gyei első osztályban léphes­sünk pályára. Réti József Eredményes év a szakág mögött Világbajnok életmentő Sikeres évet tudhat maga mögött a hazánkban egyelőre még kevésbé ismert sportág magyarországi képviselője, a Magyar Életmentő Egyesület (MÉE). Bár mindig szükség volt és lesz olyan emberekre, akik akár életük kockáztatá­sa mellett is megpróbálnak segíteni bajba jutott társaikon, nagyon kevés helyen támogatják őket. Ennek kapcsán látogattuk meg a MÉE ideiglenes elnö­két, Medek Miklóst, aki na­gyon készségesen vállalko­zott egy rövid beszélgetésre. — Hol tudnak önök felké­szülni az igen nehéz és fele­lősségteljes munkával járó nyári szezonra, és hol van le­hetőség az ifjú jelentkezők képzésére, tanítására? — Amikor ez a klub meg­alakult, akkor még csak Zán- kán tudtunk megfelelő feltéte­leket biztosítani, de azóta az eltelt négy év során több Pest megyei bányatónál is lehető­ség nyílt úgynevezett edzé­sek, gyakorlások lebonyolítá­sára. Nagyon örvendetes az a tény, hogy évről évre gyara­podik az egyesület létszáma, hiszen egyre több fiatal vá­lasztja időtöltésének ezt a fe­lettébb nehéz sportágat. Ter­mészetesen mi nagy öröm­mel fogadunk minden érdek­lődőt, és ingyenes oktatást, felkészítést biztosítunk szá­mukra a későbbi parti szolgá­latadás fejében. Egyesüle­tünk a folyamatos állami tá­mogatás ellenére is rosszul áll anyagilag, és ezen helyze­tünket a strandokon eltöltött szolgálat technikai része síny­li meg. A Balatonon például leginkább csak egy ladik áll a vízimentők rendelkezésére, holott motorcsónakkal sokkal gyorsabban tudnánk segíteni a bajba jutottakon. — A vízimentésben mint sportágban milyen eredménye nyekkel büszkélkedhetnek? — Mivel hazánkban ez a szakág még nagyon gyerekci­pőben jár, ezért egyelőre nem várhatjuk el, hogy ver­senyzőink kimagasló eredmé­nyekkel térjenek vissza a nemzetközi világversenyek­ről. A tavalyi világbajnoksá­gon például a legjobb sporto­lónk mindössze a 23. helyen végzett. Azonban nagy remé­nyekre ad okot, hogy a búvár­úszás kétszeres világbajnoka, Savanya Norbert is klubunk tagja, és szeretnénk, ha jövő­re ő képviselné a magyar szí, neket a legtöbb külföldi ver­senyen. Ébel Attila Szövetségi közgyűlés A Buda—Szentendre Körzeti Labdarúgó Szövetség január 31-én tartja közgyűlését. A hely­szín: Budapest V. leér., Sleidl u. 12., a II. emeleti tanácsterem — tájékoztatta lapunkat Szacsky Zoltán, a szövetség főtitkára. Újabb tárgyalás Március 21-től ismét bíróság elé áll a német Günther Parche, aki 1993. április 30-án, egy hambur­gi tornán súlyosan megsebesítet­te Szeles Mónikát, a női tenisze­zők akkori jugoszláv világelsőjét. Ismert, a hamburgi bíróság 1993 októberében két év börtön- büntetést szabott ki a 40 éves Günther Parchéra, amiért egy késsel vállon szúrta Szeles Móni­kát. Az ítélet végrehajtását azon­ban felfüggesztették. Wolfgang Pinski pszichológus szerint ugyanis a „betegesen” Graf-ra- jongó Parche súlyos személyi­ségzavarban szenved. Még fele­lősségérzete sem ép. A bíróság ezt figyelembe véve döntött a büntetés felfüggesztése mellett. A világszerte nagy felháboro­dást okozó döntést Szeles Móni­ka ügyvédei azonnal megfelleb­bezték. A jugoszláv teniszezőnő balesete óta nem vett részt tor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom