Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 31., KEDD 3 Országos kínálat — országos kereslet Szaktanácsadás felsőfokon Jól kezdődött az esztendő a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Szaktanácsadási és Ku­tatásszervezési Intézete számára: körülbelül háro­mezer érdeklődő kereste fel az intézet által rende­zett vetőmagbörzét. Katona István igazgató a szövetkezeti szakemberek és egyéni gazdák számára szervezett program értékelése mellett az intézet további terveiről is beszámolt. — A vetőmagbörzét már hagyományos tevékenysé­günknek nevezhetjük, hiszen harmadszor hirdettük meg — mondta elöljáróban Katona Ist­ván. — Amikor idei munkater­vünket összeállítottuk, azt a célt tűztük ki, hogy 1995-ben a mi rendezvényünk legyen az első az országban, és ez sike­rült is. Hogy jól döntöttünk, azt bizonyítja, a január végi börzét körülbelül háromezren látogatták meg. Nemcsak a for­galmazók, hanem a vásárlók is országossá tették progra­munkat, hiszen érkeztek Ka­posvárról, Szolnokról és Nyír­egyházáról is gazdák. A szaporítóanyagokat, nö­vényvédő szereket és mező- gazdasági kisgépeket kínáló üzletembereknek, valamint a vevőknek kicsinek bizonyult a rektori tanácsterem, ezért a jö­vőben az aulát kívánják fel­használni ilyen célra. S miköz­ben egy tűt sem lehetett leejte­ni, mintegy hatszázan hallgat­ták az egyik egyetemi előadó­teremben a szakmai előadáso­kat a mezőgazdasági termelők jövedelemadózásáról, az ága­zat piacszabályozásáról, a ve­tőmag-termeltetés és -forgal­mazás buktatóiról, s a fajta­ajánlatokról. Az előadók kö­zött voltak a Pénzügyminiszté­rium és a szaktárca képviselői. Az intézet igazgatója ki­fejtette lapunknak, hogy te­vékenységüket bemutatható- an a kiállítás- és rendez­vényszervezés jeleníti meg. Hiszen bármely feladatuk — kutatási programok be­mutatása, szaktanácsadás, a gazdák ismereteinek bővíté­se — megjelenik itt. Márciusban — szintén harmadszor — takarmányo­zási fórumra várják az ér­deklődőket. Tervezik a va­dászati és vadgazdálkodási szakmai napot és a növény- védelmi, agrokémiai elő­adássorozatra is készülnek. A legnagyobb erőpróba szeptemberben vár a Mező- gazdasági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézet­re: A GATE 75., jubileumi tanévnyitóján nyílik meg a háromnapos Agri-Univ ’95 általános mezőgazdasági ki­állítás és vásár az egyetemi városban. B. G. Horn-beszéd A gazdasági növekedés és a fi­zetési mérleg javítása is célja a kormánynak, szögezte le Horn Gyula miniszterelnök tegnap napirend előtti beszédé­ben a Tisztelt Házban. A kor­mányfő Gál Zoltán házelnök köszöntője után szólalt fel az Országgyűlés idei első plená­ris ülésén. A kabinet féléves munkáját értékelte és elmond­ta, hogy várhatóan február vé­a T. Házban gére kinevezik az új pénzügy- minisztert, a privatizációs mi­nisztert és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. A kormányfő külpolitikai kérdésekről is szólt. Sikerként könyvelte el, hogy kimozdult a holtpontról a szlovák—ma­gyar viszony és Bős—Nagy­maros ügyében is előrelépés történt. Az RMDSZ-t ért táma­dásokat sajnálatosnak nevezte. Pozsgay az elitista politikáról Romboló mai gazdaságpolitikánk Pozsgay Imre szerint nem len­ne szerencsés, ha a jelenlegi parlamenti többség alkotná meg az ország új alkotmányát. A múlt hét végi budapesti fóru­mán, amelyet a Hálózat 7 szel­lemi műhely szervezett, a Nemzeti Demokrata Szövet­ség elnöke szorgalmazta né­hány sarkalatos politikai kér­déssel kapcsolatban a nemzeti egység megteremtését Ide so­rolta a nemzet fogalmának mint maradandó értéknek az elfogadását, amire a közösségi elvű politikát építeni lehet. Hangsúlyozottan szólt a ha­táron túli magyarok helyzeté­vel való nem csak kormányza­ti eszközöket igénylő foglalko­zásról, de a mindenkori ma­gyar külpolitikának bizonyos alapkérdéseiről is. Ennek alap­jául az ország jól körülhatárol­ható, állandónak nevezhető ér­dekei szolgálnak. E néhány, a nemzeti egység körébe tartozó elv elfogadására épülhet a de­mokratikus berendezkedés, a parlamentarizmus és az önkor­mányzatiság. Elmarasztalóan szólt a kor­mány gazdaságpolitikájáról, amelyet nem tekint adekvát- nak a magyar történelemhez és a magyar viszonyokhoz. A gazdaság szerkezetének átala­kítására tett eddigi kísérleteket egy romboló hadjárathoz ha­sonlította. És mégis, ebben a helyzetben kialakult a rend­szerváltás kísérő jelensége­ként az elitista tudat, amely a politikában egyszer már hatal­mon lévőket pártállásuktól füg­getlenül összetartja. Kérdésre válaszolva szolida­ritásáról és támogatásáról biz­tosította a Pest Megyei Hírla­pot, míg egy másikra leszögez­te: a közvetlen köztársaságiel- nök-választás híve. N. Zs. Külföldre is jut az adományokból Hátrányos helyzetűeket karolnak fel Öt évvel ezelőtt, 1990-ben alakult meg az Ifjúsági De­mokrata Fórum Caritas Csoportja, melynek tevékeny­ségéről Pettkó Andrást, a szervezet elnökét kérdeztük. Egészség és segítség A Határon Túli Magyarok Hi­vatala szervezésében tegnap Lábody László címzetes ál­lamtitkár, a HTMH elnöke vezetésével megalakult a szo­ciális és egészségügyi munka- csoport, melynek fő feladata a határon túli magyarok egészségügyi helyzetének és a segítségnyújtás formáinak áttekintése. Az ülésen részt vett Tabajdi Csaba, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára is. A HTMH, melynek feladatai közé tarto­zik a határon túli magyarság­gal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinációja, meghívta az érintett tárcák képviselőit, valamint számos társadalmi szervezetet. Emelkedik az illetmény Kétszázötven forinttal emel­kedik a sorkatonák illetmé­nye március 1-jétől, ami a honvédek esetében 2200 fo­rint lesz. Az emelést a taninté­zeti hallgatók szeptembertől kapják meg. A Honvédelmi Minisztériumtól származó to­vábbi jó hír, hogy a reggeli torna néhány alakulatnál el­marad. Az állóképesség erősí­tését a szabadidős sportprog­ramok, illetve a kiképzés szolgálják majd. — Csoportunk elsődle­ges célja a hátrányos hely­zetű fiatalok támogatása Magyarországon és a hatá­rainkon túl egyaránt. En­nek érdekében számos ren­dezvényt tartottunk az el­múlt években. így például minden évben október 23-án sportrendezvénnyel emlékezünk az 1956-os forradalomban elesett fia­talokra, de szerveztünk már kulturális rendezvé­nyeket, nyári táborokat, sőt — az IDF-el közösen — ingyenes számítógépes képzést is hátrányos hely­zetű fiatalok számára. Ezenkívül rendeztünk jóté­konysági esteket a vak fia­talok, a Vajdaságból mene­kült fiatalok, legutóbb pe­dig a Pest Megyei Hírlap támogatására. — A különböző rendez­vények mellett foglalkoz­nak tényleges caritastevé- kenységgel is? — Természetesen. So­kan csatlakoztak hozzánk az ország különböző része­iből, sőt Erdélyből, Felvi­dékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról is. Ezek a ba­rátaink felmérik, hogy az adott területen mire van a legnagyobb szükség, mi pedig — ha tudunk — se­gítünk. így Erdélyben évente mintegy ötmillió, Vajdaságban körülbelül egymillió, Magyarorszá­gon pedig 10 millió forint értékben osztunk szét gyógyszereket, élelmisze­reket, ruhákat, könyveket a rászorulók között. Mind­ezek mellett szerveztünk már gyermeknapot, kará­csony előtt ruhagyűjtési akciót, néhány óvodának játékokat ajándékoztunk, egy iskolában pedig hozzá­járultunk a tanulók étkezé­si költségeihez. — Miből tudják finan­szírozni ezeket az akciókat és a rendezvényeket? — Létrehoztuk az Ifjúsá­gi Caritas Alapítványt, amelyet szerencsére sokan támogatnak. (Csekkszám­laszám: MNB 218-98055 42509-4). Ezeknek a támo­gatásoknak a túlnyomó ré­sze áru formájában érke­zik hozzánk, amelyeket az­tán mi a lehető legrövi­debb időn belül eljutta­tunk a rászorulóknak. F. R. A Caritas- csoport aktivistái segélycsomagokat oszta­nak szét a székelykeresztúri kórházban Bánó Miklós felvétele Készül a „Ráckeve—2000”program A városkörnyéket is élénkíti (Folytatás az I. oldalról) Ráckeve ugyanis nem a vá­ros határainál lezáruló jövő­képet épít a „Ráckeve— 2000” című, 1996 augusztu­sára megvalósuló programjá­ban. Ebben a sokszínű elkép­zelésegyüttesben nemcsak hogy a szomszédos, közeli településeknek van, lesz he­lye és szerepe, de még Buda­pest is részt kap. A főváros­hoz való közelségünket az­zal is ki kívánjuk fejezni, hogy a fent említett program részének tekintjük a Rácke­véról induló, s Budapest ne­vezetességeivel való ismer­kedést célzó kirándulásokat. A „Ráckeve—2000” című program alapjaiban a város idegenforgalmi fejlesz­tését foglalja magába. Ezért is fontos, hogy egy ilyen je­lentős fórumra ellátogatnak az Országos Idegenforgalmi Hivatal szakemberei. Mint azt Kulcsár István elmondta, rájuk nemcsak az említett, il­letve egyéb módszertani szempontból számít a város, de olyan kérdésekben, me­lyek (mint például a HEV-já- ratok anyagi okok miatt a fő­város részéről történő ritkítá­sa, az üzemeltetési összegek körüli, Budapest és az érin­tett települések között húzó­dó vita) túlnőnek az önkor­mányzat hatáskörén, ezek­ben is szeremé Ráckeve, ha az országos szervezet eljárna. — Ugyancsak Ráckevén túlmutató kérdés az expó, il­letve annak lemondása — folytatta a fórumon várható kérdések taglalását a polgár- mester. — Emlékezetes, hogy Ráckeve éppen a világ- kiállítás meghirdetésére vála­szolva indította el ezt a jövő­képét megrajzoló program­ját. Súlyosan érintett bennün­ket ennek lemondása. Igaz, azóta meggyőződtem arról, hogy alapvetően főváros köz­pontú lett volna a világkiállí­tás, s a vidék csak azokhoz a programokhoz kapott volna lehetőséget, engedélyt, me­lyekről Budapest lemondott volna. Ám még így is —i val­lom ma is — nagy lehetőség lett volna a világkiállítás. Ami ebben az ügyben Rácke­vét illeti, kissé más a hely­zet: mi ugyanis annyira kö­zel vagyunk a fővároshoz, hogy esetünkben az úgyneve­zett decentralizált expó nem lett volna annyira sikeres, mint egy fővárostól jóval tá­volabb fekvő település szá­mára. Expó nélkül, megnehezült gazdasági körülmények kö­zött, számtalan helyi és regi­onális gond mellett Ráckeve kitart tervezett jövőképe mel­lett. Kulcsár ístván reméü, hogy a helyi lakosság is érti, megérti az ilyen irányú törek­véseket, s ma már senki sem kérdőjelezi meg Ráckevén ennek az idegenforgalmi el­képzelésnek az értelmét. Ahogy a polgármester fogal­mazott: a „Ráckeve—2000” program egy nagy lehetőség a város, s a régió számára. Mailár Éva Lehet, hogy kár volt? Vasárnap este Horn Gyula miniszterelnök nyi­latkozott a televízióban. A pénzügyminiszter le­váltása kapcsán elmondta, hogy gazdaságunk föllendüléséhez — nem szó szerint idézem — kellene egy olyan miniszter, aki állandóan a vi­lágot járja. Ez az ember nyilván úton-útfélen hivatott lenne Magyarországról minden szépet és jót elmondani, s rávilágítani arra, hogy Ma­gyarország gazdaságilag vagy éppen kulturáli­san nem kifejezetten rossz partner. Minden bi­zonnyal igaza van a miniszterelnök úrnak, ám ha jól emlékszem, 1990 és ’94 között ez ügyben több lépést tett a magyar kormány, pontosab­ban az Antall-kabinet. Fölállítottak egy irodát, amely Magyarország képét volt, pontosabban lett volna hivatva a világban hol kialakítani, hol javítani, ám ezt az irodát a Horn-kormány színrelépését követően — biztos vagyok benne, hogy a koalíciós partner nyomására — fölszá­molták, hiszen ki ne tudná, az SZDSZ felső ve­zetése önmaga szereti kialakítani a Magyaror- szág-képet külföldön, s ehhez nekik kitűnő partnerük például George Soros vagy Tom Lantos. A miniszterelnök urat hallgatva most azt mondtam, lám csak, ez az iroda azért meg­maradhatott volna, de folytatni is tudom: azt mondja a miniszterelnök úr, hogy olyan minisz­ter kellene, aki állandóan úton van... Engedtes­sék meg, hogy megkérdezzem: azt az 1996-ra tervezett rendezvényt, amelyet világkiállítás­nak vagy expónak szoktunk nevezni, miért kel­lett lemondani? Lám csak, akkor nem kellett volna utazgatnia senkinek, hanem idejött vol­na a világ nagyobbik fele, s itt tanulmányozhat­ta volna Magyarország gazdaságát, kultúráját és mindent, amit csak föl tudunk mutatni, amit ilyenkor bizony őszintén, nyíltan magunkról a világ elé kell tárni. Lehetséges, hogy lassan a miniszterelnök úr is belátja, hogy koalíciós partnerei nem kifejezetten jó szándékkal szem­lélték a magyar ügyet, amikor ezekre az elhárí­tó mozdulatokra rávették őt és körét azzal, hogy csak például expólemondás esetén tudják vállalni a közös kormányzást? (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom