Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 31., KEDD Nem szabad túlértékelni a sikert Rengeteg a teendő Visegrádon 'A december 11-i önkormányzati választások eredményeként Visegrád nagyközség polgármes- tere ismét Hadházy Sándor lett. Vele beszélget­ik tünk a választási eredményekről, illetve az elkö­vetkezendő időszak legfontosabb teendőiről. — Hogyan értékeli a vá­lasztási eredményeket? — Az előző képviselők közül öten indultak újból az önkormányzati választáso­kon mint képviselőjelöltek, és közülük négyen jutottak be az új testületbe. Azt hi­szem, hogy ez rendkívül jó aránynak tekinthető (80 szá­zalék), amely talán jelzésér­tékűnek is felfogható, azaz összességében a választók az elmúlt négy év munkáját pozitívan értékelték, újból bizalmat szavaztak. Ezt azonban nem szabad túlérté­kelni. hiszen tisztában va­gyunk azzal, hogy az önkor­mányzati választások előtti napokban előtérbe kerültek, megfelelő hangsúlyt kaptak. Ilyen például az információ- áramlás kérdése, a település köztisztasága, a járdák, utak állapota, és még sorolhat­nám. Az előző képviselő-tes­tület további négy tagja rész­ben egészségi okokból, rész­ben pedig más irányú elfog­laltságuk okán nem indultak az idei választásokon. A kép­viselőségért összesen hu­szonnyolcán vállalták a meg­mérettetést, akik kivétel nél­kül sikeresen vették az első akadályt, azaz a jelöltséghez szükséges aláírásokat össze­gyűjtötték. Ez több mint 1990-ben volt (25 fő). Újra­választásomat most sokkal jobban megbecsülöm, mint az 1990-es sikeremet, hi­szen ez egyben munkám ér­tékelését is jelenti. Azonban rám is vonatkozik, hogy nem szabad ezt az ered­ményt túlértékelnem.-— Hány polgármesterje­lölt indult és milyen pártok támogatásával? — A polgármesteri cí­mért 1990-ben hárman száll­tak ringbe, most pedig öten. Négy évvel ezelőtt is az jel­lemezte a választásokat — a többi kisebb településekhez hasonlóan —, hogy a jelöl­tek döntő többsége politikai pártoktól független volt. Ez a mostani választásokon sem történt másként, azaz minden jelölt, legyen az kép­viselő-, kisebbségi képvise­lő- vagy polgármesterjelölt, politikai pártoktól független volt, és az is marad. Azon­ban az is igaz, hogy a jelöl­tek között vannak olyan sze­mélyek, akiket egy vagy több párt támogatott, de oly módon, hogy az nem jelen­tett semmilyen elkötelezett­séget, illetve nem volt látvá­nyos megnyilvánulása, ezen azt értem, hogy a plakátok­ra, szórólapokra nem került fel a támogató szervezet ne­ve, a választási programis­mertető előadásokon szóban sem hangzott el ilyen infor­máció. — Hányán voksoltak Ön­re? — Szám szerint 448-an, amely az összes leadott szavazatok 54,1 százaléka. — Minek köszönhető a választási siker? — Részben annak tudha­tó be, hogy az önkormány­zat folyamatos működőké­pességét biztosítottuk, illet­ve több területen kisebb fej­lesztések valósultak meg, és a jelentős kérdések is pozití­van alakultak (vízlépcső helyreállítási munkái, palota­játékok). Másik fontos oka lehet, hogy a négy év alatt az önkormányzati munká­ban gyakorlatra tettem szert, s olyan személyes kapcsola­tok alakultak ki, amelyek mindenkor Visegrád haszná­ra lehetnek, továbbá sokak véleményével találkozott az, hogy a négy év alatt igazán látványos dolgokat nem le­hetett megvalósítani, hanem jelentős fejlesztések megala­pozását lehet csak elvégez­ni, és a végrehajtásra még egy ciklus szükséges. A vá­lasztások előtti időszakban egy olyan programot sike­rült elkészíteni, amely reális és megvalósítható célokat tartalmaz, valamint ezek a szándékok a választó elkép­zeléseivel sok ponton talál­koznak. — Mik a legfontosabb rö­vid és hosszú távú tervek a jövőt illetően? — A választások során a szavazók többsége az alábbi programok megvalósítását támogatta; a vízlépcső építé­si területeinek rendezése, helyreállítása oly módon, hogy az a helyben élők érde­keivel, szándékaival össz­hangban legyen, Visegrád rendkívüli idegenforgalmi adottságainak jobb kihaszná­lása, annak előmozdítása, il­letve a Temetősor utca bur­kolatának felújítása. Az utol­só cél megvalósítására pénz­ügyi okokból nem kerülhe­tett sor, de ezt az elkövetke­zendő ciklusban az elsők kö­zött szeretnénk megoldani. Mint az látható, a vízlépcső helyreállítási munkálatai jó ütemben haladnak, továbbá az idegenforgalom fejleszté­se terén is sok eredményt tu­dunk felmutatni. Az elkövetkezendő négy évre célul tűzzük ki az élő kapcsolatok kialakítását és fenntartását választóinkkal, annak érdekében, hogy javít­suk az információ áramlá­sát. Ezenkívül az egészség­ügy terén bővíteni kívánjuk az ellátást új szakorvosi ren­KULTÚRA Kiállítások, alkotótelepek, művészeti képzések idén is A közművelődés szolgálatában Beszélgetés Angyal Máriával, a Magyar Művelődési Intézet kortárs művészeti osztályának vezetőjével Múlt évben remekül sike­rült a Kazincbarcikán megrendezett ifj. Horváth Sándor nemzetközi szín­játszó fesztivál, amelynek megrendezésére minden második évben kerül sor. A sikeres balassagyarmati kamarajátékok-fesztivált idén is megrendeztük. Igen nagy sikere volt a IV. országos betlehemes találkozónak, amelynek Kecskemét volt a helyszí­ne, és e találkozóra idén decemberben is sor kerül a határainkon kívül élő együttesek részvételével. Nagy sikerű kiállítást rendeztünk „Naiv” cím­mel (háromnyelvű kataló­gus kíséretében) a múlt év­ben, amely Párizsban, Lil- le-ben, Stuttgartban, illet­ve Bécsben volt bemutat­va. Míg a kiállítási anyag itthon volt, Győrött a Győ­ri Nyár nyitórendezvénye­ként, majd Szekszárdon a Művészetek Házában ke­rült bemutatásra, és itthon Budapesten kerül sor a zá­rókiállításra, az OTP Bank Galériában, február­ban. E sikernek köszönhe­tő az, hogy Tűzzománc címmel — újabb három­nyelvű katalógus kíséreté­ben — februárban útnak indítjuk azt az újabb tűz­zománc-művészeti kiállítá­Hertay Mária; Asszonyok Jézus sírjánál (tűzzománc) si anyagot, amelyet mini­mum három országban mutatunk be. E kiállítások katalógusának kiadásához különböző alapítványok­tól sikerült támogatásra szert tennünk, így e költsé­gek nem terhelték intéz­ményünket, és a kiállítási anyag kiszállításáról is más — a Művelődési Mi­nisztérium — gondosko­dott; a kiállítást kísérő fo­gadást a fogadó cég bizto­sította. Tevékenységünk igen fontos részét a képzések és az alkotótelepek szer­vezése képezi. Múlt év­ben legjobban a videós képzés sikerült. 1994- ben fejeződött be ugyan­csak a huszonkettedik ki­állításrendezői és művé­szeti szakírói tanfolyam (ez négy év alatt zajlott). A múlt évben a kiállítás­rendezői szakon két cso­port végzett Budapesten, egy Szombathelyen és egy Szekszárdon. Nagyon jól sikerült a társastáncta­nári tanfolyamunk. Egy­szóval, tanfolyamaink népszerűek. Az alkotótelepek iránt is egyre inkább nő az ér­deklődés. Jómagam az el­múlt évben öt alkotótele­pet szerveztem a képző- és iparművészet területén (ebből kettő országos, há­rom pedig határ menti ma­gyaroknak volt). Az egyik országos alkotóte­lep a nyírbátori tűzzo­mánc pedagógus alkotóte­lep, illetve a szálkai komplex vizuális alkotóte­lep volt, amelyet óvó-, ta­nító- és tanárképző peda­gógiai főiskolai hallgatók számára szerveztünk. Há­rom alkotótelepet szervez­tünk — Balatonalmádi­ban, Bogácson és Sikló­son — határon túli részt­vevők részére. De volt báb-, társastánc-, video-, fotó-alkotótelep is, gya­korlatilag minden szakág­ban. A sikerre való tekin­tettel az idén is megszer­vezzük ezeket az alkotóte­lepeket, ahol a magyaror­szági résztvevőktől ön­költségi árat kérünk, de nem tudunk költséget kér­ni a határon túli résztve­vőktől, mert nincs pénzük. Sári Katalin delésekkel, valamint a gizel- latelepi kórház ellátási szere­pét is tovább kívánjuk bőví­teni. Szeretnénk létrehozni egy olyan pénzalapot, amely elsősorban a fiatalok lakáshoz jutását szolgálja, és az önkormányzat tulajdo­nában maradó lakások kar­bantartását, felújítását teszi lehetővé. A tervek között szerepel az is, hogy az ön- kormányzat tulajdonába ke­rült belterületi ingatlanok egy részéből lakótelkeket alakítsunk ki. Fontos a szennyvízelvezetés megoldá­sa, a Vác—Szob—Ipolyság vonalában megvalósult gáz­programhoz történő csatla­kozás, a Duna-parti terüle­tek fejlesztése, valamint az idegenforgalom fejlesztése. — Miből és hogyan fog­ják finanszírozni e tervek megvalósítását? — Joggal vetődhet fel a kérdés, hiszen az elmúlt négy évben az önkormány­zat ilyen, hasonló nagyságú fejlesztésekre nem volt ké­pes. A rossz szándékú és ha­mis híresztelésekkel ellentét­ben a gazdálkodás mindvé­gig biztonságos volt, és je­lentős tartalékokkal zártuk a négy évet. A fenti program megvalósításához a község megfelelő forrásokkal ren­delkezik. Az önkormányzat egy sok százmilliós ingatla­nokból és értékpapírokból álló vagyonra tett szert, és az ezzel való jó gazdálkodás folyamatos bevételeket biz­tosít. Ezt a gazdálkodást hoz­záértő, feddhetetlen, a törvé­nyeket ismerő és tisztelő sze­mélyekre kell bízni, továbbá a mindenkori ellenőrizhető­séget garantálni kell. — Volt-e már testületi ülés, és döntöttek-e már va­lamilyen ügyben? — Természetesen az ala­kuló ülésünket még az el­múlt évben megtartottuk, azonban ez egy ünnepélyes eskütétel volt, illetve a kép­viselői-polgármesteri megbí­zólevelek átadására került sor, továbbá szó esett az előttünk álló ciklus feladatai­ról, elképzeléseiről. Az első testületi megbeszélésre janu­ár 12-én került sor, ahol dön­tés született arról, hogy a Dunakanyar Erdei Iskolával az önkormányzat nem kíván közoktatási megállapodást kötni, továbbá első körben áttekintettük az 1995-ös költ­ségvetés irányszámait. — Milyen együttműkö­désre számít a jövőben? — Bízom abban, hogy a jö­vőben is korrekt, célratörő együttműködés alakul majd ki a képviselők között, illetve a képviselő-testület és a pol­gármester között. Ha ez nem így lesz, akkor különösen ne­héz helyzetbe kerülhet az ön- kormányzat, hiszen az egész ország egy igen nehéz, mond­hatni válságos időszak előtt áll. Ha pedig ezt még egyéb feszültségek és problémák is tovább nehezítik, akkor lehe­tetlen lenne hatékonyan, ered­ményesen a munkánkat vé­gezni. Feltétlen számítok te­hát arra, hogy minden kérdés­ben arról fogunk vitatkozni, amiről a kérdés szól. Dubniczki Csilla Rockopera Szent Száváról Január 27-én ünnepelték Szerbiában Szent Száva napját — ez a nap egyben a tanintézetek ünnepe is. A nemesi Nemanyics csa­ládból származó fiú ugyanis a XIII. században kolostorba vonult, s mint olyan, igen sokat tett az egykori szerb állam isko­láinak megnyitásáért. Az idén Szerbia szívé­ben, Krusevácon volt a központi ünnepség, amely­nek fénypontját a buda­pesti Szerb Színház együt­tesének fellépése jelentet­te. A „Farkasok pásztora” című rockopera tulajdon­képpen Szent Száváról szól. Zenéjét Milán Rusz, a szabadkai születésű Len­gyel Gábor és a volt Jugo­szlávia egyik legismer­tebb zeneszerzője, Ko­vács Kornelije szerezte. Az előadás nagy sikert aratott, s a szerbiai köz­ponti lapok többször is méltatták a három éve ala­kult színház teljesítmé­nyét. B. M. Budaörsi passiójáték Közép-Európa egyik leg- monumentálisabb passiójá­tékát a budaörsi svábok mutatták be 1933-ban a különleges szépségű Kőhe­gyen. A misztériumjáték hagyománya a háború után a budaörsiek 90%-ának kilakoltatásával szűnt meg. Ugyanígy hosz- szú kényszerpihenőre ítél­tetett a szintén Clementis László által életre hívott Lyra népdalkor is, mely­nek vezetője működése so­rán idősebb Szakály Má­tyás volt. A puha diktatúra éveiben, ahogy ez lehető­vé vált, Szakály tanár úr fia — apja nyomdokaiba lépve — gyűjteni kezdte a Buda környéki sváb népda­lokat, s 1983-ban újból életre hívta az éneklő-mu­zsikáló dalkört. Később Hauser József nyugalma­zott iskolaigazgató Buda­örs története című könyvé­nek második felében a da­lok kottái is napvilágot lát­tak. Az együttest koncert­jeik révén külföldön is megismerték. Itthoni fellé­péseiket is siker övezte. A szép dalokat hangfelvéte­lek őrzik. Kazettáik egyi­kén éppen Szakály tanár úr énekel szólót. Legújabb kazettájuk a valós, romlat­lan, régi éneklés megmara­dását kívánja az utókorra hagyományozni 56 dal ere­jével. (Földes-Bangha Károly levele nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom