Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-30 / 25. szám
S PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 30., HÉTFŐ 3 Újabb áldozata van a médiamaffiának Támadások Vekerdi József ellen A pénteki Magyar Hírlapban Felmentik állásából a kirekesztő nyelvészt címen megjelent egy iromány, amely- lyel kezdetét vette a Vekerdi József nyelvészprofesszor ellen indított rágalomhadjárat. A magyarságot a saját hazájában kirekesztő, gyűlölködő álliberális sajtó Vekerdi professzort máris veszedelmes fajvédőnek, s ami a legfontosabb: antiszemitának kiáltotta ki. A Magyar Hírlapban többek között az áll, hogy a professzor „antiszemita kijelentéseket tett és a világ vezető könyvtáraival tartott kapcsolata során is több alkalommal kifejtette a zsidókkal és a cigányokkal kapcsolatos előítéleteit”. — Mi az előzménye a Magyar Hírlapban megjelent vádoló iratnak? — Az Országos Széchényi Könyvtárban a vezetésem alatt levő nemzetközi csereosztályon dolgozik egy Rózsa György nevű fiatalember, aki a Magyar Hírlapban napvilágot látó cikk szerzőjével baráti viszonyban áll. A két fiatalember jelenleg a bajai könyvtáros-továbbképző főiskolára jár. Az osztályomon Rózsa úr igen furcsán szokott viselkedni: az asztalra felülve, lábát lógatva pimasz megjegyzésekkel illeti az idősebb munkatársnőket. A kollégák többszöri felháborodása után aztán közöltem vele, hogy amennyiben nem változtat a viselkedésén, eltávolítóm az osztályról. Ezt a fiatalembert én készítettem elő az egyetemi felvételre, amit úgy hálál meg, hogy újságíró barátjával együtt most engem fajvédelemmel és antiszemitizmussal vádol. — Ön szerint kinek van szüksége az ilyen jellegű támadásokra? — Ha visszagondolunk a Fodor Gábor által művelt kultúrpolitikára, akkor az ellenem irányuló mostani támadásokon sem kell csodálkozni. Könyörtelenül kiirtanak minden tehetséges és magyarérzelmű embert, aki nem követi az ő vonalukat. Ezt tették Sík Ferenccel, a Nemzeti Színház főrendezőjével is, akit egyenesen a halálba küldtek. A nyelvtudományok doktoraként húsz éve „bűnöm” az, hogy mindig igyekeztem ellátni a magyar irodalommal a határokon túli magyarokat. így például a Ceauses- cM-diktatúra idején valósággal kicsempésztem a könyveket az erdélyi magyarság számára. Persze a szlovákoknak és a szerbeknek sem volt igazán szívügyük az, hogy a Felvidéken és a Délvidéken élő magyarság írott szóhoz jusson. Ezért különféle úton-mó- don ezekben a nehéz esztendőkben évente 30-40 ezer kötetet juttattam ki a Vajdaságba, Erdélybe, Kárpátaljára és a Felvidékre. — A Magyar Hírlap szerint ön nem kölcsönözte ki egy angol egyetemi tanárnak a „zsidó kommunista” Be- rend T. Iván műveit. — Először is Berend T. Iván zsidó származásáról csak most, a Magyar Hírlap jóvoltából értesültem. Másodszor pedig az én osztályom, á nemzetközi csereszolgálat nem kölcsönöz könyveket, s ezért itt eleve csúsztatásról van szó. A személyem körül kialakult sajtóvádaskodás hátterében egy pokoli maffia áll. A rádió 16 óra című műsora először egy igen barátságos, értelmes interjút készített velem. Csakhogy ez a korábbi változat mégsem hangozhatott el, mert közben a riporternő figyelmét egyesek felhívták arra, hogy három évvel ezelőtt a kolozsvári Korunkban megjelent egy tanulmányom, amelynek tudatában egyszerűen kidobták a korábbi beszélgetést. Faludy György neve is felmerült az általam úgymond „selejtezett” szerzők között. Faludy a barátom, s ameddig mozgásképes volt, minden dedikált kötetét személyesen hozta el nekem a könyvtárba. A Magyar Hírlap primitív újságírója ezúttal is durván félreértette a Faludy Györggyel kapcsolatos intézkedésemet. Létezik ugyanis egy Populár-ffi- zetek nevű diákkönyvtár-sorozat, amelyben megjelent egy VfV/on-válogatás. Ebbe a válogatásba belevették Faludy György gyönyörű, de teljesen önkényes Villon- utánzatait is anélkül, hogy ezt feltüntették volna. Még Rózsa György fiatal kollégámnak is feltűnt az, hogy például egy Bertold Brecht- vers is szerepel Faludy György fordításában az említett Villon-kötetben. Erre én azonnal feljegyzést készítettem erről a félrevezető pontatlanságról. Errefel írta a Magyar Hírlap újságírója azt, hogy én „elkülönítettem és a selejtezendők közé soroltam Faludy műveit”. — Önt a zsidóságot és a cigányságot kirekesztő tudósnak nevezik. — Döntsék el az engem vádolok azt, hogy ki is az igazi kirekesztő: mondjuk a Gadó György vagy pedig én? Sajnos egy igen jól működő maffiával van dolgunk. Kun Béla és Szamuely Tibor unokáinak nemzedéke — amely most nem kommunista, hanem SZDSZ-es — változatlanul a markában akarja tartani az írott sajtót, a tévét, a rádiót és a pénzügyi hatalmat. S mivel ezek között igen sok a zsidó, igyekeznek összemosni a médiát a pénzügyi világgal a tisztességes zsidóság legnagyobb-elkeseredésére. A támadás megindítása után például felhívott telefonon Sze- pes Erika zsidó származású kitűnő irodalomtörténész kollégám, és felháborodva jelentette ki: kikéri magának, hogy Vekerdi Józsefet antiszemitának könyveljék el. Szepes Erika elmondta még azt is, hogy ő elsősorban magyar és csak utána zsidó. De hasonlót mondott Faludy György is, amikor kijelentette: ő zsidó származású ugyan, de magyar költő. — A professzor urat cigányellenességgel is vádolják. — Az ötvenes évek óta jártam a cigányputrikat, ahol gyűjtöttem a népszokásokat, a meséket, a dalokat és a nyelvjárásokat. Eközben megszerettem, megbarátkoztam velük. Később azonban divattá vált az, hogy egyes cigány költők, festők és írók a hátrányos helyzetű cigányság hátán felkapaszkodva politikai és társadalmi karriert futottak be. így például Lakatos Menyhért író, aki kezdetben egy szót sem tudott cigányul. A Füstös képek című regényében Lakatos leírja, hogy miképp deportálták a nyilasok az összes cigányt a Békés megyei Vésztőről. A regény történésének idején azonban Vésztő már két hete a szovjet csapatok ellenőrzése alatt volt. Ennek a hazugságnak én utánanéztem, szóvá tettem, s azóta Lakatos Menyhért is fajvédelemmel szokott vádolni. De nem kevésbé gyűlöl engem Bari Károly cigány költő, akinek az eredeti cigány nyelvből készült fordításairól nemegyszer bebizonyítottam, hogy mennyire pontatlanok. Vagy itt van a nemrég elhunyt Péli Tamás, a magát cigány festőnek nevező MSZP-s képviselő. Ennek a mindössze „negyedcigány” Pélinek halvány gőze sem volt a cigány életformáról, s egy szót sem tudott cigányul. Ennek ellenére közkedvelt kijelentése volt: „nem számít az, hogy Hollandiában tanultam, nem érdekes, hogy nem ismerem a cigány életformát — de ereimben cigány vér folyik, s ezért az én művészetem nem magyar, hanem cigány művészet”... Ilyen kijelentések hallatán szoktam mondani: amiképp a német és a magyar hitleriz- must, a cigány hitlerizmust sem tűröm el. Nekem ezekkel a díszcigányokkal, a cigány fasisztákkal van bajom, s nem pedig az egyszerű emberekkel. Hering József * * * Vekerdi József 1927-ben született Debrecenben. 1956-ig egyetemi adjunktus. 1957-től 1959-ig három éven át börtönbüntetését töltötte, miután megszervezte az 1956-os forradalomban részt vevő magyar diákságnak a Szovjetunióba történő deportálása elleni nemzetközi tiltakozást. 1963 óta az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. A szankszkrit irodalom avatott fordítója. A cigány néprajzi és nyelvészeti emlékek gyűjtője. Főbb művei: A cigány- népmese, illetve a Buddha beszédei című válogatás, amelyet páli nyelvből fordított magyarra. Utasfórum Balassagyarmaton Sándor Györgyi NEMZETI ÚJSÁGÍRÓ INDIRECT GHANDI Szétrobban az iskolaszerkezet? Veszélyben az oktatás (Folytatás az 1. oldalról) E feladatokat az ott közlekedő vonatok személyzete veszi át, ami mintegy 20 perces menetidő-növekedést eredményez majd. Hozzáteszem: amennyiben a terveknek megfelelően a most még sorompóval biztosított átjárókat a Közlekedésfelügyelet átminősíti sorompó nélküliekké, a hosszabb menetidő csak ideiglenes lesz. — Hány ember munkaköre kerül veszélybe a tervezett változások nyomán, s mi lesz a sorsuk a munkájukat elvesztőknek? — Összesen 63 dolgozó munkahelye szűnik meg a módosítások következményeként, ám — átképzés után — más munkakörben a többség továbbra is a MÁV alkalmazottja maradhat. — Úgy tudom, hogy számos szolgálati épület feleslegessé válik a jövőben az üzemigazgatóság területén. Mi lesz ezen ingatlanok sorsa? — Ez nagy fejtörést okoz. Az épületek vagyonvédelmét, hasznosítását nem lesz könnyű megoldani, de számítva az érintett önkormányzatok segítségére, bízom benne, hogy végül is sikerül. — Az érintett területek utazóközönsége milyen módon tájékozódhat a tervezett változások részleteiről? — Az üzletigazgatóság több fórumot tervez az érintett vonalakon dolgozó MÁV-vezetők és -munkatársak részvételével. Közülük az egyik, melyre Balassagyarmaton kerül majd sor február 8-án fél tizenegykor, utasfórum is lesz egyben. Itt bárki kérdezhet, és elmondhatja véleményét a tervezett módosításokról. (ribáry) A nemrégiben elkészült nemzeti alaptantervvel kapcsolatban egyes szakértőknek és a tanárok jelentős részének is komoly fenntartásai vannak. Ezért felkerestük Baranyai Károly matematika—fizika tanárt, a 4-es számú nemzeti alaptantervet kidolgozó csoport vezetőjét, és arról kérdeztük, hogy az oktatásra nézve milyen veszélyeket lát a legújabb alaptantervben. — Korábbi véleményemet teljes mértékben fenntartom — mondotta. — A dokumentum készítői olyan iskolaszerkezetet kívánnak bevezetni (hat + négy + két év), amelyre már korábban is voltak elképzelések, és amely akkor teljes elutasításra talált. Ebben a rossz gazdasági helyzetben, amikor az iskolák rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, nem értem, mi indokolja, hogy az 1993-ban elfogadott és jól működő közoktatási törvényt ilyen radikálisan megváltoztassák. Ez az alaptanterv nem egyszerűen átalakítja, hanem teljesen szétrobbantja a jelenlegi iskolaszerkezetet, ami egyben a tanszabadság radikális korlátozását is jelenti. Bár valószínűleg lesz majd egy látszatvita, amely után elkészítik a végleges alaptantervet, amin már nem lesznek hajlandók változtatni, mondván: „a problémás kérdéseket megvitattuk, az új változat tehát mindenkinek meg kell hogy feleljen”. Ezt láthattuk egyébként a NAT 2 és NAT 3 esetében is, és ennek megismétlődését nagy veszélynek tartom. Szintén probléma, véleményem szerint, hogy az alaptantervben semmilyen követelmény nincs egyértelműen meghatározva, szinte minden mondatába bele lehet kötni, sőt számtalan mondat van benne, amelyik egész egyszerűen értelmetlen. Sajnos meglátszik rajta, hogy nem hozzáértők készítették. A legnagyobb hibának mégis azt tartom, hogy az alaptanterv csak tizenhat éves korig szabályoz, a következő két évről és az érettségi vizsgáról egy szó sem esik benne. — Tehát nincs meghatározva, hogy a diákoknak mely tárgyakból kell vizsgázniuk, és hogy azokból mennyit kell tudniuk? — Egyetlen szó sincs erről, ami azért is félelmetes, mert tizenhat éves kor előtt sem tesz említést például történelem- vagy irodalomoktatásról. Történelem helyett társadalmi ismeretről, irodalom helyett pedig művészetismeretről beszél, amelybe azonban Vörösmarty, Petőfi vagy Arany helyett beleférhet bármilyen avantgárd zagy- vaság is. (fenyvessy) Schamschula György tudta Nem is olyan régen Schamschula György országgyűlési képviselő, exmi- niszter azt találta mondani a Tisztelt Házban, hogy Békési László volt már és még lesz is bukott miniszter. Kijelentése nagy visszhangot váltott ki, felháborodtak liberálisok, felháborodtak szocialisták és felháborodott az utca embere, legalábbis az a része, amelyiket erről az ügyről a magyarnak mondott, de egyáltalán nem magyar rádió és televízió riporterei megkérdezgettek. Egy szó mint száz, Schamschula képviselő úr jóslata bevált: Békési László pénzügyminiszter lemondásra kényszerült. Jelen sorok írója szerint egyértelműen azért, mert elárulta az 54 százalékot szerzett nagy parlamenti pártot, az MSZP-t, azaz olyan programot dolgozott ki, melyet az MSZP-vel koalícióra lépő nagyon kis párt nagyon szűk vezető rétege menet közben megcsapolt, kizsigerelt, és mindennek eredményeképpen a magyar nemzetnek, amely a szocialistákban látta a kivezető út megtalálásának reményét, most csalatkozott, merthogy helyzete napról napra romlik, reményei immár nincsenek. Most visszagondolva Békési László majd mindenki által ismert karrierjére, egyszerűen nem is értem, vajon miben bízott a nemzet, miből gondolhatták, hogy egy Békési formátumú, a magyar nemzeti érdekek iránt soha el nem kötelezett, a kádári pártbürokrácia egyik markáns képviselője fogja megmenteni a magyar gazdaságot? Békési László sosem tudott a nemzetközi pénzvilágban olyan pozíciót elfoglalni, amelyből elérhető: Magyarország pénzügyeit nem csak eladósodottságunk tükrén át szemléljék. Nem hiszem, hogy messze járunk az igazságtól, ha azt mondjuk, mindez persze nemcsak Békési Lászlóra vonatkozik, hanem szinte az egész „szakértői kormányra”, amely kormány fellépése óta semminemű sikerélménnyel nem büszkélkedhet. Ennek hiányát egyetlen módon vészelhetné át. Ha legalább olybá tűnne, mintha valóban azoknak az érdekeit próbálná meg képviselni, akiket a májusi választások előtt egy eléggé lehengerlő kampánytevékenységgel, szakértőséget ígérve megnyert magának. Jelen sorok írója persze nem tartozik ezek közé, de fennen hangoztatja, legyen bár szocialista az a kormány, ha valóban nemzeti, hazafias érzületű, akkor ennek révén élvezhetné támogatásunkat. A most lemondott Békési László miniszter ezt az érzületet sosem tudta velünk elhitetni, s nyUván Schamschula György sem hitt neki. (Vödrös)
