Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 30., HÉTFŐ Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egy­házak és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra be­bizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest me­gye településeinek élete. Váci Napló HOLNAPIG vehetik át az új, 1995-ös telefon­könyvet az észak-pest megyei előfizetők. Utób­biak a decemberi számlá­val kapták kézbe az átvé­teli elismervényüket, me­lyekkel kitöltésük után — a Postapark 2. szám alatti hivatalban jelent­kezhetnek. KÖLTÖZNEK a Bo­ronkay György Műszaki Szakközépiskola diákjai. Végre — a határidőhöz képest jókora csúszással — elkészült az új kollégi­umuk. Most már csak a Volánbusszal kell megál­lapodást kötni arról, hogy épüljön a közelben egy újabb megállóhely. ÚJ RENAULT autó szolgálja a városházát. Az 1,6 millió forintos árat a költségvetésből gaz- dálkodta ki az előző testü­let. A Renault-ot a polgár- mester elsőbbségi joggal használhatja. Ezen az au­tón kívül egy vezető nél­küli Lada 1500-as is a hi­vatal tulajdonában maradt. FELVÉTELT hirdet a gödi Piarista Szakmunkás- képző Iskola. E hónap vé­géig várják az érdeklődő­ket, azokat a fiatalokat, akik kőművesek, ácsok, kőfaragók, asztalosok, la­katosok szeretnének lenni. HARMINCEZER FO­RINTOS bevételhez ju­tottak a gödi környezetvé­dők. A közelmúltban, a Huzella iskolában tartott báljuk alkalmával, az egyesület jótékonysági céllal kért a résztvevőktől adományt. Az összegyűlt pénz a környezetvédők programjainak a szervezé­sét segíti majd. ^TÖRÖKBÁLINTI KÖZSÉGI Í.ISÁG TELEFONKÖNYVET kívánnak megjelentetni Törökbálinton. Mintegy 200 leendő telefontulaj­donosnak segítene, ha — magánszemélyek 400, vállalkozások 1000 fo­rint ellenében — kérnék felvételüket a készülő ki­adványba. A fenti összeg ellenében a jelentkezők ingyen kapnak egy tele­fonkönyvet. VÁRHATÓAN emel­kedik februártól a szemét- szállítás díja. Egyelőre nem lát más megoldást a megnövekedett szállítási költség ellentételezésére a képviselő-testület. A fenti plusszkiadás abból adódik, hogy a pátyi ön- kormányzat bezáratta sze­métlerakóhelyét, s Török­bálintról Zsámbékra kell szállítani a hulladékot. A CSÖMÖRI ÖNKORMÁNYZAT INFORMÁCIÓS LAPJA NINCS HÍR a telefon­ról, hiába keresik fel na­ponta számtalanul sokan ez ügyben a polgármeste­ri hivatalt. A Digitel 2001 és az ESZTÁV Rt. miként a lakosságot, úgy a hivatalt sem tájékoztat­ta a telefonfejlesztés állá­sáról. ÚJ VEZETŐJE van a helyi óvodának Lu- kovszky Istvánná szemé­lyében. Megbízatása egy esztendőre szól. A HELYI evangéliku­sok ki kívánják bővíteni gyülekezeti házukat. A tervek szerint — melyek megvalósulásához folya­matosan várják az adomá­nyokat — mintegy 10-12 milliós nagyságrendű építkezés áll előttük. En­nek végén két új oktatóte­remmel, sport- és játék­szobával, konyhával és vizesblokkal lesznek gaz­dagabbak a csömöri evan­gélikusok. * * * Kérjük kedves kollé­gáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újság­juk legfrissebb számá­ból juttassanak el egy- egy példányt rovatunk­hoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szem­lézzük írásaikat a jövő­ben is. Összeállította: Mailár Éva Nyolcmillió forintos tartozás tavalyról Drasztikus áremelést tervez a Városi Szolgáltató Rt. CK Elkészült a szent­endrei Városi Szolgáltató Rt. előterjesztése, mely a püspökmajori la­kótelep új fűtési és me­legvíz-szolgáltatási díját meglepően magas ösz- szegben határozza meg. Eszerint a VSZ Rt. az átalány szerinti fűtés dí­ját 63 százalékkal, a me­leg víz díját pedig 56 százalékkal kívánja emelni. Ha a tervezett díjszabás hatályba lép­ne, úgy — információ­ink szerint — a lakótele­pen egy négytagú család közüzemi költségei elér­hetik a 9-10 ezer forin­tot is a téli időszakban. Tudni kell mindehhez, hogy mintegy 6 ezer 100 ember él a lakótele­pen, Szentendre lakossá­gának csaknem egyhar- mada. Még szerencse, hogy a VSZ Rt. előterjeszté­sét az önkormányzati tes­tületnek is meg kell vi­tatnia mielőtt a végleges árakat elfogadnák. S minden jel arra mutat, hogy a képviselők nem tudják elfogadni ezt a drasztikus, közel 60 szá­zalékos díjemelést. Kér­dés, hogy mennyire tud­ják mérsékelni a terve­zett új díjakat. Hiszen a lakókat minden bizony­nyal még a tervezettnél kisebb mértékben csök­kentett új díjszabás is igen érzékenyen érinte­né. Hogy mennyire így le­het, azt szemléletesen bi­zonyítja, hogy — mint nemrég kimutatták — a püspökmajori lakók egy jelentős része mintegy 8 millió forint közüzemi díjjal tartozik az elmúlt évről Aminek befizetése és behajtása is bizonyá­ra rengeteg gondot okoz majd elsősorban a lakók­nak, de a VSZ Rt.-nek, az önkormányzati testü­letnek és a polgármeste­ri hivatalnak is. A képviselő-testület nagy érdeklődéssel várt döntése a VSZ Rt. előter­jesztése, tehát az új díj­szabás ügyében előrelát­hatólag két héten belül várható. (vass) KULTÚRA Balassa Sándor Csaba királyfi című vonószenekari műve hangzik fel hétfőn este a Zeneakadémián a Rádió­zenekar tolmácsolásában, Ligeti András vezényletével. A kortárs komponisták élvonalába tartozó Kossuth-dí- jas zeneszerző egyéni hangú, kifinomult stílusú, nagy ízléssel megírt darabjaival vívta ki a szakma és a kö­zönség elismerését indulása óta. Stílusában sajátos for­dulat következett be az utóbbi években, melynek egyik reprezentánsa a felhangzó darab. A hangverseny alkal­mából beszélgettünk Balassa Sándorral a számos dí­jat, kitüntetést, nagy sikerű hazai és külföldi bemuta­tók sorát eredményező pályáról. Hogy ne velem szakadjon meg az Ének! Beszélgetés Balassa Sándor zeneszerzővel — Evekkel zeneszerzői diplomájának megszerzése után lépett nyilvánosságra műveivel. A Hegedűver­seny, a Requiem, az Iris és majd minden alkotása a szakma és a közönség azon­nali tetszését váltotta ki. Mi az oka a kései indulásnak? — kérdeztem. — Eredetileg géplakatos­nak tanultam, ám a Truba­dúr című film hatására.meg- fordult az életem. Kompo­nálni kezdtem. Elvégeztem a konzervatóriumot, majd munka mellett leérettségiz­tem és Szervánszky Endre növendékeként diplomát sze­reztem. Később évekig ze­nei rendezőként dolgoztam a Magyar Rádióban. Későn indultam, lassan haladtam, így mindenre volt időm. Is­merem az életet, így azt is, milyen zene nélkül. — Es milyen az élet zene nélkül? — Sokkal színtelenebb, sokkal jobban tapad a min­dennapi valósághoz. Keve­sebb benne a költészet, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne vágynának a költészetre. — Milyen zenei célkitűzé­sei voltak? döttem kezdettől fogva. Azt hiszem, félreértették művei­met. — Az elmúlt években lát­ványos stílusfordulat követ­kezett be munkásságában. — Az az előanyag, amit őseimtől a génjeimben ma­gammal hoztam, ami egy magyar nyelvrendszerrel, magyar érzéssel, magyar or­namentikával kifejezhető, kívánta, hogy zenében meg­fogalmazzam. Éreztem, hogy nekem ez a küldeté­sem. Közben megismertem az európai zenekultúrát is. Meggyőződésem, hogy min­den valamire való kompo­nista végül is mindig ugyan­arról beszél: az emberről, a természetről, a világminden­ségről. Műveimet nem a kollégáimnak írom, hanem az emberek sokaságának. Megértésükhöz nem kell egyetemi végzettség. — A hetvenes-nyolcva­nas években avantgárd kom­ponistaként üdvözölte a szakma és a koncertlátoga­tó elit. Nem csak Magyaror­szágon. Első kitüntetését, a Párizsi Tribün-álját külföl­dön kapta Requiem Kassák Lajosért című művéért 1972-ben. Darabjai sorra hangzottak fel Európa és a tengerentúl koncertközpont­jaiban, rádióiban. — A mesterem, a bará­tok, a környezet rám is ha­tott, de e hatások ellen küz­Balassa Sándor: Ha ma­gunkba fogadjuk a mítosz teremtő erejét, Csaba ki­rályfi bennünk támadhat fel... Krekács Róbert felvétele — Amikor 1990-ben Ma­gyarország megszabadult a külső elnyomástól, visszatér­tem s újra rátaláltam egy majdnem elfeledett gondol­kodáshoz. Bátran vállaltam magyarságomat, és nem tö­rődtem azzal, hogy erről ki­nek mi a véleménye. Ma­gyarság és Egyetemesség — ez számomra egy tőről fakad. — A közönség számára úgy tűnik, ön a hagyomá­nyosabb értelemben vett ze­nei széphez tért vissza a Tündér Ilona, a Hárfa szo­natina és más műveiben. — Természetesen. Elhárí­tottam magamtól, hogy a bonyolultság, a disszonanci­ák halmozása vagy a múlt­beli forma- és hangzásvilág elvetése a kívánatos, és töb­bé nem érdekelt a zenei éle­tet manipulálok által ránk kényszerített ideológia sem. Ily módon természetes zené­léshez jutottam vissza, ami mindenkinek örömet sze­rez: az előadónak, a közön­ségnek, és — valljuk meg — a zeneszerzőnek is. Tu­dom, ha be tudnám hozni a koncertterembe azokat az embereket, akiknek én írok, akkor igazi sikerem lenne. Jó példa erre a Bölcskei con­certo című művem, melyet a bölcskei templomban mu­tattak be a Magyar Zenemű­vészeti Társaság (MZT) se­gítségével. Eljöttek a falu la­kói, akik azelőtt nem jártak hangversenyre, és tetszett nekik amit írtam. Azóta újabb koncertet kellett szá­mukra rendezni... — Ezért harcol az MZT- ben is a vidéki koncertélet megteremtéséért? Ezért vál­lal egyre több közéleti szere­pet? — Ez elől nem lehet kitér­ni. Hogy kulturális értékein­ket éltessük, és oda is elvi­gyük, ahova a történelmi igazságtalanság miatt eddig nem jutottak el. De feleme­lem a szavam azért is, mert látom, hogy az orvos, ahe­lyett hogy gyógyítaná a be­teget, újabb sebeket ejt. Hogy például a kulturális tárca hivatalnokai, ahelyett hogy támogatnák a Nemze­ti Színházat és a nemzeti kultúrát szolgáló többi mű­helyt, és újakat építenének, szétverik a meglévőket is... Sík Ferenc megrendítő halá­la nekem is fáj. Az ő sebe az én sebem is. — Mondana néhány szót a Csaba királyfi című da­rabjáról? — Ha nyári esten felné­zünk a csillagos mennybolt­ra, látjuk a Tejút hosszan el­nyúló fényködét, a Hadak Útját. A néphit szerint Csa­ba királyfinak és híveinek útja ez, öldöklő testvérharc­ban hulltak el, és az égbe vágtattak, a Kozmosz távolá­ba. Ám ha a magyar népet újra viszály és veszély fenye­geti, vitézeivel felkerekedik, és segítségünkre jő. A csodá­ra váró ember hitelével idé­zem fel művemben Csaba ki­rályfinak, Atilla fiának tün­döklő alakját. A vonószene- karra írott kompozíció nem illusztrációja egy lehetséges mesének, inkább megkísérli zenei formába önteni, meg­idézni a már elveszettnek hitt érzéseket, melyek hozzá­kötnek bennünket a kultú­ránk őstengerében felhalmo­zódott értékekhez és igazsá­gokhoz. Ezekhez az ősi érté­kekhez, jelekhez csak az in­tuíció, a lélek segítségével juthatunk közelebb. Ha ma­gunkba fogadjuk a mítosz te­remtő erejét, megtörténhet a csoda. Csaba királyfi ben­nünk támadhat fel, és ve­lünk segíthet rajtunk. — A darab rangos elő­adókkal és helyszínen való megszólaltatása netán azt jelzi, hogy a jövőben ismét többet hallhatjuk műveit a pódiumon, a tömegkommu­nikációban? — A jelek azt mutatják, hogy a jövő nem ezt ígéri. — Mik a tervei? — Komponálok, mert ez az életem. Teljesítem a fel­kéréseket, amelyeket elő­adóművészektől kaptam ka­marazenei kompozíciók írá­sára az elmúlt évtizedek­ben. Ezekben a kompozíci­ókban is az általam vélt lé­nyegről írok majd zenét: a fákról, a vizek zúgásáról, édesanyám mosolyáról, a vi­rágok fakadásáról, a gyer­mekek tisztaságáról. Csupa olyasmiről, ami nem idézi az emberi hitványságot, és ami öröktől fogva él. Szerin­tem a komponisták mindig is erről énekeltek. Ennek az éneknek nem szabad elhall­gatnia. Azért dolgozom, hogy a lánc ne velem sza­kadjon meg. D. Veszelszky Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom