Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

I PEST MEGYEI TJfur A P XXXIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 24., KEDD Tisztelt Előfizetőink, Olvasóink! Mint újságunk kézbevételekor tapasztalták, az eddig megszokotthoz képest soványabbak lettünk, a mai naptól nyolc oldalon jelenünk meg. Azt reméljük, hogy ily módon megjelenési lehetőségünket ad­dig tudjuk kiterjeszteni, amíg valóban megfelelő anyagi támogatást kaphatunk. Bízunk ebben, hiszen a tegnapi napon szerkesztőségünk valamennyi dolgozója levelet kapott a Hírlapkiadó Rt. vezérigazga­tójától, aki tudatja velünk, 30 naptári nap elteltével mindnyájunknak fel fog mondani. (Tegnap dél­után 14 órakor a Pest Megyei Hírlap számára megszüntette a Magyar Távirati Iroda a hírszolgálta­tást.) Sok gondunk van hát, de megpróbálunk a végsőkig kitartani. Születőben az új támogatási rendszer • • Összeomlott gyümölcstermesztésünk Megmerevedett frontvonal Groznijban tegnap sem változott lényegesen a har­ci helyzet. A frontvonal továbbra is a várost ke­resztülszelő Szunzsa fo­lyó mentén húzódott. Az orosz erők időről időre kü­lönböző típusú fegyverek­ből lőtték a csecsen vé­dők állásait. Utóbbiak te­herautókra szerelt aknave­tőkkel mértek válaszcsapá­sokat. Az Interfax az ingusföl- di orosz elnöki megbízott egyik tanácsadójára hivat­kozva azt jelentette, hogy senki sem ellenőrzi, vi­szont mindkét fél tűz alatt tartja Groznij központját. Aki fát ültet, a jövőnek ülte­ti, hiszen szinte biztos lehet benne, hogy nem ő fog az árnyékában megpihenni. Persze ez nemcsak az ülte­tés, hanem a kutatás és ne­mesítés esetében is igaz. — Egy gyümölcsfajta előállítása egy emberöltő — mondja Salánki Sándor, a Gyümölcs- és Dísznö­vény-termesztési Kutató- Fejlesztő Intézet Rt. érdi kí­sérleti telepének vezetője. — Hosszú munka ez, meg­szállottaknak való, komoly elhivatottság kell hozzá. Hu­szonöt-harminc évvel ez­előtt kezdték el nemesíteni azokat a fajokat, amelyeket most engedélyeznek. Szentiványi Péter, az inté­zet tudományos főmunkatár­sa mindent tud a dióról, amit tudni lehet róla. Már 1949-ben mint ösztöndíjas egyetemista a dióvirágzást figyelte meg. Az ő érdeme is, hogy Magyarország élen­járó nagyhatalomnak szá­mít a világon az új diófaj­ták előállítása terén. Ha­zánk éppen ezért abban az elismerésben részesült, hogy elnyerte az első cse­resznye- és dió-világszim- pózium megrendezésének jogát.-— Ezen a rendezvé­nyen hitetlenkedve fogad­ták a szakemberek azt a bejelentést — mondja Szentiványi Péter —, hogy a mi kutatási eredmé­nyeink szerint a dió az egyetlen növény, amely­nek van szaporodási ön- szabályozása. Ez annyit je­lent, hogy ha alkalmatlan fajtákat telepítenek egy­más mellé, meddővé vál­hat az ültetvény. A dió, ha az optimálisnál több virág­port kap, eldobálja a virá­gait, termést nem hoz. (Folytatás a 4. oldalon) A privatizáció helyzetével ismerkedett Horn Nehéz Kulcskérdés a magánosítás Horn Gyula miniszterelnök tegnap munkalátogatáson ta­lálkozott a privatizációs szervezetek vezetőivel az Állami Vagyonügynökség székházában. Az eszmecse­re megrendezése összefügg azzal, hogy a kormány fél­éves munkája értékelése­ként behatóan kíván foglal­kozni a privatizáció helyze­tével és alakulásával. A miniszterelnököt elkí­sérte Békési László pénz­ügyminiszter, Pál László ipari és kereskedelmi mi­niszter, továbbá Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A munkaügyi és a földműve­lésügyi tárcát államtitkárok képviselték. A találkozón részt vettek az Állami Va­gyonkezelő Rt. igazgatósá­gának és felügyelőbizottsá­gának tagjai, az ÁVÜ igaz­gatótanácsának tagjai, vala­mint a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet igazgatója. A találkozót követő sajtó- tájékoztatón Horn Gyula mi­niszterelnök elmondta: a kormány a privatizációt, amely az egész ország pénz­ügyi-gazdasági helyzetét is nagymértékben meghatároz­za, kulcskérdésként kezeli. A találkozón a miniszterel­nök tájékoztatást kapott az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a KVSZ elmúlt négyévi tevé­kenységéről. Megállapítot­ták, hogy az állami vagyon 50 százaléka került eddig magánkézbe, ennek fele kül­földi tulajdonba. (Folytatás a 3. oldalon) tárgyalások A magyar—román alapszerző­dés kisebbségvédelmi vonatko­zásainak áttekintése mellett megkerülhetetlen, hogy az RMDSZ körül kialakult fenye- getettségi állapot legyen a tár­gyalások központi témája — mondta Tabajdi Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Viorel Hrebenci- uc román kormányfőtitkár ve­zette delegációval folytatott megbeszélését megelőzően teg­nap a parlamentben. Mint kifejtette: az elmúlt napok fejleményei után na­gyon nehéz, bonyolult tárgya­lásokra számít. Ugyanakkor hangsúlyozta: a találkozó cél­ja, hogy a magas rangú ro­mán politikus megvilágítsa, mi az, ami a magyar kisebbsé­gekkel kapcsolatos román kormány- és egyéb nyilatko­zatok mögött van. ET-ülés Horn Gyula: az állami vagyon ötven százaléka került eddig magánkézbe Krekács Róbert felvétele Nem sikerült megállapodni kora délutánig az Érdek­egyeztető Tanács tegnapi ple­náris ülésén a Munka törvény- könyve túlmunkára vonatko­zó módosításairól. Ez a terve­zett változtatás a munkaadók­nak lenne fontos. Amennyi­ben a feleknek sikerül meg­egyezni a Munka törvény- könyve módosításának főbb tételeiben, rátérnek a mini­málbér-emelés vitájára. A munkaadók 11 200 forintos, a munkavállalók viszont 13 200 forintos minimálbért tartanak elfogadhatónak feb­ruár elsejétől. Hattyúdal A hattyúk hat évvel ezeló'tt(!) tűntek fel a Balaton vizén. Előbb csak egy pár, majd egyre többen lettek. A vízparti látogatók kezdetben szerették őket; büszke fejtartásuk, mozgásuk eleganciája, méltóságteljes megjelenésük, fe­hérségük tisztasága a természet szép ajándékaként vált eszményi példaképükké. A hattyúk érezték a partról fe­léjük áradó szeretetet és hálájuk jeléül, a partiak még nagyobb gyönyörűségére, elkezdtek szaporodni. Amikor már sokan voltak, a vízparti látogatók róluk alkotott vélekedése kezdett megváltozni. Nehezen tűr­ték, nem bírták elviselni a szépség látványát. Már sem elegánsnak, sem méltóságosnak, sem tisztának nem ta­lálták étket, de legnagyobb kifogás ellenük az volt, hogy falánkak, csípnek, agresszívek és még számos más, egyebek között, hogy nem is igaziak. Az igazi hattyú, merültek olvasmányaik felszíne alá, az igazi hattyú dalol, ezek meg csak... Aztán valaki kitalálta, s csakhamar el is terjedt közöt­tük a hiedelem, hogy csak a haldokló hattyú énekel. Kí­váncsiak voltak a dalára, ezért a vízparti látogatók múlt év tavaszán(l) úgy döntöttek, hogy kiirtják ókét. Egyre- másra metszették el büszke nyakukat, de tettük csak egy fájdalmas sikoly és a vonagló test látványának szomorú élményével ajándékozta meg ókét. Mindazonáltal a víz­parti látogatók nem adták fel a reményt, hogy egyszer egy csodálatos, semmihez sem fogható gyönyörű esti szerenád buggyan fel az elmetszett hattyútorokból. Nem volt közöttük egyetlen igazi természetvédő' sem, aki felvi­lágosította volna ókét. Ma már csak mutatóban bukkan fel egy-egy pár a Balaton vizén. Semmivel sem másabhak, mint az eddig leöltek; büszke a fejtartásuk, elegánsak, tiszták. De mert a vízparti látogatók változatlanul falánknak, csip- keló'dónek és agresszívnak vélik őket, és mert minden­nél jobban vágynak gyönyörű dalára, csakhamar velük is végezni fognak. Mi pedig a túlsó partról torokszorító aggodalommal figyeljük a fejleményeket. Paizs Tibor Megalakult az Európai Bizottság Tegnap Brüsszelben az Euró­pai Unió tagországainak kül­ügyminiszterei ünnepélyes keretek között véglegesítet­ték Jacques Sanier bizottsá­gi elnök, valamint az új Eu­rópai Bizottság kinevezését. A testület beiktatásához múlt csütörtökön adta áldá­sát a strasbourgi Európai Par­lament plenáris ülése. Sante- réknek ma még le kell tenni­ük az esküt a luxembourgi Európai Bíróság előtt, és a tervek szerint a testület szer­dán tartja első hivatalos ülé­sét. Az új bizottság összetéte­le több szempontból is eltér elődjétől, a Jacques Delors vezette testülettől. Három­mal több tagot számlál: a ja­nuárban csatlakozott Auszt­ria, Finnország és Svédor­szág által delegált biztosok­kal 20-ra bővül a létszáma. Sokaknak tetsző újdonság, hogy míg Delors csapatában csak egy hölgy volt, addig Santer már öt női tagot is tudhat maga mellett. Össz­hangban az európai parla­menti választások — szocia­lista többséget hozó — vég­eredményével, a bizottságon belül is erőteljes a baloldal jelenléte: kilencen hazájuk­ban szocialista vagy szociál­demokrata pártból, egy fő pe­dig — az olasz Emma Boni- no — a radikálisok soraiból érkezett. A keresztényde- mokrata-keresztényszocialis- ta, illetve liberális elkötele­zettségű tagok száma hét. Általános brüsszeli értéke­lések szerint Santer csapata egyszersmind politikailag minden idők „legfajsúlyo- sabb” testületé: tagjai között két volt kormányfő van (ma­ga a luxembourgi bizottsági elnök és Edith Cresson volt francia miniszterelnök) és ti­zennégy volt miniszter. A bi­zottsági „kulcstárcák” közül a külpolitikai kérdések fele­lőse változatlanul a holland Hans van den Broek, aki mostantól egyúttal a kelet­európai kapcsolatok kizáróla­gos felelőse; a külgazdasági ügyek (valamint az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, Kí­nához és néhány további ázsiai országhoz fűződő vi­szony) dossziéja Sir Leon Brittan kezében maradt. A német Martin Bangemann tartja továbbra is kézben az iparpolitika és a távközlés ügyét, a belga Kari van Mi­ért pedig a piaci versenypoli­tikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom