Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1995. JANUÁR 24.. KEDD Utolsó beszélgetés Geró' László Herder-díjas építésszel Rákosinak is ellent mert mondani tették. Büszke ezekre a vörös csillagos elismerésekre? — Persze, hogy az vagyok. Megdolgoztam értük, nem ingyen kaptam, s nem azért, mert beléptem a pártba. — Beszélhetünk-e sajátosan magyar építészeti stílusról? — Az Osztrák—Magyar Monarchia idején majdnem mindent az eklektika jegyében alkottak. így épült fel Budapest, Bécs, Prága, Brünn és más városok. A mi Andrássy utunk, s a Nagykörút egyes épületei is ebben az eklektikus és neoreneszánsz stílusban készültek. Ezzel párhuzamosan nálunk mindig is volt bizonyos ellenállás a nemzetközi irányzatok térhódításával szemben. A magyar stílus és irányzat utáni igényt először Lechner Ödön és követői fogalmazták meg. A Lechner Ödön Társaság tagjai voltak többek között Kós Károly és Zru- meczky Dezső' építészek. Ezek a lelkes emberek a népi formák alkalmazásával megpróbáltak valamilyen magyarosat kialakítani a sosem volt magyar építészet helyett. Ez a próbálkozás napjainkban is folyik — főleg Pécsett —, s leginkább fiatal építészek kívánnak címben és formában egyedi magyar stílust kialakítani. A kísérletezők persze igen kevés követőre találnak. — Beszéltünk a nyugat-európai stílus magyarországi hatásáról. Vajon szólhatunk-e az oszmán-törökök által művelt iszlám építészet megtermékenyítő szerepéről Magyarországon ? Gerő László építészt tavaly december 16-án ismertem meg az életművét összegező kiállítás megnyitóján. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal aulájában nagy gonddal megrendezett kiállítás végét, február 28-át, a Herder-díjas építész már nem érhette meg. Gerő László a múlt hét pénteken Budapesten 86 éves korában elhunyt. Áldásos, szerteágazó munkásságát és személyiségét sokáig megőrzik az általa írt könyvek, cikkek, a helyreállított műemlékek, az őt körülvevő emberek emlékeiben tovább élő tiszta, meleg tekintete. A sors úgy hozta, hogy a világhírű építőmester a Pest Megyei Hírlapnak adta élete utolsó interjúját. — A millecentenárium- ra készülődünk. Hamarosan elkészül Pusztaszeren a Feszty-körkép teljes felújítása. Feszty-körképnek a felújításáért. A kifizetett ösz- szegből középkori magyar freskókat lehetett volna restaurálni. temettette a már feltárt várbeli kápolna és a Nyugati-udvar helyén tátongó hét-nyolc méter mélységű ásatási gödröket. Ezt azért tette, mert a palota körül ki akart alakítani egy utat, amellyel a vendégeivel szép kényelmesen sétálgathatott volna. Rákosi azonban még ezzel sem érte be, mert vissza akarta temettetni a gótikus Nagyterem helyét is, aminek én határozottan ellentmondtam. Egyszerűen kijelentettem, hogy én ezt nem engedem meg. Erre Rákosi — Mímár Szinán pasa és társai remek építészek voltak, akik igen precíz kőfaragómunkával és alapos építészeti tudással húzták fel a mecseteket, minareteket és a híres fürdőket. Fürdőikből néhány meg is maradt, mint például a budai Rudas fürdő egyik csarnoka, a Király és Rác fürdő egy-egy épületrésze. Ezzel együtt az oszmán-török iszlám architektúra a hazai építészetre nem volt hatással. Egyébként a törökök magyarországi szerepével kapcsolatban már az iskolában sok mindent helytelenül tanítanak nekünk. A törökök ugyanis nemcsak szörnyűségeket műveltek, hanem egyben nagy építők is voltak. El kell olvasni Takács Sándor könyveit arról, hogy mi mindent tettek nálunk a törökök. — Nem üldözi önt a Gerő név? — Az apám annak idején Griesbachról magyarosította a nevét Gerőre. Később azonban kiderült, hogy ez egy elég szerencsétlen választás volt. Na, persze a Gerő névnek az ötvenes években sokszor bizony előnyei is voltak, mert nemegyszer azt hitték, hogy családi kapcsolatban állok Gerő Ernővel. Hering József A budai vár kápolnája. Helyreállította: Gerő László Az utolsó fénykép — Gerő László Krekács Róbert felvétele kiküldte hozzám az egyik emberét, aki megkérdezte: nem lehetne-e két-három méterrel mélyebbre süllyeszteni a már feltárt leleteket, hogy azok ne álljanak ki a terepből? Más szóval: a sétány kiépítéséhez egyenes terepre lett volna szükségük. Rákosinak azokban az időkben egyéb elvárásai is voltak. A védőoromzatok köveit, lőréseit szélesebbre akarta vetetni azért, hogy rajtuk keresztül jobban lássa Pestet. A védelmi ágyúk működtetéséhez nyolc centiméteres lőrés is elegendő volt. Itt azonban már engednem kellett, s a falko- nerek lőrését az eredeti nyolc helyett húsz centi- méteresre alakítottam ki. Ezen utóbbi változtatásnak azonban nem tulajdonítottam komolyabb jelentőséget. — Munkásságát nemrég a Magyar Köztársaság Középkeresztje a Csillaggal elnevezésű kitüntetéssel is elismerték. A korábbi rendszer idején is elismerték, kitünGerő László 1909. május 24-én született Szombathelyen. Az élete utolsó napjáig tartó munkássága oly kiterjedt és gazdag, hogy egy napilap behatárolt lehetőségei mellett annak csak néhány, kiemelkedő területét és állomását lehet megemlíteni. Helyreállítói, tervezői tevékenységéről szólva mindenképpen meg kell említeni a visegrádi királyi palota díszudvarának rekonstrukcióját, a föltárt budai középkori vár palotarészeinek és védőműveinek a helyreállítását, különös tekintettel a gótikus Nagyteremre és a gótikus kápolnára. Az életműben szerepel még az óbudai Katonai Amfiteátrum helyreállítása, valamint a római Magyarok Kápolnájának a belső kialakítása. Műemlék- védelmi és városrendezési munkájának keretén belül többek között elkészítette a budai Vámegyed rendezési tervét, majd később a visegrádi műemlékek tervezési programját. A muemlékvF- delem a szívügye volt, s ezt a nálunk korábban nem nagyon ápolt ágazatot a Budapesti Műszaki Egyetemen huszonkét esztendőn keresztül oktatta fakultatív tárgyként. A téma ismertebbé tétele érdekében megalapítója és harmincnyolc éven át, egészen haláláig főszerkesztője a Műemlékvédelem című folyóiratnak. Helyreállítói és műemlék- védelmi tevékenységét olyan, szinte alaptankönyvekké vált kiadványokban örökítette meg, mint például A budai vár helyreállítása, a Történelmi városmagok és a Várépítészetünk. Az építészettörténetet a szélesebb rétegek számára is ismertté kívánta tenni, s ezért írta meg a négy kiadást is megért Az építészeti stílusok és a Magyar Műemléki ABC című könyveket. Munkásságát a szocialista Magyarország is elismerte, s többek között Ybl- és Állami Díjjal jutalmazták. Megkapta a nemzetközi Herder-díjat, majd végül, 1994-ben a Magyar Köztársaság Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. A budai vár déli rondellája. Helyreállította: Gerő László gyón, de vannak esetek, amikor igen. Rákosi Mátyás annak idején visszataurátoroknak sok millió forintot adtunk ennek a minőségileg gyenge — Függetlenítheti-e magát egy építész az uralkodó rendszer elvárásaitól? — Általában nem na— A magyarok bejövetele című 1800 négyzet- méteres hatalmas Feszty- kép felújításával nem értek egyet. A lengyel rés-
