Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1995. JANUÁR 20., FENTEK Középút múlt és jelen között Néhány „szépség” a 120 süldőből A szerző felvételei A frissen hullt hóban pu­hán gördül a kocsi, csak a kanyarokban kell óvatos lenni. Ez viszont nyáron is tanácsos, akkor a homok­ban csúszik meg a kerék, könnyű az árokba farolni. A jó ég tudja, honnan ez a rengeteg homok! Mint a. folyó fenekén. Bár az is igaz, a história szerint fo­lyók, patakok, tavak hú­zódtak erre, a vatyai pusz­ta eme távoli részében. Két magasfeszültségű oszlop közt befordulunk az erdőbe. — Ez kellene nekem — mutat fel a veze­tékekre fiatal kísérőm. — Pont 800 méter a tanya és a trafó közti távolság, emi­att nincs áram a tanyán. — Mennyibe kerülne a vonalszerelés? — kérdem az újdonsült gazdától. — Nemcsak vezeték, trafó is kéne. Ráadásul az új földtörvények szerint légvonalban, erdőn keresz­tül nem mehet vezeték. Csak az utak mellett. Ez további 4-500 méter. Ta­valy készíttettem egy fel­mérést, árajánlattal. Az összköltség több mint más­fél millió forint. A magam erejéből nem futja, min­den tartalékomat beleöl­tem a tanyába. Telepoczki János 32 éves, Újlengyel és a kör­nyező települések sírköve­se, más szóval műkőipa­ros. Úgy egyébként pa­rasztgyerek, itt született a pusztán, illetve az akácer­dőben megbúvó tanyán, ami az öregapjáé a legidő­sebb, ma 74 éves Tele­poczki Jánosé. János bácsi azon kevesek közé tarto­zik, aki nem adta oda a ta­nyát, a földet a tsz-nek, s a maga kenyerén vészelte át a nagyüzemi gazdálko­dás nehéz éveit. A lakóház szemláto­mást megsínylette a köz­ben eltelt teleket, nyara­kat, s az egykori mellék és gazdasági épületekből nem maradt semmi, már ami alkalmas lenne bármi­re. Kivéve a pincét. Meg a hordókat. A terepet látva aligha kétséges, a bor nem abból a szőlőből készült, ami itt érett be a környé­ken. A tanyát szögesdrót ke­rítés veszi körül és két őr­jöngő kutya őrzi. Nappal zárva tartják őket. Jáno­son kívül még a családta­goktól sem igen fogadják el az ételt. — Ide ez kell, ezek elri­asztják a rossz szándékú embereket. Nálam még nem próbálkoztak, de tu­dok példát, éjjel beálltak kocsival felrakták a jószá­got, sertést, birkát — mondja a-, gazda. Ott, ahol egykor a góré állt, most ólak húzódnak. Akácfa rönkökből ácsolt építmény szalmával fed­ve. Bent viszont „korsze­rű”. A selejtes sírkövek­ből készült a hidlás. Pél­dás tisztaság, a süldők olyanok, mint a frissen mosdatott purdék. Egyik részen a beérett, 120-130 kilós hízók, az alvégen 120 darab süldő. — Ezeket másfél hónap­ja vettem, átlagban 20 ki­lót nyomtak. Most a leghit­ványabb is üti a 40-et mu­tat körbe nem titkolt büsz­keséggel Telepoczki János. Ismerem a sertés és a ta­karmány napi árát. És tu­dom, mennyiért vesztege­tik a választott malacokat a vásárban. 5-6000 forin­tért darabját, amire még aligha volt példa. — Az nem vitás, ha a ta­karmányt, tápot a piacról venném, még a jelenlegi sertésárak mellett is ráfi­zetnék a boltra. Viszont van 22 hektár szántónk, így magunk termeljük a búzát, kukoricát, tritikálét meg némi répát is. Bent a a faluban van silóm és da­rálóm. Magam készítem, állítom össze a takar­mányt. Bábolnai tápot használok, állati fehérjét, mindenben tartom maga­mat az előírt recepthez. Meg is látszik az ered­mény. — Gépei vannak, vagy bérmunkában végezteti a művelést? — Kombájnon kívül mindent megvettem, a gé­peket is bent tartom Len­gyelben. Amig lesz pén­zem, hogy itt, kint építhes­sek egy gépszint. — János, önről azt suttog­ják, hogy a bőre alatt is pénz van, a sírkőkészítés jól fizet. Minek akkor ez a küsz­ködés földdel, jószággal? — A bőröm alatt nincs, sőt már máshol sincs, be­ruháztam a gazdaságba. Hogy miért csinálom? Azt egy magafajta városi nehezen érti meg. Ahhoz itt kellett születni, a va­tyai pusztán. Itt kellett megtanulni járni, beszél­ni. Felcseperedni az öreg házban. Reggel ha felkel­tem, ráláttam ezekre a fák­ra. Tavasszal virágban áll­tak, télen hósipkásan. Bent, Lengyelben gázfűté­ses, modern házam van. De nem egyszer visszavá­gyom azokat az időket, amikor kint aludtam nagy­apámnál, este a kályhaaj­tó nyílásán kivilágított két tüzes pont, s az égő fa vidáman ropogott. — Azt mondják, egykor 150 tanya volt a vatyai pusztán s a környező er­dőkben. Mára félszáz ha megmaradt belőlük. Ön szerint elképzelhető, hogy megindul a tanyák rene­szánsza ? — Úgy, ahogy a nagy­apám meg az ő apja élt, gazdálkodott — aligha. A mai embereknek más az igényük. Ez alatt azt ér­tem, nem szívesen költöz­nek ki egy magányos ta­nyára. Ezt az életformát, állandó jelleggel magam sem vállalnám. Viszont at­tól mert bent lakom a falu­ban, még lehetek jó gaz­da. Tarthatok állatot, ter­melhetek gabonát, ültethe­tek gyümölcsfát, szőlőt. Furcsa ember ez a Tele­poczki János, ma még szo­katlan az ilyen gondolko­dású gazda. Féllábbal a múltban, a másikkal a má­ban. De nem kizárt, hogy neki van igaza, s holnap a még hóbortosnak tűnő másság, a kétlakiság lesz jellemző a vatyai pusztán. Az oldalt összeállította: Matula Gy. Oszkár Mezőgazdasági gépajánlat Kedvező feltételek Gépforgalmazó cégekkel tárgyalva a PMGSZ vezetősége be­gyűjtötte a legkedvezőbb árajánlatokat mezőgazdasági gépekre. Ezek között van eke, vetőgép, műtrágyaszóró, rendkezelő, bálá­zó, szárzúzó, rendfelszedő és traktorok. A géplista megtekinthe­tő a szövetség titkárságán, az árak feltüntetésével. Tavasz a télben A kép ne tévesszen meg senkit, nem primőr paprikákat, hanem a tavalyi ültetések utótermését kaptuk lencsevégre egy vidéki fóliasátorban. A termést most persze nem kiló­ra, hanem darabra árulják a kispesti és lőrinci piacon A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége felhívja a gazda­körök, szövetkezetek és egyéni gazdálkodók figyel­mét kedvezményes cukorré­pa-termesztésre. A növény­védő szerek, talaj-előkészí­tési, öntözési költségek 50 000 forint/hektár határig évi 13 százalékos kamatozá­sú hitelnyújtás formájában lehetséges. A vetőmagot és a növényvédő szereket a ter­meltető központilag beszer­zi és a termelő rendelkezé­sére bocsátja. A szerződött mennyiség 16 százalékos cukortartal­mú cukorrépa esetén eléri a 4000 forint/tonna árat, ami alapárból és felárból áll. Az ármegállapításnál tekintet­be veszik a gyommentessé­get, talaj-előkészítést, fuvar­díjtételt. A termelő az át­adott cukorrépa-mennyiség­gel arányosan cukorgyári melléktermék vásárlására jogosult, így például me­laszra. Külön megállapodás ke­retében a termeltető a hosz- szú távú nyersanyagellátás biztosítására és a termelés­biztonság fokozása érdeké­ben a termelő kérésére egye­di elbírálás alapján külön szolgáltatást és támogatást is ad. Az érdeklődők január vé­géig jelezzék termelési szán­dékukat a Pest Megyei Gaz­dakörök Szövetségének iro­dájában, levélben. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-31tí-288 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Tanfolyam Gödöllőn A Gödöllői Agrár- fejAti tudományi Egye- Spjj* tem szakterületen- ként továbbkép­zést szervez mezőgazda- sági igazságügyi szakér­tők részére. A tanfolyam a GATE területén zajlik április 3-tól folyamato­san, időtartama 1-2 hét. Az oktatás önköltséges, a térítési díj a létszámtól függően alakul. Az elője- lentkezés kötelezettség nélküli, a szervezők ezál­tal akarják felmérni a résztvevők körét és a tan­folyam iránti érdeklő­dést. A jelentkezésben kérik feltüntetni a nevet, címet, munkahelyet, szak- képesítést és szakterüle­tet. Beküldési határidő: január 25-e. ■ A szervező neve és cí­me: dr. Petrasovits Imre egyetemi tanár. Gödöllői Agrártudományi Egye­tem, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. Információk a (06-28)-310-288-as te­lefonon kérhetők. Gazdaköri továbbképzés A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Haza és Haladás Alapítvány a mezőgazdasági tá­mogatások rendszerének, az adózási szabályok és a hitelnyújtás feltételeinek ismertetése céljából gazda­köri továbbképzést tart január 23-a és 25-e között a lakitelki Népfőiskolán. A Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége tíz fővel képviselteti magát a rendezvényen, a delegációt Pod- maniczky Béla elnök vezeti. A rendezvény eseményeiről a későbbiek során szá­molunk be részletes tudósításban. Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban Vetómagbörze Az év első vetőmag-, ve­tőgumó- és egyéb szaporí­tóanyagok börzéjét janu­ár 26-án rendezik meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem központi épületé­ben. (Gödöllő, Páter Ká­roly út 1.) A szaporító­anyagok mellett bemuta­tásra kerülnek a mezőgaz­dasági termeléshez szük­séges eszközök, anyagok (műtrágyák, növényvédő szerek, kertészeti kisgé­pek), valamint a dísznövé­nyek széles skálája. Mind­ez vásárral egybekötve. A börze keretén belül fórumot tartanak, melyen a Földművelésügyi Mi­nisztérium munkatársai is­mertetik az 1995. évi sza­bályozó rendszert, míg az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakem­berei a vetőmag-minősí­tés és -forgalmazás elvei­ről és gyakorlatáról tájé­koztatják az érdeklődő­ket. A fórumon felszólal Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szö­vetségének elnöke, aki in­formációt ad az érdekkép­viselet aktuális kérdései­ről. A börze reggel 10 óra­kor nyit, a szervezők első­sorban a kis- és középüze­mek képviselőit, valamint a kertészettel, fóliázással és szabadföldi zöldségter­mesztéssel foglalkozó gaz­dákat várják. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Dr. Papócsi László vezér - igazgató és dr. Hajdú Mik­lós egyetemi tanár szerve­zésében a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Veze tőképző Intézete kétnapos országos tanácskozást tar­tott a Hungexpó konferen­ciatermében. A tanácsko­zás Piacépítés az élelmi­szer-gazdaságban '95 cí­men zajlott. Ezen belül megtárgyalták a piacépí­tés mezőgazdasági kérdé­seit, valamint a továbblé­pés lehetőségeit a növény- termesztés és állattenyész­tés területén. Kereslet zöldségfélékre és gyümölcsre Az idei kereslet ismeretében a Pest Megyei Gazdakö­rök Szövetsége az alábbi termékek termesztésére vár­ja a gazdák jelentkezését. Zöldségfélék: csemegekukorica, brokkoli, karfiol, sárgarépa, petrezselyem, zeller, cukkini, tévépapri­ka, paradicsom, kapor, spenót, sóska és vöröshagy­ma. Gyümölcsfélék: ribizli, málna, meggy, cseresznye, szilva, egres, sárgabarack és őszibarack.

Next

/
Oldalképek
Tartalom