Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 19.. CSÜTÖRTÖK Tiltakozott a török nagykövet Rabszolgaság Izraelben? A romániai és az izraeli sajtó már hetek óta foglal­kozik a Szentföldön dolgozó vendégmunkások em­bertelen életkörülményeivel, a megalázó kiszipolyo­zásukkal. Az Izraelben és Romániában működő, s a magyarországi médiumoknak is dolgozó sztártu­dósítók egyelőre még nem tájékoztatták a hazai kö­zönséget erről az egyáltalán nem érdektelen ese­ményről. Valahogy „elsiklottak” az eset fölött. A bukaresti újságok már régebben cikkeznek az Izraelben munkát válla­ló román állampolgárok kiszolgáltatott helyzeté­ről. A „munkásszálláso­kon” is járt román újság­írók helyszíni beszámo­lói, illetve az Izraelből ha­zatérő munkások elbeszé­lései alapján a romániai lapok élénk színekkel ecsetelik az építőiparban alkalmazott vendégmun­kások emberhez nem mél­tó, túlzsúfolt szálláshelye­it, a napi 16 órás kemény fizikai munkát, illetve az izraeli viszonylatban ne­vetségesen alacsony mun­kabéreket. A romániai saj­tó az Izraelben dolgozó vendégmunkások munka- körülményeit a rabszolga­sághoz, illetve a koncent­rációs táborok világához hasonlítják. A szégyenle­tes üggyel már a héber nyelvű sajtó is foglalko­zik. Izraelben nemcsak ro­mán, hanem nagyszámú török állampolgár is dol­gozik hasonlóan nehéz kö­rülmények között. De amíg a romániai lapok csak szellőztetik az ügyet, a török kormány már diplomáciai lépése­ket is tett. Törökország tel-avivi nagykövete ugyanis a múlt héten ez ügyben erélyes hangú til­takozást jutatott el Eitan Bencúrnak, az izraeli kül­ügyminisztérium vezér­igazgató-helyettesének. A vendégmunkások ügyé­ben kirobbant diplomá­ciai eset kapcsán el kell mondani, hogy Izraelben nagy előszeretettel alkal­maznak külföldieket, első­sorban a mezőgazdaság­ban és az építőiparban. Ezek azok az ágazatok, ahol a zsidó munkások még felemelt munkabérek mellett sem hajlandók dol­gozni, dacára annak, hogy az ötmilliós Izrael­ben jelenleg közel félmil­lió bejegyzett munkanél­küli van. Az 1967-es hatnapos háborúban megszállt terü­letekről egészen a legutób­bi időkig több százezer pa­lesztin munkás járt be na­ponta dolgozni Izraelbe. A Jerikóban és a Gáza- övezetben nemrég létreho­zott önkormányzatok, il­letve a Hamász fundamen­talistái által Izraelben el­követett merényletek nyo­mán az olcsó palesztin munkaerőt az izraeli mun­káltatók igyekeznek föl­cserélni román, török és egyéb nemzetiségű ven­dégmunkásokkal. Hering József Viszi a szót a Nap-tévében a rend­őrségi szóvivő. Azzal ébreszti a dolgozó népet, hogy bizony a teg­napi nap sem múlt el betörés nél­kül. Mutatják is az ellopott tárgya­kat: empire stílusú óra, gobelin dí­szítésű ékszerek. Csakhogy a jám­bor szóvivő nem tud mihez kezde­ni a fenti idegen szavakkal. Úgy látszik, ő is azon a francia nyelv- tanfolyamon végzett, amely a viccben szerepel: Elhatározzák a rendőrségen, hogy a kiemelt üdülőterületeken csak olyan rendőr teljesít­het szolgálatot, aki beszél valamilyen nyugati nyelven. Egy szép napon a franciául tudókat vizsgáztatják. Belép az első jelölt, a vizsgáztató rendőr őrnagy felteszi neki a kérdést: — Parlez-vous francais? A jelölt bambán bámul: — Hö?! — Na, menjen ki! Jön a következő: — Parlez-vous francais? — Hö?! Jön a harmadik jelölt. — Parlez-vous francais? A jelölt magától értetődő természetességgel válaszol: — Naturellement, monsieur! Mire az őrnagy: — Hö?! Ennyi a vicc, amit viszont a szóvivő mondott, már nem vicc. 0 ugyanis az empire szót úgy mondta, ahogy írva va­gyon, s nem ahogy mondani kellene: ampír. A gobelinből pedig — amit goblennek kell ejteni — goblejn lett az ő „olvasatában”. Elismerem, egy magyar rendőrségi szóvivőnek nem franciául kell elsősorban tudnia, hanem magyarul. Ha Ki rendezett népirtást Csecsenföldön? Moszkva nem tárgyal Dudaj evvel Borisz Jelcin orosz elnök tegnap közölte, hogy teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a csecsenföldi helyze­tet, és napokon belül befeje­ződik a katonai akció. Jel­cin minderről a Kremlben beszélt újságíróknak nyilat­kozva. Az orosz elnök hangsú­lyozta, hogy a közeljövő­ben a katonák szerepét a belügyi alakulatok veszik át, s azok folytatják az „al­kotmányos rend” helyreállí­tását célzó akciót, majd pe­dig megkezdődik a helyreál­lítás. Jelcin a rendezésre vonat­kozó elképzeléseit fejteget­ve elmondta: Moszkva nem hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev elnökkel, aki „nép­irtást rendezett a csecsének körében”. — Az orosz veze­tés alsóbb szinten, a cse­csen fegyveresek parancsno­kaival, illetve a városi és já­rási vezetéssel akar tárgyal­ni — közölte az elnök. Fontosnak nevezte Jel­cin, hogy fokozatosan adja át a hadsereg a rendfenntar­tó feladatokat a belügyi egy­ségeknek. Az elnök a cse­csen lakosság megsegítésé­re hívott fel, és kérte a föde­ráció tagjait, hogy nyújtsa­nak humanitárius segélyt a kaukázusi köztársaság lakói­nak. Közben az orosz kor­mány szóvivője közölte, hogy Csemomirgyin kor­mányfő Dudajev elnök kép­viselőivel folytatott megbe­szélései nem hivatalos jelle­gűek voltak kedden, s mind­össze véleménycsere folyt. A megbeszélésen Csemo­mirgyin megerősítette, hogy a tűzszünet feltétele a nehéz- fegyverek leadása vagy meg­semmisítése, illetve a kézi­fegyverek beszolgáltatása, il­letve visszavásárlása. A csecsen küldöttség tag­jai a megbeszélések után kész tényként beszéltek már a tűzszüneti megállapodás­ról, amelynek létrejöttét hi­vatalosan nem erősítette meg Moszkva. A nagyvilág hírei % Az Európai Parlament plenáris ülése tegnap nagy többséggel bizalmat szavazott a Jacques San- ter vezette leendő új Eu­rópai Bizottságnak. A De- lors-féle testületet felvál­tó új brüsszeli bizottságra a jelen lévő 578 eurohon- atyából 416 szavazott igennel. * Megtörtént a várva várt fordulat a francia államfői posztért vívott versenyben: a fő esé­lyes, Edouard Balladur kormányfő' a miniszter- elnöki palotából közvetí­tett nyilatkozatában teg­nap bejelentette, hogy megpályázza a tisztsé­get. * „A Dini-kormány hal­va született” — írta szer­dán címoldalán az II Gior- nale című újság, a volt kormányfő, Silvio Berlus­coni testvérének tulajdo­nában lévő milánói napi­lap. „A jobboldal háborút üzen” — foglalta össze ugyancsak címoldalán vé­leményét a La Repubbli- ca, a Berlusconi-kor- mányt és a Berlusconi-je- lenséget legkeményeb­ben bíráló polgári napilap. * Sydneybe érkezett tegnap II. János Pál pá­pa, aki ázsiai és csen­des-óceáni kőrútjának harmadik állomásán há­rom napot tölt. A DPA hírügynökség értesülé­sei szerint a pápa Auszt­ráliában, ahol mintegy 4,5 millió a katolikusok száma, boldoggá avatja az első helyi apácarend megalakítóját. Wallenberg-emlékülés Washingtonban Az emberi helytállás és bátorság ragyogó példájának nevezte Raoul Wallenberg hős­tettét AI Gore amerikai alelnök kedd este azon az emlékülésen, amelyet a washingto­ni Holocaust Emlékmúzeum szervezett a sok ezer magyar zsidót megmentő svéd dip­lomata eltűnésének ötvenedik évforduló­ján. Az esemény alkalmából posztumusz a múzeum emlékérmével tüntették ki Raoul Wallenberget, a díjat féltestvére, Guy von Dardel vette át. Az amerikai alelnök beszédében kiemel­te: egyetlen ember is sokat tehet másokért, ha van benne elég tisztesség és bátorság is a cselekvésre. Hangoztatta, hogy nem sza­bad feledni, mert a gyűlölködés, a közöm­bösség és a türelmetlenség mindmáig elő veszély. A svéd kormány nevében Carl Tham ku­tatási és oktatási miniszter szólalt fel, és tol­mácsolta XVI. Károly Gusztáv király üdvöz­letét. Guy von Dardel beszámolt azokról a javarészt oroszországi kutatásokról, ame­lyeket a család tett Raoul Wallenberg meg­élésére. Reményét fejezte ki, hogy féltest­vére talán még életben van, jóllehet Moszk­va titkolózása miatt erőfeszítéseik mindmá­ig nem lehetnek teljes értékűek. Per Anger, aki annak idején a svéd követségen dolgo­zott attaséként, most elmondta, hogy Raoul Wallenberget nemzetközi összefogással — egyebek között amerikai pénzen — azért küldték Budapestre, hogy megmentse a ma­gyarországi zsidókat. Megjegyezte, még ha voltak is antiszemita megnyilvánulások Ma­gyarországon, a deportálások azonban né­met parancsra indultak be. Bánlaki György magyar nagykövet be­szédében kidomborította, hogy Raoul Wal­lenberg páratlan merészséggel szállt szem­be a náci pusztítás ördögi áradatával. Meg­említette, hogy a magyarok közül is sokan próbáltak cselekedni, még ha nem is voltak olyan hatékonyak, mint a svéd diplomata. VÉLEMÉNY Nyelvében él a szóvivő" nem tud franciául (mint ahogy magam sem), az nem szé­gyen, csak kellemetlen. Ám ha munkája során egy-egy francia szót kell kimondania, ne szégyellje megkérdezni, hogyan is ejtik. Az sokkal kisebb blamázs, mint ha egy fél ország milliós nézőtábora röhög rajta... És az még a kisebb baj, ha röhög. A nagyobb az, ha el­tanulja, és holnap ő is így mondja. Bizony, a tévében való megszólalás felelősséggel jár. Mert akik először hallják e szavakat, így rögződik bennük. Ám még nincs vége derék szóvivőnk aranyköpéseinek. Közli ugyanis, hogy „az elkövetőről grafikai rajz ké­szült”. Örök életre titok maradna előttem, mi fán terem a grafikai rajz, ha nem mutatták volna be. Egyszerű rajz volt, ha úgy tetszik, grafika. Nem csodálkoznék, ha legkö­zelebb a grafikai rajz mintájára ellopott autói gépkocsiról szólna a fáma, pontosabban a szóvivő. Igazságtalanság lenne azonban, ha csupán szegény szó­vivőn vernénk el a port baklövéseiért. Ugyanis több olyan személytől is hallunk „nyelvi leleményeket”, akiknek szintén a beszéd a munkaeszközük, vagy hogy stílszerűen képzavarral éljek: a nyelv a kenyerük. Egyik „kedvencem”, amikor a rádióban, tévében olcsó áron hirdetnek valamit. Tessék tudomásul venni, olcsó ár nincs! Nemcsak az üzletekben, a magyar nyelvben sincs! Ugyanis olcsónak azt mondjuk, aminek alacsony az ára, drágának pedig mindent. Vagyis azt, amiért magas (netán borsos) árat kémek. Az olcsó ár olyasmi, mint a grafikai rajz... A hideg fut végig a hátamon, ha ilyesmit hallok: „Több lett a munkanélküliek száma.” Iszonyatos mondat — és nem csupán szociológiai szempontból. Mert ez két dolgot igazol: 1. több lesz a munkanélküli; 2. aki így fogalmaz, nem tud magyarul. Ugyanis valaminek a száma nem több vagy kevesebb, hanem nagyobb vagy kisebb lesz. Szomorú, hogy az utóbbi időben a látszat szerint a rá­dióban és a televízióban nem sokat törődnek a helyes be­széddel. Talán a Duna Televízió az egyetlen kivétel, ott ritkábban hallani nyelvi bukfenceket. (Különösen, ha erdé­lyiek beszélnek...) Ezért is kár, hogy a budapestiek és kömyékbéliek most két hétig nem láthatják-hallhatják a Duna Tv műsorát, mert az AM-mikro műszaki korszerűsítése miatt szünetel­ni fog az adás. Ez idő alatt csak a kísérleti stádiumban lé­vő, egyelőre főként könnyűzenét sugárzó A3 és a kódolt Tv3 műsorát közvetítik. Áz időlegesen beszűkült kapaci­tást vajon miért nem a Duna kapja meg? Még van lehetőség a változtatásra, hiszen a kéthetes szüneteltetés bizonytalan ideig késik. E tényt az AM-mik- ro egyik csatornáján szó szerint így hozták tudomásunk­ra: „Értesítjük kedves nézőinket, hogy az import berende­zések késedelmes rendelkezésre állása miatt az AM-mikro rendszer átalakítási munkáit később kezdjük meg. ” Sajnálatos, hogy ennek a mondatnak a megfogalmazá­sakor meghiúsult egy magyar anyanyelvű munkatárs ren­delkezésre állásának megvalósítására tett kísérlet. E bejelentés világossá tette, miért nem tudott a Duna Tv és az AM-mikro megállapodni. Más nyelven beszél­nek. Fontosak az idegen nyelvek. De a magyar is szép. Már annak, aki ismeri... (Szuhay Balázs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom