Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK 3 Nem lesz exporttámogatás Luxuscikkünk, a burgonya Az egyik alapvető élelmezési cikkből, a burgonyából a szo­kottnál kevesebb termett ta­valy Európa-szerte, és így ke­resleti piac alakult ki, vi­szonylag magas árakkal — mondotta Manninger Sándor, az FM helyettes államtitkára a tegnap Keszthelyen meg­kezdődött országos burgonya­ágazati fórum megnyitásán. A résztvevők figyelmét min­denekelőtt a megfelelő meny- nyiségű, vírusmentes vetőgu­mó előállítására hívta fel. Egyre több ugyan az állami­lag bejegyzett új magyar faj­ta, mégis a külföldi burgo­nyák uralják '•— jelenleg 90 százalékos arányban — a ha­zai termesztést. Török Zoltán, az FM Agrár- rendtartási Hivatalának főtaná­csosa megállapította: nem­csak az időjárási viszonyok, hanem a termelési színvonal fokozatos romlása miatt is egyharmadával — a korábbi 19-20 tonnáról 12-13 tonnára — csökkentek, nálunk a hektá­ronkénti hozamok. Tavaly csak mintegy 600 ezer tonna étkezési és 300 ezer tonnányi vető- és takarmányburgonya termett. Ennek ellensúlyozásá­ra az év első felében 17 ezer tonna alacsony vámtételű étke­zési burgonya és 5 ezer tonna szaporítóanyag importjára nyí­lik lehetőség. Ez utóbbi beho­zatalát pályázathoz kötik, és elsősorban a nagy szakmai ta- pasztalatú termelők számíthat­nak a külföldi szaporítóanyag­ra. Ennek kapcsán a vezető szakember hangsúlyozta: itt az ideje, hogy prioritást kap­jon a jó minőségű szaporító­anyagok termelése. A főtaná­csos végül sürgette a Burgo­nya Terméktanács mielőbbi megalakítását, majd bejelen­tette: az ellátás biztonsága ér­dekében egyelőre nem kap­nak exporttámogatást a hazai burgonyatermelők. Torgyán szerint félrevezetik a népet Veszélyben az alkotmányosság? — Sorozatosan jelennek meg a médiában olyan nyilat­kozatok, melyek valótlansá­got tartalmaznak az FKGP alá­írásgyűjtő kezdeményezésé­ről — jelentette ki Torgyán József elnök egy tegnapi rend­kívüli sajtótájékoztatón. — Ezek a megnyilvánulások za­vart keltenek, s teljesen félre­vezetik az ország lakosságát — mondta. Véleménye szerint azok a kijelentések, melyek megkér­dőjelezik az aláírásgyűjtés jog­szerűségét, politikailag káro­sak, és a népszuverenitást akarják a sárba döngölni. A pártelnök visszautasította Hal­mi Gábor alkotmányjogász­nak a Híradóban elhangzott véleményét, amely szerint a köztársasági elnök közvetlen választását kezdeményező kis­gazda-aláírásgyűjtés a hatá­lyos jogszabályokba ütközik. Torgyán hivatkozott a prece­dens jogra is, mivel korábban senki sem nyilvánította alkot­mányellenesnek a szabadde­mokraták négyigenes kezde­ményezését, és az az akció sem ütközött jogszabályokba, amelyet Király Zoltán kezde­ményezett az államfő közvet­len választásáért. Megismételte egy már ko­rábban is elhangzott kijelenté­sét, miszerint az utcára viszi a népet, ha az alkotmányossá­got veszély fenyegeti. Ha a népszavazást megakadályoz­zák, ez a helyzet áll elő, más­néven a parlamenti diktatúra. Megtudhattuk, hogy a kisgaz­dák először a népszavazást szeretnék megvalósítani, a köztársasági elnök személyé­ről csak ezután kívánnak tár­gyalni. Torgyán József végül úgy vélekedett: az MDF azzal, hogy nem támogatja a kisgaz­da-kezdeményezést, meg­kezdte nyilvános agonizálá- sát. V. Cs. Kamatemelés Február 1-től emelik betéti és hitelkamataikat a takarék- szövetkezetek — közölte az MTI-vel tegnap az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövetség. A betéti kamatok emelé­sének mértéke a betéti for­mától függően 1—3 száza­lék között mozog. A hitelka­matok átlagosan 1-2 száza­lékkal lesznek nagyobbak február 1-től. A kamateme­lés az egyes takarékszövet­kezeteknél eltérő mértékű lesz. A részleteket a helyi takarékszövetkezetek köz­ük az ügyfelekkel. Az SZDSZ szombaton dönt Változott az MSZP-voks A Magyar Szocialista Pártban egyelőre nincs napirenden a köztársaságielnök-választás kér­dése, a szocialisták akkor kívánnak tárgyalni e témáról, amikor alkotmányjogilag időszerű lesz — közölte az MTI érdeklődésére tegnap Csintalan Sándor ügyvezető alelnök. Az ál­lamfő személyéről a végső szót mindenkép­pen a képviselőcsoport mondja ki. Csintalan aláhúzta, hogy a pártnak még nincsen köztár- saságielnök-jelöltje, a vezető szociaüsta politi­kusok többsége és a párttagság túlnyomó ré­sze azonban támogatásáról biztosította Göncz Árpád jelenlegi köztársasági elnököt. Csintalan Sándor a továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy az MSZP választási program­jában a közvetlen elnökválasztás mellett vok­solt. Ez az elgondolás később nem kapott he­lyet a kormányprogramban, miután a koalíci­ós partnerek eltérően vélekedtek az elnökvá­lasztás módjáról. Az SZDSZ országos tanácsa szombati ala­kuló ülésén dönt a szabaddemokraták köztár- saságielnök-jelöltjének személyéről is. A párt vezetése, az ügyvivői testület egyhangú hatá­rozata alapján ismét Göncz Árpádot javasolja — mondta el Hack Péter ügyvivő. Áz SZDSZ elfogadhatatlannak tartja azt a felve­tést, hogy az ellenzék adja a köztársasági elnö­köt, mert Hack Péter szerint 1990-ben egysze­ri és rendkívüli megállapodás született; akkor az aláíró Antall József is többször hangsúlyoz­ta, hogy nem kívántak precedenst teremteni. Bányákra költ a kormány A kormány mai ülésén várha­tóan szó lesz a szigetközi ide­iglenes vízpótlás lehetőségei­ről. Az MTI információja sze­rint az ügyben Lotz Károly és Baja Ferenc szakminiszte­rek tesznek szóbeli előteijesz- tést. A kormány megvitatja a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló tör­vény tervezetét is. Az egész­ségbiztosítási és a nyugdíjbiz­tosítási pénztár is nullszaldós­ra tervezi ez évi költségveté­sét. A kormány várhatóan több mint 600 millió forintot szavaz meg a költségvetés tartalékából a putnoki, a feke­tevölgyi és a lencsehegyi bá­nyák veszteségeinek, illetve adósságainak finanszírozásá­ra, hogy tovább folytatódhas­son a munka. Az EDU hazánk törekvései mellett Az Európai Demokrata Unió január 12—-14. között tartotta vezetőségi konferen­ciáját, amelyen 19 ország ke­reszténydemokrata és kon­zervatív pártjainak megbí­zottai vettek részt. A Keresz­ténydemokrata Néppárt meg­bízásából Varga László or­szággyűlési képviselő jelent meg. A konferencián első eset­ben vett részt az „Oroszor­szág Demokratikus Választá­sa” elnevezésű politikai cso­port, amelynek tagjai közül többen az orosz parlament tagjai. A főleg fiatalokból álló politikai szervezet prog­ramja: a demokrácia megva­lósítása, az emberi jogok gyakorlásának biztosítása, a szociális piacgazdaság létre­hozása. Magyarország vonatkozá­sában az orosz politikai cso­port megbízottja kijelentet­te, hogy tiszteletben tartják Magyarország törekvését a NATO-tagságra, és jó kap­csolat kiépítésére töreksze­nek. A konferencia többna­pos munkáját zárónyilatko­zatban összegezte, amely hangsúlyozta, az EDU egyik legfontosabb feladata, hogy az Európai Unió tagjai legyünk, ennek meggyorsítá­sát, valamint az előmunkála­tok hatékony elvégzését kéri. Átalakuló iskolaszerkezet Érdekvédelmi viták az élelmiszeriparban Romlott a munkavállalók helyzete A privatizáció és ezzel a tulaj­donos megjelenése egyre in­kább beszűkítette és szinte fo­kozatosan lehetetlenné tette a valós érdekvédelmi munka megjelenítését. Megszűnt a tá­jékoztatás, a kollektív szerző­déshez és a bérmegállapodás­hoz szükséges adatszolgálta­tás — tudtuk meg az Élelmi­szer-ipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján, melynek keretében a szakszervezeti ve­zetők felhívták a közvéle­mény figyelmét egyes élelmi­szer-ipari vállalatoknál kiala­kult konfliktusokra, jogviták­ra, a munkavállalókat hátrá­nyosan érintő intézkedésekre. Az alapszervezetek sorá­ban az alábbi kirívó problé­mák és feszültségpontok ala­kultak ki. A Szolnoktej Rt. vezetése és a szakszervezet közötti kapcsolatról, együttműködés­ről nem beszélhetnek. A szak- szervezet tisztségviselői csu­pán „folyosói” hírekből, kiszi­várgó félinformációkból hal­lanak a cég sorsáról. Ebben a helyzetben nem nehéz elkép­zelni a mintegy 500 dolgozó tájékozottságát, közérzetének állapotát. Á Kőbányai Sörgyár priva­tizációját követően az ÄVÜ- nél nem tudták elérni a mai napig sem, hogy a megkötött adásvételi szerződés munka- vállalókra, foglalkoztatási kér­désekkel kapcsolatos részét rendelkezésükre bocsássák. Ennek következtében nem tu­dott a szakszervezet fellépni a jelentős, 400 embert érintő létszámcsökkentés ellen. A Budapest-Tej Rt. közel egy éve vár az ÁVU döntésé­re. Többféle előterjesztés, terv született a döntés helyett. Az ÁVÜ „lebegtető” magatar­tása létbizonytalanságban tart mintegy ezer dolgozót. Érthető, hogy a politikai és az ezt követő gazdasági rend­szerváltás, vállalati átalakítás és privatizáció sok tapasztalat­tal gazdagította a résztvevő­ket, akár irányítói, akár mun­kavállalói szerepben élték, élik meg. A tanulságok azon­ban nem hasznosultak. A szakszervezetek a kormány- váltást követően rövid időn belüli javulást vártak volna, ezzel szemben nem javult, ha­nem inkább romlott a munka- vállalók helyzete és a dolgo­zók egyre inkább kiszolgálta­tottak a munkaadójuknak. Míg az előző kormány törvé­nyekkel hozta nehéz helyzet­be a szakszervezeteket, a mos­tani kormány programjában ígéretet tett ennek javítására, ám ez elmaradt -— közölte az újságírókkal Menczer Tibor, az EDOSZ főtitkára. Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy az élelmiszeriparban kialakult helyzet oda vezethet, hogy a munkavállalók kénytelenek lesznek csoportosan fellépni a kormányzat ellen, s ez sztrájkhelyzet kialakulásához vezethet. Ezért kérik a kor­mányzati szerveket, hogy ve­gye figyelembe ezeket a jelzé­seket, ne csak ígérgessenek. A tájékoztatón részt vettek a növényolaj-, fehérje-, hűtő-, cukor-, sör-bor-szesz- ipari szakszervezetek képvise­lői is, és egyetértettek a tartha­tatlan helyzet megoldásának szükségességében. (simon) A közoktatási törvény módo­sításához csaknem kétszáz ja­vaslat érkezett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­hoz. Az indítványokat egy há­romtagú bizottság rendezi, s így kerülnek január 19-e után a törvénnyel foglalkozó szak­emberek elé — hangzott el tegnap azon a sajtóbeszélge­tésen, amelyet Báthory Zol­tán helyettes államtitkár és Szűcs Miklós főosztályvezető tartott. Szóba került — többek kö­zött — hogyan alkalmazko­dik majd a pedagógusképzés az új elvárásokhoz. A Nemze­ti Alaptanterv (NAT) ugyanis a 8 plusz 4-es iskolaszerkezet helyett a pedagógiai szinte­ken megfelelő 6 elemi plusz 4, úgynevezett alsó-középfo­kú (ez a tíz esztendő jelenti az általános képzést) plusz 2 osztályos felső-középfokú szerkezetet ajánlja, és ehhez állapítja meg minden iskolatí­pus számára a követelmény­szinteket a 4., 6., 8. és 10. év­folyam végén. A tárca elkép­zelése szerint az általános is­kolai tanári végzettségűek ta­níthatnak az általános képzés éveiben, a középiskolai tanári végzettségűek pedig 5—12. évfolyamon. A tanítóképzői diplomával rendelkezők az ál­talános képzés 1—4. osztályá­ban mindent, az 5—6. osz­tályban viszont egy műveltsé­gi területen oktathatnak. Mint ismeretes, a NAT a tartalmat és a követelményeket átfogó műveltségi területek kereté­ben fogalmazza meg. Clinton eszterláncozik A minap a lakásommal szemközti térről vidám gyerek­hang szűrődött föl hozzám. Énekeltek: „Lánc, lánc, eszterlánc”... S mert az ember nyakig benne ül a napi politikában, hát bármennyire is őrület, de azonnal a szállodalánc jutott az eszembe, az a szállodalánc, amely egyes magukat liberálisnak mondó emberek vé­leménye szerint még a hatalmas világbirodalom, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is megszólalásra késztette. A magam részéről — aki természetesen nagy tisztelője vagyok a hatalmas Egyesült Államok­nak és annak elnökének, bár kéthetes ott-tartózkodá- som élményei alapján nem nagyon tudnám elképzelni magamat amerikai polgárként, no de ez más lapra tar­tozik —, szóval annak a nagy országnak, nagy elnöké­nek csak azt tudom e hozzájuk képest pici Pest megyé­ből üzenni: jobb lett volna, ha 1950 és mondjuk 1990 között tanúsítottak volna ilyen élénk figyelmet Ma­gyarország iránt. Akkor, amikor húszmilliárdnál na­gyobbra duzzadt adóssághalmazunk, s ők látták, mert látniuk kellett, hogy mindez mire megy el. Nagyobb fi­gyelmet szentelhettek volna ránk 1989 és ’94 között, amikor átengedték Magyarországon a keletnémet ál­lampolgárokat, amikor magyar javaslatra feloszlott a KGST, amikor a kelet-európai országok aktív részvé­tele mellett a szovjet csapatok elhagyták térségünket. Nagyobb figyelmet szentelhettek volna Magyarország­nak akkor, amikor kiderült, százmillió dollárba kerül nekünk a Kis-Jugoszlávia ellen életbe léptetett embar­gó. Nagyobb figyelmet fordíthattak volna ránk, ami­kor látták: menekültek tízezrei, románok, horvátok és szerbek árasztják el Magyarországot, és még hosszan sorolhatnám azokat a pillanatokat, amelyek hatása alatt az Amerikai Egyesült Államok támogatólag föl­léphetett volna. Most csak az történt, hogy egy szállo­dalánc magánosításának körülményei gyanússá váltak — mint bebizonyosodott, nem alaptalanul — a ma­gyar miniszterelnöknek, aki vizsgálatot rendelt el, s ezt követően nem köttetett meg a szerződés. A magyar miniszterelnök minden bizonnyal nagyon liberális amerikai és magyar érdekeket sértett, s ezek nyomása alatt nem átallott megszólalni még az USA elnöke is. Erre fel viszont én nem tudok mást mondani, mint hogy ennél a lakásommal szemközti térről hozzám fel­szűrődő gyermekzsivaj is komolyabban vehető. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom