Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUÁR 18.. SZERDA Lapvélemények a HungarHotels-ügyrol Bizonytalanságot teremt a politikai beavatkozás A Hom-kormánynak a privatizációt illetően sürgősen egyértelmű álláspontra kell jutnia, ha nem akar lemondani a szomszédokkal, mindenekelőtt Csehországgal vívott kemény versenyben. A tőké ugyanis semmitől nem riad meg annyira, mint a bizonytalanságtól — írta a Handelsblatt című német üzleti napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy a Horn Gyula vezette szocialisták hatalomra kerülése óta a HungarHotels privatizációja lett volna az első nagy ügylet. Ezért ez egyben egy kísérlet volt, hogy a mostani szocialisták, az egykori kommunisták hogyan viszonyulnak a privatizációhoz. Ez azért is fontos volt, mert az idén több mint 1 milliárd dollár értékben állami vagyonokat kívánnak eladni. A kísérlet kudarccal végződött és Bartha Ferenc, a privatizáció legfőbb irányítója, nemzetközileg elismert bankszakember lett az áldozat, aki közös megegyezés alapján távozott, illetve távoznia kellett, habár ő csak néhány hónapja van hivatalban és aligha felelős a kudarcért — jelentette a Handelsblatt. Josef Abaffy kommentárja szerint a fő probléma Budapesten nem is az eladási árral volt, hanem azzal, hogy egyáltalán privatizáljanak-e. Úgy tűnik Budapesten egyre többen az eladások ellen vannak, a szállodákat legalábbis szeretnék megtartani. Horn pártjának balszámyán és a párttal együttműködő szakszervezetekben növekszik a privatizációval szembeni ellenállás. Nyár óta tart a huzavona a privatizáció körül — írta a lap, és ennek alátámasztására megemlítette, hogy összevonták az állami vagyonkezelő szervezeteket, korrupcióval vádolták az ügynökség korábbi vezetőjét, majd közölték, hogy új privatizációs törvényt hoznak, de ez csak két hónap múlva kerül a parlament elé, végül gondok vannak a bankok privatizációjával is. * • A HungarHotels-privatizáció törlése „és a privatizációs folyamat reformszellemű vezetőjének menesztése” kedvét szegte a külföldi befektetőknek, akik növekvő aggodalommal szemlélik a szocialisták vezette új magyar kormány gazdasági reformjának irányát és ütemét — írta kommentárjában a Financial Times, amely hónapok óta kiemelt figyelemmel követi nyomon a magyar szállodaláncügyet és már több cikkében is temette a magyar privatizációt. A befolyásos brit gazdasági-politikai napilap budapesti tudósítójának tollából keltezett elemzésben „egy nyugati banki befektető” kijelenti: a Hungar- Hotels-ügy volt az egyik első olyan üzlet, amelyen lemérhető volt a kormányzat elkötelezettsége a privatizáció és a külföldi befektetések ösztönzése mellett. ,,A kabinet azonban meghajolt az ár alacsony mivoltával érvelő populista hangulatkeltés előtt, kockára téve az egész ország megítélését” —1 idézte a lap a név nélkül nyilatkozó bankárt, aki szerint „ez az egész rendkívül elbátortalanító, nem beszélve arról, hogy Bartha Ferenc távozásával a kormány elvesztette kevés igazi technokratáinak egyikét”. A Financial Times vélekedése szerint elsődlegesen az ad okot aggodalomra, hogy ha a szociálliberális kormányzat képtelennek bizonyul a reformok folytatására, az ország búcsút inthet az átalakítás korai kezdéséből eredő térségbeli előnyének. A magyar fejleményekkel kapcsolatos kétségek éppen akkor támadnak, amikor az országnak egyrészt a csehek és a lengyelek támasztotta befektetési versenyben is helyt kell állnia, másrészt a nemzetközi tőke — a mexikói pénzügyi rendszer összeomlása nyomán — amúgyis átértékelni készül az újonnan piacosodé térségek iránti eddigi elkötelezettségét — írta a brit napilap. Az elemzés szerint Magyarország, amely az elmúlt hat év során 7 milliárd dollárnyi külföldi befektetést könyvelhetett el, különösen megszenvedheti a beruházói hozzáállás változását. A térségben a legmagasabb fejenkénti adóssághányad terheivel küszködő ország gazdasági fejlődése rendkívüli mértékben függ a külföldi tőkétől, s a privatizációs bevételekre is szüksége van a már 28 milliárd dollárra — a bruttó hazai termék kétharmadára — rúgó adóssághegy törlesztéséhez — állapította meg a Financial Times. A kommentár szerint a beruházók többet néztek ki az új koalícióból, amely profibb kormány megteremtésének, valamint a privatizáció felgyorsításának és megtisztításának ígéretével váltotta le meglehetősen népszerűtlen elődjét. A HungarHotels-zűr azonban csak a legutóbbi azon incidensek .sorában, amelyek kétségeket ébresztettek a befektetők körében: két hónappal a nemzeti bank elnökének politikai nyomásra bejelentett lemondása után még nem sikerült megegyezni az utód személyében, az idei költségvetés emellett általános megítélés szerint nélkülözi a realitást, és nem lesz alkalmas a Nemzetközi Valutaalap meggyőzésére arról, hogy megköthető az új hitelszerződés — írta a Financial Times terjedelmes elemzésében. A brit lap által idézett egyik nyugati szakértő szerint a további privatizációs programban — Bartha Ferenc távozása miatt — akkor is késedelmek és bizonytalanságok várhatók, ha a Hun- garHotels-ügy a kormány állításának megfelelően egyedi eset volt, nehéz lesz ugyanis fellelni olyan utódot, aki az üzleti és politikai körök hasonló mértékű bizalmát élvezné. A lap szerint a privatizációs biztos elmozdítása a kormányon belül is feszültséget szított: Békési László, „a reformszellemű pénzügyminiszter” és a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ is Bartha Ferenc álláspontját támogatta, s már jó előre felhívta a figyelmet a befektetői bizalmat fenyegető veszélyekre. * A HungarHotels-ügy kudarca „megfigyelők szerint arra enged következtetni, hogy a szocialista párt Békesi- és privatizációellenes irányzatának feljövőben a csillaga” — vélekedett a The Independent. A vezető brit napilap meglátása szerint a kérdéses üzlet jelentősége az eddig 7 milliárd dollárra rúgó külföldi összbefektetések fényében önmagában csekélynek tűnhet, súlyát azonban az adja, hogy ez a második jelentősebb privatizációs ügylete lett volna a szocialisták vezette kormánynak, és sikere esetén komoly lendületet adhatott volna a hamarosan esedékes energia- ipari privatizációnak. A The Independent elemzése szerint: a „Horn kormányfő példátlan lépése elleni tiltakozások özönében saját pénzügyminiszteréé, Békési Lászlóé volt a legbeszédesebb: Békési a Magyar Hírlapban nyíltan kijelentette, hogy a politikai beavatkozás bizonytalanságot teremt”. Az utca embere azonban sok esetben Horn Gyulát dicséri, amiért a miniszterelnök „felemelte szavát a magyar érdekek védelmében, s — mint azt az egyik újság szerkesztőségi cikkében közölte — megmutatta, hogy Magyarországot nem lehet többé banánköztársaságként kezelni”. Külszíni szénfejtés A hónap első napjaiban megkezdődött a termelés a Pécsi Hőerőmű Részvénytársaság Kőszénbánya pécsbányatelepi külfejtésén. A kitermelt energetikai szenet a hőerőmű használja majd fel. Januárban a tervek szerint huszonnégyezer tonna fűtőanyagot nyernek a bányában (MTI-felvétel) Csendes lemez Az építő-, jármű- és gépiparban használható, egyes termékek előállítási költségeit csökkentő újdonság, az úgynevezett csendes lemez gyártását kezdik meg a Dunaferr műanyagbévo- natos lemezeket gyártó magyar—osztrák vegyes vállalatánál, a Skinfix Kft.-ben. Grega Oszkár, a Dunaferr Rt. műszaki-fejlesztési menedzsere elmondta: a cég osztrák partnerének, a Megatech GmbH-nak az ötlete alapján kifejlesztett termék különleges „szendvics- módszerrel” készül. Két acéllemez, vagy egy acéllemez és más fémlemez közé speciális technológiával egy néhány mikron vastagságú, hőre lágyuló fóliát ragasztanak, s ezáltal olyan anyagot nyernek, amely megőrzi ugyan az acél eredeti mecha- nikiai tulajdonságait, de alkalmas hangszigetelésre vagy korróziógátlásra. Energiafillérekből takarékossági program Kétmilliárdra számítanak Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői értekezlete a közeli napokban tárgyalja az energiatakarékossági alap létrehozását is előirányzó energiatakarékossági program első változatban elkészült tervezetét — tájékoztatott Poós Miklós, az IKM energiakoordinációs osztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az energiatakarékosságot szolgáló kormányprogramot tavaly márciusban dolgozták ki. A koncepcióhoz tartozó feladatterv elkészítésének határideje január 15-e volt. Az előteijesztés elkészült és a korábbi elképzeléseknek megfelelően foglalkozik az energiatakarékosságot szolgáló pénzügyi alap létrehozásával is. Az egyelőre még munkaanyagnak minősülő terv a földgáz és a villamos energia árába beépítendő úgynevezett „energiafillérekből” szándékozik előteremteni azt az összeget, amelyből a különböző energiatakarékossági programokat finanszírozzák. Az előteijesztés szerint az „energiafillér” a földgáz és az áram árának maximum 0,5 százaléka lehetne, ami az előzetes kalkulációk szerint a villamos energiánál kilovatt- óránként 3 fillért, a lakossági földgáz esetében pedig köbméterenként 5 fillért tenne ki. Az előzetes számítások szerint a fillérekből évente megközelítőleg kétmilliárd forint folyna be az elkülönített alapba. A pénzt a Magyar Energia Hivatal osztaná szét pályázat útján. Poós Miklós úgy vélte, hogy az alap létrehozására és működtetési feltételeinek jogi szabályozására törvényt kell alkotni. Amennyiben a miniszteri értekezlet az „energiafillér” munkatervét jóváhagyja, megkezdődhet a végleges törvénytervezet kidolgozása, majd szakmai és társadalmi egyeztetése. Egyelőre nem költözik az ÁV Rt. Békési aláírására várnak Egyelőre nem költözik az Állami Vagyonkezelő Rt. az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti székházába, mivel következő intézkedésig leállították az előkészületeket — mondották az ÁV Rt. Sajtó és Marketing Igazgatóságán. A költözés az eredeti terv szerint hétfőn. kezdődött volna azzal a céllal, hogy a társaság közelebb kerüljön a kormányzati negyedhez, illetve a privatizációs kormánybiztos Pozsonyi úti irodájához. A székhelyváltoztatás késlekedésének oka, hogy az elmúlt héten a HungarHotels-ügy következtében Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztost leváltották. A jelenlegi információk szerint a funkciót egyelőre nem töltik be, a privatizációs szervezetek felügyeletét Békési László pénzügy- miniszter látja el. Az ő aláírására van szükség a székhelyváltoztatáshoz is. A pénzügyi tárca vezetője azonban január 22-ig szabadságát tölti. A költözködés lebonyolítása sürgető az ÁV Rt. számára, mivel közeledik a közgyűlések időszaka, amikorra nyugodt munkakörülményeket kellene biztosítani az apparátus számára. A költözést két hét alatt kívánják lebonyolítani, költségei elérhetik a 15 millió forintot. A székházcserét a mostani halasztás ellenére minden bizonnyal végrehajtják, ezt indokolja az elfogadás előtt álló privatizációs törvény is, amelynek alapján az AVÜ-t és az ÁV Rt.-t ösz- szevonják. Az ÁVÜ Pozsonyi úti székháza előnyösebb az üzleti partnerek számára is. A Bánk bán utcai korszerű székházat a társadalombiztosításnak ajánlja fel az ÁV Rt., beszámítva az állam 300 milliárd forintos vagyonátadási kötelezettségébe. ENSZ-buszok Zágrábba Március 15-re készül el az Ikarus Egyedi Autóbusz- gyár Kft. üzemében az ENSZ megrendelésére készült öt Scania alvázra szerelt autóbusz. Baranyai Aladár, az egyedi kft. vezetője elmondta, hogy az intercity típusú, 395-ös autóbuszok az ENSZ békefenntartó csapatainak zágrábi főparancsnokságára kerülnek. A motorok és az alvázak már megérkeztek a mátyásföldi gyárba, ahol megkezdődött a karosszéria kiépítése, a padló szerelése, az üvegezés és a légkondicionáló szerelése. Az autóbuszok az ENSZ kérésére hófehérre lesznek festve, oldalukon kék UN felirattal. A nemzetközi szervezet fehér-kék színvilágának megfelelően a belső tér és az ülések is kék árnyalatot kapnak. Ez az első eset, hogy a három éve török—magyar vegyes vállalatként működő Ikarus Egyedi Kft. közvetlenül az ENSZ-nek szállíthat. A kis szériában készülő egyedi kivitelezésű autóbuszaikból azonban már a világ számos országába értékesítettek. Tavaly összesen 110-et exportáltak belőlük, s az ebből származó árbevételük elérte a 1,7 milliárd forintot. Ez 400 millió forinttal jobb eredmény volt az 1993. évinél. Az egyedi buszokból az idén 1,8 milliárd forintos forgalmat terveznek.
