Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
J> PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 18., SZERDA 5 Kedves ajándékot kaptam egyik barátomtól: Györffy Rózsa író és színművész legújabb könyvének, a Magyar körtáncnak dedikált példányát. Akár a többi, ez is szerzői kiadásban jelent meg, ami azt jelenti, hogy önmaga teremtette élű a kiadás költségeit Ismerve anyagi helyzetét, nem kizárt, hogy az ékszereit adta el, vagy bankkölcsönt vett fel. Rózsától kitelik. Hogy honnan ez a konok akarás, az apró örömökről való lemondás árán is kicsiholt áldozati tűz? Az egész élete áldozatok és lemondások sorozata volt s most hogy átlépte a hetedik X-et, a múló idő még inkább arra ösztönzi: bármibe is kerüljön, leírja a vele megtörtént dolgokat. Melyek többsége egy olyan korszakban zajlott, aminek a megélői közül egyre kevesebben élnek. — A születésünk körülményeit vagy a rokonainkat nem mi választjuk meg, s nem mi vagyunk az illetékesek az emiatti pironkodásra. Ameny- nyire az eseményeket ismerem, anyám csak annyiból volt hibás, hogy idő előtt engedett apámnak. Nagyapám tehetős vállalkozó volt, hidakat épített. Anyámnak a jegyző fia udvarolt, félig-meddig már jegyben jártak. Aztán az Olt megbolondult, elvitt egy nagyapám által tervezett hidat. Az ezt követő perre és kártérítésre ráment mindene, az anyám hozománya is. Ezek után már nem voltak jó a jegyző családnak, jóllehet, akkor én már útban voltam. Ráadásul apám még az én megszületésem előtt tüdő- gyulladásban hirtelen meghalt. Az anya szégyenében Brassóba menekült, sorsára hagyva gyermekét. A rokonoknak sem kellett, illetve a százöt éves üknagymamára bízták a féléves kislányt. Egy nap úgy nyitott rájuk egy szomszédasz- szony, hogy a leányka kacagva, gügyögve a halott ükmamával játszott. — Egy román pakulár család vett magához, tizennegyediknek a tizenhárom gyerek mellé. Az asszonyt Vioricá- nak hívták, azt a kisfiút, akivel egy kosárban aludtunk, Jüannak. Ezekből az időkből két dolog dereng fel. A sárga színű puliszka és a vörös szilvalekvár. Többnyire csak ezt ettük. Vioricától tanultam meg beszélni: románul. Hároméves koromig neveltek. A következő stáció Zer- nest-ipartelep, Brassó mellett — a soron következő nevelőszülők a Györffy házaspár. — Mariska mamának nem lehetett gyereke, ezért vett magához. Lajos, a félje nem akart, a végén úgy megszeretett, hogy miattam települtek át Magyarországra. Ugyanis felbukkant anyám, s a rokonok sugallatára visszakövetelt, pontosabban zsarolni próbálták Györffyéket. Nevelőapám otthagyta a biztos állását, szolgálati lakását, és mind a hárman feljöttünk Pestre, a bizonytalanságba. Sokat nélkülöztünk, még éheztünk is, de ha az utcára kimentem, nem volt miért szégyenkeznem. Anyám és apám — következetesen így Sorskeringők Élete lemondások sorozata volt hívtam őket, s az emlékemben ma is így őrzöm őket — mindent megtettek, hogy rendes ruhában, cipőben járjak. Ahogy önmagamat meg tudom ítélni, én sem voltam rossz gyerek, mindenben segítettem. Egyetlenegyszer szálltam szembe az akaratukkal. Amikor otthagytam a havi 100 pengős állásomat a Párisi Nagyáruháznál, és elmenten színinövendéknek. Ez 1938- ban volt. Az Erdélyi Mihály által vezetett Erzsébetvárosi Színházhoz vettek fel színinö- vendéknék: mondanom sem kell, ösztöndíj nélkül. Uram Isten, milyen ramazurit rendezett az anyu! És hányszor talpaltam végig Lőrinctől Erzsébetig az utat, mert nem telt villamosra. Mégsem adtam fel, s színésznői pályafutásom egyik felejthetetlen élménye volt, amikor a vizsgaelőadáson anyu és apu tapsolt a legjobban. Mi következett ezután? A kezdő színészek kálváriája. Vidéki turnék harmadosztályú társulatokkal. A megváltást a bécsi döntés hozta. Kré- mer Ferencet, volt tanárát kinevezték a bácskai magyar színházhoz igazgatónak. — Elsők közt engem szerződtetett havi 250 pengős gázsival, majd megtoldotta még százzal, mert a bácskai sikereimre egy pesti direktor is felfigyelt, s megpróbált elcsalni. A bácskai sikerekért, tapsoA szerző felvétele kért később mindketten kemény árat fizettek. Krémer és Rózsa is. 1945 után mindenki gyanús volt, aki a háború idején megfordult Bácskában. Krémer — aki időközben feleségül vette Rózsát — hónapokig rettegve várta, mikor hívják be az Andrássy útra. — 1950-ig kínlódtunk, társulatokat szerveztünk, jártuk a vidéket. Volt úgy, hogy színésznő, pénztáros és takarítóasszony egy személyben voltam. Monoron ünnepeltük Feri 25 éves jubileumát, amikor kézhez kaptuk az értesítést: a színházakat is államosították. Lefoglalták a kellékeket, kosztümöket, ráment a pályánk, s a házasságunk is. A történtek után állandó torokfájással, rekedtséggel küzdöttem, ami pszichés alapon lépett fel. Móricz Zsigmond körtéri népbüfé. A nemrég még ünnepelt színésznő üres korsókat, poharakat szed le az asztalról, mosdatlan szájú, részeg alakok fogdossák. A „felívelést” a budai Mecsek cukrászda jelenti, itt már presszóslány. Aztán jött 1956, s ő is rajta volt azon a képen, ami a Sztálin- szobor ledöntését örökítette meg. ^ — Úgy éreztem, többet is tehetnék. Jelentkeztem a Pé- terffy utcai kórházba ápolónőnek. Felvettek. Mentőkocsival, golyózáporban száguldoztunk a pesti utcákon, kerestük a sebesülteket. Később, már a forradalom leverése után, elvetődtem a Dózsa György útra, s a Sztálin-szoborból megmaradt csizmákat látva keserűen gondoltam: ez a jelképes orosz csizma taposta el a magyar szabadságharcot. Hónapokig bujkált, cserélgette a lakását. Az őrjöngő bosszúállás valahogy elkerülte, könyvárus lett egy utcai standon. Az átélt izgalmaktól kiújult a torokfájása. Filléres gondokkal küszködött, színes babszemekből fűzött bizsukkal házalt. — 1961-ben kerültem visz- sza a pályára, a Déryné Színházhoz szerződtettek felléptidíjasként. Innen átmentem a KISZ Központi Művészegyütteshez, én írtam az összekötő szöveget. Az írói pályafutás a Szent József című novellával kezdődött. A sikeren felbuzdulva sorra írja novelláit a szentekről, ezekből születik meg a nemzetközi visszhangot kiváltó Új magyar legendárium című könyve, — A Szent Ferencről írt novellámat sugározta a Szabad Európa katolikus adása. Ez 1982-ben volt, a mostani férjemmel mi is kint voltunk Münchenben. A müncheni szereplés után, Nagyboldogasszony napján, székely népviseletben kiálltam a Bazilika főoltára elé Szent Istvánt méltatni. Rá néhány napra felkeresett egy „úr”, s miután ösz- szeszedte a kézirataimat, ezekkel a szavakkal távozott: „Semmi írás és semmi felolvasás, szereplés. Sem itthon, sem külföldön!” Hol van már az az „úr”, és hol vannak, akik küldték? Rózsa 1989-ben megélte élete legnagyobb sikerét. Párizsban, a Magyar Katolikus Misz- szió meghívására a Franciaországban élő magyarok százai előtt mondhatta el a maga írt Szent Gellért-áldást. — Miért adtad az életrajzi könyvednek ezt a különös címet? — kérdeztem Rózsától búcsúzáskor. — Mert nem csak rólam szól. Százezer, sőt millió magyarra volt jellemző a hasonló sorstánc. Itt, e tájon, ebben a században. M. Gy. O. Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer Is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. m BALATONVILÁGOS: M7-ES ENYINGI ELÁGAZÁS TEL: (88) 380644 RÁDIÓTELEFON: (0660)327100 • BÉKÉSCSABA: 5600 CYÓNI C. U.íl. TEL.:(66) 447-111 RÁDIÓTELEFON :(06 60) 384000 m BUDAPEST: Ilii KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TEL.: 265-8023 RÁDIÓTELEFON: (06 60)327088 m DEBRECEN: 4026 KÁLVIN TÉR 2/A. TEL: (52) 418-038 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327800 m GYŐR: 9022 PÁLFFY DÉNES U. I. TEL: (96)318-896 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327400 m MISKOLC3530 SZÉCHENYI U. 70. TEL: (46)411-550 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351000 m NAGYKANIZSA: 8800 DEÁK TÉR 12. TEL: (93) 310-460 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327408 4» PÉCS: 7621 RÁKÓCZI UTCA 19. TE.: (72) 225-111 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327900 SZEGED: 6720 TISZA LAJOS KRT. 2-4. TEL: (62) 421-575 RÁDIÓTELEFON: (0660)327600 • SZÉKESFEHÉRVÁR: 8000 PROHÁSZKA ÚT 17. TEL: (22) 328-717 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327200 « SZOLNOK: 5000 BAROSS U. 1. TEL: (56) 422-232 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386001 m SZOMBATHELY: 9700 WELTHER KÁROLY U. 14. TEL: (94) 524420 RÁDIÓTELEFON: (06 60) 377000 ((»)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT.
