Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ A Vöröskereszt források után kutat Szociális kerekasztalt terveznek A Pest Megyei Vöröskereszt számára 1995-ben a folya­matosságot sokkal inkább az eddig végzett feladatok is­mételt elvállalása jelenti, mintsem a humanitárius szerve­zet anyagi forrásainak változatlansága. Utóbbiak ugyan­is — éppen az egyre nehezedd gazdasági körülmények között — idén tovább apadnak. Emiatt is szőtte bele Szvi- atovszky András, a Pest Megyei Vöröskereszt titkára az idei tervek felsorolásába azokat a vágyait, melyek, mint új pénzügyi források, segíthetnék a sokféle feladatot vál­laló szervezet működését gördülékenyebbé tenni. A gépezet beindult... Német nemzetiségi önkormányzat Dunabogdányban A dunabogdányi önkormányzat élére a választások eredményeként Schuszter József polgármester került. Vele beszélgettünk a választási eredményekről és az el­következendő időszak legfontosabb teendőiről. — Természetesen idei fel­adataink többségét alapvető­en az évek, sőt évtizedek óta végzett, immár hagyomá­nyossá vált teendőink teszik ki — kezdi a felsorolást a megyei titkár. — Várhatóan az 1995-re tervezett mun­kánk gerincét a szociális se­gítő feladatok elvégzése ad­ja. Az e téren nyújtott támo­gatásaink többségét a téli haj­léktalanellátás, -gondozás te­szi ki. így az idei esztendő­ben, a mostani évszakban még reánk váró feladatok so­rolását azzal kell bevezet­nem, hogy megemlítem: ka­rácsony óta változatlanul nő a rászorulók, a hozzánk fő­ként természetbeni segítsé­gért fordulók száma. A Vö­röskereszt igyekszik minden igénylő kérésének eleget ten­ni. Csupán karácsony alkal­mával a megyében mintegy 70 helyen szerveztünk akció­kat, műsoros, s ajándékosz­tással kísért rendezvényeket, bonyolítottunk le vendégjárá­sokat. Csaknem 7 700 me­gyei lakos részesült valami­féle Vöröskereszt-támogatás­ból az ünnepek alatt; 5900 embernek tudtunk saját pénz­ből összeállított, illetve ön- kormányzati forrásból előte­remtett csomagok szétosztá­sával kedveskedni. Ugyan még a tavalyi év eredményei­hez tartozik, de szociális se­gítő munkánk természetéből adódóan az alábbi adatok az idei feladatok nagyságrend­jét is jelzi: 1994-ben két és fél millió forint összegű ado­mányt juttattunk el Pest me­gye hajléktalanjainak, nagy- családosainak, időseinek, egyedül élőinek, a szoci­álisan rászorulóknak. Ki­emelkedő események voltak például a helyi hatóságok és hivatalok közreműködésével a váci és a tököli büntetés­végrehajtó intézetekben meg­rendezett ünnepi akcióink. — Mit tudnak adni idén a rászorulóknak ? — Ami az idei terveinket illeti: 1995-ben is szeret­nénk 20 ezer rászorulót meg­segíteni. Az egyre nehezedő gazdasági körülmények kö­zött némiképpen változik a megsegítés módja: sajnos egyre kevesebb a lehetősé­günk a rászorulók pénzbeli megsegítésére. Sőt, a termé­szetbeni juttatások is egyre inkább a ruhaosztásra terjed­nek ki; élelmiszercsomagot is csak korlátozottabb szám­ban tudunk adni. — Ebben a nehezedő hely­zetben elvárható-e ön sze­rint, hogy a Vöröskereszt a mainál élőbb kapcsolatot alakítson ki a települési ön- kormányzatokkal ? — Nemcsak hogy elvárha­tó, de mi fontosnak is tartjuk azt, hogy már az indulásnál felkeressük a helyi önkor­mányzatokat, s egyrészről felajánljuk nekik a szolgálta­tásainkat, a szolgálatunkat, másrészről ösztönözzük őket a Vöröskereszt és a sa­ját szociális tevékenységük összehangolására. Úgy fogal­maztam meg ezt magamban, hogy afféle szociális kerék­asztalt kellene létrehozni a településeken, ahol folyama­tos egyeztetéssel napraké­szen lehetne intézni a rászo­rulók megsegítését. Egy-egy adott helyszínen ugyanis a Vöröskereszt aktivistái, illet­ve az önkormányzatok szoci­ális ügyekkel megbízott ügy­intézői tudnak a legtöbbet azokról, akik támogatásra szorulnak. Természetesen eh­hez a kerékasztalhoz meg kí­vánjuk hívni a helyi egyhá­zak, s egyéb karitatív, huma­nitárius szervezeteknek a ve­zetőit, mozgatóit is. — A szociális munka so­káig csak a kis keresetből élők, a nyugdíjasok, a hajlék­talanok megsegítésére ter­jedt ki. Ma azonban egyre nagyobb arányban adnak fel­adatot a helyi ügyintézőknek a munka nélkül maradt csa­ládok. Tud-e ezen a téren is segítséget nyújtani a Vörös- kereszt? — Nyitott ajtókat dönget: előkészítés alatt áll egy olyan megállapodás megkö­tése, amely a megyei Vörös- kereszt és a térség munka­ügyi központja között jönne létre, s melynek célja éppen az állás nélkül maradottak hatékonyabb megsegítése. A Vöröskereszt számára amúgy sem újszerű ennek a társadalmi csoportnak a fel­karolása. Eddig is szép szám­ban foglalkoztattunk köz­hasznú munkavégzés során állástalanokat. Remélem, hogy ennek az elképzelés­nek, illetve az ezt szolgáló megállapodásnak 1995 má­sodik felében már a gyakor­latban is meglátszik az ered­ménye. — A Vöröskereszt másik nagy, hagyományos vállalá­sa a véradás szervezése, illet­ve az ehhez szükséges dono­rok egybegyűjtése. Kíván e téren is új feladatokat végre­hajtani a megyei szervezet? — A véradással kapcsola­tos nehézségeinket úgy vé­lem, jól ismerik e lap olva­sói: azokról a közelmúltban volt alkalmam nyilatkozni a Pest Megyei Hírlap hasábja­in. Ennek ellenére — a tava­lyi számokhoz hasonlóan — idén is legalább 28-30 ezer véradást szeretnénk meg­szervezni. Új feladat, hogy a 18. életévüket betöltött fiata­lok donorokká válását szeret­nénk elősegíteni. — Kérem, említsen más jellegű, ugyancsak hagyomá­nyos vöröskeresztes munkát, olyat, melyet 1995-ben is fel tud vállalni a megyei szerve­zet! — Hagyományosan vállal­juk idén is a gyermekek nya­ralását. A helyi önkormány­zatok anyagi hozzájárulásá­val — szintén a tavalyi szá­mokhoz hasonlóan — 1200-1300 szociálisan hátrá­nyos körülmények között élő, illetve egészségükben károsodott megyei kisgyer­mek üdültetését kívánjuk megszervezni. Idén két he­lyen, a hagyományos, s ily módon bevált kemencei tá­borban, s emellett egy új he­lyen, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában négy-négy turnusban tudjuk fogadni a gyermekeket. Az utóbbi nelyszín, mint emlí­tettem, idén debütál: remél­jük, hogy a hegyekhez szo­kott megyei gyermekek is megszeretik ezt a szép, ám merőben más jellegű termé­szeti környezetet. Eddig is gyakorlatban volt, talán idén a megszo­kottnál nagyobb hangsúlyt kívánunk adni azoknak a reklám célú megjelenéseink­nek, amelyen vásárok, kiál­lítások alkalmával, a BNV területén hívjuk fel a figyel­met a Vöröskeresztre. Ed­dig hagyományosan ingye­nes vérnyomásmérés lehető­ségét biztosítottuk a vásá­rok látogatóinak, illetve ki­adványaink terjesztésével, gyűjtésekkel igyekeztünk pénzhez jutni. Úgy tapasz­taltuk: beváltak ezek az ak­ciók. Emiatt gondoljuk, cél­szerű lenne kisebb vásáro­kon, kiállításokon is megje­lennünk, sőt alkalmanként kihelyezett vérvétellel is ki­elégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. — Végezetül az új, 1995-ben induló kezdemé­nyezéseikre lennénk kiván­csiak... — Az egyik legnagyobb tervünknek, a megyei men­tálhigiénés programunknak van előzménye. Tavaly ugyanis már 9 településen működtek olyan csoportok, ahol a lelki egészségükben sérült gyermekek gondozá­sát, kezelését vállalták a szakemberek. Nos, szeret­nénk egyrészről ezeknek a helyszíneknek a számát 12-re bővíteni idén, más­részről a foglalkozásokat klub jellegű találkozókká alakítani.- Ehhez azonban még várjuk az önkormány­zatok felajánlásait. Egy másik kezdeménye­zésünk szinte alap nélkül in­dul 1995-ben. A terveink szerint Szigetszentmiklóson fognánk bele egy gyógyá­szati segédeszközöket köl­csönző vállalkozásba. Ez a létesítmény már az átadás előtt áll, miként hasonlóan jók a kilátásai egy ugyan­ilyen célzattal megnyíló ceglédi boltnak is. Utóbbi városban egy helyi vállalko­zó jelezte, hogy szeretne a mi közreműködésünkkel üzemeltetni egy ilyen üzle­tet. Reményeink szerint az esztendő második felében indulhatna el az a hagyaték­szolgálat, melyet szintén a megye számos pontjáról hozzánk érkező igény alap­ján szervezünk. Ennek lé­nyege, hogy sokan úgy ve­szítik el hozzátartozóikat, hogy nem tartanak igényt az örökölt ingó vagyonra. Nos, a Vöröskereszt össze- gyűjtené ezeket a magukra hagyott javakat, s gondos­kodna arról, hogy azok egy részét ingyen, más részét ak­ciókon pénzért új gazdák­hoz juttatja. A terveink sze­rint Dunakeszi—Fót térsé­gében létesülhetne egy ilyen bázis. Azért itt, mert a Fóti Gyermekvárossal meg­lévő jó kapcsolatunkra épít­ve, onnan szerezhetnénk szakembereket, akik a ma­gára hagyott használati tár­gyakat feljavítanák, megújí­tanák. Tehát ez egy olyan vállalkozás lenne, mely egy­részről egy növekvő igényt szolgálna ki, másrészről munkát, elfoglaltságot, s ily módon keresetet is biztosíta­na az állami gondozásból szakképesítéssel kikerült, felnőtté vált fiatalok számá­ra. Nem utolsósorban kiegé­szítené ez a Vöröskereszt költségvetését, mely az idei pénzügyi előirányzat tükré­ben, 1995-ben is, csak egy- harmad arányban szárma­zik állami támogatásból. Maliár Éva Mint elmondta, függet­lenként indult a választáso­kon és igen szoros verseny­ben győzött. Úgy véli mi­vel a faluban Horváth Imre tíz évig töltötte be előbb a tanácselnöki, később a pol­gármesteri tisztséget, vala­miféle változtatásra volt szükség. Az önkormányzati választáson három polgár­mesterjelölt indult, s a pol­gárok közel 50 százaléka őrá adta le a voksát. Hogy miért is indult a választá­son, azzal indokolta, hogy a képviselő-testület tagja­ként az eltelt időszakban úgymond benne volt a dol­gok sűrűjében, és kellő ta­pasztalatot szerzett az ön- kormányzat munkájáról. Másrészt mivel ő tőzsgyö- keres dunabogdányi lakos, az emberek ismerik. A kam­pányidőszakban úgy tűnt, a lakosság többsége várta már ezt a változást. Schusz­ter József megemlítette azt is, hogy a polgármesteri tisztséget társadalmi megbí­zásként vállalta, nem pedig főállásban. A jövő terveivel kapcsolatban első és legfon­tosabb feladatának tekinti, hogy 5 hónapon belül a falu nyilvánossága elé tárja a község középtávú és egy éven belül a hosszú távú fej­lesztési programokat a fon­tossági sorrend megjelölésé­vel. Fontosnak tartja emel­lett a lakosság szélesebb körű és rendszeresebb tájé­koztatását, a Bogdányi Hír­adó című helyi lap hasábja­in keresztül. Az elmúlt ciklushoz ha­sonlóan továbbra is a politi­kamentes testületi munkát szeretné elérni. A szenny­vízcsatorna problémájának megoldása egy hosszabb távú folyamat, s ilyen ese­tekben szükségszerű, hogy a régió önkormányzatai szo­rosan együttműködjenek. A falunak két „fájó pontja” van, az egyik az utak állapo­ta, s ezek fejlesztésére egy komplex fejlesztési progra­mot kell kidolgozni, hiszen a 11-es főút az átmenő és a helyi forgalom miatt állan­dó túlterhelésnek van kité­ve. A másik pont a telepü­lés kulturáltabbá, szebbé, zöldebbé tétele. Természe­tesen a szennyvízvezeték le­fektetése, az ivóvíz gerinc­vezetékének cseréje és eset­leg a gáz bevezetése után kerülhet csak sor a faluszé­pítésre. A további feladatok közé sorolható a mellékut­cák állapotának javítása, va­lamint a meglévő földutak korszerűsítése illetve a Du- na-part rendezése és az ide­genforgalom fejlesztése. A polgármester úr el­mondta, hogy a képviselő- választáson 14-en indultak. A jelenlegi 9 tagú testület­be egy fő KDNP támogatás­sal, 6 fő a német nemzetisé­gi kisebbség képviselőjelölt­jeként, a többiek független­ként kerültek megválasztás­ra. Ezáltal a dunabogdányi önkormányzat német nem­zetiségi (kisebbségi) önkor­mányzattá alakulhatott. A jövőben több figyelmet kell szentelni a kisebbség -köré­ben felmerülő problémák megoldására, és továbbra is ápolni kell a németországi testvértelepülések (Leuten- bach) kialakított eddigi jó kapcsolatot is. Végezetül a polgármes­ter utalva a képviselő-testü­let munkájára és együttmű­ködésére, úgy vélte, a gépe­zet beindult, az emberek lel­kesek és segítőkészek. Sok jele van annak is, hogy a falu megosztottsága oldó­dik, és a széles körű össze­fogás esélye is megnőtt! Dubniczki Csilla Gyarapodó birkanyáj A korábbi visszaélések miatt jelenleg csak a nyilvántar­tott, törzskönyvezett birkaállományra lehet támogatást felvenni. A ceglédi HofFer Károly gazdálkodó kevert birkaállománya miatt nem kap támogatást, de nyáját mégis gyarapítja, mert tartásuk így is jövedelmező, hi­szen az olasz kereskedők rendszeresen felvásárolják a bárányokat (MTI-felvétel) Elsősegélynyújtó verseny a megyei Vöröskereszt szerve­zésében Erdősi Agnes felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom