Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ A kis- és középvállalatok jövője Időtálló alumíniumból dolgoznak A százhalombattai Alukol tetszetős alumíniumajtói Forintos hírek A Tolcsván rendezett agrárfórumon Lakos László földművelésügyi miniszter rámutatott: szó sincs az állami felvásárlás rendszerének visszaállításáról, csak piaci zavarok esetén avatkoznak be. A felemelt agrárágazati keret igen jelentős részét mezőgazdasági gépbeszerzések támogatására kívánják folyósítani. Az állam átvállalja a mező- gazdasági gépek beszerzéséhez szükséges hitelek kamatainak a 71 százalékát. A magyar gazdaság helyzetével, a takarékos- sági programmal, a deficit elleni harccal foglalkoztak vezető osztrák lapok. Az MNB újabb kötvénykibocsátásával kapcsolatban a Die Presse emlékeztetett arra, hogy az immár hét MNB-köt-, vény összvolumene Ausztriában 8,5 milliárd schillingre emelkedett. A válallalkozások ne- gyede-harmada valójában csak a hivatalos kimutatásokban létezik, a valóságban nem — állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A KSH adatai szerint a vállalkozások alapításában a privatizációnak, vagy egyéb, állami, önkormányzati közreműködésnek alig van szerepe. Aki törődik lakása állapotával, tudja, hogy a legtöbb karbantartást a nyílászárók igénylik. Az eső, a tűző nap próbáját a legkitűnőbb festékek sem állják ki sokáig, a farészek kiszáradnak, megrepedeznek, elvetemedik az ajtó és az ablak. Vagy túlságosan szorossá válnak, vagy éppen ellenkezőleg: olyan nagy rések keletkeznek, amelyeken besüvít a szél. Az alumíniumból készült nyílászárókkal ez nem fordulhat elő. Nem igényelnek különösebb karbantartást, hiszen az alumínium ellenáll a korróziónak, nem érzékeny sem a hőmérséklet-ingadozásokra, sem a nedvességre. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy alumíniumajtó vagy -ablak örökös darab. Az Alukol Fémszerkezet Gyártó Magyar—Német Kft. székhelye Százhalombattán van. Eddig béreltek egy műhelyt, most jutottak el odáig, hogy épületet vásároltak a Dunai Hőerőmű melletti volt Geika-telepen. — Öt évig dolgoztam Németországban — mondja Ko- lozár György ügyvezető. — Kint dolgozó magyar munkások ügyeinek intézésével foglalkoztam, így kerültem kapcsolatba a Versbach Metallbau céggel. Ez egy háromszáz embert foglalkoztató vállalat, amely évente mintegy három és fél milliárd forintnyi forgalmat bonyolít le. Alumíniumszerkezeteket gyártanak, s nekem nagyon megtetszettek a termékeik. Felajánlottam a tulajdonosnak, hogy alakítsunk egy közös vállalatot. Ő ráállt, így született meg az Alukol 1990-ben. — Ennyire egyszerű volt, vagy csak a kívülállónak tűnik annak? — Nem volt egyszerű, hiszen azzal kezdődött, hogy háromnegyed évet töltöttem a kinti cégnél, s előre meghatározott program szerint ismerkedtem meg a munka minden területével. Hárman alakítottuk meg az Alukol-t, a német partner minden segítséget megadott nekünk az induláshoz. Gépekkel, technológiával támogatott bennünket, ennek ellenére az első évünk veszteséges volt. Nem volt még tapasztalatunk, alacsony volt a forgalmunk, de ez érthető is, mert az alapanyag nagyon drága, s kevés volt az alaptőkénk. Fejlődtünk, de lassan, az első év végére a létszámunk tízre emelkedett. — A második évben már látványosabban fejlődtek? — Igen, az előző évi forgalmat megtízszereztük, a létszám is nőtt, a második év végén harminchétén voltunk. A harmadik évben megdupláztuk a második évi forgalmat, ekkor már ötvenen voltunk, tavaly pedig nyolcvanra emelkedett a létszám, forgalmunk 320 millió forint volt, ez az előző évinek mintegy másfélszerese.-— Hogyan szereznek tudomást a megrendelők a cégről? — Évente kétszer veszünk részt kiállításokon, s mert jó néhány referenciamunkát tudunk felmutatni, megrendelőink egymásnak ajánlanak bennünket. Az értékesítés két részre osztható, vannak közületi megrendelőink, ki- sebb-nagyobb építőipari cégek, benzinkutak, áruházak, a másik pedig a lakossági üzletág. Készítünk exkluzív bejárati ajtókat, előtetőket, üvegkupolákat, télikerteket, teraszlefedéseket. Amikor megrendelést kapunk, a felméréstől a tervezésen és a gyártáson át egészen a helyszíni szerelésig mindent mi végzünk el. — Mennyire elérhetőek a termékei árai? ' — Nem drágábbak, mint a jó minőségű fából készült termékek. A legolcsóbb bejárati ajtó áfa nélkül 40 ezer forint, az exkluzívabbak természetesen drágábbak, egy különleges kivitelű ajtó akár 140 ezer forintba is kerülhet. Kuriózumként említem, hogy volt egy megrendelőnk, aki az épülő családi házához az alumínium nyílászárókért, uszodafalért nyolc és fél millió forintot fizetett ki, persze nem ez a jellemző a lakossági megrendelésekre, hanem hogy készíttetnek egy-egy ajtót vagy előtetőt. —Az itt dolgozók javadalmazása jónak mondható? — A cég egyik nagy vonzereje, hogy az itt dolgozó nyolcvan emberből húsz mindig kint dolgozik Németországban, a partnercégnél, időszakonként váltják egymást, így mindenkire sor kerül. Ez nagyon előnyös, hiszen az ottani kereseti lehetőség nagyon jó. A százhalombattai munkahelyekhez viszonyítva jó helyen állunk, dolgozóink bére megközelíti a Dunai Finomítóban dolgozókét, az is igaz, hogy nálunk a munka intenzitása nagyon nagy. Negyedévente prémiumot kapnak a dolgozók, teljesítményarányosan, van utazási és étkezési hozzájárulás, munkaruha, albérleti hozzájárulás, sőt, még néhány százezer forintos építési kölcsönt is tudunk biztosítani, igaz, nem kamatmentesen, de a banki alapkamaton, s már ez is nagy segítség. — Egy nyolcvanfős közép- vállalat egy kisebb településen jelentős tényező lenne. Százhalombattán, a nagyvállalatok árnyékában milyen az önök pozíciója? — Kevés figyelmet szentel nekünk a város- vezetése, ami bizonyos szempontból jó is, hiszen így többet tudunk á munkával foglalkozni. A két nagyvállalathoz képest mi nagyon kicsik vagyunk, bár több tízmillió forint adót fizetünk, s ennek egy részével a város rendelkezik. Úgy tűnik, a vállalkozások közül az egészen kicsi, egyszemélyes vállalkozásokat részesítik előnyben, s ez nem is baj, de jó lenne, ha a város vezetése a kis- és középvállalatokat is jobban segítené, úgy egyre több ilyen cég lehetne itt, mint a miénk. A volt Gelka-telepen valóságos kis helyi ipartelep alakulhatna ki, ha a város vezetése ezt valamilyen módon ösztönözné. — Milyen segítségre gondol? — Hasznos lenne, ha az önkormányzat lehetővé tenné, és a befizetett iparűzési adó egy részét pályázattal vissza lehetne nyerni a fejlesztés érdekében. Ez sok induló kisvállalatot átsegítene a kezdeti nehézségeken, s ha ezáltal a fejlődés dinamiku- sabbá válik, annak a város is hasznát látja. Pável Melinda KSH-adatok Citroen- és Saab-évzárás Martonvásári kutató Nőit a behozatal Növelik a kereskedők létszámát A múlt év november végén az áruforgalmi mérleg hiánya 362 milliárd forintra emelkedett, ami átszámítva 3,4 milliárd dollár — derül ki a KSH-nak az MTI-hez pénteken eljuttatott összesítéséből. A kereskedelmi áruforgalom hiányából 2,7 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. A behozatal értéke tavaly januártól novemberig 1353,5 milliárd forintot tett ki, míg a kivitelé csak 991,8 milliárd forintot. Novemberben az előző havihoz képest folytatódott az import növekedése, míg az exporté nem változott lényegesen. A tavalyi év első tizenegy hónapjában az import volumene 22, az exporté 18 százalékkal volt magasabb 1993 hasonló időszakához képest. Magyarországnak a piacgazdaságú országokkal lebonyolított exportforgalma 22, importforgalma 25 százalékkal bővült. Ugyanakkor a volt szocialista országok viszonylatában Magyarország behozatala 15, míg kivitele csak 2 százalékkal emelkedett. A behozatalban az árufőcsoportok szerinti bontásban az élelmiszerimport volumene nőtt a legjelentősebben, 31 százalékkal. A kivitelben a fogyasztási iparcikkek mennyisége emelkedett a leginkább, mintegy 28 százalékkal. Tavaly az egyes külkereskedelmi ügylettípusok között az általános termékforgalom volumene 1993 azonos időszakához képest a behozatalban 34, a kivitelben 31 százalékkal nőtt. A speciális ügylettípusok között több mint négyszeresére emelkedett az operatív lízing keretében behozott termékek forgalma. Ennek oka a Malév nagyszabású Boeing-ügyleté- ben keresendő. A várakozásoknak megfelelően zárta az elmúlt évet az 1994. február 14-én alapított Citroen Hungária Kft. — derül ki a vezérképviselet MTI-hez küldött közleményéből. Eszerint a szeptemberi hivatalos bemutatkozás után 250 Citroen márkájú gépkocsit értékesítettek Magyarországon, de a rendelések száma az év utolsó két hónapjában 305-re emelkedett. A legnépszerűbb modell az eddigi eladások alapján a Cl5-ös, az AX és a ZX változat. A vezérképviselet magyarországi hálózatának fejlesztése során eddig 30 márkakereskedőből és szervizközpontból álló hálózatot sikerült kialakítani. Ebben az évben 35-re kívánják növelni a márkakereskedők számát, míg az eladási tervben 1200 gépkocsi szerepel. A svéd Saab magyarországi vezérképviseletén Ré- mai Zsolt marketingigazgató arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az elmúlt évben összesen 120 darab autót adtak el, ugyanannyit, mint 1993-ban. Az értékesített modellek kétharmada a 9000-es, kisebb része pedig a 900-as változatból került ki. Az idén sem számít forgalombővülésre a Saab hazai képviselete, inkább az elért piaci pozíciók megtartását tűzték ki célul. Rémai Zsolt hozzátette még, hogy Európában 23 százalékkal bővült a Saab- eladás, ami összesen 89 ezer eladott autót jelent. A svédországi autógyár egyébként erre az évre tervezi az autóértékesítésben a bűvös 100 ezer darabos határ átlépését. Sárgul az Sárgul, s hamarosan aratásra érik az őszi árpa az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének fitot- ronjában. A genetikai és nö- vénynemesítési kísérletek igényeinek megfelelő klíma szerint programozott, összkomfortos növénynevelő kamrák szinte mindegyikében más-más évszak mesterségesen teremtett körülményei között nevelkednek ezekben a napokban a növények. Egyes kamrákban most virágzik a dohány, s bontják leveleiket az aprócska almamagoncok, másutt csaknem sarkvidéki hidegben fagy tűrőképességből, illetve tikkasztó kánikulában az aszálytűrésből „vizsgáznak” a kísérleti növények. A fitotron — a programozható klímájú, összkomfortos növényház — igen nagy segítséget ad a nemesi- tők munkájához. Segítségével az időjárástól függelenül őszi árpa megismételhetők a kísérletek, s ezáltal gyorsabbá válhat a nemesítői munka, megbízhatóbbak a kísérleti eredmények. A klímakamrákat nem kizárólag a martonvásári kutatók használják munkájukhoz, élnek a lehetőséggel más növénykutatásokkal foglalkozó intézmények is. A martonvásári nemesítők tevékenységét nagymértékben segíti a fitotron használata. Nagy része van például abban, hogy az intézmény kutatói az elmúlt két évtizedben harmincegy korszerű, új búzával gazdagították a fajta- választékot, s megjelentek a termesztésben az általuk előállított, illetve meghonosított nagy hozamú, mind több kedvező tulajdonsággal bíró, új kukoricahibridek. A korszerű, s Martonvásáron igen eredményesen végzett növénygenetikai kutatások zöme pedig megvalósíthatatlan lenne a fitotron nélkül.
