Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ 5 Pékség családi Átalakítást és bővítést követően hosszú szünet után nemrégiben újra megnyílt Vácott a közkedvelt Hugyecz-pékség, mely a korábbi gyakorlattól eltérően a bővítés eredményeként ezentúl helyben állítja elő termékeit. Még a ’80-as évek derekán történt: a Diós- jenőn élő, s Vác Deákvár elnevezésű városrészében, egy bérelt helyiségben dolgozó Hu- gyecz István pékmester, az általa készített termékek közvetlen értékesítése céljával, sütőipari szaküzletet nyitott a belvárosban, a Széchenyi utca 42. alatt. A családi vállalkozásban létrehozott és működtetett bolt — köszönhetően gazdag árukínálatának és kedvező árainak —• igen rövid idő alatt ismertté és közkedveltté vált, s az évek során széles vevőkörre tett szert. — Féljem, aki évekkel ezelőtt elhunyt, halála előtt nem sokkal meghagyta, hogy ameny- nyiben lehetséges, ne adjam, ne adjuk föl a vállalkozást — mondja Hugyecz Istvánná. — Bár a kérés teljesítése rendkívül nehéznek ígérkezett, két akkor még kiskorú gyermekünk jövője érdekében végül is rászántam magam, hogy tovább csinálom, amit a férjemmel együtt közösen elkezdtünk. Noha a folytatáshoz jelentős összegű hitel felvételére és nagyon sok utánjárásra volt szükség, egyelőre nem bántam meg, hogy így döntöttem: úgy tűnik, van esély rá, hogy sikeres legyen a vállalkozás. V A Hugyecz-féle pékségben csupán négy ember: maga Hugyecz Istvánná, két gyermeke (Ágnes, valamint az időközben a pékszakmát kitanult István), továbbá egy napi öt órában foglalkoztatott kisegítő alkalmazott dőlvállalkozásban gozik. Ennek következtében valamennyiükre óriási teher hárul. — A munka, attól függően, hogy mekkora forgalom várható a következő napon, általában este 9 és éjfél körül kezdődik — mondja a vállalkozó. — Miután Diósjenőn lakunk, ingáznunk kell, ami bizony nem kellemes dolog — teszi hozzá megjegyezve: annak érdekében, hogy legalább ne mindig és ne mind- annyiuknak kelljen utaznia, az átalakítás során beépítették, lakhatóvá tették a pékség tetőterét. — Milyen termékeket süt és árusít a pékség? — Elsősorban úgynevezett hagyományos termékeink — kenyér, kifli, zsömle — vannak, de sütünk leveles süteményeket, valamint a féljem saját receptje alapján készülő foszlós kalácsot is — válaszolja Hugyecz Istvánná, hozzátéve: áraik — köszönhetően annak, hogy közvetlenül, viszonteladók közbeiktatása nélkül árusítanak — kifejezetten kedvezőek. — Alig több mint két hete nyitottak. Hogy látja ennyi idő eltelte után: biztos jövő áll a pékség előtt? — Bár rossz pillanataimban megfordult, megfordul a fejemben, hogy talán túl nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor féljem szóbeli végrendeletének eleget téve a vállalkozás folytatása mellett döntöttünk, kijelenthetem: alapjában véve bizakodó vagyok. Fiammal és lányommal együtt reménykedem benne, hogy mielőbb visszafizetve a felvett hiteleket, sikerül biztonságot nyújtó, eredményes vállalkozássá tenni a sütödét és a boltot. R. Z. Újra hasznosítják az üzemcsarnokokat Telefonhálózat tartálykábellel Szigorú szivárgásvizsgálaton kell átesniük a tartályoknak Talum Attila felvétele Bugyin, a budapesti székhelyű telefongyár vidéki gyáregységében — miután a Siemens megvette — 1991. május 31-én leállt a termelés. Egykor ez volt a telefongyár műanyagfröccsöntő üzeme, de fémalkatrészeket is gyártottak. A termelés megszűnése előtt több mint 300 embernek adott munkát a gyár, ’91 májusa után azonban alig húszán maradtak a Siemens alkalmazásában, és az ő feladatuk is csupán a telep őrzésére és karbantartására teijedt ki. A gyár további sorsáról Somogyi Bélát, a jelenlegi tulajdonos Fémműszer Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. — Négy munkatársam és én 1992 elején létrehoztuk a Fémműszer Kft.-t. A Siemenstől bérbe vettünk egyes üzemcsarnokokat és önálló vállalkozásként gyártottunk különböző fém- és műanyag alkatrészeket, majd két évvel később, 1994 márciusában megvettük a gyárat. Ekkor kezdődött a telephely egyes részeinek újrahasznosítása, ami sajnos most is csak részleges. — Ez mit jelent? Hányán dolgoznak most a telepen? — Az elmúlt három évben 25 és 50 fő között mozgott alkalmazottaink száma, jelenleg pedig 32-en dolgoznak a Fémműszer Kft. alkalmazásában. Ezenkívül több raktárt bérbe adtunk különböző cégeknek, amelyek mind helybelieket foglalkoztatnak, így a telephelyen most összesen körülbelül 60-70 ember dolgozik. Azonban elmondhatom, hogy a közeljövőben még több üzemcsarnok, illetve raktár bérbeadására van kilátás, és az érdeklődő cégek kivétel nélkül helyi munkaerőt kívánnak alkalmazni. — Mivel foglalkozik jelenleg a Fémműszer Kft. ? — Cégünk a telefonhálózatok kiépítéséhez szükséges átviteltechnikát állítja elő. Tartálykábeleket, vagy ahogy mi mondjuk, vonali berendezéseket gyártunk. Ezek feladata, hogy a telefonhálózatban a kilométerek során gyengülő elektromos jeleket felerősítse. Ugyanúgy, mint ahogy az elektromos vezetékeknél is bizonyos távolságonként szükség van egy transzformátorállomásra, amely feltranszformálja a feszültséget. Évente körülbelül 250 darab fém-, illetve műanyag tartályt, és mindegyikhez két darab csatlakozókábelt gyártunk. Ezeket Magyarországon értékesítjük, de a rendszergazda Eposz Rt. közvetítésével termékeink jelentős része az orosz piacra kerül. — Végezetül mondana néhány szót a jövőbeli terveikről? — Legújabb berendezéseink is 8-10 évesek, de vannak gépeink a ’40-es, ’50-es évekből is, és bár ezek is remekül működnek, csúcstechnikát már nem lehet velük előállítani. Ezért első számú tervünk, hogy ezeket a régi gépeket eladjuk, és helyettük kevesebb, de korszerűbb gépet vásároljunk, amelyekkel magas színvonalú, bárhol eladható termékeket gyárthatunk majd. így talán több megrendelésünk, több munkánk lesz, és esetleg több embert tudunk majd foglalkoztatni. Ezenkívül szeretnénk, ha az üzemcsarnokok nem állnának kihasználatlanul, üresen. Ennek érdekében megpróbálunk közülük minél többet bérbe adni. Remélem mindkét tervünk sikerül, hiszen lenne itt még hely bőven a munkásoknak, csak a megrendelések hiányoznak egyelőre. F. R. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. Váci Napló MEGJELENIK MINDEN KF.DPF.N ÉS PÉNTEKEN Az ivóvíz és a csatornahasználat díja várhatóan február elejétől emelkedik Vácott. Az országban eddig a váci cég az egyik legolcsóbb szolgáltatónak számított, s a tervezett növekedés sem lesz túlzottan nagymértékű. Az országos emelkedés 15—25 százalék között lesz. Ennek helyi mértéke nem utolsósorban a vízvételi lehetőségektől és a domborzati viszonyoktól is függ. Márciusra várhatóan lesz a városnak költségvetése. A törvény értelmében ugyanis az országos tervezet elfogadása után hatvan napja van még az önkormányzatoknak, hogy elkészítsék"saját pénzügyi rendeletüket. Addig a tavalyi költségvetés alapján kapja a város a támogatást az államkincstártól. Kvád telep maradványait - tárták fel a régészek Vác határában. A kettes út elkerülő szakaszának építése közben felfedezett lelet érdekessége, hogy az országos tekintetben is az egyetlen és a legnagyobb kiterjedésű. A germán eredetű kvád nép feltehetően mintegy 1700-1800 évvel ezelőtt telepedett meg az Ipoly völgye mentén. Kórházi útmutatót jelentetett meg a váci Já- vorszky Ödön Városi Kórház. Az idei tájékoztató- füzet a jó két évtizeddel ezelőtt megjelent hasonló című kiadványhoz képest nemcsak látványosabb, de tartalmában is gazdagabb. A betegek érdekében közérthető nyelven ismerteti a legújabb gyógyászati segédeszközök és gyógyító-kezelő helyek leírását. PATYföMR ■‘sSgNyiva áll az út minden elolvasásra érdemes írás előtt a helyi hírmondóban. A választások és az önkormányzati testület megalakulása után köny- nyebb témákat találni a településen. Csupán amiatt aggódnak a szerkesztők, hogy lesznek-e elegen, akik a színvonalas, 12—16 oldalas lapot, 20—30 forintos árért is megveszik. Az előbbiek előfizetési szándékát várják a polgármesteri hivatalban. A szénakció folytatódik. Az eddigi vásárlók elégedettek .a jó minőségű s olcsó szénnel. Jelentős kedvezmény az is, hogy a vásárolt mennyiséget az önkormányzat saját költségén a vevő által megadott címre fuvarozza. A választható szénfajtákról, illetve a befizetésekről továbbra is a polgármesteri hivatal melletti gondnokságon lehet érdeklődni, Simon Ildikónál. A falugazdász, Cseke Zoltán szerződését január másodikával meghosszabbították. így az idén is lesz falugazdásza Páty- nak, aki munkáját nemcsak az említett településen, de Budakeszin, Herceghalmon és Nagykovácsiban is végzi. Várható, hogy a négy önkormányzat átvállalja Cseke Zoltán fizetésének felét, tekintettel, hogy elégedettek munkájával. ítttTO vAcszentlászló ! Áldozatos munkát, a község előrehaladását segítő, szolgáló tevékenységet ígér választóinak Kovács Sándor polgármester. Ebben erősíti őt az is, hogy a korábbi testületből öten ismét bizalmat kaptak a választásokon. Az új felállású önkormányzat valamennyi tagja számol azzal, hogy az elkövetkező négy esztendő, főként gazdasági, anyagi tekintetben, nehezebb lesz az előzőnél. Nyugdíjba vonul Vác- szentlászló családorvosa, dr. Árpás Miklós és felesége, aki orvosírnokként szolgálta a helyi egészségügyet. 28 esztendeig volt körzeti orvos e helyen Árpás Miklós, aki ezennel „fájó szívvel, de emelt fővel távozik” — írta búcsúzó soraiban a Kisbíró hasábjain. Balogh Péter, helyi lakos Zsámbékról küldte üdvözlő sorait a vácszent- lászlóiaknak abbói az alkalomból, hogy előbbi helyen, a premontrei szerzetesek rendjében, csaknem letöltötte novíciusi idejét. Három gödöllői premontrei él együtt Zsámbékon: közülük Balogh Péter a rendben a Piusz nevet kapta. Sérelmezik a helyi nyugdíjasklub tagjai, hogy országgyűlési képviselőjük, Vankó Magdolna — ellentétben MDF-es elődjével — be sem mutatkozott a falunak, s egyetlen beszámolót sem tartott megválasztása óta parlamenti munkájáról. A klub tagjai kitartanak ezen állításuk mellett még akkor is, ha a képviselő asszony egy nekik címzett levélben az állítás ellenkezőjét válaszolta. MAGLÓD Újabb tagokkal erősödött a helyi Maglódért Egyesület, mely magát kulturális közéleti egyesületnek nevezi. Tevékenységük gerincét a település helyi közéletének, kulturális és erkölcsi életének szem előtt tartásával végzi. Fontosnak tartja a fenti cél érdekében a visszás dolgok felszínre hozását, azokról a lakosság tájékoztatását, de emellett dicsérni is szándékoznak a helyi közélet eseményeit. Adományokat vár a maglódi polgárőr-egyesület. A tavaly májusban, a megszűnt faluvédő egyesület helyett szerveződött társaságot 24 helybéli alapította. A közösség szorosan együttműködik a Mo- nori Rendőrkapitánysággal. Eddigi munkájuk eredményeképpen komoly sikereket értek el a temetői garázdálkodók, a betörők felderítésében, s lecsitítottak több perpatvart is cigány családok között. Második díjat nyert az a dolgozat, melyet dr. Gürtler Magda helyi tanár, irodalmár, falutörténész, a község első díszpolgára írt Maglódról. Ezt a kimagasló eredményt a 200 oldalas munka a Pest Megyei Levéltár helytörténeti pályázatán érte el. A beküldött művek között első helyezést nem sorsoltak ki, így a Maglódról szóló dolgozat az első lett a versengésben. IHiuizgyöftii ranoNbó Hiányoznak a parkok Hévízgyörkön, pedig jó lenne megpihenni útközben. S nemcsak a szórakozás kedvéért, de akkor is, ha a falu egyik pontjáról a másikba tart a vándor. Lehetne pótolni ezt a hiányt egy-egy paddal, lócávaí, például az ABC bejáratánál, a művelődési ház előtti téren, az egészségháznál, vagy a hősi emlékműnél. Felújítják a helyi katolikus templomot. A hívők még tavaly fogtak hozzá az 1,5 millió forintos munkához, melynek első lépcsőjében megkezdték a tetőszerkezet újjáépítését. Várhatóan idén nyárra befejeződik a négytornyú templom felújítása. * * * Kérjük kedves kollégiá- inkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézzük írásaikat a jövőben is. Összeállította: Mlallár Éva