Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK * A FEG megcélozta a román piacot Ózd Öcsára költözik A FÉG mérnökei már megkezdték az új típusú konvek­torok tervezését. A prototípus még az év első felében el­készül A jó hír szárnyakon jár — tartja a közmondás, s ennek az ellenkezője ugyanígy igaz. Az persze más kérdés, hogy egy hímek mennyi a valóságtartalma, mit tesz­nek hozzá vagy mit vesznek el belőle. Az Ócsai FÉG Konvek­torgyár Rt. felől az év vé­gén olyan hírek érkeztek, hogy jelentős létszámcsök­kentés várható a termelés visszaesésének következmé­nyeként. Ez utóbbit azzal magyarázták, hogy a hazai piacot elárasztották a külföl­di termékek, amelyek kor­szerűbbek és olcsóbbak. Hogy ebből mennyi az igaz­ság, vagy ha úgy tetszik, mi­ként lehet feszültséget kelte­ni egy adott közegben valót­lan hírekkel, arra az alábbi tényfeltáró interjú ad valós képet, melyet Vér Iván ve­zérigazgatóval készítettünk január első felében. Üdülési hozzájárulás — Vezérigazgató úr! Egy tavalyi beszélgetésünk so­rán ön igen derűlátóan azt mondta, 1994-ben olyan évet zárnak, amire még nem volt példa a vállalat történe­tében. — Valóban ezt mondtam, s az eredmények engem iga­zoltak. Kétszázezer konvek­tort adtunk el, 3,5 milliárd forintos forgalmat bonyolí­tottunk. A nyereségkulcsunk nyolcszázalékos volt, ami országos viszonylatban is ki­emelkedő eredmény. A tava­lyi év a pénzügyi és gazdasá­gi stabilitás megteremtésé­nek jegyében zajlott. Minde­nekelőtt a béreket rendez­tük. 1994. január 1-én a mi­nimál bérszintűnk 13 600 fo­rint volt. Évközben végre­hajtottunk két bérfejlesztést, s így jelenleg 41 800 forint a'l átlagbér. Sok szó esett az utóbbi időben a megszűnni látszó szociális hálóról. Hogy máshol miként műkö­dik ez a háló, azt nem tu­dom. A mi dolgozóinknak viszont aligha lehet rá pana-' szűk. Üdülési hozzájárulás­ként mindenki kapott 23 ezer forintot, karácsonyra pedig 10 ezret ajándék cí­mén. 130 gyereket üdültet- tünk Tóalmáson a cég költ­ségén, s Mikulásra 1000 fo­rint értékű édességet kapott mindenki, kivétel nélkül. Mindezt egy 650 fős kollek­tívának kellett előteremte­nie, kigazdálkodnia, jóllehet ilyen kötelezettséget senki nem vállalt az átalakulás so­rán. Amit úgyszintén csupán jó szándékból tettünk: négy alapítványt támogattunk anyagilag. Másfél milliót juttattunk a rendőrségnek technikai felszerelésre, egy­milliót adtunk a református templom restaurálására, 250 ezret a vízműprogramhoz, s emellett az ócsai faluvédők­ről sem feledkeztünk meg. — Mi igaz abból, hogy ve­szélyben van a FEG-termé- kek hegemóniája a hazai pi­acokon ? — Nem felel meg a való­ságnak, hogy az olcsóbb és korszerűbb külföldi termé­kek konkurenciája fenyeget bennünket. Jelenleg leg­alább is nem. Ami a jövőt il­leti, arra időben felkészü­lünk, 1995 a termékfejlesz­tés éve lesz, valamint a hatá­ron kívüli terjeszkedésé. A legjelentősebb lépéseket már megtettük. Megvásárol­tuk Ózd legkorszerűbb öntö­déjét, s ezzel kiiktattuk az öntvény alkatrészek szlová­kiai importját. Amellett, hogy ezzel jelentősen csök­kentjük az önköltséget, 130 embernek teremtettünk biz­tos megélhetést a munkanél­küliséggel küszködő ózdiak­nak. Piackeresés külföldön Ezt az öntödét eredetileg autóféktárcsák öntésére ter­vezték. Amennyiben sike­rül megegyezésre jutni vala­melyik hazai autógyártó céggel, úgy még 30—50 fő­vel növelhetjük az ózdiak létszámát. Képletesen szól­va, Ózd egy része Ócsára költözik, 130—150 család egy kenyéren lesz velünk. A szerző felvétele A külföld felé való ter­jeszkedés Románia felé in­dult meg, december 1-én alapítottunk egy magyar— román közös kft.-t Nagyká­rolyban. Tettük ezt annak is­meretében, hogy odaát is megindul a gázprogram, te­hát rövidesen lesz kereslet konvektorokra. A román Szatmáritól szeretnénk fel­törni Óromániáig, még mi­előtt más megelőz bennün­ket. Ha már a kft.-nél tartunk, hadd jegyezzem meg, a több lábon állás jegyében ta­valy megalapítottuk az Ócsai Fuvarozási Kft.-t, amivel úgyszintén a rész­vénytársaságunk bevételét növeljük. — Létszámcsökkentéssel tehát nem kell számolni? — A kormány jövedelem- kiáramlási programját és a gáz áremelését nyilvánvaló­an meg fogjuk érezni. Ezért 1995-re eleve csak 150 ezer konvektor gyártását tervez­tük, ami 2,8 milliárd forin­tos forgalmat feltételez. Az inflálódást tekintve a nyere­ségkulcsunk is kevesebb lesz, mint tavaly, számítása­ink szerint hat százalék., Mindazonáltal két bérfej­lesztést terveztünk, külön­ben a dolgozóink nem tud­nak lépést tartani az áremel­kedésekkel, A fentiek isme­retében valóban szükség volt némi karcsúsításra, 27 embertől megváltunk, és 11 bedolgozói státust megszün­tettünk. Minősítési szándék nélkül: ilyenkor nem azok­tól szokás megválni, akik szorgalmasan és hozzáértés­sel végzik a dolgukat... Vi­szont nem kizárt — sőt biz­tos —, hogy a vállalatunkat dehonesztáló hírek eredőjét ezek közt kell keresni. Négy év * a felkészülésre — Hogy ítéli meg a cég gazdasági pozícióját hazai vonatkozásban ? — A térség, sőt Pest me­gye legéletképesebb vállal­kozása, a háztartási gépek és berendezések kategóriájá­ban a Zanussi-Lehel hűtő­gépgyár után mi követke­zünk. De csak a létszámot tekintve. A nyereségesség és bér szempontjából szerin­tem első helyen állunk, vagy nagyon közel az első­höz. S ez, a kereslet ismere­tében, ' még három-négy évig garantált. Addig vi­szont van idő felkészülni az új kihívásokra. (matula) Forintos hírek Várhatóan már szerdán ismét kap olajat Ma­gyarország a Barátság kőolajvezetéken, hi­szen az orosz és az uk­rán fél megegyezett az új tranzitdíjról. A kő- olajvezetéken a szállí­tás sohasem folyama­tos, és többször is elő­fordul, hogy elszámolá­si kérdések, vagy tech­nikai okok miatt akár 3-4 napra is szünetel a szállítás. Ezek a meg­szakítások egyáltalán nem zavarják az ellá­tás biztonságát és nem adnak alkalmat messze­menő következtetések levonására. Mexikó összesen 800 millió dolláros hitel fo­lyósítását kérte négy nagy japán kereskedel­mi banktól. Oroszország távol-kele­ti tengermellékén a ha­gyományos Ikarusokat egyre jobban kiszorít­ják a dél-koreai bu­szok. Az oroszországi autójavító műhelyektől való nagy távolság és az alkatrész-utánpótlás teljes leállása arra kész­tette a helyi közlekedé­si vállalatokat, hogy az ázsiai—csendes-óceáni térség járműpiacán ke­ressenek új beszerzési forrásokat. Szegeden készül a Boszorkány cás — a tálcán külön tálal­Pályázat innovációs A termékszerkezet átalakí­tását, a dolgozói és vezetői létszám csökkentését kezdi meg a következő napokban a Szegedi Paprika Rt. Nagy István vezérigaz­gató az MTI-nek elmond­ta: nem gyártják tovább exportra a marhahúsos konzerveket, ugyanis a né­met partner egyre keveseb­bet hajlandó fizetni, és a marhahús beszerzése is ne­hézségekbe ütközik. Ugyanakkor megkezdik az úgynevezett menütál­ják a húst és a köretet — ételek gyártását. A váltás miatt a konzervrészlegből mintegy 60-80 dolgozó­nak mondanak fel. Az ad­minisztrációs létszám je­lentős csökkentése érdeké­ben az elmúlt hónapban komplett számítástechni­kai rendszert alakítottak ki. A Boszorkány nevű étel­ízesítőt eddig az rt. móra- halmi telepén gyártották, ezentúl pedig Szegeden, a központi gyárban készítik. Az év eleji változások, in­tézkedések eredménye­ként a kiszolgáló tevé­kenység — labor, szállítás — munkaerőigénye is csökken. A fénykorában 1300, je­lenleg 600 embert foglal­koztató gyárban a létszám- leépítés — a mintegy 150-200 dolgozó, illetve közép- és felsővezető el­küldése — a következő hat hónapban fokozatosan történik. A hazai ipari nagyvállala­toknak az elmúlt esztendő­ben már lehetőségük volt innovációs beruházásokra, s ez a tendencia az idén va­lószínűleg tovább folytató­dik — erről Gulácsi Gá­bor, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt azon a tegnapi, Budapesten rende­zett sajtótájékoztatón, me­lyen a Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriuma meghirdette a III. magyar innovációs nagydíj pályá­zatát. A Magyar Innovációs Kamara által alapított, évente egy alkalommal odaítélt — kimagasló er­kölcsi és anyagi elismerést jelentő — díjban az a ma­gyar magánszemély vagy Magyarországon bejegy­zett társaság, illetve válla­lat részesülhet, aki (amely) 1994-ben a legnagyobb je­lentőségű, gyakorlatban is megvalósított, nagy hasz­not hozó innovációt valósí­totta meg. Az innováció alapja le­het például hazai kutatási­fejlesztési eredmény, illet­ve szabadalom. A pályázatnak a megva­lósított innováció pontos és részletes leírását (az in­nováció tárgyát, folyama­tát, jelentőségét, az elért piaci eredményt) kell tartal­maznia legfeljebb tíz A/4-es oldalon, továbbá re­ferenciákat és egyoldalas összefoglalót az alábbiak feltüntetésével: az innová­ció tárgya; szakterület; a pályázó neve, címe, tele­fonszáma; az innovációt megvalósító(k) neve, cí­me, telefonszáma; az inno­váció leírása; az innováció eredményeinek felsorolá­sa; referenciák felsorolása. Az innovációs nagydíj ünnepélyes átadására 1995 márciusában kerül sor. A győztes Borsos Miklós in­novációt jelképező eredeti bronz kisplasztikáját is el­nyeri. Átadásra kerül továbbá több különdíj is, így az Ipar Műszaki Fejlesztésé­ért Alapítvány különdíja, a nagy díjra Földművelésügyi Miniszté­rium Agrár Innovációs kü­löndíja, a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány különdíja, valamint a Ma­gyar Feltalálók Egyesülete is különdíjjal honorálja a legszellemesebb, legötlete­sebb pályázatot. A bírálóbizottság a Ma­gyar innovációs alapítvány kuratóriuma által felkért tu­dósokból, egyetemi taná­rokból, gazdasági szakem­berekből áll, s elnöke a mindenkori ipari és keres­kedelmi miniszter. Az értékelést az eredeti­ség, az újszerűség, az 1994-ben elért műszaki, gazdasági, valamint a társa­dalmi haszon, illetve a ha­zai és külföldi elismertség szempontjai szerint végzik. A két példányban be­nyújtandó pályázatok be­adási határideje: 1995. feb­ruár 27-e. A Magyar Inno­vációs Alapítvány címe: 1117 Budapest, Október 23-a utca 16., I. emelet 182. T. Á. Idegenforgalmi mérleg Az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a külföldieké — állapítja meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. Az adatokból kitűnik: a múlt év november vé­géig 4,7 millió vendég fordult meg a kereskedel­mi szálláshelyeken, s 16 millió éjszakát töltöttek el. A vendégek közül 2,7 millióan voltak külföl­diek, akik elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákat és panziókat vették igénybe. A szál­lodák kihasználtsága novemberben 45 százalé­kos volt, az év 11 hónapját tekintve pedig 47 szá­zalékos. Az utasforgalomban november végéig 37 millió külföldi látogatott Magyarországra, va­lamivel kevesebben, mint egy évvel koráb­ban. Magyarok 13 millió alkalommal látogat­tak külföldre, ez 18 százalékos növekedést je­lent az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb határállomás forgalma visszaesett, a szerb határszakaszon azonban 3 millióan fordultak meg, ötször annyian, mint a megelő­ző évben. Kismértékben növekedett még a bu­dapesti repülőtéren, továbbá a szlovén és a szlovák határszakaszon keresztül külföldre lá­togatók száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom