Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUAR 10.. KEDD Megkérdeztük Orvosolható-e a félénkség? Észkapcsoló agytornára várják a gödi József Attila Művelődési Házban a gyerekeket. A tréning céljáról Szabó Imréné népművelőtől érdeklődtünk. — A tréninget Bonafert- né Pfaff Erzsébet kinezioló- gus és gyógypedagógus fogja tartani — kezdte vá­laszát. — A szakembert a művelődési ház kereste fel, látva, hogy szükség van ezekre a foglalkozá­sokra. Hattól tizennégy éves korig várjuk a gyere­keket. Elsősorban azoknak érdemes eljönni, akik tanu­lási nehézségekkel küzde­nek. A tréning módszerei feloldják a szorongást, a fé­lelmeket. Számos olyan diák van, aki retteg a nyil­vános szerepléstől, a fele­léstől, fél a vizsgáktól, s hi­ába tanul, az állandó fe­szültségtől és önbizalomhi­ány miatt rosszak az ered­ményei. A foglalkozáso­kon megtanulják a gyere­kek azt is, hogyan kell gon­dolkodni, koncentrálni és elraktározni az informáci­ót. Az a kisdiák, aki olvasá­si vagy írási nehézségek­kel küzd, vagy mondjuk a matematikával vannak problémái, rövid idő alatt észrevehető eredményeket érhet el, amelyekre a taná­rai is felfigyelnek, s a siker­élménynél nincsen jobb or­vosság. Szabó Imréné elmondta, hogy a tréning egyelőre még nem indult be, ugyan­is a kezdéshez szükség van legalább egy minimális lét­számra. Egyelőre még ke­vesen érdeklődtek, aminek az az oka, hogy nem iga­zán tudják, miről van szó. Általában csak a kezdet ne­héz, az első foglalkozások után már többen jönnek, hi­szen a gyerekek szétviszik a hírt: ezt érdemes elkezde­ni. V. Cs. Drága volt a Rotring Bővül az Apisz-hálózat A felújítást követően hamarosan megnyílik az And- rássy út 42. szám alatti üzlet, amely egyben az Ápisz új arculatát is jelzi — jelentették be a cég tegnapi sajtótá­jékoztatóján. A Postabank és Takarékpénztár Rt. érde­keltségi tulajdonában levő Ápisz Kereskedelmi Rt.-nél tavaly ősszel kétszáznyolcvanmillió forinttal emelték az alaptőkét, amely jelenleg egymilliárd forint. A tavalyi összforgalmuk közel kétmilliárd forint volt. kákkal jelennek meg a ma­gyar piacon, a német Stan­dard Graph és Faber-Cas- tell, a francia Mecanorma és a japán Pentel cégek jó­voltából. Kitűnő minőség­ben, széles választékban és kedvezőbb áron. Szó volt ar­ról is, hogy az idén húsz-hu­szonöt budapesti üzletet át­alakítanak, és folytatódik a tavaly megkezdett vidéki üzlethálózat bővítése is. Több kereskedelmi céggel is tárgyalnak, így saját üzle­tet csak azokon a helyeken nyitnak, ahol nem tudnak megállapodni a partnerek­kel. (sz) A sajtótájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy meg­szűnt a kapcsolat azzal a Rotring céggel, melynek ter­mékeit hosszú éveken át for­galmazták. Ennek oka, hogy a Rotring-termékek a magas árak miatt nem vol­tak kelendőek, továbbá az új menedzsment sem tudott kedvező kapcsolatot kialakí­tani a Rotring-áruk utánpót­lására. Közrejátszott az is, hogy a gyártó cég nem min­den esetben volt megbízha­tó szállítópartner. A Rotring-termékek he­lyett a műszaki rajzeszkö­zök területén új világmár­Nyugdíj reformot minél előbb Tízszázalékos emelés tavasszal Március elsejei hatállyal az év elejéig visszamenően tízszá­zalékos nyugdíjemelésről szóló tervezetet terjeszt a kor­mány elé a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat. Az emelés­ből adódó januári, februári és márciusi különbözetet egy összegben, áprilisban kapnák kézhez a nyugdíjasok. Az emelés mértékéről egy­szer már döntött a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat, ám az 1995-re elfogadott ál­lami költségvetés eltért ettől, s ezért új határozatot kellett hozni. Emelés évente kétszer van, márciusban és szeptem­berben. Mértékét a nettókere- set-növekedés szabja meg. Tegnapi közgyűlésükön az emelés minimális összegé­ről is döntöttek, ez nyolcszáz forint. Az emelés maximu­mának kérdésében élénk vita volt, a közgyűlés ennek meg­határozását nem javasolta (ez egyébként háromezer-öt­száz forint lenne). A kor­mány jelenlévő képviselői azonban jelezték, hogy a fen­ti állásponttal nem tudnak azonosulni. Hozzá tartozik, hogy — a szeptemberi sta­tisztikák alapján — ez a két­millió-nyolcszázezer nyugdí­jas közül mindössze ötszáz­nyolcvanat érintene. Tekintettel a bizonytalan gazdasági folyamatokra, a szeptemberi nyugdíjemelés mértékéről nem döntöttek. A közgyűlésnek erre legké­sőbb május végéig kell visz- szatémie. Azt azonban le­szögezték: bármekkora is le­gyen az őszi emelés, csak visszamenőleges hatályú le­het. A közgyűlést követő saj­tótájékoztatón a múlt év eredményeiről elhangzott: végre szétvált az egészség- biztosítási és a nyugdíj-biz­tosítási ágazat. Elkészültek az igazgatási szervezetek szervezeti és működési sza­bályai, és meghonosították a korszerű nyugdíj-megálla­pítási, úgynevezett „Nyugd- meg”-programot. ' Az idei év főbb feladatai közé tartozik az informati­kai fejlesztés, s ezáltal az ügyfelek és a tartozók folya­matos tájékoztatása. Javasla­tot és stratégiát kell kidol­gozni arra nézve, hogy mi­ként válhatna a Nyugdíj-biz­tosítási Önkormányzat való­ban szolgáltató szervezetté. Minél hamarabb javaslatot kell benyújtani a parlament részére a nyugdíjrendszer át­alakításáról. Ennek rész­anyagát az elnökség néhány napon belül tárgyalja. N. L. Nem késik a főváros Január 19-én mégis összeül a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése. Erről Tiba Zsolt főjegyző határozott állás­pontját méltányolva tegnap döntött a főpolgármesteri hi­vatal vezetőinek kabinetérte­kezlete. Az önkormányzat SZDSZ-frakciójának hét végi tanácskozásán a képvi­selők úgy foglaltak állást, hogy elegendő csak január 26-án közgyűlést tartani. A módosításnak az a jelentősé­ge, hogy ezáltal egy héttel korábban megválaszthatják a közgyűlési bizottságokat, azok vezetőit és tagjait. Ezt követően már a bizottságok bevonásával folytathatják a főváros és a kerületek közöt­ti állami pénzek forrásme­gosztását szabályozó rendel­ettervezet előkészítését. Várható az is, hogy a bi­zottságok létrehozása után felgyorsulhat a közüzemi dí­jak emelésével foglalkozó előterjesztések kidolgozása is. Ez ügyben egyébként már pénteken — minden fő­városi képviselő bevonásá­val — megbeszélést tarta­nak, amelyen megvitatják a közmű vállalatok által kidol­gozott áremelési javaslato­kat, illetve az ezzel összefüg­gő hivatali álláspontot. Megalapozatlannak tartják a kormányhatározatot Drámaian romlik az arány Mind több a nyugdíjas Bár a női nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály végrehajtását a parlament el­halasztotta, és jelenleg 55 éves korukban éppúgy nyug­díjba mehetnek a nők, mint 56 esztendősen, a korhatár emelését nem vetette el végle­gesen az Országgyűlés. A kor­mányszóvivői iroda „Nyitott tárcák” című tegnapi rendez­vényén az illetékes minisztéri­umok szakértői ennek okáról és a témával kapcsolatos kor­mányzati tervekről is tájékoz­tatták az újságírókat. Az egyelőre hatályon kívül helyezett törvény szerint 1995-től kétévente egy eszten­dővel emelkedne a női nyug­díjkorhatár, egészen 60 éves korig. A női nyugdíjkorhatár­emelés szükségességéről szól­va a Népjóléti és a Pénzügy­minisztérium munkatársai rá­mutattak: az ország demográ­fiai mutatói és a társadalom- biztosítás pénzügyi helyzete egyaránt szükségessé teszi az intézkedést. Fokozatosan csökken ugyanis az inaktív la­kosságra jutó keresőképesek száma: ma 1000 dolgozóra 416 nyugdíjas jut, az ezredfor­dulóig ez 1000:570-re változ­hat. Az aktív-inaktív arány romlásával a tb járulékbevéte­lei is csökkennek. A Munka­ügyi Minisztérium illetékese a . probléma sokrétűségének jellemzéseként ugyanakkor rá­mutatott arra is: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nők nyugdíjkor­határának megváltoztatása várhatóan sajátos nemzedéki ellentét forrása is lesz. Az el­következendő esztendőkben ugyanis emelkedik a pálya­kezdők száma, akik közül so­kan azért nem jutnak majd munkához, mert a nők még 55 éves koruk után is dolgoz­nak. A korhatáremelést egyéb­ként — mint ismeretes — azért halasztották el, mert idő­közben kiderült: az intézke­dést nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, szükség van egy bizonyos „átállási idő­szakra”. Ezt — a PM illetéke­se szerint mintegy 15 évnyi át­meneti időt — szabályozza majd a rugalmas nyugdíjba vonulásról szóló jogszabály, amelynek tartalmáról azon­ban még mindig nincsenek konkrét elképzelések. Ugyan­csak üsztázatlan: milyen anyagi ösztönzésre számíthat az átmeneti időszakban az, aki az új korhatárig dolgozik, illetve milyen hátrány éri azt, aki a régi szerint nyugdíjba vonul. A szakemberek egyelő­re csak azt tudják: a rendszer vegyes lesz, vagyis ösztönző és „büntető” elemeket egy­aránt tartalmaz majd. / Uj Magyarország, új főszerkesztő' Kő András — eddigi főszer­kesztő-helyettes — lett az Új Magyarország új főszer­kesztője, D. Szabó Ede pe­dig felelős szerkesztőként jegyzi az újságot, miután a Kordax Rt., a napilap új tu­lajdonosa hétfőn leváltotta Fábián László eddigi főszer­kesztőt. Kő András nyilatkozatá­ban elmondta: ellenzéki sze­repkörben kívánnak szakmai­lag igényesebb, az eddiginél frissebb, konzervatív hangvé­telű, polgári lapot készíteni. E célok megvalósításában — tanácsadó jelleggel — öt­tagú szerkesztőbizottság vesz részt. E testület tagjai: Andorka Rudolf, Bolberitz Pál, Kocsis L Mihály, Ne­me skürty István és Szokolay Sándor. Külső munkatársat is alkalmaznak majd, és ed­dig nem publikáló közismert irodalmárok és tudósok írása­it is szeretnék megjelentetni. A lapot formailag is megújít­ják, konzervatívabb betűtí­pust és áttekinthetőbb törde­lést fognak alkalmazni. A vevő képviselője sze­rint mától az Új Magyaror­szág elsősorban gazdasági vállalkozás, ahol a legfonto­sabb szempont a nyereség. A tulajdonos csak rövid ide­ig hajlandó finanszírozni a veszteséget. Mozgalom a vasútért (Folytatás az I. oldalról) Mindezek mellett a balesetek száma is növekedne. Kaszai János, a Békés megyei Vésztő polgármestere elmondta, hogy az ő telepü­lésén 25—26 százalékos a munkanélküli­ség. A falu lakosságának jelentős része vas­úti dolgozó, s ha a kormánynak sikerül vég­rehajtania határozatát, ezek az emberek is a munkanélküliség keserű kenyerét kell hogy válasszák. A Nemzeti Mozgalom a Vasútért munka- csoport hosszas tanácskozás után több hatá­rozatot is hozott. Az egyhangú vélemény az volt, hogy a kormány határozata minden szempontból megalapozatlan, ezért a moz­galom követeli végrehajtásának felfüggesz­tését. Követeli azt is, hogy a vasúti forga­lom szerkezetében bekövetkezendő minden változást előzzön meg komplex, társadal­mi-gazdasági elemzés és az érintettekkel való egyeztetés. Mindezek érdekében a munkacsoport elhatározta, hogy fórumok és sajtóközlemények útján tájékoztatja a la­kosságot. s tekintettel arra, hogy milyen helyzetbe kerülhetnek azok, akiket érinte­nek a vonalbezárások, aláírásgyűjtést kez­deményez. A tervben szerepel az is, hogy a közlekedési miniszterhez fordulnak, s kérik a készülő és a tervek szerint hamarosan a parlament elé kerülő közlekedéspolitikai koncepció megvitatását a mozgalom képvi­selőivel. Felszólítják az egyéni választóke­rületekben megválasztott országgyűlési képviselőket, hogy mielőtt döntésüket meg­hozzák, mérlegeljék saját választóik érdeke­it. Felhívják továbbá a választópolgárokat, hogy forduljanak megválasztott országgyű­lési képviselőikhez, és követeljék érdekeik képviseletét. Az ország lakosságát, az ön- kormányzatokat, valamint a társadalmi szer­vezeteket pedig kérik, hogy támogassák a vasút és a nemzet ügyét. Varga Csilla Telhetetlen orvhorgászok Maffia a magyar tengeren Több mint 100 millió forint kárt okoztak a múlt évben a balatoni orvhorgászok és orvhalászok, akik a becslések sze­rint összességében két-háromszor annyi halat fogtak ki a tóból, mint az engedéllyel rendelkezők és a Balatoni Hal­gazdaság Rt. együttvéve. Minderről és az ellenük való együttes fellépésről tegnap Siófokon tartottak sajtótájékoz­tatót a halgazdaság és a vízi rendészet munkatársai. Szakái Tamás, az rt. terüle­ti igazgatója elmondta: egész évben találnak orvul kivetett házilagosan készített vagy ép­pen a legmodernebb halászati követelményeknek megfelelő hálókat és más eszközöket. Legutóbb éppen január első napjaiban koboztak el egy 600 méteres hálót, benne 200 ezer forint értékű hallal. Ha­sonló hálóért jelenleg csak­nem egymillió forintot kell fi­zetni, s ez önmagában egyér­telműen bizonyítja, nem kis­stílű bűnözőkről van szó. Vörös Sándor, a siófoki vízi rendészet most megala­kult speciális csoportjának ve­zetője azt állította: orvhalász maffiák garázdálkodnak a Ba­latonon. Tevékenységük meg­ítélése szerint nemcsak azért veszélyes, mert ellenőrzés nél­kül a tóból legálisan kifogott évi 800 mázsa hal többszörö­sét emelik ki, s adják tovább jelentős haszonnal, hanem azért is, mert felborítják a Ba­laton élővilágának egyensú­lyát. Ezenkívül a hálót kifeszí­tő karók veszélyeztetik a ször­fözők, olykor a fürdőzők testi épségét. A halászok és a vízi rendő­rök együttműködési megálla­podást készítenek elő. Jelen­leg a Balatonon 16 halőr telje­sít szolgálatot. Mint elhang­zott: meglehetősen kiszolgálta­tott helyzetben vannak. Az rt. egyik halőrét tavaly saját pus­kájával lőtték le, miközben tet­ten érte az orvhorgászokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom