Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-28 / 304. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 28., SZERDA Olajfacsemetéket huzigáltak ki Harc a földért Betlehemben Betlehem szomszédságában tovább tart a zsidó tele­pesek és a palesztin lakosok közti küzdelem egy domb birtoklásáért. Az izraeli katonák karácsony­kor kihuzigálták a vitatott dombon ültetett olajfa­csemetéket, még a Palesztin Autonóm Hatóság egyik vezető politikusa fenékbe rúgott egy izraeli katonát. Nem csendesek az éjek és a nappalok a Betlehem tőszomszédságában lévő Efrata nevű zsidó települé­sen. Az izraeli—palesztin megbeszéléseken leg­utóbb fölvetették azt az el­képzelést, miszerint Cisz- jordániában Betlehem len­ne az első város, ahol az izraeliek átruháznák a pa­lesztinokra a különböző hatásköröket. A megszállt Betlehem mellett 1967 után kiépített Efrata zsidó település lakói viszont a hatáskörök átruházását ve­szélyes folyamatként érté­kelik. A helyzetük megszi­lárdítására ezért megkezd­ték Efrata település kiszé­lesítését egy dombon, amelyet a szomszédos Al- Hader nevű palesztin falu lakóitól sajátították ki. A falusiak segítséget kaptak az izraeli demokratikus mozgalom tagjaitól, akik tegnap velük együtt igye­keztek megakadályozni a talaj munkálatokat végző buldózerek tevékenysé­gét. Karácsony napján a palesztinokkal rokonszen­vező izraeliek olajfacse­metéket ültettek a vitatott dombon, amelyeket más­nap az izraeli katonák ki­huzigáltak. Tegnap két iz­raeli parlamenti képvise­lő, a Hadas pártbeli Ta­mar Guzsanszky és Szálih Szalím a buldózerek elé fe­küdve próbálták megaka­dályozni a zsidó telepesek tevékenységét. A katona­ság eltávolította őket a helyszínről. A palesztinok tegnapi tüntetését az izrae­li katonaság feloszlatta, s mintegy negyven embert letartóztatott. Száib Ari- kát, a Palesztin Autonóm Hatóság municipális ügye­inek vezetője tegnap fe­nékbe rúgott egy izraeli katonát, miután az tüntető palesztin gyerekeket bán­talmazott. Az izraeli had­sereg a palesztin politi­kust följelentette. Hering József Két nappal karácsony előtt csön­get a postás. — Meghoztam a megrendelt könyvet. 3500 forintot kapok. Elsőszülött leányom, aki már nem csodálkozik azon, hogy bol­dog-boldogtalan pénzért csönget be, fizet, mint egy katonatiszt had­seregünk keletivé sóherodása előtt. Természetesen amikor haza­érek, rajtam vasalja be az össze­get. Adjak kétezer-ötszázat neki, ezret a szomszédnak, akitől kölcsönkérte. A postásnak adott ötvenes jattot elengedi. Nézem a borsos árú könyvet. Tetszetős, csak egy apró hi­bája van. Eszem ágában sem volt megrendelni. Mit jelentsen ez? A csomagolásból ázott, gyűrött, stencilezett levél hullik ki. Udvarias szövegéből kiderül, előfordulhat a számítógép hibája folytán, hogy a könyvet nem rendeltem meg, és ha nem kívánom megtartani, küldjem vissza. Ez esetben a vé­telárat és a postaköltséget megtérítik. Ügyes — mondanám az amerikai üzletemberrel, aki így jellemezte a semmit sem adó automatát. Csakhogy nincs kedvem viccelődni, mert nem szeretem, ha hülyének néz­nek. Minthogy korábban valóban rendeltem már e cégtől könyvet, nagyon jól tudom, hogy a megrendeléskor a könyv árának felét előlegként meg kell küldeni. Minthogy azonban most a teljes árat vasalták be rajtam, szó sem lehet holmi számítógéphibáról. Az erre való hivatkozás szemen- szedett hazugság, vagy ha úgy tetszik, csalás. Enyhébb kife­jezéssel élve: a tisztességtől távol álló, sötét üzleti fogás. Mondhatná erre az olvasó, mit duzzogok, ha visszakül­döm a könyvet, visszakapom a pénzem is. Ez igaz. Csak­hogy. Miért higgyem el egy cégnek, amely hazugságra ala­pozva próbál üzletet kötni, hogy igazat állít, amikor a pénz visszatérítését ígéri? Arról nem is beszélve, hogy kinek van kedve az ünnepi készülődés közben csomagolni, postára menni, ott sorban állni, aztán lesni, jön-e az ígért pénz vagy sem... Vagyis a teijesztő cég (Opti Bt. Budapest, Pf. 96/136, 1388) ügyesen spekulál. Csak van otthon egy mit sem sejtő családtag, aki átveszi a „megrendelt” könyvet, a visszakül­dés pedig túl macerás ahhoz, hogy sokan megtegyék. In­kább — ha nem kívánják megtartani -— majd elajándékoz­Iszlám aggódás Csecsenföldért A csecsenföldi válság poli­tikai megoldása mellett fog­lalt állást Borisz Jelcin. Le­szögezte viszont, hogy Moszkva ezután is kemé­nyen fellép a törvénytelen­nek minősített ellenálló fegyveres csoportokkal szemben. Ennek kapcsán nem zárta ki a város ostro­mának a lehetőségét, mond­ván, hogy Groznijt „meg kell tisztítani” a bűnözők­től. Közölte viszont, hogy A HungarHotelsról Amerikában Horn Gyula magyar minisz­terelnök utasította az Álla­mi Vagyonügynökséget, hogy tárgyalja újra a Hun­garHotels szállodaláncolat eladását az American Gene­ral Hospitality cégnek — a lépés azonban akár zátony­ra is futtathatja a privatizáci­ós ügyletet — írta tegnapi számában a The Wall Street Journal, hozzátéve: miután a múlt pénteken kézhez kap­ta a tranzakcióról szóló kü­lönleges jelentést, a kor­mányfő kijelentette, hogy az ügynökségnek meg kell próbálkoznia kedvezőbb fel­tételekre jutni a dallasi szék­helyű vállalattal. utasítást adott a polgári la­kosság körében áldozatokat követelő bombatámadások leállítására. Jelcin szerint továbbra is nyitva áll az út a politikai rendezés előtt, viszont a tárgyalásokon csak a fegyverek leadásá­ról, illetve a fegyveres cso­portok feloszlatásáról lehet szó. Moamer Kadhafi líbiai vezető és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni elnök Az algériai terroristák által elrabolt repülőgép hétfő dél­utáni megrohamozásakor nem halt meg senki sem az elitkommandó, sem a 171 túszul ejtett utas közül. A francia terroristaellenes elit­csoport akciója mindössze 20 percig tartott, négy halá­los áldozata van: négyper­ces tűzharcban lelőtték a négy géprablót. A túszszaba­dító rohamban 25-en sebe­sültek meg: 13 utas, 3-an a gép személyzetéből és 9 kommandós. A Reuter tegnapi össze­foglalója szerint az algériai Fegyveres Iszlám Csoport (GIÁ) elnevezésű csoport­hétfőn este telefonbeszélge­tésben ítélte el „a Groznij el­leni orosz offenzívát és a csecsének legyilkolását” — jelentette kedden a teheráni rádió híre alapján az AFP. A két államfő szerint az isz­lám világot aggasztja a Cse- csenföldön kialakult hely­zet. Bármiféle katonai meg­oldást elutasítva leszögez­ték, hogy csak a békés ren­dezés lehet a válság megol­dásának módja. hoz tartozó terroristák az 54 órás túszdráma során három túszukat ölték meg: egy al­gériai, egy vietnami és egy francia állampolgárt. Az algériai géprablók ak­ciója az első olyan eset, amelyben a közel három év óta tartó algériai polgárhá­ború francia területre is át­terjedt. A francia kormány által támogatott algériai ha­tóságok és a velük szemben álló iszlám fundamentalis­ták közötti fegyveres össze­csapásokban eddig csaknem 11 000 ember vesztette éle­tét. Az utóbbi időben egyre több külföldi volt az iszlám szélsőségesek célpontja. A nagyvilág hírei A konfliktusmegelőzés sikere nehezen mérhető, háborúkban pedig az EBEÉ nem tud békét te­remteni — mondotta a Die Presse című bécsi lap­nak nyilatkozva Martin Vukovich, Ausztria távo­zó EBEÉ-nagykövete. * Kubai menekültek 108 fős csoportja érke­zett hétfőn Svédország­ba, alig néhány nappal azelőtt, hogy szigorú in­tézkedések lépnek élet­be a Kubából érkezők­kel szemben Svédország­ban. ¥ Michael Rose, az ENSZ Boszniában állomá­sozó erőinek főparancsno­ka ma az északnyugat­boszniai bihaci muzul­mán enklávéba látogat, hogy személyesen ítélje meg a térségben kialakult helyzetet. % Meghalt Kari Schil­ler, aki a második világ­háború utáni Németor­szág egyik legelismer­tebb gazdaságpolitikusa volt A 83 éves szociálde­mokrata politikus és professzor hétfőn egy hamburgi klinikán hunyt el. Az algériai polgárháború árnyéka Eredményes túszszabadítás VÉLEMÉNY Karácsonyi meglepetések zák... Ők az üzletet megkötötték, a hasznot zsebre vágták. Csupán egyet hagytak ki a számításból: kötve hiszem, hogy még egyszer az életben sikerül könyvet eladniuk. Mert biztos vagyok abban, hogy sokan vélekednek úgy, mint jómagam: egyszer s mindenkorra megtanultam, köny­vet csak könyvüzletben szabad vásárolni, a postai ajánlatok helye a papírkosárban van. Annál is inkább, mert a boltban bele tudok lapozni a ki­szemelt könyvbe. Márpedig ha ezt tehettem volna, a Pan­non Enciklopédia ,,A magyarok története” című kötetét ott­hagyom az üzlet polcán. (Mintha megéreztem volna ezt, amikor nem rendeltem meg postán.) Mert amit a közelmúlt történetéről ír, bizony inkább való holmi SZDSZ-es propa­gandabrosúrába, mintsem történelemkönyvbe. Mintha a szerkesztőbizottság jóvá akarná tenni azt a „hibáját”, hogy történelmünk néhány korábbi eseményét valósághűen írták le. Mert amit a taxissztrájknak becézett eseménysorozatról vagy a médiaháborúról ír, a legjobb indulattal sem nevezhe­tő pártatlannak. És vajon melyik kisujjából szopta a jeles szerző azt az állítását, mely szerint az MDF az 1990-es vá­lasztások bojkottjára szólított fel? A „legbájosabb” azonban az, ahogy a könyv a kárpótlást jellemzi. Kétségtelen, az ezzel kapcsolatos törvényeket so­kan vitatják. A kifosztott, kisemmizett, meghurcolt embere­ket aligha elégíthette ki, amit és ahogyan kárpótlásként kap­tak. Ám a teljes kártérítés megoldhatatlan problémát jelen­tett a kormánynak. A csekély kárpótlás szinte képletes volt, ám mégis százezreket juttatott földhöz, életjáradékhoz, rész­vényekhez. De hogy egy történelemkönyvnek szánt írásmű­ben nemes egyszerűséggel „az elmúlt rendszerben sérelmet szenvedetteknek a köztulajdonból való ingyenes részesíté- se”-ként emlegessék, ez bizony túlmegy a jó ízlés határán. Az „ingyenes részesítésért” ezek az emberek keményen fi­zettek. Vagyonukkal, szabadságukkal, tönkretett éveikkel. Ezek után nem csodálom, hogy ezt a könyvet csak ilyen módszerrel lehet a vevőkre rásózni... Szép kis karácsonyi „ajándék” visszarendeződő korunk neomarxista-lukácsista történetíróitól. * * * Ugyanezen a karácsonyon, mi több: ugyanezen a napon, ugyanebben az országban, ugyanebben a városban másik karácsonyi meglepetés is ért. Megérkezve a karácsonyi bevásárlásból, a három és fél ezer forintos „számlán” kívül egy telefonüze­net is várt: saját érdekemben menjek vissza a Déli pályaudvar szomszédságában lévő Azúr illatszer­boltba... Saját érdekemben?! Lázasan leltározni kezdtem, mit hagyhattam ott. A visszajáró pénzt? Netán sok csomagom közül va­lamelyiket? Nem. Csak amikor a zsebeimet is kirá­moltam, döbbentem rá a tényre: elvesztettem 50 ezer forintos betétkönyvemet... Nyilván ezt talál­ták meg az illatszerboltban. Csakugyan. Szerencsére a betétkönyvben — noha bemutatóra szólt és bárki kiválthatta volna — ott állt a nevem, az üzlet pénztárosa kinyomozta a telefonszámomat és értesített. Amikor egy csokor virággal állítottam be, hogy köszönetét mondjak, a kedves kislány még ezt is szerényen, pironkodva el akarta hárítani. „Ugyan, de hiszen ez természetes” — mondta. Voltaképp igaza volt. Ez természetes. Csakhogy mifelénk az utóbbi időben annyi minden történt és történik, ami egyáltalán nem természetes, hogy las­san a természetes dolgok válnak rendkívülivé. Adja Isten, hogy az azúros kislánynak legyen iga­za, és az ilyen magatartás, a becsületesség legyen valóban természetes. Ez a kislány megerősítette az ország és az embe­rek iránti konok bizalmamat. Azonkívül az ilyesmi voltaképp üzleti fogásnak seni rossz. Mert én, míg élek, mindig ebbe az Azúr-üzletbe fogok betérni, ha piperecikkre lesz szükségem — könyvet viszont soha sem fogok az Opti Bt.-tői rendelni. És hiszek egy olyan jövőben, amikor a becsüle­tes kereskedők gazdagodnak meg, és a becstelenek­nek kopik fel az álluk. Ma még zömmel fordítva van. De áimodoznom sza­bad... Ezt a jogot egyikünktől sem vehetik el. Megvalósuló álmokban gazdag boldog új évet kíván: (Szuhay Balázs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom