Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-28 / 304. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 28., SZERDA 3 Parlamenti napló o Köszönet az ellenzéknek Elfogadták a jövő évi költségvetést Négy párt Miskolcért Miskolc város irányítására együttműködési megállapodást kötött az új polgármestert, Kobold Tamást (KDNP) a kampány során is támogató négy párt: a KDNP, az MSZP, az MDF és a Fidesz helyi szervezetei között létrejött szerződést tegnap hozták nyilvánosságra Miskolcon. A december 11-ei önkormányzati választások eredményeként a város 48 tagú közgyűléséből 36 taggal alkot koalíciót a négy párt, melynek megállapodása hét oldalon rögzíti a követendő együttműködés szabályait. Kinyilvánítják, hogy szövetségüket a miskolci önkormányzatra háruló súlyos gondok, a felelősség és a megoldásra váró feladatok nagysága indokolja. A polgármester munkáját egy MSZP-s és egy MDF-es alpolgármester segíti, a Fidesz, továbbá az MSZP egy-egy bizottsági elnök-tanácsnokot ad a legfontosabb várospolitikai feladatok felügyeletére. Ugyancsak meghatározták, hogy a négy esztendőre az összesen 11 szakmai bizottságban a pártok milyen sorrendben viselik az elnöki és alelnöki tisztségeket. Megegyeztek abban is, hogy tárgyalásokat kezdenek egy közös miskolci várospolitikai program kidolgozására, amelyik kiterjed rövid távú és a négyéves ciklusra vonatkozó intézkedésekre, a város költségvetési egyensúlyi helyzetének javítására, egy költségvetési reform megvalósítására, a beruházásifejlesztési politika alapelveinek kidolgozására, a városfejlesztési stratégia megfogalmazására, a városi tulajdonok hasznosítására. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a frakciók indokolták a költségvetésre leadott szavazatukat. Varga Mihály (Fidesz) elmondta: azért szavaztak a fiataldemokraták nemmel a költség- vetési törvényre, mert az nem teljesítette azt a legfőbb elvárásukat, hogy egy reális gazdaságpolitika részeként az egyensúlyra való törekvés mellett szolgálja a hosz- szú távú fejlődés érdekeit is. Az állami kiadások csökkentése, a bevételek központosításának mérséklése, az államháztartási reform és a hosszú távú fejlődés megalapozása csak a társadalmigazdasági megállapodás létrejöttével lenne összeegyeztethető. A Fidesz szónoka szerint ez annak ellenére nem jött létre, hogy a Hom- kormány nem kért türelmi időt és októberre ígérte a megállapodás létrejöttét. Szekeres Imre (MSZP) a szocialista frakció nevében is megköszönte a négy ellenzéki párt együttműködését, ame'y lehetővé tette a költségvetési [örvény elfogadását. Ezzel a szocialista frakcióvezető szerint létrejöttek az eredményes együttmunkál- kodás feltételei az Ország- gyűlésben. Szekeres Imre is arra helyezte a hangsúlyt a költségvetés értékelésénél, hogy az esélyt ad a dolgok megváltozására. A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: a költségvetés elfogadása lehetővé tette, hogy az ország szükséges átalakulása egy működőképes gazdaság és működőképes állam keretei között történjen meg. — Ez az ország javát és stabilitását szolgálja — mondta Szekeres Imre. A kínszenvedés költségvetése Barsiné Pataky Etelka (MDF) kiemelte, hogy pártja konstruktív ellenzékként lépett fel a költségvetés vitájában, annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben ilyen magatartást nem igen tapasztalhatott az akkori ellenzéktől. Ugyanakkor ez a költség- vetés az MDF vezérszónoka szerint kíméletlenül elvesz mindenhonnan, s nem tudni, hogy kinek ad. A frakciószónok utalt a gyermekkedvezmény megvonására, a tudomány, a kultúra és a kistelepülések nehéz helyzetére, az infrastrukturális beruházá- .sok alacsony szintjére, és kijelentette: a restrikció önmagában kevés, ez a költségvetés a kínszenvedés költségvetése lesz. Ezért az MDF frakciója nemmel szavazott. Csépe Béla (KDNP) azt emelte ki, hogy pártja megérti és elfogadja a pénzügyi egyensúly javításának szükségességét, de ehhez más útra lenne szükség, mint amit az elfogadott költségvetés kijelöl. A három legnagyobb probléma a KDNP frakciója szerint, hogy a privatizációs bevételeket nem támasztja alá egy privatizációs törvény, késedelmesen került be a törvénybe az energiaár-emelés és kompenzáció anyagi vonzata és a kompenzáció részleteiről mindmáig nincsenek információk, valamint hogy romlik a többgyermekes családok helyzete. Ez utóbbit nevezte a legfájdalmasabb pontnak Csépe Béla, bejelentve, hogy ezek után természetesen nemmel szavaztak az előterjesztésre. Milliók bankároknak Torgyán József (FKGP) a nemzetrontó jelzővel illette a ’95-ös költségvetést, amit ezért az FKGP elutasít. Miközben restrikciós politikájával a tömegek nyakára tette a hurkot a kormány, magának mindent megad. Nagy lehetőséget szalasztott el a kormány az expó lemondásával is. Torgyán József szerint amíg nem lesz mersze a kormánynak, illetve a parlamentnek a külső adósságokhoz és a nagy elosztórendszerekhez hozzányúlni, amíg az özvegyektől és az árváktól elvesznek és az MSZP-t támogató bankárok milliókat vesznek fel, addig nem lehet jó költségvetése az országnak. — A kisgazdák már 1990-ben határoztak arról, hogy egyetlen fiilér többletterhet sem lehet a lakosságra kiróni — mondta Torgyán József. Gál Zoltán, a T. Ház elnöke a felszólalások után külön is köszönetét mondott az Országgyűlés apparátusának a költségvetés elfogadásának lehetővé tételéért. Kiemelte azt is, hogy reményei és meggyőződése szerint először és utoljára rendelkezett ilyen kevés idővel az Ország- gyűlés a költségvetési törvény megtárgyalására ebben a ciklusban. Az Országgyűlés nagy többséggel — 272 igen, 25 nem és 29 tartózkodó szavazattal — elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Kis Gyula József (MDF) a voksolást követően rámutatott, hogy pártja egyetértett a javaslattal, de ennek ellenére tartózkodott a szavazáskor. Erre azért került sor, mert nem lett volna szükség a törvényjavaslatra, ha a tb jövő évi költségvetése időben a ház elé került volna. Mulasztott a kormány Rótt Nándor (FKGP) is erre a mulasztására emlékeztette a kormányzatot. A parlament ezután elfogadta a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosítását, valamint a hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 247 igen szavazattal — 73 nem és 12 tartózkodó voks ellenében — elfogadta a szövetkezetekről szóló törvény módosítását. A szavazás utáni indoklás során Bogárdi Zoltán (MDF) szerint a módosítás minden elképzelést alulmúlt; a javaslattal a koalíció figyelmen kívül hagyta a valós helyzetet és problémákat. Az MDF szerint az MSZP és az SZDSZ ezzel a törvénymódosítással szövetségeseinek akarja átjátszani a szövetkezetek megmaradt vagyonát. Gyimóthy Géza (FKGP) bejelentette, hogy a Kisgazdapárt, amint hatalomra jut, módosítani fogja a szövetkezeti törvényt. Pász- tohy András (MSZP) azt tartotta fontosnak, hogy a módosítás hatályon kívül helyezte a szövetkezeteket sújtó diszkriminációt. Szakái Ferenc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás nem felel meg az európai tendenciáknak, nem biztosítja a falvak önrendelkezését. Az Országgyűlés ezután a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról döntött. Csalással vádol a Munkáspárt Kazár újra választhat A Nógrád Megyei Bíróság megsemmisítette a kazári helyhatósági választás eredményét, s új szavazás megtartását rendelte el. A kazári polgármester-választáson, az eddigi adatok szerint Molnár Katalin, az MSZP, az SZDSZ és a KDNP közös jelöltje győzött 461 szavazattal. Tó'zsér Tibor, a Munkáspárt jelöltje ugyanakkor 446 szavazatot kapott. Ezt az eredményt a Munkáspárt helyi elnöke és titkára megóvta. A kifogást a területi választási bizottság — helyi állásfoglalás híján — visszautalta a helyi választási bizottsághoz, ahol a szavazólapok újraszámlálását követően elutasították a panaszt. A Munkáspárt helyi vezetői nem nyugodtak bele a döntésbe, és a megyei bírósághoz fordultak. A Nógrád Megyei Bíróság megállapítása szerint a „polgármesterre vonatkozó szavazólapoknál 3 darab eltérés tapasztalható a fel nem használt szavazólapokat illetően”. Más szabálytalanságokra is fény derült. így a mozgásukban gátolt állampolgárok estében kérésre kivitték ugyan a lakásra az urnát, de nem biztosították az ilyen esetre is előírt titkosságot. Megállapították továbbá, hogy több írástudatlan szavazó esetében az előírt kettő helyett, a szavazat- számláló bizottságnak csak egy tagja segített. Mindezek alapján a megyei bíróság úgy ítélte, hogy a választásra vonatkozó törvény több, garanciális jellegű szabálya csorbát szenvedett, s ezért a szavazást meg kell ismételni. A Munkáspárt elnöksége állásfoglalásában durva csalásnak minősíti a Kazáron történteket, s elítéli a demokrácia alapvető normáinak a megsértését. Kéri, hogy az Országos Választási Bizottság ítélje el a csalást, továbbá követeli, hogy az érintett pártok vonják felelősségre azokat a munkatársaikat, akiknek a csaláshoz köze lehet. Ezzel egyidejűleg a Munkáspárt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz. A tényfeltárás folytatódhat (Folytatás az 1. oldalról) Ez azonban a tudomány feladata, nem pedig az Igazságügyi Minisztériumé. A Hom-kor- mány az 1994. évi november 16-ai határozatával ez év december 31-ével hatályon kívül helyezi a bizottság létrehozásáról szóló 1993. január 21-ei keltezésű szigorúan titkos kormány- határozatot. Ez a döntés semmilyen akadályát nem jelenti annak, hogy a kutatók feltárják az elmúlt évtizedek törvénysértéseit. Az 1995. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban jogtörténeti kutatásokra előirányzott 10 millió forintot átcsoportosítják az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatására. A közlemény a tényszerűség és a pontosság érdekében kitér arra is, hogy Kahler Frigyes, a minisztérium volt főosztályvezetője, a Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke még a tárca új vezetésének felállása előtt, ez év június 15-én írásban kérte miniszterét: július 30-ai hatállyal szüntesse meg közszolgálati munkaviszonyát. A dokumentum szerint a bizottság vezetője nem értesült váratlanul a tényfeltáró testülettel kapcsolatos kormánydöntésről. Veszélyes helyzet Kedves olvasóink számára bizonyára nem meglepő, hogy a Pest Megyei Hírlapnál tegnap szünet nélkül csörgött a telefon, táviratok tömege érkezett, s mind-mind azért, mert sokan vagyunk, akik a demokrácia sérülésének lehetőségét látjuk abban, ha a magyar sajtó palettájáról eltűnik az a szín, amelyet lapunk képvisel. Váltig állítjuk: igenis szükség van egy olyan újságra, mint a miénk, sőt szükség lenne többre is, mert jól tudjuk, hová vezetett az a politikai kurzus, amelyik a sajtót a ’40-es, ’50-es években egyhangúsította. Érezzük, hogy rossz irányba vezet az is, amit ezekben a nehéz hetekben és hónapokban a Magyar Televízió és a Magyar Rádió produkál, ám az ő rossz útra térésükön egyáltalán nem csodálkozunk, hiszen azok, akik ott a tájékoztatást művelik, egyáltalán nem egy felszabadult és gazdagodó Magyarországban érdekeltek, sokkal inkább önnön szabadságukban és meggazdagodásukban. Velük szemben olyan embereknek kellene tájékoztatni a magyar közvéleményt, akik képesek elszakadni a pártkötelékektől, s egyetlenegy fontos ügyet képviselnek, nevezetesen Magyarország föl- emelkedését. Ezzel az elmúlt négy esztendőben volt alkalmunk találkozni, hiszen a televízió hírműsorai, valamint a világszínvonalon működő Panoráma végre hosszú évtizedek után felnőtt emberként kezelte azokat, akik a készülék elé ültek. Május után ezeket megszüntették, az ott dolgozókat elüldözték, várakozólistára helyezték, s azok vették át az irányítást, akikről Horn Gyula is lesújtó véleménnyel beszélt abban az ünnepek előtti vitaműsorban, amelyben Kun- cze Gábor és Frei Tamás volt a partnere. Akkor a miniszterelnök úr a Wall Street Journalban megjelent cikket emlegette úgy, mint amelyet innen Budapestről juttattak ki a tengerentúlra. (A cikkben a szállodaprivatizációval kapcsolatos miniszterelnöki felülvizsgálat kritikája olvasható.) Mindez jelzi, az Antall-kor- mányt és a Boross-kabinetet kül- és belföldön lejárató „sajtószakemberek” új prédára vetették magukat, hiszen ismételten veszélyeztetve érzik azokat az Aczél Györgytől kapott jogaikat, amelyekről semmiféle rendszerváltoztatás kapcsán nem óhajtanak lemondani. Márpedig, ha azok az erők győznek, amelyek számára semmi nem szent, s amelyekről Tőkés László ebben az újságban úgy nyilatkozott, hogy az időnként vetekszik a bukaresti szennysajtóban képviselt stílussal, akkor tudomásul kell vennünk: sokkal veszélyesebb helyzetben vagyunk, mint azt bárki is gondolná. A Pest Megyei Hírlap szerkesztősége hozzáfogott e sajtócézárokkal való küzdelemhez, aminek eredménye: január 1-től szüneteltetni kívánják lapunk megjelenését. Tudjuk: az indikátor szerepét kényszerülünk felvállalni, miközben mi is kíváncsian figyeljük, vajon a sajtócézárok a mai Magyarországon égig érhetnek-e. Csak bízunk benne, hogy erről szó sem lehet. (Vödrös)
