Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-07 / 287. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 7., SZERDA Megkérdeztük Elmarad-e a vasutassztrájk? Mint az köztudott, a vasutasok a kormánnyal foly­tatott tárgyalások eredménytelensége esetén de­cember 8-ára kétórás figyelmeztető, december 12-e és 14-e között pedig kétnapos általános sztráj­kot helyeztek kilátásba. Most azonban olyan hí­resztelések láttak napvilágot, melyek szerint a sza- joli tragédia miatt esetleg elmarad a sztrájk. — Vajon van-e ezeknek valóságalapjuk? — kérdez­tük Gelencsér Lászlót, a VDSZSZ országos választ­mányának ügyvezetőjét. — Valóban megjelent egy olyan nyilatkozat, mely szerint jobb lenne, ha a vasutasok elállnának a sztrájktól, azonban a leghatározottabban visz- szantasítjuk ezt a fajta magatartást, hogy egye­sek a tragédiát politikai célokra kívánják felhasz­nálni — kezdte válaszát. — Dolgozóink megren­dültén állnak a történtek előtt, és mélységesen együttéreznek a hozzátar­tozókkal, azonban a sztrájk ettől teljesen füg­getlen. A Vasutasok Szak- szervezete, a Mozdonyve­zetők Szakszervezete és a Vasutas Dolgozók’ Sza­bad Szakszervezete már több mint egy hónapja folytat megbeszéléseket a kormánnyal és úgy tűnik, hogy az álláspontok nem közelednek egymáshoz. Bár mi mindvégig a tár­gyalásos megoldást támo­gatjuk, de ha a kormány nem teljesíti követelésein­ket, nem marad más hát­ra, mint a sztrájk. A köz­vélemény esetleges ellen­szenvével kapcsolatban el kell mondanom, hogy még ha be is bizonyoso­dik, hogy emberi mulasz­tás történt, akkor sem le­het hetvenkétezer vasúti dolgozót kollektív bűnös­séggel vádolni. Még egy­szer hangsúlyozom tehát, hogy mi is gyászolunk — mint mindenki az or­szágban —, amit azzal is kifejezésre kívánunk jut­tatni, hogy a kétórás sztrájk ideje alatt minden­hol kitesszük a fekete zászlót, a balesetnek azonban semmi köze sincs a követeléseinkhez. F. R. Átadták az új piaccsarnokot Színvonalas munkát végeztek A tervezők, kivite- ■ lezők, munkások je- ' lentőset alkottak a városban, amelyet a negyvenezer polgár, a ter­melők és kereskedők nevé­ben is köszönök. Legyenek büszkék arra, hogy egy tör­ténelmi hangulatú térre ilyen szép piacot építettek — jelentette ki tegnap Mácz István polgármester, a városi piaccsamok átadá­sán. A polgármester . azzal folytatta megnyitóját, hogy a piac nemcsak szép, de minden igényt kielégít. Ez a környezet alighanem arra is alkalmas lesz — akár­csak a rómaiaknál a Fó­rum, a város főtere —, hogy a polgárok kicserél­jék gondolataikat. Banai Benő, a vállalkozá­si és mezőgazdasági osz­tály vezetője felidézte a mintegy kétszázmillió fo­rintos beruházást: az U-ala- kú kétszintes üzletház, vala­mint a fedett és szabad piac — ami összesen körülbelül négyezer négyzetméter alapterületű — építésének történetét. Az osztályveze­tő emlékeztetett arra, már az első képviselő-testületi üléseken — 1991 elején — felvetődött, hogy mi való­sítható meg abból a monu­mentális térből, amit koráb­ban az Opál- és Royal-ház építésével együtt megter­veztek. Végül is az önkor­mányzati testület 1992 ok­tóberében döntött a beruhá­zás kivitelezéséről. A hely­béli Avantgarde Kft. nyerte el a megbízatást, s az erede­ti elképzeléshez képest egy szerényebb változatra gon­dolt, amit a fiatal tervező­mérnök, Giba Péter álmo­dott meg. Az üzletház építése 1993. augusztus elsején kez­dődött el, ezt követte előbb a fedett, majd a szabad piac megvalósítása. Az utóbbi te­rülete még az elmúlt napok­ban bővült ezerkétszáz négyzetméternyi területtel, amit a korábban ledőlt Tán- csics-iskola telkéből szeltek le. Voltaképpen az ideigle­nes piac költözött vissza eredeti helyére november 8-án a Kossuth térre. Oda ahol még egy kétszintes pi­acüzemeltetést szolgáló épü­let is van, amelyben a gom­bavizsgáló, mérlegkölcsön­ző, állatorvosi szoba találha­tó. Banai Benő megköszön­te az Avantgarde Kft., a Ma­kett Kft. és az Aqva-Gáz Kft. gárdájának a színvona­las munkát. Zakar Ferenc, az Avant­garde Kft. tulajdonosa, ter­vezőmérnöke nem titkolta, akadtak nehéz periódusok is a beruházás megvalósítá­sakor, ám az akadályokon közös erővel úrrá lettek. (f. f.) Lépjük át a remény küszöbét Mentsük, ami menthető Valakik játszanak ve- l lünk: keresztény, ke- ‘ resztyén magyarok­kal, évek, talán azt is mondhatnám, hogy öt évti­zed óta — jelentette ki hét­főn este Csurka István, a MIÉP elnöke a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színházter­mében, azon a nagygyűlésen, amelyen bemutatkozott a MI- ÉP, az FKGP, a KDNP, az MDF és az EKGP közös pol­gármester- és néhány egyéni képviselőjelöltje. Réti Miklós, a MIÉP elnök­ségi tagja köszöntötte a jelen­lévőket, majd nehezményez­te, hogy a magánosítás -to­vábbra sem a nemzet érdeke­it szolgálja, s a kárpótlás szin­tén nem az elvárások szerint zajlott. Amint ő és politikus társai átlátták az összefüggé­seket, kimondták és azóta is hangoztatják: a nemzetből nem lehet a koldusok orszá­gát csinálni. Az exhonatya megjegyezte, 1995 nagyon kemény év lesz. Ezért jó len­ne legalább a helyi hatalom­ban egy kis egyensúlyt terem­teni, hogy ne ez a visszafogó politika érvényesüljön. S a város, a közösség megtartá­sát szolgáló bölcs intézkedé­sekkel mentsék azt, ami menthető. Sándorfi Ottó, az FKGP Pest megyei elnöke utalt ar­ra, hogy a pénzügyi bizottság­ban javaslataikat meghallgat­ják ugyan, de leszavazzák őket. Kárteszi István polgármes­terjelölt szólt arról, azért fon­tos a helybéli választási szö­vetség, mert a mai gazdasági és politikai helyzetben az öt pártnak csak így van esélye az eredményes szereplésre. A polgármesterjelölt érintette azt, miért vállalja a megmé­rettetést: élni kell az öt párt és a mögötte álló emberek bi­zalmával, kötelező folytatni az elmúlt négy évben elkez­dett városépítő munkát, s ha azt akarjuk, hogy a sorsunk jól alakuljon, abban tevéke­nyen részt kell venni. Kárte­szi István ezután röviden vá­zolta programját, a közbizton­ság javítását, az egészség­ügy, az oktatás és a mezőgaz­daság gondjainak megoldását. Győri Béla, a Magyar Rá­dió volt főszerkesztője II. Já­nos Pál pápa gondolatát idéz­ve arra kérte az önkormány­zati választások előtt a jelen lévő ceglédieket, lépjék át a reménység küszöbét és ne fél­jenek. Vödrös Attila, a Pest Me­gyei Hírlap főszerkesztője a nagygyűlésen a nemzeti erők összefogásának szükségessé­gét hangsúlyozta. Csurka István kifejtette: itt mindig voltak rendszerválto­zások, nagy fogadkozások. Amikor egy párt vezette az országot — a szovjet hadse­reggel társbérletben —, ak­kor is megújultak, változtat­tak. Ám a háttérben egy isme­retlen hatalom létezett, amely meg se nevezte magát, s nem is hagyta, hogy felis­merjék. Meghozta a döntése­ket, irányította a társadalmat, és a felelősségre vonás elől állandóan elmenekült. Va­jon, most nem ez történik ve­lünk? Nálunk egy dolog 1982 óta teljesen változatlan, éspedig a pénzügyi politika. S ettől kezdve a magyar nép és a gazdaság évről évre rosz- szabb állapotba kerül. A MIÉP elnöke rámuta­tott, az új gazdasági zsenik ar­ról beszélnek, hogy még rosz- szabb lesz. Megszerezték a hatalmat, ahhoz van eszük, hogy visszamutogassanak az előző négy évre. Nem egye­dül az eltelt ciklusra fogható, hogy ma itt tartunk. Ennek az az oka, hogy valakik ját­szanak a magyarsággal, amely ezt eltűri — mondotta befejezésül Csurka István. (fehér) Megérte a fáradságot A további kutatásokat alapozza meg @ Tegnap nagy érdeklődés mellett mutatták be a pomázi községháza dísztermében Tóth Ferenc „Pomáz történetének forrásai” című munkáját, amely, mint a művet méltató Lakos János, az Országos Levéltár főigazgatója mondotta, műfajában az utóbbi idők legjelentősebb ilyen jellegű kiadványa. A bemutatón a számos meghívott és a helyi notabi- litások mellett jelen volt Mi- akich Gábor, a körzet or­szággyűlési képviselője, Bá­nyai Judit, a megyei köz­gyűlés alelnöke és a kiad­vány szerkesztői. Kulin Imre polgármester bevezetőjében elmondta: na­gyon örült, mikor ötletével felkereste őt Tóth Ferenc, akinek az önkormányzati testülettel való konzultáció után megbízást adott a hi­ányt pótló mű elkészítésére, s amelyet jelentős anyagi tá­mogatásban is részesített az önkormányzat. Megérte a fáradságot, megérte a pénzt, mert a gondosan ösz- szegyűjtött anyag, s a belő­le megszületett szép kiállítá­sú könyv egy kutató alapos­ságával tárja fel a zaklatott múltú település históriáját. Alapvetően dokumentum- gyűjtemény ez a könyv, amolyan történeti adattár, amely a további kutatások alapjául is szolgálhat majd. Ä csaknem 300 oldalas munka, alcímének megfele­lően, a dokumentumok tük­rében részleteiben mutatja be a község életét kialaku­lásától a XX. század első feléig. Tartalmaz a kötet névetimológiát, szemrevé­telezi a régészeti leleteket, tárgyalja a birtokviszonyo­kat a feudalizmus korában, leírja a települést a török hódoltság idején, dokumen­tumokat ismertet az 1690 táján kezdődött német, szlo­vák és szerb betelepítések­ről, a pomáziak részvételé­ről az 1848—49-es szabad­ságharcban. Fellelhetők benne a korai közgyűlési jegyzőkönyvek, térképek, az egyházi anyakönyvek ki­vonatai és még számos, a község iránt érdeklődő szá­mára nélkülözhetetlen adat. A kötetet függelék egészíti ki, amely a bibliog­ráfián kívül a történelmi mértékegységek, a pénz­egységek és a korabeli fo­galmak értelmezését is tar­talmazza. Paizs Tibor Palotás újra indul Palotás János ismét jelölteti magát a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöki tisztére. A VOSZ december 10-én tart­ja évi rendes közgyűlését, amelyen új tisztségviselőket vá­lasztanak a szervezet élére. Palotás, aki az utóbbi két évben társelnök volt, ez idáig egyetlen jelölt az elnöki funkcióra. Az MTI kérdésére az üzletember-politikus elmondta: a jelö­lést felkérésre fogadta el, annak tudatában, hogy a jelenlegi elnök, Kovács István előzőleg bejelentette, nem vállalja to­vább a megbízatást, legfeljebb a társelnöki funkciót. Palotás János úgy fogalmazott, ha személye mozgósítja a VOSZ tag­ságát, és megszűnnek a szövetséget az utóbbi időben meg­osztó belső viták, hajlandó ismét az élre állni. Alkotmányunk fejlesztéséért Az Igazságügyi Minisztérium szervezésében kétnapos nem­zetközi szeminárium és to­vábbképzés indult tegnap Pilis­szent kereszten. A tanácskozás neves spanyol, olasz, portugál, osztrák és magyar alkotmány- jogászok részvételével zajlik az OECD Sigma programjá­nak keretében. Ez a program segíti a kelet-közép-európai or­szágok alkotmányának fejlesz­tését, ezenbelül is a magyar al­kotmány tudományos megala­pozását és előkészítését. A tanácskozás öt szekció­ban folyik. Az államszervezeti csoport a parlamentarizmus és a kormány szerepét taglalja, a törvényhozási csoport a tudo­mányos munkában segíti a szakembereket, a közpénzek felhasználásáról tárgyal a számvevőszéki csoport. Az ön- kormányzati szekció megvitat­ja, hogyan illeszkedjenek az önkormányzatok a közigazga­tás és az alkotmány rendszeré­be, az alkotmánybírák munká­jával pedig az erre alakult szekció foglalkozik. (w. b.) Magas az adója? Fektessen a GOT-ba! Kárpótlási jegyéért 165%-ot adunk! Gót Ingatlanbefektetési Részvénytársaság: az ingatlanba fektetett biztonság! Jegyzési helyeb y) Pakett Bróker PL Ig^szb&^e Kft. Budapest, Semmelweis u. 2. Budapest, Akadémia u. 1. (1)-117-5461 ytj-f$l-8530 Budapest, Bartók Béla út 152. ($161-3210 Nagykáta és Vidépsrakarékszövetkezet Nagykáta, Szabadság tér?. Budapest XVII., Pesti út 107/A Újszilvás, Vörösmarty úi 5.; Jápiógyörgye, Deák Ferenc u. 12. Tápiószele, Rál^rútŐÓ Tápiószőlős, Házi Á. u. 2. Farmos, Fő tér 4. Tápiószecső, Honvéd út 6. Tóalmás, Fő u. 61. Szentmártonká Rákóczi ú|27:: Kóka, Qgzsajöy f u. 1. Értékpapír és Befektetési Pt. udapest, Deák Ferenc u. 5. (1)-266-2252 V Egy lehetőség, amelyben nemcsak részvényt kap! Jegyezhető: 1994. december 13-áig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom