Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-07 / 287. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 7., SZERDA 5 Húszmillió forintból épült Nyitás előtt a Kalmárok udvara '-■gtf Tovább gazdagítva \ JL > a város kereskedel- ‘ mi hálózatát, a Fe- hér Galamb Üzletház és a Ponton udvar után Kalmárok udvara elnevezéssel alig több mint négy hónap leforgása alatt már a harmadik több önálló boltból álló, nyugati színvonalú vásárlóközpont nyílik meg a napokban Vácott. A Március 15-e tér 8. és a Széchenyi utca 4—6. számú házak közös belső udvarán található s tizenkét bolthelyiségnek helyet adó legújabb váci üzleti centrumon az utolsó simításokat végzik a kivitelező Standard X Kft. munkatársai. — A tizenkét bolthelyiségből, melyek fele-fele arányban bérlemények, illetve magántulajdonú üzletek, jelen pillanatban kilencnek van gazdája — mondta lapunknak Jámbor László, a beruházó Váci Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke. — A beruházás teljes költsége mintegy húszmillió forintra rúg, amit a tulajdonosoktól az építkezés megkezdésekor elAz építkezés napokon belül befejeződik, hamarosan jöhetnek a vevőit A szerző felvétele kért vételárból, a bérlők által szintén előre befizetett ötévi bérleti díjból, illetve nem kevés saját pénz felhasználásával finanszírozott a vállalat — tette hozzá, megjegyezve: ha minden jól sikerül, a már gazdára talált üzletek, melyek között lesz például illatszer-, gyógynövény-, sportszer-, háztartásikisgép-, illetve alsóruházati bolt is, még karácsony előtt megkezdik működésüket. Jámbor Lászlótól megtudtuk továbbá: a Kalmárok udvara, mely voltaképp egy kis sétálóutca, reggel hat és este tíz óra között lesz nyitva. (ribáry) Befejeződik a sződi gázprogram / Állami támogatás nélkül Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, Ne- velek-dűlő, illetve Csörög településrészek csatlakoztatásával még ebben az évben befejeződhet Szódon a település utóbbi két évtizedes történetében a legjelentősebb beruházásnak számító gázprogram. — A beruházás két évvel ezelőtt kezdődött egy, 20 ezer köbméter/nap teljesítményre képes, majdan hét községet ellátó, s itt Sződön felépített gázfogadó állomás létesítésével, aminek költségéhez a község az igényelt gázmennyiség arányában 10 millió forinttal járult hozzá — mondta lapunknak Sándor István polgármester. — Szinte az állomás elkészültével egy időben megkezdődött a külső és belső hálózat kiépítése, a portákra való beállás is. A kivitelezésre a Nógrádi és Tsa, a Recte, valamint a GH Nemzetközi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapott megbízatást, amely munka mostanra befejező stádiumába érkezett — tette hozzá megjegyezve: a gázprogram teljes költségét, mely összességében mintegy 60 millió forintra rúg, állami támogatás nélkül, az önkormányzat és a programhoz csatlakozott lakosok összefogásával sikerült előteremteni. R. Z. Mikulás-túra Szentendrén Megmozgatni az embereket Nagy sikert aratott a hét végi Mikulás-túra Szentendrén. A kirándulás egy rendezvénysorozat részeként szerepelt a programban, melyet Virág Ferenc, a város sportfőmunkatársa kezdeményezett. Kollégájától, Bányai Évától tudtuk meg a részleteket. — Ezeknek a programoknak az a lényege, hogy megmozgassák a település lakóit. Először nehéz feladatnak tűnt, de sokkal többen jöttek el már az első alkalommal, mint amennyire számítottunk. — Mikor kezdődött a rendezvénysorozat? — Ez év szeptemberében nagyszabású futóversennyel — válaszolta. —Az általános iskolásoknak hirdettük meg az eseményt, de nem csak ők, hanem a hozzátartozók, szülők, barátok is eljöttek. Októberben rendeztük meg a kerékpártúrát, amire több mint ötszázan jelentkeztek. Az elmúlt hét végén tartottuk a Mikulás-túrát, és azt hiszem, ennek volt eddig a legnagyobb sikere — mondta. — Közel hétszázötvenen gyalogoltak fel a kőhegyi turistaházhoz. A legközelebbi megmozdulásunk a szánkóverseny lesz, ezért nagyon várjuk, hogy leessen a hó. V. Cs. Elárasztják a medret A tervek szerint december közepén vágják át a nagymarosi körgátat, és árasztják el vízzel a Duna medrét. A parti munkálatokkal egyi dobén a kivágott nyárfasor helyére facsemetéket ültetnek Vimola Károly felvétele Vitafórum Biatorbágyon A jelenlegi kereszténydemokrata polgármester, Palovics Lajos — akit az FKGP és a Fidesz is támogatásáról biztosított —, a függetlenként induló König Ferenc vállalkozó és a volt tanácselnök, Hernádi Károly száll ringbe a polgármesterségért a vasárnapi választáson. Bemutatkozásukkor, amelyre hétfő este vitafórumon került sor, Palovics Lajos dióhéjban összegezte az elmúlt négy év eredményeit, majd leszögezte: alulmaradása esetén is megtalálja a további lehetőséget a köz szolgálatára. Ezt egyébként élete céljának tekinti. König Ferenc olyan hibákat sorolt, amelyek — szerinte — két társa kifogásolható munkájának köszönhetőek. Hernádi Károly múltbeli szereplésére, és közigazgatási gyakorlatára helyezte a hangsúlyt. (n. t.) A donorszerzés pénzbe kerül Ki vegyen vért? Idézet abból az ajánlásból, melyet a közelmúltban Siófokon tartott I. országos véradó-szervezési konferencián fogadtak el a Magyar Vöröskereszt és társ- szervezetei, illetve a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének képviselői. Eszerint az érintettek nevében nyilatkozó hazai humanitárius szervezet „lehetségesnek, de szükségesnek is tartja, hogy a vérellátás intézményrendszerén belül a Magyar Vöröskerszt részt vállaljon a teljes spektrumú vérellátásban”. Mi a véleménye erről egy gyakorló vérellátó szakembernek — ki vegyen vért? — kérdeztük Pethő Edét, a Gödöllői Vértranszfúziós Állomás (a Pest megyei vérellátó alközpont) szakfőorvosát. — Több dolgot kell a válaszadás elején tisztázni. Először is azt, hogy ma Magyarországon egyetlen vérellátó sem önálló: valamennyi kórház — kihelyezett — osztályaiként működik. így nem kell attól tartani, hogy a vérellátó állomások — a Magyar Vöröskereszt kárára — elteszik a vérkészítményekért járó pénzt. A vérellátóknak maguknak tehát nincs pénze. Miként az előbbieket fenntartó magyar kórházak is meglehetősen rossz anyagi körülmények között dolgoznak. így meg kell érteni minden, a véradásszervezésbe az utóbbi években bekapcsolódott szervezetnek, illetve a témában monopolhelyzetben lévő Magyar Vöröskeresztnek, hogy a vérellátásban irányító szerepet játszó kórházaknak nincs módja jelenleg kellően támogatnia a véradópropagandát. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. Ez pedig magának a véradásnak a folyamata. Vannak — régebben a mainál sokkal gyakrabban voltak — olyan esetek, amikor közvetett úton, tehát területi, üzemi vöröskeresztes aktivista szervezése útján jutnak a vérellátók donorhoz. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség a vérellátás bonyolítására: gyakran, például egy-egy baleset következményeként, egy-egy gyorsan elvégzendő műtét miatt, azonnal szükség van vérre. Ilyenkor nem várjuk meg, hogy a donorokat szervező vöröskeresztesek gyűjtsenek véradókat: magunk szervezzük meg közvetlenül a vérellátást, behívással, távirattal. — Az alkalmanként jelentkező vérhiány miatt mégis nem lenne célszerű támogatni a Magyar Vöröskereszt azon elképzelését, mely szerint ne legyen állami monopólium a vérellátás, illetve, hogy a helyi véradószervezők lépjenek közös érdekvédelmi fórumra? — V itathatatlan tény, hogy — nem utolsósorban a hazai gazdasági viszonyok átrendeződése miatt — jelentősen megváltozott, illetve csökkent a véradók száma, összetétele. Ma már meglehetősen nehéz feladat a véradók, a donorok toborzása a munkaadók ellenállása miatt. Elvben tehát magam is vallom: minden támogatást meg kell adni a szervezőknek, a véradást propagáló szervezeteknek, így a Magyar Vöröskeresztnek is. Ők maguk arra hivatkoztak a siófoki ajánlásuk megfogalmazásakor, hogy Nyugat-Európában a donorszerzőket illeti meg a vérkészítmények értékesítésének 10 százaléka. Ez tételesen így igaz. Fontos azonban, hogy az említett európai országokban egy- egy vöröskeresztes aktivista többek között a véradó napokon keményen végigdolgozza az egész napot, a szakemberek mellett vérvevő csoportok tagjaiként segítik azok munkáját teljes munkaidőben. — Milyen szerepet szán akkor ön a Vöröskeresztnek, illete más, alternatív vérellátást szervező egyesületnek a hazai véradó- rendszerben? — Ma, éppen az említett okok miatt, valóban nehéz feladat a véradók megnyerése. Ugyanakkor egyre gyakrabban tapasztalni olyan, mondhatni spontán szervezést, mikor is az érintett, a beteg hozzátartozói kezdeményeznek véradást. Feltétlenül támogatni kell ezeket a törekvéseket, mert fontos kiegészítői lehetnek a hazai vérellátásnak. Emiatt szükséges a mostani rendszertől eltérő jogi formák között működő vérellátó állomásokat kialakítani. Miért? Mint már említettem a kórházak meglehetősen nehéz anyagi helyzete, az egyre csökkenő OEP (Országos Egészségbiztosító Pénztár) támogatás következtében nincs elegendő pénze a vérellátónak a szervezést, a propagálást finanszírozni. Úgy tudom, hogy a Vöröskereszt is ismeri a kórházak gazdasági nehézségeit. Az is tény, hogy ennek a kiemelkedő humanitárius szervezetnek fenn kell tartania magát. Önkéntes véradók szervezése, a hazai vérellátórendszer alternatív formáinak beindítása önmagában nem segít sem a Vöröskereszt anyagi helyzetén, sem pedig a hazai ellátottságon. A véradó propagandán, az önkéntes véradók érdekképviseleti fórumán is az önállóvá alakuló országos vérellátó szolgálat mint közhasznú társaság képes érdemben segíteni a jelenlegi bajokon. Mailár Éva
