Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-07 / 287. szám

_§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 7., SZERDA 5 Húszmillió forintból épült Nyitás előtt a Kalmárok udvara '-■gtf Tovább gazdagítva \ JL > a város kereskedel- ‘ mi hálózatát, a Fe- hér Galamb Üzlet­ház és a Ponton udvar után Kalmárok udvara elnevezés­sel alig több mint négy hó­nap leforgása alatt már a har­madik több önálló boltból ál­ló, nyugati színvonalú vásár­lóközpont nyílik meg a na­pokban Vácott. A Március 15-e tér 8. és a Széchenyi utca 4—6. számú házak kö­zös belső udvarán található s tizenkét bolthelyiségnek he­lyet adó legújabb váci üzleti centrumon az utolsó simításo­kat végzik a kivitelező Stan­dard X Kft. munkatársai. — A tizenkét bolthelyiség­ből, melyek fele-fele arány­ban bérlemények, illetve ma­gántulajdonú üzletek, jelen pillanatban kilencnek van gazdája — mondta lapunk­nak Jámbor László, a beruhá­zó Váci Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke. — A be­ruházás teljes költsége mint­egy húszmillió forintra rúg, amit a tulajdonosoktól az építkezés megkezdésekor el­Az építkezés napokon belül befejeződik, hamarosan jöhetnek a vevőit A szerző felvétele kért vételárból, a bérlők által szintén előre befizetett ötévi bérleti díjból, illetve nem ke­vés saját pénz felhasználásá­val finanszírozott a vállalat — tette hozzá, megjegyezve: ha minden jól sikerül, a már gazdára talált üzletek, me­lyek között lesz például illat­szer-, gyógynövény-, sport­szer-, háztartásikisgép-, illet­ve alsóruházati bolt is, még karácsony előtt megkezdik működésüket. Jámbor Lászlótól megtud­tuk továbbá: a Kalmárok ud­vara, mely voltaképp egy kis sétálóutca, reggel hat és este tíz óra között lesz nyit­va. (ribáry) Befejeződik a sződi gázprogram / Állami támogatás nélkül Ha minden az elképzelések­nek megfelelően alakul, Ne- velek-dűlő, illetve Csörög településrészek csatlakozta­tásával még ebben az évben befejeződhet Szódon a tele­pülés utóbbi két évtizedes történetében a legjelentő­sebb beruházásnak számító gázprogram. — A beruházás két évvel ezelőtt kezdődött egy, 20 ezer köbméter/nap teljesít­ményre képes, majdan hét községet ellátó, s itt Sződön felépített gázfogadó állo­más létesítésével, aminek költségéhez a község az igé­nyelt gázmennyiség arányá­ban 10 millió forinttal járult hozzá — mondta lapunk­nak Sándor István polgár­mester. — Szinte az állo­más elkészültével egy idő­ben megkezdődött a külső és belső hálózat kiépítése, a portákra való beállás is. A kivitelezésre a Nógrádi és Tsa, a Recte, valamint a GH Nemzetközi Ipari, Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. kapott megbízatást, amely munka mostanra be­fejező stádiumába érkezett — tette hozzá megjegyez­ve: a gázprogram teljes költ­ségét, mely összességében mintegy 60 millió forintra rúg, állami támogatás nél­kül, az önkormányzat és a programhoz csatlakozott la­kosok összefogásával sike­rült előteremteni. R. Z. Mikulás-túra Szentendrén Megmozgatni az embereket Nagy sikert aratott a hét végi Mikulás-túra Szent­endrén. A kirándulás egy rendezvénysorozat része­ként szerepelt a program­ban, melyet Virág Ferenc, a város sportfőmunkatársa kezdeményezett. Kollégá­jától, Bányai Évától tud­tuk meg a részleteket. — Ezeknek a progra­moknak az a lényege, hogy megmozgassák a te­lepülés lakóit. Először ne­héz feladatnak tűnt, de sokkal többen jöttek el már az első alkalommal, mint amennyire számítot­tunk. — Mikor kezdődött a rendezvénysorozat? — Ez év szeptemberé­ben nagyszabású futóver­sennyel — válaszolta. —Az általános iskolások­nak hirdettük meg az ese­ményt, de nem csak ők, ha­nem a hozzátartozók, szü­lők, barátok is eljöttek. Ok­tóberben rendeztük meg a kerékpártúrát, amire több mint ötszázan jelentkez­tek. Az elmúlt hét végén tartottuk a Mikulás-túrát, és azt hiszem, ennek volt eddig a legnagyobb sikere — mondta. — Közel hét­százötvenen gyalogoltak fel a kőhegyi turistaház­hoz. A legközelebbi meg­mozdulásunk a szánkóver­seny lesz, ezért nagyon várjuk, hogy leessen a hó. V. Cs. Elárasztják a medret A tervek szerint december közepén vágják át a nagymarosi körgátat, és árasztják el vízzel a Duna medrét. A parti munkálatokkal egyi dobén a kivágott nyárfasor helyé­re facsemetéket ültetnek Vimola Károly felvétele Vitafórum Biatorbágyon A jelenlegi kereszténydemok­rata polgármester, Palovics La­jos — akit az FKGP és a Fi­desz is támogatásáról biztosí­tott —, a függetlenként induló König Ferenc vállalkozó és a volt tanácselnök, Hernádi Ká­roly száll ringbe a polgármes­terségért a vasárnapi választá­son. Bemutatkozásukkor, amely­re hétfő este vitafórumon ke­rült sor, Palovics Lajos dióhéj­ban összegezte az elmúlt négy év eredményeit, majd leszö­gezte: alulmaradása esetén is megtalálja a további lehetősé­get a köz szolgálatára. Ezt egyébként élete céljának tekin­ti. König Ferenc olyan hibákat sorolt, amelyek — szerinte — két társa kifogásolható munká­jának köszönhetőek. Hernádi Károly múltbeli szereplésére, és közigazgatási gyakorlatára helyezte a hangsúlyt. (n. t.) A donorszerzés pénzbe kerül Ki vegyen vért? Idézet abból az ajánlásból, melyet a közelmúltban Sió­fokon tartott I. országos véradó-szervezési konfe­rencián fogadtak el a Ma­gyar Vöröskereszt és társ- szervezetei, illetve a Vö­rös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségé­nek képviselői. Eszerint az érintettek nevében nyi­latkozó hazai humanitári­us szervezet „lehetséges­nek, de szükségesnek is tartja, hogy a vérellátás in­tézményrendszerén belül a Magyar Vöröskerszt részt vállaljon a teljes spektru­mú vérellátásban”. Mi a véleménye erről egy gya­korló vérellátó szakember­nek — ki vegyen vért? — kérdeztük Pethő Edét, a Gödöllői Vértranszfúziós Állomás (a Pest megyei vérellátó alközpont) szak­főorvosát. — Több dolgot kell a válaszadás elején tisztáz­ni. Először is azt, hogy ma Magyarországon egyetlen vérellátó sem önálló: vala­mennyi kórház — kihelye­zett — osztályaiként mű­ködik. így nem kell attól tartani, hogy a vérellátó ál­lomások — a Magyar Vö­röskereszt kárára — elte­szik a vérkészítményekért járó pénzt. A vérellátók­nak maguknak tehát nincs pénze. Miként az előb­bieket fenntartó magyar kórházak is meglehetősen rossz anyagi körülmények között dolgoznak. így meg kell érteni minden, a véradásszervezésbe az utóbbi években bekapcso­lódott szervezetnek, illet­ve a témában monopol­helyzetben lévő Magyar Vöröskeresztnek, hogy a vérellátásban irányító sze­repet játszó kórházaknak nincs módja jelenleg kellő­en támogatnia a véradó­propagandát. Van azonban az érem­nek egy másik oldala is. Ez pedig magának a vér­adásnak a folyamata. Van­nak — régebben a mainál sokkal gyakrabban voltak — olyan esetek, amikor közvetett úton, tehát terü­leti, üzemi vöröskeresztes aktivista szervezése útján jutnak a vérellátók donor­hoz. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség a vérel­látás bonyolítására: gyak­ran, például egy-egy bal­eset következményeként, egy-egy gyorsan elvégzen­dő műtét miatt, azonnal szükség van vérre. Ilyen­kor nem várjuk meg, hogy a donorokat szervező vö­röskeresztesek gyűjtsenek véradókat: magunk szer­vezzük meg közvetlenül a vérellátást, behívással, táv­irattal. — Az alkalmanként je­lentkező vérhiány miatt mégis nem lenne célszerű támogatni a Magyar Vö­röskereszt azon elképzelé­sét, mely szerint ne legyen állami monopólium a vér­ellátás, illetve, hogy a he­lyi véradószervezők lépje­nek közös érdekvédelmi fó­rumra? — V itathatatlan tény, hogy — nem utolsósorban a hazai gazdasági viszo­nyok átrendeződése miatt — jelentősen megválto­zott, illetve csökkent a vér­adók száma, összetétele. Ma már meglehetősen ne­héz feladat a véradók, a donorok toborzása a mun­kaadók ellenállása miatt. Elvben tehát magam is val­lom: minden támogatást meg kell adni a szervezők­nek, a véradást propagáló szervezeteknek, így a Ma­gyar Vöröskeresztnek is. Ők maguk arra hivatkoz­tak a siófoki ajánlásuk megfogalmazásakor, hogy Nyugat-Európában a do­norszerzőket illeti meg a vérkészítmények értékesí­tésének 10 százaléka. Ez tételesen így igaz. Fontos azonban, hogy az említett európai országokban egy- egy vöröskeresztes aktivis­ta többek között a véradó napokon keményen végig­dolgozza az egész napot, a szakemberek mellett vér­vevő csoportok tagjaiként segítik azok munkáját tel­jes munkaidőben. — Milyen szerepet szán akkor ön a Vöröskereszt­nek, illete más, alternatív vérellátást szervező egye­sületnek a hazai véradó- rendszerben? — Ma, éppen az emlí­tett okok miatt, valóban nehéz feladat a véradók megnyerése. Ugyanakkor egyre gyakrabban tapasz­talni olyan, mondhatni spontán szervezést, mikor is az érintett, a beteg hoz­zátartozói kezdeményez­nek véradást. Feltétlenül támogatni kell ezeket a tö­rekvéseket, mert fontos ki­egészítői lehetnek a hazai vérellátásnak. Emiatt szük­séges a mostani rendszer­től eltérő jogi formák kö­zött működő vérellátó állo­másokat kialakítani. Miért? Mint már említet­tem a kórházak meglehető­sen nehéz anyagi helyzete, az egyre csökkenő OEP (Országos Egészségbiztosí­tó Pénztár) támogatás kö­vetkeztében nincs elegen­dő pénze a vérellátónak a szervezést, a propagálást finanszírozni. Úgy tudom, hogy a Vöröskereszt is is­meri a kórházak gazdasági nehézségeit. Az is tény, hogy ennek a kiemelkedő humanitárius szervezetnek fenn kell tartania magát. Önkéntes véradók szerve­zése, a hazai vérellátórend­szer alternatív formáinak beindítása önmagában nem segít sem a Vöröske­reszt anyagi helyzetén, sem pedig a hazai ellátott­ságon. A véradó propagan­dán, az önkéntes véradók érdekképviseleti fórumán is az önállóvá alakuló or­szágos vérellátó szolgálat mint közhasznú társaság képes érdemben segíteni a jelenlegi bajokon. Mailár Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom