Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-06 / 286. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 6.. KEDD Hangulatos faluképre, kényelmes otthonokra van szükség Bizakodó a tököli polgármester Hoffmann Pál tököli polgármester az előre megbeszélt találkozónkra a nyomdából érkezett. A választási kampányához szükséges kiadványok ügyét intézte... — Az az igazság — magyarázta, miközben helyet foglaltunk az irodájában —, sajnálom ilyesmire az időt, meg a pénzt, de meg kell tennem, mert többek szerint szükség van rá. — Ennyire biztos a győzelmében? — A győzelemben sohasem lehet az ember teljesen biztos, vannak azonban jelei. Én ilyen jelként értékelem, hogy a baloldali erők, ha hivatalosan nem is támogatnak, de legalább nem állítottak ellenjelöltet, a többi politikai szervezet pedig — az MDF, a KDNP, a MIÉP és a Fidesz — nyíltan mellettem áll, jóllehet egyiknek sem vagyok tagja, ismét függetlenként indulok. Egyetlen ellenfelem egy kisgazdajelölt. — Ezek valóban kedvező jelek az ön számára. De vajon miként értékelhetik a munkáját a tököliek? — Az elvégzett munka alapján bátran nézek bárki szemébe. De hogy mi is történt Tökölön az elmúlt négy esztendőben, az senki előtt sem titok, ugyanis egy-egy döntés előtt igyekeztünk az érintettek véleményét is megtudakolni. Azt vallom ugyanis, hogy így lehet a legmegfelelőbb határozatokat meghozni. Az érintett társadalmi szervezetek megkeresése után következett a bizottsági munka. így aztán az alapos előkészítés után a képviselő-testületnek több esetben már nem is volt más dolga, csak a végszavazás. — Ön tehát elsősorban úgynevezett „menedzser típusú” polgármester. Miként alakult ki önben a meggyőződés, hogy ez a legcélravezetőbb vezetői magatartás? — Tizennyolc évig kézilabdáztam, többször voltam válogatott is, megtapasztalhattam hát a csapatjáték előnyeit. Polgármesterként pedig posztgraduális képzés keretében egyebek között a vezetés elméletével ismerkedtem. Igaz, 1990-ben sem teljesen tapasztalatlanul választottak meg. Akkor már jó tíz hónapja tanácselnökként a falu élén álltam, elődöm ugyanis nyugdíjba ment. — Tökölön tehát hamarabb kezdődhetett a rendszerváltás, mint általában az országban... — Hamarabb, de a tisztesség kedvéért azt is el kell mondanom, hogy akkoriban már nem volt rossz helyzetben a falu: a víz mellett a gáz is ott volt a háztartásokban, s csaknem készen volt a szennyvíztisztítónk is. Sokkal inkább bántott bennünket az, hogy egyrészt a börtön, másrészt a szovjet laktanya miatt — amihez Maiéter Pál letartóztatása is kötődik — kedvezőtlen volt a hírünk az országban. Fontos feladatunknak tekintjük ennek a képnek a megváltoztatását. — Milyen eszközökkel lehet az ilyesmin változtatni? — Küllemében kedves, kellemes faluképet kell kialakítani, ügyelve persze arra, hogy mindez ne csak külső máz legyen, s a helybéliek mindennapjai is kényelmesebbé váljanak. — A hiányzó infrastrukturális beruházásokra gondol? — Azokra is. Ha minden igaz, december 15-re végzünk a csatornázással, amit követhet a maradék egyharmadnyi földút portalanítása. Hoffmann Pál egy számára igazán kedves eseményen, Tököl sportcsarnokának az avatásán idén, március 15-én — A telefonigények kielégítésén is túl vannak már? — Sajnos ezzel még nem dicsekedhetek. Kétszázhetvenhat vonallal ugyan bővült az állomások száma, de több százzal még adós a beruházó. — Említette a volt szovjet laktanyát. Ennek mi lett a sorsa? — Átvettük a kincstártól, s felújítva részletfizetési kedvezménnyel értékesítettük a lakásokat. Most a lakótelep parkosítása van soron. A több mint ezer beköltözővel egyébként már 8 ezer fölötti a tököliek száma. — A megnövekedett lakosszám új feladatokat jelent. Például az oktatásban... — Szerencsénkre a volt szovjet lakótelepen iskola is volt, ezért nem kell újat építenünk, csupán ezt rendbe hoznunk. Ä második iskolával a mostaninál sokoldalúbb oktatás meghonosítására nyílik lehetőségünk. A nyelvtagozat és a napközi otthonos osztályok mellett van már katolikus tagozatunk is. A fiatalok — de persze nem csupán ők — egyébként a nemrég átadott sportcsarnokban és sportklubházban is hasznosan tölthetik el a szabadidejüket. Akárcsak a művelődési házban, amely viszont sürgős felújításra vár. — S hol tudtak elhelyezkedni az újonnan beköltözőitek? — Ők is, akárcsak a tököliek többsége, a fővárosban keresik a kenyerüket. Sajnos körülbelül 350 munkanélküli van a faluban, őket jövedelempótló támogatásban részesítjük. Persze nem mindegyiküket, hiszen amelyikük egy-egy számukra meghirdetett nagyobb, mondjuk faluszépítő munkában nem vesz részt, arról feltételezzük, hogy nem teljesen véletlenül került abba a helyzetbe, amelyikben van... Egyébként a nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak karácsony előtt minden évben egy szerény összeggel és egy jó hangulatú kulturális műsorral kedveskedünk. — Amikor megérkeztem, láttam, hogy idegen nyelvű feliratok jelzik: Tököl nemzetiségi falu. — Valóban, a magyarokon kívül horvát és német származású családok is élnek a településen. Mindkét nemzetiség megalakítja a kisebbségi önkormányzatát. Ez azonban nem jelent majd lényeges változást a munkánkban, ugyanis eddig is bevontuk őket az összes rájuk is vonatkozó döntésünkbe. (hardi) (Tököl kisgazda polgármesterjelöltjével készült interjúnkat a holnapi számunkban közöljük.) Szabó Lajos gyermekei már Érden születtek Javítani az itt élők közérzetén ! cff.) | Az ötvenezer lakosú Érd ma Pest megye legnagyobb váro- | iVJ sa. Nemcsak lélekszámút, de területét tekintve is a legna- / gyobb. Ez abból adódik, hogy nincs egy klasszikus értelemben vett városmag köré épülő utcarendszere. Esetlegesen szerveződött, elnyúlik, szétfolyik. Várossá nyilvánítása előtt Érd volt Közép-Európa legnagyobb faluja. Az ötvenes-hatvanas években a helység gazdái sok egyéb mellett a településszervezéshez sem értettek. Felszínesen nézve mindez mellékes körülmény is lehetne, ám mégsem az, hiszen ebből adódóan ma számtalan gond kerül felszínre. E problémák jelentős része infrastrukturális jellegű. Hosszú ideig gondjuk volt a vízellátás, irdatlanul nagy úthálózatuk sok helyütt még ma is rendezetlen, vannak városrészek, ahol nincs köves- út, járda. Még nem oldódott meg megnyugtatóan a csatornázás, a helyi utaztatás és még megannyi más kérdés, amellyel menthetetlenül szembesülnie kell annak, aki ma a város vezetésére vállalkozik. E merész emberek egyike Szabó Lajos, aki három erős helyi politikai szervezet, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt közös polgármesterjelöltjeként indult a megmérettetésre a december 11 -ei önkormányzati választásokon. Megfésülni borzasságát Közel négy esztendeje ismerem, képviselőként szívósan és elszánt határozottsággal vett részt az első szabad választások után felálló érdi önkormányzat testületének munkájában. Közéleti ember, az a típus, aki túllát személyes élete határain olyany- nyira, hogy ezt csak a közösségi lét keretében tudja elfogadni. Mindent megfigyel, mindenről van véleménye, egyszóval politikus alkat. — Közel másfél évtizede telepedtünk le Érden a családommal, a gyerekeim már itt születtek. Az az időszak vo't ez, amikor a főváros közelsége, s a vidéki élet előnye ezrével csalogatta Érdre mai lakóit — mondja illetékességét igazolandó, majd hozzáfűzi: — Ez idő tájt indult el a hajdani nagyközségben a polgárosodás folyamata, s vált a város olyanná, amilyennek mai arculata is mutatja. Együtt ,élt, együtt nőtt tehát a várossal, alkalma volt megfigyelni és részleteiben megismerni, tud aprócska örömei- lől, akárcsak gondjairól, igényeiről. — Ez a város ma még a kamaszkorát éli, még nem alakult ki az egyénisége, még mutál a hangja, s mikor ezt, mikor azt a holmiját növi ki — mondja plasztikusan, hogy aztán egy nevelő precíz gondosságával folytassa: — Ez a fejlődő organizmus most igényli a legtöbb szeretetet, gondoskodást, figyelmet. Mindenekelőtt azon lennék, hogy a közérzeten javítsak, legyen olyan az érdi polgár környezete, hogy a Szabó Lajos: A város, ez a fejlődő organizmus most igényli a legtöbb gondoskodást, figyelmet lakásából kilépve is otthon érezze magát benne. Ezért fontosnak tartom az utak, járdák mielőbbi kiépítését, megfésülni borzasságát, ami itt elsősorban az elhanyagolt, gyomos közterületek rendben tartását jelenti. Más szóval, hogy adjon önmagára, legyen tiszta és rendezett. Biztonságban élni — Ha midnez megvan —fűzi tovább a szót —, márcsak az kell, hogy rettegés és félelem nélkül éljen. Ezért tartom fontosnak a köz- biztonság alaposabb megszervezését, hogy biztonságosak legyenek a nappalaink és az éjszakáink. Már az eddig elmondottakhoz is pénz kell, s nem is kevés. Erről így vélekedik: — Tisztában vagyok azzal, hogy egyre szorosabb, szűkösebb költségvetésbóí kell gazdálkodnunk, ám a gondosság és takarékos szellem a városgazdálkodásban is éppolyan eredményes lehet, mint a család életében. Miként fentebb már említettük, ez a város örvendetesen fiatal, sok az óvodása, iskolása. — Ők ma meglehetősen szűkösen élnek. Feltétlen tenni szeretnénk azért, hogy enyhüljenek a jelenlegi zsúfoltság okozta gondok. És látok is rá lehetőséget, hogy bővítsük az óvodákat, az iskolákat. A város, mint már említettük, meglehetősen nyurga, szétszórt, az itt lakóknak hosszú távolságokat kell megtenniük, ha valahová, esetleg épp a városházára akarnak eljutni. Azon felül rengeteg a fővárosba ingázó. — Hajszolt világunkban az idő a legdrágább. Ezt szeretném megtakarítani az érdi polgároknak azzal, hogy korszerűsítjük a helyi tömegközlekedési rendszert, s az ingajáratok gyakorisága ügyében is intézkedünk. Az igazi megoldás persze az, hogy mindenkinek csaknem minden a közelében legyen. Határozott elképzelésem van a tekintetben, hogy az egyes városrészekben ügyintézési központokat létesítenénk, hogy a polgároknak ne kelljen minden csip-csup dolog miatt a városházára menniük. Esély a fejló'désre A végső cél mégsem ez. — Ambícióm minden áron elérni, hogy Érd váljék megyei jogú várossá. Erre minden esélyünk megvan, hiszen mi vagyunk a megye legnagyobb települése, fiatalságunk révén a mi esélyeink a legnagyobbak a fejlődésre. Ezt elérve olyan intézményi feltételeket teremthetünk, főiskola létesítése, városi bíróság, ügyészség, ami értelmetlenné teszi a folytonos utazgatást, s egyben a település rangját is emeli. Természetesen mindehhez pénz kell, s nem is kevés. — Eredményesen épülő kapcsolataim révén szeretném elérni, hogy minél több hazai és kül- födi tőkét irányítsunk a városba, s így munkahelyeket teremtve, mind kevesebb érdinek kell majd elhagynia a várost. És ha helyben mind többen találják meg számításaikat, környezetükre is nagyobb gondot fordítanak majd. Egyenes beszéd, talpraesett elgondolások. — Ezeknek a megvalósításához kérem az érdiek segítségét és támogatását. Paizs Tibor
