Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-31 / 307. szám
Latorcai János, az MDF, a Fidesz és a KDNP közös főpolgármester-jelöltje (november 17.): Én nem látom azokat a már beindult nagy volumenű fejlesztéseket, programokat, amelyek egy csodálatos állapothoz vezetnének, én csak azt látom, hogy az eddigi infrastrukturális fejlesztések is jobbára a konzervatív kormány támogatásával és garanciavállalásával kezdődhettek meg. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (november 30.): Ha az Európai Közösség politikai ereje és a belépni szándékozó népek együtt tudnak működni, akkor gyorsan érünk célba. Ebben az esetben ez még az évezred vége előtt sikerülhet. Magyarország esetében ez szinte biztos. Neumann Ernő temesvári főrabbi (december 2.): Kollektív bűnösségről beszélni sem lehet. Az egyes emberek, a politikai tényezők voltak vétkesek. De azt nem lehet mondani, hogy a magyarok összessége tapsolt volna a zsidók üldözésekor. Csáti György, a parlament külügyi bizottságának alelnö- ke (december 5.): Az expó lemondása hihetetlen mértékben rontotta a kormány, s vele együtt az ország hitéletét. A távoli országokban nem is annyira a magyar kormányról, mint magáról Magyarországról alakul ki olyan vélemény, amelyek alapján megbízhatatlannak tartanak minket. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (december 8.): A külügyi pénzügyi körök velünk szemben nem jóvagy rosszindulatúak. Olyanok, mint a kapufa, ahonnan vagy kifelé vagy befelé pattan a labda, Jól kell rúgni a labdát. Vendégeink voltak 1994-ben Tőkés László, a Királyhágó- melléki Református Egyház- kerület püspöke (január 3.): ...ahogy a kommunizmus eltanácsolta az egyházakat a közéleti szerepvállalástól és a politikai részvételtől, illetőleg csak a kedve szerinti békepapi funkciókat tolerálta, ugyanúgy a mostani, magát előszeretettel demokratikusnak, európainak és liberálisnak valló politika elutasítja az egyházaknak a fokozott közszerepvállalását és politikai részvételét. Szentgyörgyvölgyi Péter, a főváros köztársasági megbízottja (április 22.): ...a köztársasági megbízott a főpolgármesterrel szemben mintegy felülrendelt szerepben van, amit az ellenzéki részről tapasztalható hatalmi törekvés nem képes elviselni. Ezt tükrözték azok a viták, amelyekből kiderült, hogy nem tűrnek meg semmiféle kontrollt. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke (február 21.): Önmagunkban mi gyengék vagyunk. Az egyetemes magyar politikának kell megjelennie ezzel az elvvel: „Magunkért mindent, mások ellen semmit!” Csúcs László, a Magyar Rádió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke (április 2.): ...büntetlenül és ily módon bátorítva lehet ócsárolni a magyar nemzetet,- lejáratni bel- és külföldön, ezzel mérhetetlen anyagi kárt is okozva az országnak, és ugyanakkor, ha valaki merészeli nevén nevezni ezt a jelenséget, vagyis hogy ez hazaárulás, becsületükben sértve érezvén magukat a hazaárulók, a bírósághoz rohannak, és minden esélyük megvan arra, hogy a Magyar Népköztársaságban alkotott törvények alapján az általuk bepereltek kijelentésükért elmarasztaló ítéletet kapjanak. Szokolay Sándor zeneszerző (március 19.): Az életemet egy pillanatra sem akarom elválasztani a nemzet szívdobbanásaitól, és soha nem gondoltam arra, hogy elhallgassak. Hivatalok nélkül élek, ami felszabadította az energiáimat, és most már valóban nagyobb felkészüléssel szeretnék írni és szólni. Surján László, a KDNP elnöke (február 28.): ...mi nem üres kézzel, koldusként kopogtatunk Európa ajtaján, hanem bizonyos értékeket is viszünk oda. Ahogyan ez a térség kikínlódja a kisebbségekkel való bánásmód, a kisebbségi jog érvényesülése, a területi elv, a regiona- lizmus minden kínját-baját, az kicsit előbbre is viszi a nyugat-európai gondolatot. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója (február 4.): Nem minden iratanyag került az Országos Levéltár őrizetébe, így olyan iratok sem, amelyeknek régen itt volna a helyük. Ilyen a Belügyminisztérium 1945 utáni iratanyagának döntő többsége. Nálunk ennek csak foszlányai vannak. Tudjuk, hogy 1956-ban sok iratot elégettek. A későbbi pusztításokról nincsenek információink, de azt például tudjuk, hogy a III/ III-as anyagok egy részét garantáltan megsemmisítették Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke (április 30.): Egy önjelölt „európai” szocialista azzal fenyegeti a társadalmat, hogy a volt ávósokat és a kirúgott rádiósokat is visszaveszi. Kérdezem: honnan van erre neki kompetenciája? Milyen alkotmányos jog alapján nyilatkozik így a pártvezér? Hát itt lóg ki a lóláb, elvtársak! Csurka István, a MIÉP társelnöke (május 3.): A gonosz bolsevista trükk ott van, hogy mindezt a nemzeti kérdéssel, az úgymond nacionalizmussal, az emberek magyarságának megélésével állították szembe. Mintha itt volna valami ellentét; mintha azért volna nehéz az élet, mert magyarok vagyunk; mert szabadok vagyunk. Torgyán József, az FKGP elnöke (május 4.): Ha a volt kommunista nómenklatúra tagjai fogják a piacgazdaságot felépíteni, akkor senki ne csodálkozzon azon, hogy ebben az országban a politikai és gazdasági válságon túlmenően olyan bizalmi válság keletkezik, amelynek az lesz a következménye, hogy senki semmiben nem tud hinni. Szabó János földművelés- ügyi miniszter (május 4.): ...újabb gondok jöttek. A rendszerváltozással járó tulajdonlebegés, a volt KGST-, főleg az orosz piacok elvesztése, az egymást követő aszályos évek, a belső fogyasztás 30 százalékos visszaesése és a nemzetközi recesszió. Ennek ellenére működőképesek maradtunk, és közben végrehajtottuk történelmünk legnagyobb tulajdonosi változását. Katona Tamás Pest megyei képviselőjelölt (május 13.): Azt a szocialista pártnak is tudnia kell, hogy a múltba való visszatéréssel nem lehet kitömi a jelenlegi helyzetből. Ha a szocialisták megpróbálnak eltérni a realitásoktól, akkor ennek az országnak újabb, fokozatos eladósodása lesz a következménye. Boross Péter, az MDF képviselője (augusztus 22.): Semmi ellentmondás nincs abban, hogy hiteles tájékoztatás és nemzeti szellem. Az MSZP annak idején az Aczél-vonulat részvétele nélkül alakult meg. Most a szoci- álliberális koalícióba az SZDSZ-szel kívülről importálták Aczél György szellemi embereit. Szörényi Levente zeneszerző (július 21.): Perceken belül beköszönt 1996, a nagy évforduló, és ma ott tartunk, hogy hamarosan leköpik azt, aki kijelenti: mi már 1100 éve itt vagyunk. Ezért, bármilyen fájdalmas ez egyeseknek, hacsak rajtunk múlik, 1996-ra megcsináljuk a Honfoglalás című filmet is. Kádár Béla külgazdasági miniszter (július 14.): Rombolják az országképet, időzítés szempontjából pedig igen baljóslatú, hogy olyan évben, amikor az export növelése alapvető, stratégiai jelentőségű, olyan átszervezéssel foglalkoznak, amely a külgazdaság erősítéséről tereli el a figyelmet, az energiát. Kónya Imre, az MDF helyettes frakcióvezetője (október 4.): A helyzet súlyos. A kormány a koalíciókötéssel szerzett kivételes hatalmát nem arra használja fel, hogy az ország gondjait megoldja — ezekkel szinte nem is foglalkozik —, hanem arra, hogy mégjobban kiteljesítse saját politikai hatalmát. Grosics Gyula, a „Fekete Párduc” (október 13.): Olyan gondolatokat ébresztett bennem e döntés, lévén 1996-ban lesz államiságunk 1100 éves évfordulója, hogy ezt az évfordulót el akarják bagatellizálni, agyon akarják hallgatni, holott az expóval együtt e kettős rendezvény a világ érdeklődésének középpontjába helyezhette volna ezt a kis országot. Ágoston András, a VMDK elnöke (október 14.): Az alapszerződésekkel kapcsolatban mi politikai állás- foglalást alakítottunk ki, s úgy látjuk, hogy e szerződésekkel nem oldható meg a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek helyzete. Tolcsvay Béla vándorlantos (október 28.): Én belülről vagyok piros- fehér-zöld. A lelkemben, a lélegzetemben, minden porci- kámban él ez az ország, s akik értik a szavam, akik ösz- szecsapják a tenyerüket, ők valamennyien nagy kötelezettséget rónak rám. Für Lajos, az MDF elnöke (november 10.): Ma elengedhetetlen a parlament ellenzéki pártjainak az együttműködése, de azon kívül is az együttműködés mindazokkal, akik hasonló politikai gondolkozásúak, mint mi. Kosa Ferenc filmrendező, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (november 16.): Ezt az országot nem azzal lehet megmenteni, ha állandóan acsarkodunk egymásra, hanem azzal, ha megérezzük és meg is tiszteljük egymás gondolatait, amennyiben azok a gondolatok arra érdemesek. Szervátiusz Tibor szobrász- művész (november 25.): Tartani lehet attól, hogy nem olyan ünneplésre kerül sor, mint ami megilletné ezt a nagy évfordulót. Ez az ország immár 1100 esztendős, s ha meggondoljuk, hogy az Egyesült Államok még negyedennyi időt sem mondhat magáénak, akkor elmondhatjuk, hogy egy ilyen kis ország, mint a miénk, nagyon is büszke lehet az 1100 esztendőjére, s elvárható tőle, hogy méltóképpen emlékezzen meg az évfordulóról.