Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-03 / 284. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZÉT 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT Első díjas a veresegyházi gyermekliget Az év lakóháza Pest megyében A szilvamag alakú házsorok a régi magyar falu szerkeze­tét idézik, mely szerint a te­lepülés egyik végén a tör­vényfa állt, a másik végében a templom. Ez a gondolat a veresegyházi gyermekliget tervezésénél szerepet ját­szott — mondja Zsigmond László építész, a Kvadrum Kft. alapító tagja, a tervező munkacsoport vezetője. Ők is a Makona Egyesülés tag­jai, ahhoz a csoportosulás­hoz tartoznak, amely a ma­gyar építészek karakteresen körülhatárolható körét jelen­ti. Az építészcsoport (Mako- vecz Imre tanítványai) azzal a meggyőződéssel élnek és dolgoznak, hogy az ember a természet integráns része, így az emberi hajlék is része a környezet organikus egysé­gének. Nevezik organikus építészetnek is, ezt az ember- centrikus-emberléptékű épít­kezést. A Fóti útról közelítem meg a község határában meghúzódó kis települést, amely 12 lakóházból (gyer­meki hajlékból) és a közép­pontban elhelyezkedő kö­zösségi épületből áll. Tehát bizonyos magaslatról te­kinthetek az óriás „szilva­magra” és a táblára is, amely szerint ide behajtani tilos. Az egészen véletlen — mondta a tervező, aki egy­ben Veresegyház tanács­adó-főépítésze is —, hogy épp 12 lakóház épült, de így tudták elhelyezni a 120 gyereket. Az alaprajzot fel lehetett fogni egy spirálga­laxisnak is —, tehát a 12 ál­latövi csillagképről kapták az épületek a neveiket. A homlokzatokat bizonyos ér­telemben áttételesen a Kos, a Bika, az Oroszlán, a Rák, a Halak stb. jegyében fogal­mazták meg a tervezők. Legszívesebben persze egy­mástól merőben különböző házakat terveztek volna, de ez túlhaladta a lehetősége­ket. Egyedülálló az ország­ban ez a gyermekliget; so­sem volt lehetőséget kínált a tervezőknek a Pest Me­gyei Önkormányzat. Ezért is kaphatta a liget nevet, a puszta mezőből gyorsan ki­növő kis település, hogy ne­vében is kifejeződjék egye­Az év lakóháza országos pályázatá­nak, amelyet a Családi Ház című folyó­irat szerkesztősége szervez — ered­ményhirdetése és díjkiosztó ünnepsége december 9-én, pénteken lesz a Pilvax Kávéházban. di volta. Ezek között a fa­lak között bizonyára más életet élhetnek a gyerekek, mint az eddigi otthonokban vagy gyermekfalukban. A kompromisszumot, hogy végül is csak kétféle háztí­pust tervezhettek, boldo­gan vállalhatta a Kvadrum (négyen alapították), hi­szen példa nélkül álló építé­szeti feladatot jelentett ez a megbízatás számukra. Má­jus 1-jén volt az ünnepé­lyes alapkőletétel, és au­gusztus 5-én a műszaki át­adás. Három hónap alatt 3 ezer négyzetmétert épített a három fővállalkozó. (Az Érdi Monoban, az Első Ma­gyar Építő — és Befektető Rt., valamint a Hudák és Társa.) Egy lakóház föld­szintje 110 négyzetméter, a tetőtere pedig kilencven. A tervezők a nevelőket is bevonták a munkába, hi­szen közösen állították ösz- sze a tervezési programot. Ők mondták el, milyen éle­tet szeretnének élni itt, mi­lyen helyiségekre lesz szük­sége egy lakóházban a tíz gyereknek és a négy neve­lőnek. Egy kerékpározó szőke kisfiút szólítok meg, azon­nal mellette terem egy kis füstösképű is, óriási fekete szemekkel. Azt mondják a gyerekek, jó itt, soha ilyen szép nem volt az életük, sok finomat is esznek. És a nagymama azért nem jön el soha látogatóba, mert fáj a lába... Nagyon régen fáj a lába. Találomra benyitok az egyik házba. Frissen sült sütemény illata csap az or­romba. Egy hölgy és két na­gyobbacska lány sürög-fo- rog a tűzhely körül. Az a lé­nyeg, mondják, hogy együtt sütnek-főznek, és megtanulják a főzés min­den csínját-bínját. De en­nél sokkal . fontosabb az, hogy együtt legyenek. A konyha svéd módra nyitott, nincs fallal elválasztva sem az étkezőtől, sem a nappalitól. A nappaliban néhány gyerek tévézik. Mindenütt szép, nyers fenyőbútorok; a bajai Téka és az egri Ag- ria egyedi tervezésű darab­jai. A házakkal egyidőben azokhoz igazítva készül­tek. Megnézem a mosó­konyhát és a fürdőszobákat is. A kagylókat, a kádakat is a gyerekek magasságá­hoz méretezték. Átél lenben a túloldali házban bejárjuk az emeletet is, az egy-két- és háromágyas szobákat. A nevelőnő felhívja a figyel­memet arra, hogy milyen szűkén vannak a gyerekek a hálószobában. A tanulás­hoz sem elég az íróasztal, a harmadik gyerek lemegy a nappaliba tanulni. — Tudnia kell az építész­nek — mondta Zsigmond László —, hogyan élnek majd a házban. Ä tervezők megnézték a kőszegi gyer­mekfalut is, hogy okulja­nak a tapasztalatokból. Úgy látszik, nem egészen sikerült. Inkább a szép felé hajlottak a praktikus kárá­ra. Bár gyönyörű a galéria, az egyik nevelőnő szerint, szépek a korlátok is, de sokkal kényelmesebben él­hetnének, ha a tetőteret is teljesen beépítették volna. A település középpontjá­ban elhelyezkedő közössé­gi házban nagy a lárma. Gyurmáznak a gyerekek. Itt vannak a tanári szobák, és az igazgatónő irodája is. Ő nagyon meglepődik, ami­kor elmondom neki, hogy ők a kitüntetettek, „Az év lakóháza” Pest megyében az ő lakóházuk lett. Egyre csak csodálkozik, hogy er­ről őt senki sem értesítette. Az örömhírt tehát én vit­tem el a 400 milliós érték fölött őrködő gyermekliget igazgatónőjének. Ónody Éva Erdélyi műemlékek védelmében Az erdélyi, Mezőség néven emlegetett szikár vidék észak-keleti határán fekvő falu, Tancs művelődéstör­ténetét, valamint a Háromszékhez tartozó Gelence műemlék templomát bemutató füzeteket adott ki a kö­zelmúltban a sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Ala­pítvány. A Horror Vacui sorozatban megjelent kiad­ványokat János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Se­bestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be a Püski-könyvesházban. A sorozatcímet viselő Horror Vacui kifejezés az ürességtől való irtóza- tot jelenti —Tájékoztat­tak a szerzők —, és Hui­zinga „A középkor alko­nya” című munkájából való, eredeti értelmével az üres falfelületek díszí­tését, betöltését szorgal­mazta. Mint hallhattuk: az er­délyi műemlékeket feltér­képező füzetsorozat célja a kortárs művészet propa­gálása mellett a klasszi­kus művészettörténeti ér­tékek bemutatása. A kon­cepció szerint úgy, hogy a kiadvány első fele nép­szerűsítő igénnyel meg­írt, a második fele tudo­mányos, a szakma érdek­lődésére számottartó munka legyen. Két évvel ezelőtt a Németországba települt erdélyi szászok megszerveztek egy tele­püléskutatási programot, hozzáfogni szinte lehetet­lenség. A levéltárak a bel­ügyminisztériumhoz tar­toznak, a dokumentációs anyagok, mivel nem szak­emberek gondozzák, ren­dezetlenek. Az Országos Műemlékvédelmi Főhiva­talt a román kultuszmi­nisztérium magához csa­tolta, s ezzel mintegy megszüntette az intéz­ményt. Az áldozatos munkával megjelent füzetek arculatá­ról Ütő Gusztáv grafikai tervező elmondta: a vizuá­lis megjelenítés minden esetben alárendelt a benn­foglalt szövegrészeknek. A képi felületek és a szö­vegmező együttesen sem töltik be a teljes papírfelü­letet, az üresen hagyott ré­szek, az esztétikai hatáson túl gyakorlati célt is szol­gálnak: teret biztosítanak a jegyzeteléshez. A Tancs művelődéstörténetét bemu­mely kampány '245 tele­pülés teljes feldolgozásá­hoz nyújt lehetőséget. Ne­kik volt pénzük, nekünk nincs — mondták az előa­dók, s néhány mondatban felvillantották munkájuk anyagi, fizikai és szelle­mi hátterét, mozgatóit. Minthogy 40 éve nem tör­tént művészettörténeti ku­tatás sehol az országban, nincsenek minőségi kor­társ katalógusok. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő soro­zatot, de a munka el­akadt, egyetlen kiadvány látott csak napvilágot. Év­tizedek óta magyar művé­szettörténész nem került ki az egyetemről, így nincs biztosítva az után­pótlás sem. Az erdélyi templomok kutatásához tató füzetet iniciálék he­lyett a templom kazettás­mennyezetét reprodukáló motívumok díszítik. A helység középkori, gótikus templomát és ma­gát a települést Jánó Mi­hály mutatja be e könyv lapjain Kun László a falu­si lakosságról, az iskoláról valamint az udvarház épí­tésmódjáról, berendezésé­ről, s az abban folyó gaz­dálkodásról ír. A kiad­ványt képjegyzékkel ellá­tott fejezet zárja. Készítő­jük Both András és Jánó Mihály. A gelencei temp­lom falfestészetének elem­zője (Jánó Mihály) a Szent László és Szent Ka­talin, valamint a passióje­lenetek falképeit mutatja be. A kiadvány grafikai tervezője Ütő Gusztáv. (r.b.a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom