Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-30 / 306. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 30., PÉNTEK 5 Társalog a holló Tél a vadasparkban Akinek szerencséje van, most is találkozhat vele Talum Attila felvétele dobén, más részük pedig ka­rámban él. A legforgalma­sabb időszak természetesen a nyár, olyankor is a hét vé­ge, de a hideg idő beálltá­val is szép számmal akad ki­ránduló. A vadaspark életé­ben legnagyobb gondot — az orvvadászok mellett — a kóbor kutyák okozzák, ame­lyek elég nagy kárt tesznek az állományban. Az utóbbi években nem volt veszett ál­lat a területen, s a gondo­zók és állatorvosok a többi betegségtől is lelkiismerete­sen óvják az erdő lakóit. A télre való felkészülést már a nyár végén megkez­dik a park gondozói, hiszen az állatoknak létfontosságú, hogy az alvó erdők etetői mindig- tele legyenek éle­lemmel. A több száz mázsa szénát, takarmányt és tápot folyamatosan hordják már az etetőhelyekre, s ennek eredménye, hogy nem is le­het tavasszal lesoványodott őzet vagy szarvast látni. V. Cs. A Budakeszi Vadaspark té- len-nyáron nyitva áll a ki­rándulók előtt. Egy itt töl­tött délelőtt — vagy akár egész nap — sokkal kelle­mesebb élményt nyújt, mint egy séta az állatkertben, ahol ketrecbe zárva szomor- kodnak az állatok. Igaz, hogy itt nincs zsiráf, elefánt vagy oroszlán, de az erdő rengeteg vaddisznónak, őz­nek, mindenféle vadnak, ra­gadozónak ad otthont. Aki­nek szerencséje van, az lát­hat mosómedvét és nyestku- tyát is, amelyek állatkertből kerültek a parkba. Itt élde­gél egy hollópár is, s ha az egyiküknek épp olyan a hangulata, még társalogni is hajlandó, s bár többnyire a nevét és négy-öt szót is­mételget csak, azért ez is el­ismerésre méltó teljesít­mény. A vadasparkhoz 380 hek­tárnyi körbekerített erdő tar­tozik, illetve külső kerüle­tek. Az állatállomány egy része szabadon jár-kel az er­Nyugdíjasok karácsonya Halásztelken Halásztelken, a szentestét megelőző napon meglepték a rászoruló nyugdíjasokat. A Kisbogrács vendéglőben megtartott ünnepségen elő­ször a tököli betlehemesek mutatták be műsorukat, melybe az idősek is bekap­csolódtak, amikor egy-egy egyházi éneket együtt éne­kelték a gyerekekkel. Ezután Farkas László, a Vállalkozók Klubjának el­nöke kívánt kellemes kará­csonyt, és köszönetét fejez­te ki Molnár Istvánnak, a Kisbogrács vendéglő tulaj­donosának, aki az ebédet és a helyiséget adía, a FEV- ÉKSZ Kft. Szigetszentmár- ton képviseletében jelen lévő Bodor Lászlónak, vala­mint a PVCSV Víz- és Csa­tornamű Építő Kft. ügyveze­tő igazgatójának, Bállá Dá­nielnek a támogatásért — fenti cégek a halásztelki csa­tornázás kivitelezői —-, Pro- dán Gábor református lel­késznek és Istenes Miklós képviselőnek a helyi chari- tas aktivistáinak a szeretet- csomagok összeállításáért. Az ebéd után minden je­len lévő nyugdíjas megkap­ta a csomagot és a Halász­telki Kisvállalkozók Klubja által felajánlott fejenként há­romezer forintot. A szervezők elérték célju­kat: sikerült örömtelibbé, tenni az igazán rászorulók karácsonyát. Reményeink szerint hagyományt teremte­nek ebből a szokásból és jö­vőre is megemlékeznek azokról, akik lehet, hogy tel­jesen egyedül töltik a leg­szebb ünnepet. Kecskés István / Uj polgármester Szigetmonostoron Optimistán tekintek a jövőbe Megtisztelő' bizalom A tűzoltó-egyesület Az önkormányzati választások eredmenyekent Sziget- monostor — melyhez Horány is hozzátartozik — új pol­gármestere Szilágyi Lajos lett. — Hogyan értékeli a vá­lasztási eredményeket, és minek köszönhető az átütő siker? — Független jelöltként idén először indultam a vá­lasztáson. Azelőtt négy évig magam is a képviselő- testület egyik tagja voltam, és ez idő alatt úgy vélem, elegendő tapasztalatot sze­reztem. Az 535 szavazó kö­zül 328-an voksoltak rám. A siker talán annak köszön­hető, hogy önálló kisiparos­ként sok emberrel kerültem kapcsolatba, ismeretségeket kötöttem, emellett 11 éve megpróbáltam a falu érdeké­ben tenni, dolgozni. — Most, hogy on foglal­ta el a polgármesteri szé­ket, mik a legfontosabb ter­vek a jövőt illetően? — Az első és legfonto­sabb feladat a gáz bevezeté­se, valamint a telefonvona­lak bekötése, mely jelenleg folyamatban van, és az el­telt időszakban az igénylők mind megkapták a várva várt vonalakat. A további tervek között szerepel a kul- túrház problémájának a megoldása. Mivel a kultúr- ház tervei az egyház épüle­tében vannak, s a későbbiek­ben sikerül megállapodást kötnünk az illetékesekkel, akkor szeretnénk felújítani a jelenlegi kultúrotthont, ha ez nem sikerül, akkor épí­tünk egy teljesen újat. Éh­ben az ügyben már 2-3 éve folynak a tárgyalások. To­vábbá a közbiztonság hely­reállítása is fontos feladat, hogy legyen egy körzeti megbízottunk, aki felügyel a rendre, s ennek érdekében januárban tesszük meg a legfontosabb lépéseket. A faluban még sok a földút, ezek állapotán is szeretnénk javítani. Az anyagi nehézsé­gek miatt nem biztos, hogy megoldható az aszfaltozás, így a tereprendezés eszköze­ihez igyekszünk folyamod­ni. ■ — Szigetmonostorhoz Ho­rány is hozzátartozik. Itt me­lyek a legfontosabb teen­dők? — Talán a szemétügy megoldása. A jelenlegi kon­téneres rendszer helyett sze­retnénk a zsákos rendszert bevezetni, bár ez nem végle­ges döntés, hiszen ehhez a horányiak véleménynyilvá­nítása nélkülözhetetlen. — Kik kerültek be a kép­viselő-testületbe, és milyen együttműködésre számít? — A testületbe hét füg­getlen képviselő került be, s mint általában a kisebb tele­püléseken, nem a politikai háttér, hanem az emberek személye dominál, s a leg­főbb cél, hogy együtt te­gyünk valamit a faluért, az emberekért. A tagok igen tettre készek, lelkesek. Én mindenesetre bizakodó va­gyok, s optimistán tekintek a jövő feladatai elé. Bízom benne, hogy sikerül az emlí­tett problémákat együtt megoldani, de ehhez számí­tunk a falu lakóinak a segít­ségére, együttműködésére is. (d. cs.) is támogatta Nagyon örülök újraválasztásomnak, fölöttébb megtiszte­lő a bizalom azért is, mivel a lakosság nagy számban je­lent meg december 11-én a szavazóurnák előtt. (A válasz­tásra jogosultak 60 százaléka tartotta fontosnak a részvé­telt.) És azért is, mert a település lakói ráéreztek arra, hogy egy, a helyi érdekeket képviselő testület összetételé­nek meghatározása közügy — mondotta Remitzky Zol­tán, Szob polgármestere, aki függetlenként MDF-es és KDNP-s támogatással indult harcba a megtisztelő cím négy évre történő meghosszabbításáért. Egyébként — mint folytatta — a Nagycsalá­dosok Országos Egyesüle­tének szobi szervezete és a helyi tűzoltó-egyesület is támogatott. Ez is mutat­ja, hogy munkánk révén széles rétegek bizalmát si­került megnyernünk az el­múlt önkormányzati cik­lusban. Eddigi tevékenységünk megbecsülése az is, hogy hat újra induló képviselő­ből ötöt ismét megválasz­tottak. A testületben egy párttag (keresztényde­mokrata) foglal helyet, a többiek függetlenek, akik foglalkozásuk és életko­ruk által (vállalkozótól a tanítón át a nyugdíjasig sokféle réteg és korosz­tály képviselteti magát) hozzávetőlegesen repre­zentálják a település egé­szét. Remitzky Zoltán a to­vábbiakban a következő négy esztendőben megva­lósítandó terveikről be­szélt, és minimális köve­telményként a működőké­pesség biztosítását reméli. Az idősek jobb elhelye­zése is időszerűvé vált, ennek érdekében a volt határőrőrs épületét átala­kítása után öregek ottho­naként működtetik majd. Nem halogatható to­vább az óvoda bővítése, és ezáltal a szükségfoglal­koztató fölszámolása sem. A közművesítés fej­lesztésében szeretnék a vezetékes gáz Szobig tör­ténő kiépítését megvalósí­tani, a csatornahálózat tel­jes befejezését elérni. A Duna-part végleges tájre­habilitációját bé szeret­nék fejezni a következő ciklusban, eddig a rende­zési tervekben szereplő feladatoknak mindössze 15 százalékát végezték el. Végül, de nem utolsó­sorban a már meglévő egyesületek patronálása elengedhetetlen — zárta szavait a polgármester —, hiszen közérzetet job­bító, identitástudatot erő­sítő szerepük van többek között a fúvószenével, néptánccal, sporttal, gyer­mekszínjátszással foglal­kozó helyi társadalmi cso­portoknak. Éppen ezért lé­nyeges, hogy tevékenysé­gük szerves részévé vál­jon a szobi közéletnek. N. V. A hasonlóság a két épület homlokzata között nem a véletlen műve. Bal oldali felvételünkön a Gödöl­lői Agrártudományi Égyetem falai láthatók, melyeket a Szent Norbert Premontrei Gimnázium számá­ra emeltek, majd államosítottak. Vele szemben leltek újra otthonra az egyházi középiskola növendé­kei és tanárai. Az átalakított és kibővített épületben már a negyedik évfolyam tanul Balázs Gusztáv felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom