Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-30 / 306. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. DECEMBER 30.. PENTEK Megkérdeztük Mi lesz a kidobott karácsonyfákkal? Túljutottunk a karácsonyon. Kibontottuk az ajándékokat, a csomagolás a szemétbe került. Hamarosan a fák is hullat­ni kezdik tűleveleiket, január elején mindenki lebontja és kidobja a karácsonyfáját Mi lesz a feleslegessé vált fák sorsa? — kérdeztük Szegedi Pétertől, a Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat szóvivőjétől. Eggyel több település a megyében Együtt intézik a közös ügyeket — A lakosság által kido­bott fákat ingyenesen elszállít­juk — válaszolta. — Csak azt kérjük, ne dobálják szana­szét, hanem igyekezzenek egy helyre letenni, a kuka mellé, vagy ahol ez nem old­ható meg, ott keressenek egy alkalmas területet, hogy ne akadályozzák a forgalmat, s ott helyezzék el a fákat. Eb­béli az évben túlságosan nagy volt a kínálat, rengeteg fát hoztak a kereskedők, de mert az árakat nem voltak haj­landóak lejjebb engedni, sok megmaradt. A karácsonyi ün­nepek alatt a Csarnok- és Piacigazgatóság megbízásá­ból már elszálítottunk ezerkét­száz köbméter fát. A kereske­dőknek természetesen fizetni kell a szállításért. Egy zúzó­tömörítő kocsi hatvan köbmé­ter fát tud egyszerre elszállíta­ni, s egy forduló tizennyolce­zer forintba kerül. A lakosság által kidobott fákat is ilyen kocsival szállítjuk majd el, hogy hová, az a fák minősé­gétől függ. A szennyezett fá­kat, amelyeken sok sztaniol maradt, a szemétégetőben égetik el, a tisztábbak a kom- posztüzembe kerülnek, s komposztföld lesz belőlük. Vállalatunk az ünnepek alatt is dolgozik, így újév első nap­ján is nagytakarítás lesz, el kell tüntetnünk azt a rengeteg hulladékot, ami a szilveszteri mulatságok alkalmával kelet­kezik. A főváros nagyon so­kat költ a köztisztaságra, hét­száz kézi takarító dolgozik, ezenkívül önfelszedő seprőgé­pek is járják a várost. A na­pokban, ha ilyen enyhe ma­rad az idő, sort kerítünk a fő­útvonalak mosására, erre azért is szükség lenne, mert a közelmúltban, a csúszásve­szély miatt fel kellett 'szórni az utakat, s ez amellett, hogy biztonságossá teszi a közleke­dést, szennyez is. P. M. (Folytatás az 1. oldalról) S ez a szemlélet tükröző­dött abban is, amikor Rapa- vi József és Tóth Lajos az úgynevezett közös ügyek­ről beszéltek. Szerencsére a Kistarcsát Kerepestől el­választó határvonal nem oszt ketté egyetlen utcát sem. Emellett azonban számtalan ügyben, főleg a közművek megosztásában, a költségeknek a lakosság arányában történő szétvá­lasztásában, illetve közös működtetésében kell folya­matosan egyeztetnie a két polgármesternek. Közös ügyek — sorolják mindketten —: a Kerepe­sen található vízmű épüle­te, a Kistarcsára telepített szennyvíztelep, illetve az ugyanoda felállított uszo­da, a szemétbánya, a helyi egészségügyi ellátás, stb. — Megengedhetetlennek tartjuk, hogy akár egyetlen kerepesi kisdiák is kimarad­jon az ingyenes úszásokta­tásból csupán azért, mert a létesítmény Kistarcsán van — hangoztatja Rapavi Jó­zsef. — De ugyanez igaz az oktatási intézményeink­re is. Mintegy 240 kisdiák jár át hozzánk Kerepesről. Természetesen folyamato­san biztosítani kell a helyü­ket a kistarcsai iskolákban. Ami pedig a fejkvótát ille­ti, az már a közös költsé­gek, illetve a lakosság ará­nyában megoszló terhek ka­tegóriájába tartozik. — A mi első számú gon­dunk — veszi át a szót Tóth Lajos — egy község­háza kialakítása. Egyelőre bérleti viszonyban húzzuk meg magunkat Kistarcsán. A napokban tartott testületi ülésünkön határoztunk ar­ról, hogy a Szilas Szövetke­zet Kerepesen található iro­daépületébe költözünk. Ezt különféle adósság fejében kapja meg a kerepesi ön- kormányzat. Ami a sze­mélyzetet illeti, arról is megállapodtunk Rapavi kollégámmal. Tizenhárom hivatali dolgozó átadásá­ról, illetve átvételéről egyeztünk meg, így az in­duló létszám adott. Mind Kerepes, mind Kis- tarcsa polgármestere — bár új közigazgatási egysé­gek élén állnak — a folya­matosság mellett tették le voksukat. Semmiképpen sem szabad a megkezdett jó utat feladni, a korábban beindított beruházásokat csupáh az említett voksolá­sok eredménye miatt visz- szamondani, a lakosság ér­dekében tett vállalásokat le­állítani. Ugyanez igaz a he­lyi, települési társadalmi szervezetekre, melyeket to­vábbra is támogatni, erősí­teni immár mind a két pol­gármester s két önkormány­zat alapvetően kitűzött fel­adata. A szétválás örömteli pil­lanatai, az első közös meg­egyezések sem feledtethe­tik azonban, hogy a két tele­pülés nem egyformán gaz­dag, fejlett. Kerepes úgy­mond alulmarad a fenti ösz- szehasonlításban társközsé­génél. Sőt utóbbi (erről még mint Kerepestarcsa egyszer már döntöttek — A szerk.) ismét megpályázza a várossá nyilvánítást. Rapa­vi József már tájékozódott is efelől, megfelel-e Kistar- csa minden ez irányú kité­telnek. A válasz: igen. Nincs más hátra tehát, mint igyekezni, hogy a tervek szerint 1996-ra, a millecen- tenárium évére egy kisvá­rossal legyen^ gazdagabb Pest megye. Ehhez pedig méltó partnernek ígérkezik az új kerepesi önkormányza­ti vezetés. Mailár Éva Paks milliárdjai A Paksi Atomerőmű Rt. veze­tő szakemberei arra számíta­nak, hogy az év utolsó napján eléri az erőmű a villamosener- gia-termelés eddigi legna­gyobb éves teljesítményét, a 14 milliárd kilowattórát. Ez a szám eddig csak álomhatár­nak számított, most viszont — tájékoztatták tegnap az MTI-t — szinte bizonyos, hogy ezzel a rekorddal ünne­pelheti 12. születésnapját az atomerőmű. Hazánk legnagyobb ener­giatermelő üzemének első re­aktorblokkját 1982 végén kap­csolták az országos villamos- energia-hálózatra. A teljes ki­építés, a négy blokk elkészül­te után vált meghatározóvá Paks energiaszolgáltatása, ugyanis a hazai fogyasztás­nak csaknem a felét biztosít­ja. A Paksi Atomerőművet évek óta előkelő helyre, a vi­lág legjobbjai közé rangsorol­ják a nemzetközi szakmai szervezetek. Az ellenőrző vizsgálatok jónak minősítet­ték a paksi műszaki-biztonsá­gi mutatókat, kiemelve a sze­mélyzet felkészültségét és biz­tonság iránti elkötelezettségét. Az elhasznált nukleáris fű­tőanyag oroszországi vissza­szállítására vonatkozó kor­mányközi egyezmény most a végrehajtás fázisába lép. Arat emel a MÁV Marad a nagycsaládos-kedvezmény A buszközlekedés is drágul Húsz százalékkal emelkednek január 1-jé- től azok a tarifák, amelyeket a helyközi menetrend szerinti személyszállításban alkalmaznak a Volán-társaságok — tájé­koztatta az MTI-t tegnap a Volán Egyesü­lés. A teljes árú menetdíj az öt kilométer­nél rövidebb utazásnál például 28 forint helyett 34 forintba kerül majd, és 1150 forintról 1380 forintra emelkedik a havi bérletjegy ára. Öt és tíz kilométer közötti távolság esetén a menetdíj 38 forintról 46 forintra nő, és 1650 forint helyett 1980 forintba kerül a havi bérlet. Január 1-jétől emelkedik az útipogy- gyász szállításának díja is a Volánnál. Ha a távolság 50 kilométernél kisebb, 30 forint helyett 40 forint a szállítás díja, 50 és 100 kilométer között 50-ről 60 forint­ra, 100 kilométer felett pedig 60-ról 70 forintra nő a díj. A legalább három gyermekükkel együtt utazó szülők részére továbbra is 50 százalékos utazási kedvezményt bizto­sítanak a Volán-társaságok. A kedvezményt 1994-ben a család éve alkalmából nyújtotta a Volán. A költség- vetés helyzetére tekintettel az állam nem tudja vállalni, hogy a nagycsaládosok a vasúthoz hasonlóan az autóbuszokon is szociálpolitikai kedvezményt kaphassa­nak. A Volán-vállalatok ezért úgy döntöt­tek, hogy az 1994-ben üzletpolitikai meg­fontolásokból nyújtott kedvezményt 1995-ben is biztosítják á nagycsaládosok részére. Kezdje az új évet felajánlással! Hangposta a rászorulókért Kezdje az új évet egy jó tettel! — így szól a Magyar Kari- tász felhívása a segíteni akarókhoz. A mintegy négy esz­tendeje újjáalakult segélyszervezet január első hetében telefonos akciót indít, melyhez dr. Telkes József Vezetői Tanácsadó Irodája szolgáltatja a hangpostafiókot. A voicemail (hangposta) rendszerről, valamint a segélyszer­vezet eddigi és tervezett tevékenységéről Telkes József és Adányi László, a Magyar Karitász főtitkára számoltak be a Budapesten tegnap tartott sajtótájékoztatón. (Folytatás az 1. oldalról) A vezérigazgató-helyet­tes előrelépésként értékel­te, hogy a spanyol CAF- tól megrendelt hetven nemzetközi forgalomra al­kalmas személyvagont le­szállítottak részükre, s a német DWA vállalatnál el­kezdték annak a szintén hetven kocsinak a gyártá­sát, amelyek a jövő évben kerülnek majd a sínekre. A belföldön közlekedő In­terCity vonatok számának bővítésére 75 vagont ké­szít a MÁV Dunakeszi Va­gongyártó és Javító Kft., amelyet Eurofirma-hitel- ből Finanszíroznak. Az árufuvarozásról szól­va Magos György elmond­ta: az elmúlt években ta­pasztalt zuhanásszerű telje­sítmény-visszaesésük eb­ben az évben megállt. Az elfuvarozott áruk mennyi­sége 45,5 millió tonna, mely 2 millió tonnával ha­ladja meg az előző évit. Azonban a kiélezett piaci verseny miatt e növeke­dést nem követte a bevéte­lek hasonló mértékű emel­kedése, mivel az inflációs hatásokat nem tudták áthá­rítani a megrendelőkre. Megtudhattuk, hogy eb­ben az üzletágban a MÁV Rt. legnagyobb gondja, hogy 22 ezer teherkocsi­jukból 7 ezer hatósági vizsgája lejárt, s csak 4 ezer vagon vizsgára való felkészítésére van pénzük. Ha nem találnak megol­dást, a kieső 3 ezer vagon 14 százalékkal csökkenti kapacitásukat. A jövőre vonatkozó ter­veikről a vezérigazgató-he­lyettes fontosnak tartotta megemlíteni, hogy üzem­be helyezik a közeljövő­ben Európa egyik legkor­szerűbb számítógépes szál­lításirányítási rendszerét, s január 1 -jétől új szolgál­tatásként bevezetik az úgy­nevezett kisáru küldemé­nyek háztól házig történő fuvarozását. A sajtótájékoztató zárá­saként a MÁV Rt. vagyon­gazdálkodásáról hallhat­tunk. Kiderült, hogy a tár­saság jelenleg 108 önálló vállalkozásban érdekelt, s a befektetések nyilvántar­tási értéke 10 milliárd 488 millió forint. A jövő év­ben elkezdődik a 100 szá­zalékos MÁV Rt. tulajdo­nú társaságok többségé­ben az üzletrészek értéke­sítése, melyekből befolyó összegek nagyobb részét a MÁV Rt. finanszírozására fordítják majd. S csak 1996-tól valósítható meg az a terv, hogy az elért ár­bevételt már a vagyon megőrzésére, új társasá­gok alapítására, a meglé­vők alaptőkéjének növelé­sére fordítsák. Mint elmondták: a tanács­adó iroda másfél hónapja működteti a hangpostát, me­lyet elsősorban az állást, to­vábbképzést, nyelvtanulást kínáló cégek, valamint uta­zási irodák vesznek igény­be. A külföldön már széles körben alkalmazott módszer lényege: a hirdető az általa bérelt postafiókban szóbeli üzenetet helyez el, s ezt egy számítógépes rendszer el­raktározza. Az érdeklődők a hirdetéseket telefonon hallgathatják meg és azon­nal válaszolhatnak is azok­ra. Ehhez a 131-3350-es, il­letve a 269-2680-as számot kell felhívniuk, majd az őket érdeklő terület meg­adott kódszámát kell le­nyomniuk. (A kódszámokat az iroda rendszeresen közzé­teszi a Heti Világgazdaság című lapban.) A Karrier-vonalon példá­ul olyan információkat kap­hatnak az érdeklődők, mint: Hogyan írjunk önéletraj­zot? Miként viselkedjünk a felvételi beszélgetésen? Ho­gyan alkudjunk ki jó fize­tést? Azok, akik a Magyar Ka- ritászt kívánják pénzzel, élelmiszer-adománnyal, há­zi betegápolással, vagy egyéb felajánlással: munká­val, ötletekkel segíteni, vagy a szervezet valamely akciója után érdeklődnek, a központ jelentkezése után az 1995-ös kódszám lenyo­másával juthatnak informá­ciókhoz. (A rendszer csak nyomógombos telefonon ér­hető el.) (K. M.) Növekednek a telefontarifák A Magyar Közlöny által már közzétett hatósági árváltozásokról tartott tegnap sajtótájékoztatót Petőfi László, a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium főosztályvezető-helyettese. Ezen elhangzott, hogy az árrendelet értelmében január 1-jétől a belföldi postai szolgáltatás — ez áfamentes — 15, míg a táviratfeladás díja 20 száza­lékkal növekszik. Ez utóbbi nem tartal­mazza az általános forgalmi adót, mely 10-ről 25 százalékra módosult. Petőfi László elmondotta, hogy a te­lefonállomások havi előfizetési díja fő­vonal esetében 420-ról 580-ra, ikerállo­másnál 360-ról 410 forintra emelke­dik, mely összegekhez hozzá kell még majd számítani a 25 százalékos áfát is. Tíz százalékkal kell többet fizetünk jövőre a helyi beszélgetésekért, a nem­zetközi távhívás Európában változat­lan marad. Azonban a tengerentúli or­szágokba percenként 20—33 százalék­kal drágábban telefonálhatunk 1995-ben. A nyilvános készülékek 10 forintos bedobásával kapcsolják majd a hívott felet, a lakásokban felszerelt telefonké­szülékek vonalain pedig 5 forint he­lyett 7,50-et számláz impulzusonként a Matáv Rt. (k. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom