Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-30 / 306. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 30.. PÉNTEK 3 Kell, hogy legyen megoldás! A Magyar Újságírók Közössége kéri azokat a politi­kusokat, közéleti személyiségeket, akik a konzervatív hagyományokat folytató újságírás további gyengíté­sében, és ezzel egyidejűleg a tájékoztatás „liberális” egyoldalúságának erődítésében a demokrácia veszé­lyeztetettségét látják, keressenek és találjanak megol­dást a még meglévő' konzervatív műhelyek megtartá­sára és fejlesztésére. Társadalmi hatásaiban a veszte­ség már most is felmérhetetlen. A Magyar Televízió­ban és a Magyar Rádióban minden olyan szerkesztő- séget megszüntettek, minden olyan munkatársat fél­reállítottak, amely és aki ezeknek a hagyományok­nak a folytatására vállalkozott. A lapterjesztésben — a fennen hangoztatott szólamok ellenére — nincs va­lódi piaci helyzet. Ezért került és kerül veszélybe va­lamennyi konzervatív újságíró, akinek van még mun­kahelye és publikálási lehetősége. A Pest Megyei Hír­lap szüneteltetésének terve, a munkatársak segélyki­áltása emlékeztet bennünket arra a megsemmisítő'fo­lyamatra, amely a magyar újságírásban 1994 máju­sa óta lezajlott. A nézők, a hallgatók, az olvasók, a társadalom szabad és kiegyensúlyozott tájékozódása érdekében fordulunk minden tisztességesen gondol­kozó emberhez: kell, hogy legyen megoldás! A Magyar Újságírók Közösségének ügyvezető elnöksége Gyarapodó nyugdíjpénztár Már kettőszázhatvankét egyé­ni tagja és huszonkét munkál­tató tagja van az ez év júliusá­ban Pécsett megalakult Mező Nyugdíjpénztárnak. Az intéz­mény — teljes nevén a Mező- gazdasági Termelők, Feldol­gozók, Kereskedők és Szol­gáltatók Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztára — tegnap megtartott évzáró közgyűlé­sén elfogadták a következő öt év pénztártervét. A jövőről szólva elmondták, hogy a je­lenleg 1 millió forint törzstő­kével rendelkező nyugdíj- pénztár néhány éven belül hétszázötvenmillió forint • be­vételre számít, s hosszú távon tizenegyezerre kívánja növel­ni taglétszámát. Reményeik alapja a csatlakozók számára kínálkozó kedvező adózási feltétel: a tagok előző évi jö­vedelmük öt százalékát fize­tik be tagdíjként, s e megtaka­rítás ötven százalékát leírhat­ják az adó összegéből. Az MDF a belpolitikai helyzetről A kormánykoalíció felelőssége Év végi utolsó ülésén az MDF elnöksége értékelte a koalíciós kormány eddigi mű­ködését és a kialakult belpolitikai helyze­tet, mellyel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta ki: A parlamenti választások óta eltelt idő­szak a kormányzati hibák és mulasztások hét hónapja. A baloldali kormányzat min­den erejét a koalíció egyben tartása köti le, a választók elvárásainak teljesítése he­lyett. A parlament elé szakmailag meg­alapozatlan, rosszul előkészített törvény- javaslatok kerülnek. Az a kormány, amely saját működését nem képes meg­szervezni, alkalmatlan az ország előtt álló feladatok megoldására. Elfogadhatat­lan, hogy a magyar belpolitikai életet a koalíció belső működési zavarai uralják. Az előző kormányzati ciklus alatt meg­kezdett pozitív folyamatok rendre elakad­nak. A szakminisztériumok konkrét lépé­sek megtételét elodázva mindmáig főkép­pen személyi váltásokkal foglalkoznak törvény-előkészítési tennivalóik helyett. A gazdaság átalakítása, a privatizáció gyakorlatilag leállt. A munkanélküliség növekedik. A most elfogadott jövő évi költségvetés nemcsak a vállalkozókat sújtja, de a középrétegek további leszaka­dását idézi elő. A nyugdíjasok és az ifjú­ság helyzete egyre kilátástalanabb. Az ’a pozitív kép, amely országunkról az Antall-kormány idején külföldön ki­alakult, szertefoszlani látszik. A balolda­li, MSZP—SZDSZ kormányzat megszorí­tó gazdaságpolitikája hosszú évekre meg­töri annak a fejlődésnek a lendületét, amelynek jeleit már 1993-ban tapasztalni lehetett. A kormányzati bizonytalanko­dás a külföldi tőkebeáramlást megakasz­totta. A hibás és erőltetett külpolitikai lé­pések sorozata, melyek sok félreértésre és magyarázkodásra adtak okot, rontot­tak a határainkon túl élő magyarság esé­lyein. A baloldali,. MSZP—SZDSZ kormány eddigi működése alatt a gazdasági válság mélyült, a kilábalásnak nem mutatkoz­nak jelei. Az érdekegyeztetés hiányossá­gai a társadalmi feszültségek árnyékát ve­títik előre. A kialakult helyzetért a 72 százalékos parlamenti többséggel rendel­kező szocialista—szabaddemokrata kor­mányzatot közös felelősség terheli. Kérdéses a kormányzati akarategység Aggódik az SZDSZ elnöke Kérdéses, hogy a költségve­tés végrehajtásához elenged­hetetlenül szükséges kor­mányzati akarategység meg- valósul-e — vélte Pető Iván, az SZDSZ elnöke a párt tegnapi sajtótájékozta­tóján. Mindezt azzal együtt szögezte le, hogy kiemelte: a szabaddemokraták parla­menti frakciója egyöntetű­en mondott igent a jövő évi költségvetésre. Hangsúlyoz­ta, hogy az 1995-ös költség- vetés jobb, mint az 1994-es pótköltségvetés, és némileg hozzájárulhat a gazdaság szerkezetátalakításához. Azt is hozzáfűzte azonban, hogy a költségvetést nem erősíti az Érdekegyeztető Tanácsban született megál­lapodás. A jövőre előirány­zott privatizációs bevételek­kel kapcsolatban Pető Iván rámutatott: az utóbbi hetek vitái aggodalomra adhatnak okot. — Az SZDSZ nem érti, hogy egyes MSZP-s politi­kusok miért nyilatkoznak meglepődve a szabadde­mokraták önkormányzatok­ban kötött koalícióról — hangoztatta a sajtótájékozta­tó második felében Magyar Bálint. Úgy vélte: előre le­hetett tudni, hogy egyik po­litikai irányvonal sem sze­rez az önkormányzati vá­lasztásokon akkora fölényt, hogy a helyhatóságokban egyedül kormányozzon. Ma­gyar Bálint leszögezte: ter­mészetes, hogy az SZDSZ a megyékben, városokban és falvakban a lehető legszé­lesebb körű koalíciós megál­lapodásokat köti. Hozzáfűz­te, hogy a szabaddemokra­ták nem léptek több helyütt megegyezésre a konzervatí­vokkal, mint az MSZP. El­mondta, hogy az SZDSZ ve­zetése csak a szélsőségek­kel való megállapodásokat nem ajánlotta helyi szerve­zeteinek, pedig erre a Mun­káspárttal és a MIÉP-pel is lett volna lehetőség. Késó' önkormányzatok Szabolcsban Alpolgármester kerestetik A karácsonyi ünnepek, va­lamint a december 11-ei vá­lasztással kapcsolatos kü­lönböző kifogások miatt el­húzódott az új önkormány­zatok megalakulása Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. A törvényben előírt 15 napos határidővel szemben akadtak olyan települések, ahol csak csütörtökön ült össze először a képviselő- testület, néhány helyen pe­dig az alpolgármester sze­mélyében nem tudtak egye­zségre jutni a képviselők, így január elején újra ösz- szeülnek majd. A Nyírségben 228 önkor­mányzat kezdi meg köz- igazgatási tevékenységét az új esztendőben. A mint­egy kétezer közgyűlési tag több mint nyolcvan száza­léka független. A polgármesterek között is a függetlenek vannak nagy többségben: 184 köz­ségben és 4 városban töltik be a vezetői posztot. Két helyen, Nyírlövőn és Tisz­taberekén hat hónapig a régi polgármesterek marad­nak tisztségben, mert de­cember 11-én voksegyenlő- ség alakult ki a két-két je­lölt között, így új válasz­tást kell tartani. Ugyan­csak új szavazást írnak majd ki Szabolcsbákán is, ahol december 14-én el­hunyt a megválasztott pol­gármester. A települési képviselő- testületek megalakulása után, januárban 50 szabol­csi községben és városban 52 kisebbségi önkormány­zat is létrejön; Nyíregyhá­zán és Mátészalkán két- két testület alakul, szlovák és cigány, illetve német és cigány. A többi helyen a cigányoknak lesz saját ön- kormányzata. A három-öt tagú testületekben egyéb­ként több mint kétszáz képviselő tevékenykedik majd. Lefaragni a végrehajtó hatalom túlsúlyát Határozatban tiltakozó kisgazdák Tegnap évzáró beszélgetésre hívta az FKGP a sajtó munkatársait. Szó esett a párt életének legutóbbi ese­ményeiről, így arról a két nappal ezelőtti frakcióülés­ről is, amelyen határozatban tiltakoznak a romániai titkosszolgálat tevékenysége ellen. Mint Torgyán József el­nök mondta, felháborító, hogy neves polgárjogi har­cosokat akarnak erkölcsi­leg és fizikálisán megsem­misíteni, csak azért, mert felemelték szavukat a ro­mániai kisebbségek, a ma­gyarok, szászok és zsidók érdekében. Az FKGP nem nézheti tétlenül, hogy az emberi szabadságjogokat ilyen sérelem érhesse. A jövő év januárjában a párt országos vezetőségi ülésen vitatja meg a nép­szavazásról való elképzelé­seit, a kezdeményezni fog­ják, hogy a köztársasági el­nököt közvetlenül a nép vá­lassza, népszavazás útján. Aláírásgyűjtési akciót is in­dítanak ennek a fontos poli­tikai kezdeményezésnek az érdekében, mert meggyőző­désük, hogy a végrehajtó hatalom túlsúlyát feltétle­nül le kell faragni, s ennek jelenleg egyetlen lehetősé­ge a köztársasági elnök közvetlen, a nép által'való választása, a jogkörének ki­bővítése. Ehhez a közjogi méltósághoz olyan jogosít­ványnak kell kapcsolód­nia, amely a kormányelnö­ki hatalom esetleges túlten- gése esetére vétójogot biz­tosít. Torgyán József a vég­rehajtó hatalom túlsúlyá­nak bizonyítékát látja töb­bek között abban is, hogy a többpárti parlamenti de­mokráciával összeegyeztet­hetetlen döntések sorozatát hozta meg a Tisztelt Ház, s e döntések következmé­nye, hogy a régi hatalmi struktúra nem visszaszivá­rog, hanem egyenesen visz- szaözönlik a közéletbe. A pártelnök a mögöt­tünk álló évet eredményes­nek könyveli el, hiszen a kisgazdák mind a parla­menti, mind az önkormány­zati választásokon jelentő­sen előretörtek, ami kétség­kívül a párt következetes politikájának köszönhető. A következő évben a párt kidolgozza a jövőre vonat­kozó stratégiai tervét, amelyben fontos, központi helyet kap a nemzeti közép- osztály. Ezt a széles réte­get szeretné maga mellé ál- lítafti a kisgazdapárt, hi­szen a nemzeti középosz­tály már a Horthy-korszak- ban is méltatlan szerepet kapott, 1945 után teljesen ellehetetlenült, s 1990 után sem került a méltó helyére. Ha a társadalomnak ezt a meghatározó hányadát to­vábbra sem sikerül meg­nyerni, akkor sem a kisgaz­dapárt, sem a magyar nem­zet számára nem jöhet el a felemelkedés. P. M. Százéves iskolanővér Századik születésnapját ünne­pelte tegnap Csákváron, a to­rnai Katolikus Egyházi Szere­tetszolgálat Otthonában Várhe­gyi Anna, rendi nevén Menő­Ne féljetek... Kiráiyhágómelléki Református Egyházkerület Tőkés László püspök Nagyvárad \/:!« Mv'U Ez év Adventjében egy Isten háta mögöttinek nevezett, kicsiny gyülekezet gondnoka keresetlen szavakkal azt találta mondani, hogy: „ez a falu még tud örülni”. Örömökben szegény világunkban, ennek az Istenben örvendező Nemes és Szent Eklézsiának az örömét osztva, a karácsonyt angyal mondásával kivártok kegyelemben gazdag, áldott ünnepeket és egy boldogabb új esztendőt: „Ne féljetek, mert ímé hirdetek Néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen”. Hitünk és Népünk közösségében ~~ szeretettel: 1994. december B TŐKÉS LÁSZLÓ Mivel a magyar—román határon át kissé lassan jár a posta, csak most kaptuk meg Tőkés László püspök úr hitünkben és tartásunkban mindig erősítő sorait. Megszívleljük, s kijelentjük: nem félünk. Nem fé­lünk, s bátorít bennünket az a rengeteg velünk együttérző távirat, levél és üzenet, amely most, e ne­héz órákban — nem tudjuk, vajon megjelenhet-e a Pest Megyei Hírlap 1995-ben is — érkezik hozzánk kedves olvasóinktól, barátainktól. (Vödrös) dóra nővér. Az egykori iskola­nővért, pedagógust bensősé­ges ünnepségen köszöntötték, s levélben kívánt neki jó egész­séget a köztársasági elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom