Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-28 / 304. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAÍ 1994. DECEMBER 28., SZERDA Megduplázódott az export Lendületben az Univer A tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelte exportját az elsősorban ételízesítőiről ismert kecskeméti Univer Szövetkezet. Teljesítménye nemcsak a saját korábbi eredményéhez képest figyelemre méltó. Az utóbbi időben, különösen az idén ugyanis a térség mezőgazdasági kivitele jelentős mértékben visszaesett, a legnagyobb exportőrök -is felvásárlási gondokkal küszködtek. Az Univer — amelynek elsősorban a saját konzervipari termékeihez van szüksége zöldségre, de négy éve friss zöldséget és gyümölcsöt is értékesít — ötszáz kistermelővel áll szerződéses kapcsolatban, akik számára nemcsak az értékesítés, hanem a termelés biztonságát is garantálja. Igény szerint három részletben fizet partnereinek — vetéskor, betakarításkor és átvételkor —, így fel tudta venni a versenyt a piacon megjelenő idegen felvásárlókkal, akik bár többet ígérnek az áruért, de későn fizetnek, ha fizetnek egyáltalán. A cég 1994-ben várható 3 milliárd 700 millió forintos árbevétele 27 százalékkal több az előző évinél. Az Piros Arany, Gulyáskrém, Majonéz és egyéb ételízesítői, fűszerei iránt növekvő konkurencia ellenére változatlan kereslet vonatkozik. A szövetkezet az utóbbi évek átlagában évi 200 millió forintot fordított fejlesztésre. Kínai autóipar Jövőre sem túl rózsásak a kínai autógyárak kilátásai, az idei esztendőt pedig csaknem „fekete évként” könyvelhetik el maguknak. Nyereségük 40 százalékkal csökkent, miközben 6 százalékkal több járművet gyártottak. A hazai gyártmányok iránti keresletet lanyhította az importvámok csökkentése és a „nulltarifás” csempészet. Az idén Kínában összesen 1,37 millió járművet gyártottak, alig 6 százalékkal többet, mint 1993-ban. A világ legnépesebb országában jelenleg egyébként száz főre másfél magántulajdonban lévő autó jut. Holland beruházás Mintaültetvény Zalaszántón Kelet-európai referencia- üzemnek szánják azt a feldolgozóval kiegészülő zala- szántói ültetvényt, amelyet a nemrég alapított holland tulajdonú Zalarbor Kft. a jövő év elejétől kíván létrehozni. Csaknem 250 hektáros lesz a kertgazdaság, amelynek alapültetvényét a legújabb holland és magyar nemesítésű intenzív almafajták képezik, s ezekből öt év alatt 100 hektárnyit telepítenek. Külön kísérleti gyümölcsöst is kialakítanak, mintegy három hektáron. A leendő almáskertbe az első csemetéket február végén ültetik el, és ekkor kezdődik meg egy 15 hektáros díszfaiskola létrehozása is. A későbbiekben egy csúcstechnológiát képviselő hűtőházat és gyümölcsfeldolgozót építenek; ezek dolgozóival együtt 1998-ra ösz- szesen 50 embert foglalkoztat majd az új zalaszántói gazdaság. Függőben a tartozások Megújult a Malév A Malév Rt. az idén attól függően zárja nyereséggel, vagy veszteséggel az évet, hogy miként sikerül rendeznie tartozásait a vám- és pénzügyőrséggel. Osváth György, a Malév Rt. igazgatóságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, bízik abban, hogy a vámhatóságtól megkapják a vámkedvezményt a jövőben is. Ellenkező esetben a hazai légitársaság komoly verseny- hátrányba kerülhet más társaságokkal szemben. Elmondta: a Maiévnek az elmúlt két évben különleges kihívásokkal kellett szembenéznie. Hasonló körülmények között kevés légitársaság tudott felmutatni hozzájuk hasonló eredményeket. Az év első kilenc hónapjában 11,08 százalékkal több utast szállítottak, mint az előző év azonos időszakában. Ez a bevételekben 11,65 százalékos emelkedést eredményezett. A legígéretesebbnek a nyugat-európai légi utak bizonyultak. A helykihasználtság ezeken a járatokon 54,19 százalékosról 56,26 százalékosra növekedett. A kelet-európai útvonalakon is forgalomnövekedést regisztráltak. Kiemelkedően magas volt az utas- szám-növekedés a prágai (43,75 százalék), a bukaresti (16,9 százalék) és a szentpétervári (20,08 százalék) járatokon. Míg a Kelet-Európába irányuló légijáratokon a bevételek több mint 22 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt évben, a mediterrán térségben 17,79 százalékos volt a visszaesés. Osváth György összefoglalóan elmondta, hogy az ez év június 6-án indított megújulási program meghozta sikerét. A folyamatban lévő, s 1996 áprilisában befejeződő flottacsere, valamint a hosszú távú járatok veszteségeinek a kiküszöbölése nagymértékben hozzájárult a Malév eredményességéhez. Fölöslegessé válik az alvázvédelem A Rozsdafaló nem eszi a rozsdát Az Inox Hungária Kft. a nyáron kedte meg annak a kis készüléknek a forgalmazását, amely korszakváltást jelenthet a hazai autósok számára. A berendezés a korrózió ellen veszi fel a harcot, s-ez nagyszerű, hiszen valamennyi gépkocsitulajdonos tudja, hogy hiába a gondoskodás, a törődés, a rozsda akkor is megeszi a karosszériát, ha az autót még a széltől is óvjuk. Próbálkozunk alvázvédelemmel, különféle bevonatokkal, amelyek jobbak ugyan, mintha semmit sem tennénk, de a fémrészeket a korróziótól teljes biztonsággal megvédeni nem vagyunk képesek. A Rozsdafaló névre keresztelt szerkezet nem eszi meg a rozsdát, viszont megakadályozza, hogy a rozsda megegye a fémet. Teszi ezt egy fizikai törvény ismeretében és ügyesen felhasználva azt. Két részből áll, az anód részét az akkumulátorhoz kell csatlakoztatni, míg a katódot a motortérben bárhol elhelyezhetjük. Öntapadós, így nem kell megfúrni a karosszériát. A termék az USA-ból származik, ott már nyolc éve forgalomban van, s a tesztek tanúsága szerint jelentősen megnöveli a gépkocsik élettartamát. A találmány régebbi eredetű, az amerikai hadseregben bevált már a hajóknál, tengeralattjáróknál és más katonai járműveknél, nyolc éve pedig kifejlesztették a kifejezetten személyautókra használható változatát. Nálunk áfával együtt mintegy 15 ezer forint az ára, ami egy alvázvédelem költségéhez képest sok, de a gépkocsi értékének csak töredéke. Felmerül a kérdés: hogy ha a készülék valóban eny- nyire jó, miért nem szerelik be az autógyárak eleve a gépkocsikba, hiszen így megnövelnék ezek élettartamát? Mint Babosán Erika ügyvivőtől megtudtuk, folynak már tárgyalások bizonyos autógyárakkal, de megegyezés eddig nem született, az viszont tény, hogy a gyárak a karosszériára adott garanciájukat tíz évre növelik, ha a tulajdonos beszereli a Rozsdafalót. A termék iránt feltehetően nagy lesz az érdeklődés. Különösen a kisjövedelműek körében, akik nem tudnak gyakran autót cserélni, ezért örülnek annak, ha gépjárművük sokáig jó állapotban marad. P. M. IBM-üzem a Videotonban Zúgolódnak a fogyasztók Számítógépek adattároló merevlemezeinek gyártását az IBM mainzi üzeméből a Videotonba telepítették át. Az IBM 4 millió dollár értékű berendezést biztosított a 2000 négyzetméter alapterületű üzemben, ahol tíz mérnök és hetven betanított munkás kapott munkalehetőséget MTl-felvétel Heteknek kellett eltelniük ahhoz, hogy a szerbiai polgárok végre felfogják, az egyre gyakoribb áramszünetekkel tulajdonképpen a villanygazdaság a kormányt zsarolja, mert így akarja kikényszeríteni a 64 százalékos áremelést. Újabban ugyanis minden nap reggel 8 és este 11 óra között háromszor három órára kénytelenek nélkülözni az emberek a technika eme áldását. Már se szeri, se száma a tönkrement háztartási gépeknek, hiszen nemcsak az áramhiány, hanem a feszültségingadozás is igen hátrányosan befolyásolja elsősorban a mélyhűtők működését és állagát. Az emberek (túl) sokáig tűrték a villanygazdaság önkényét, újabban azonban egyfajta robbanás előtt áll a helyzet. Szerbia második legnagyobb városában, a bolgár határ közelében fekvő Nisben az elégedetlen fogyasztók barikádokat emeltek. Hasonló volt a helyzet Újvidéktől mindössze 20 kilométerre, a jelentős részben magyarlakta Temerinben is. Kasza József, Szabadka polgármestere még néhány napos türelemre intette a lakosságot, de eléggé egyértelmű, hogy minden bizonnyal már a napokban Vajdaság-szerte (is) elemi erővel fog kitömi az emberekből az elégedetlenség. Ez annál is inkább érthető, hiszen kiszivárgott, hogy Szerbia, amely a délszláv válságot megelőzően a volt Jugoszláviának több mint felét képes volt ellátni elektromos energiával, most pedig saját szükségleteire sincs elég, már huzamosabb ideje kiszállítja az áram egy jelentős részét, és szolgáltatását készpénzzel fizetteti meg — például — Horvátországgal. Ez a tény nemcsak mint fogyasztókat, hanem mint elkötelezett szerbeket is irritálja a lakosság egy részét. (b. m.) Forintos hírek Jugoszlávia-szerte folytatódnak az áramkorlátozások, a legtöbb háztartásban naponta 10-12 órán át nincs villany. Újvidéken és több szerbiai városban naponta kétszer hat órára kapcsolják ki az áramot, míg Montenegróban fele ennyi időre vonják meg. A Credit Suisse Bank a legfőbb esélyes arra, hogy részt vásároljon a privatizálásra váró Budapest Bankból — közölte kedden Zürichben a svájci pénzintézet. Az AP—DJ jelentése alapján a Credit Suisse részéről elmondták, hogy lehetőségük nyílt a magyar kormány tisztségviselőivel és a bank képviselőivel beható tárgyalásokra, s az ajánlattételhez szükséges alapos vizsgálódásra. Az orosz kormány hamarosan felhagy az olajexport kvótarendszerével, ám 1995 első negyedévében továbbra is kötelező lesz a kitermelőknek orosz finomítókba küldeni olajuk 65 százalékát — jelentette ki Andrej Dogajev orosz külgazdasági miniszterhelyettes. Kijátszott embargó Német cégek az elmúlt két és fél évben 600 alkalommal játszották ki a Jugoszlávia elleni gazdasági embargót és hatvan esetben megpróbáltak katonai felszerelést a délszláv hadszíntérre szállítani. A Die Welt című német lap tegnapi beszámolója szerint a vámbűncselekményeket vizsgáló kölni hivatal több száz ügy iratait adta át az ügyészségnek, és 15 esetben már az ítélet is megszületett. Az elkövetők többsége németországi céggel rendelkező szerb vagy horvát származású üzletember. Egy saarbrückeni szállítmányozó 155 tonna fagyasztott málnát hozott Szerbiából, emiatt hatévi börtönre ítélték. Egy 26 éves kereskedőt egy év és két hónapi szabadságvesztéssel sújtották, mert farmernadrágokat és pólókat csempészett Jugoszláviába. Szerbia és Montenegró területéről általában gyümölcsöt és építőanyagot próbálnak kicsempészni a német kereskedők. A kölni hivatal szerint a Jugoszlávia elleni embargó kijátszói elsősorban Németországon és Olaszországon keresztül bonyolítják üzleteiket. Teherautókon és repülőgépen próbáltak katonai rádióberendezéseket, páncélsisakot es katonai ruházatot a harcoló felekhez eljuttatni, és többen kísérelték meg hamis papírokkal, hogy kőolajat és különböző vegyszereket csempésszenek Jugoszláviába.
