Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-21 / 299. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 21., SZERDA 3 Sokan menekülnek táppénzre Granic a köztársasági elnöknél Nem nyelik le a keserű pirulát Az egészségügy helyzetéről, a társadalombiztosításban várható változásokról és néhány szociálpolitikai elkép­zelésről esett szó azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyen Kovács Pál népjóléti miniszter, Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke és Kökény Mihály politikai államtitkár adtak tájékoztatást. Jó egészség- és szociálpo­litikát nem lehet kizárólag kormányzati szinten megva­lósítani — mondta Kovács Pál. Éppen ezért egyik leg­fontosabb feladatuknak tekin­tették, hogy bejárják az or­szágot, találkozzanak a me­gyék egészségügyi és szoci- äis szakembereivel, vala­mint azokkal a civil szerveze­tekkel, akiktől segítséget kap­hatnak a munkához. A ma­gyar egészségügynek jó a kapcsolata az egészségügyi világszervezettel. Hazánk kapta meg a közép-európai kömyezetegészségügyi prog­ram kidolgozásának felada­tát, amely mintegy ötven or­szágot érint, s ugyancsak Ma­gyarországot bízták meg, hogy hangolja össze a külön­féle nemzetközi szervezetek által finanszírozott egészség- ügyi programokat. Nagy elő­relépést jelent a betegellátás­ban, hogy Pécsett, Zalaeger­szegen és Sopronban világ­színvonalú diagnosztizáló­központok nyíltak meg. Ugyanakkor nagy gondot je­lent, hogy sok intézmény fel­szereltsége elmaradott. Meg kellene teremteni az intézmé­nyek közötti egyenlőséget, mert csak így biztosítható, hogy minden beteg ugyan­olyan színvonalú ellátáshoz jusson. Új törvények és rendele­tek vannak készülőben, így az aneszteziológiáról, a be­tegbeutalásról, a természet- gyógyászatról és a védőnői szolgálatról szóló törvény, il­letve rendelet. Összességé­ben elmondható, hogy bár az egészségügy és a szociálpoli­tika nemzeti kérdés Magyar- országon, a tárca nem jutott jobb pozícióba. Sándor László a mögöt­tünk álló éV nagy eredményé­nek tartja, hogy a kormány­zat kialakította az egészség­üggyel kapcsolatos állásfog­lalását. Jelenleg egyre keve­sebbet kap az egészségügy a költségvetésből, s miközben a teljes egészségügyi struktú­rára 171 milliárd forintot for­dítunk, a gyógyszertámoga­tás 65 milliárd forintba ke­rül. Hatszázötvenezer a rok­kantnyugdíjas, akiknek az évi ellátása 69 milliárd forin­tot tesz ki, s táppénzre is mintegy 40 milliárd forintot fordított a társadalombiztosí­tás. Mindez csak részben an­nak a jele, hogy a társada­lom egészségi állapota rossz, hiszen sokan a munka- nélküliség elől menekülnek táppénzre vagy rokkantnyug­díjba. Szigorítani kívánják az ellenőrzést, hiszen a társa­dalombiztosítás nem vállal­hatja át mások gondjait, a foglalkoztatáspolitikai prob­lémákat nem háríthatják rá. Kökényesi Mihály arról számolt be, hogy több egész­ségügyi törvényt át kell dol­gozni. Előkészületben van a gyermekjóléti törvény, a be­tegjogi törvény pedig most áll egyeztetés alatt. Mint mondta: biztató, hogy a Nép­jóléti Minisztérium kiegyen­súlyozott kapcsolatot tart va­lamennyi parlamenti párttal. P. M. Egyetértés a kisebbségekről Horvátország jószomszédi kapcsolatokra törekszik a környező országokkal; emellett Zágráb célja, hogy tevé­kenyen részt vállaljon az európai biztonság megterem­tésében, és minél jobban bekapcsolódjon az európai in­tegrációba. Erről Mate Granic horvát miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter beszélt, amikor hivatalos ma­gyarországi látogatásának zárónapján, tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta az Országházban. A köztársasági elnök szó­vivőjének beszámolója sze­rint az államfő és a külügy­miniszter megbeszélésén szó esett a kisebbségek helyzetéről is. Megelégedés­sel állapították meg, hogy Horvátország is aláírta a Közép-európai Kezdemé­nyezés kisebbségvédelmi okmányát. Mate Granic el­mondta, hogy Horvátország kész kétoldalú kisebbségvé­delmi megállapodást is köt­ni Magyarországgal. A kétoldalú kapcsolato­kat érintve mind az állam­fő, mind a külügyminiszter perspektivikusnak ítélte azok fejlesztési lehetősége­it. Mate Granic mindenek­előtt a szerződéses kontaktu­sok bővítését szorgalmazta. Elhangzott, hogy a két or­szág kereskedelmi egyezmé­nye tartalmazza a külgazda­sági partnerség alapelveit, a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt biztosítja, és konvertibilis alapra helyezi az elszámolást. Emellett elő­készítés alatt van egy lég­ügyi, idegenforgalmi, illet­ve állategészségügyi egyez­mény. Szó esett arról is, hogy szükség lenne váme­gyezmény megkötésére Ma­gyarország és Horvátország között. Befejeződtek az IMF-tárgyalások Márciusban érkezik újabb IMF-delegáció Magyarországra. A tárgyalásokon szó lesz a hároméves gazdasági stratégiáról, az ál­lamháztartási reformprogramról és a jövő évi gazdasági folyamatok áttekintése alap­ján egy új megállapodás előkészítéséről. Minderről a Pénzügyminisztérium tájékoz­tatott tegnap, azt követően, hogy a Nemzét- közi Valutaalap delegációjának kéthetes lá­togatása hétfőn befejeződött. A kéthetes tárgyalássorozat végén Béké­si László pénzügyminiszter áttekintő ösz­szegző megbeszélést folytatott a Nemzetkö­zi Valutaalap delegációjával, melyet David Burton tanácsos vezetett. A PM tájékoztatása szerint a delegáció sokoldalúan informálódott a magyar gazda­ság helyzetéről, a kormány gazdasági prog­ramjáról, a devizagazdálkodás liberalizálá­sában elért eredményekről. A delegáció beszámolója alapján az IMF igazgatótanácsa 1995. első negyedévében tekinti majd át és értékeli az ország gazda­sági fejlődését. Új megyei bankszámlaszám A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ér­tesíti ügyfeleit, hogy 1995. január l-től a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a járulékbefizetések el­különített kezelése céljából a 232—90202—0024 bank­számlaszámot alkalmazza. A járulékbefizetéseket kérjük fenti időponttól kizárólag a bankszámlára teljesíteni a könyvelések gyorsítása és az esetleges reklamációk elkerü­léssé céljából. Az egyéni vállalkozók részére a bevallási nyomtatványokkal együtt küldjük ki az új számlaszámmal ellátott postai befizetési csekkeket. Karitász-segítség Karácsonykor cégek, pár­tok, magánemberek, segély- szervezetek látványos akci­ókkal kedveskednek a rászo­rulóknak, elsősorban a lát­ható szegénység felé fordul­va. A láthatatlan szegénysé­gen: a kisnyugdíjasokon, a nagycsaládosokon, az önhi­bájukon kívüli munkanélkü­lieken sokkal nehezebb segí­teni. Ezért közülük sokan maradnak ki a karácsonyi jótékonysági hullámból — fogalmazott a Magyar Kari- tász, a katolikus egyház hi­vatalos segélyszervezete. Tudatták: az országban mű­ködő 448 karitász csoport 20 ezernél is több ajándék- csomagot készít, amelyeket személyes látogatás kereté­ben adnak át a rászorulók­nak. Magyar Minőség Díjjal ismerték el tegnap azoknak a hazai vállalatoknak a tevékenységét, amelyek megfelel­tek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság PHARE- irodája pályázati feltételeinek, s arra törekednek, hogy a teljes körű minőségirányítás szemléletét és módszere­it teremtsék meg hazánkban. Képünkön Nyiri Lajos, az OMFB elnökhelyettese adja át a Burton Apta Tűzálló- anyag-gyártó Kft. és a Prec-Cast Öntödei Kft. képvise­lőjének a pályadíjat Erdősi Agnes felvétele Ragaszkodik kiadói jogaihoz a Mahir A Mahir Rt. az érvényben lévő szerződések alapján továbbra is élni kíván ki­adói jogával, így december 31-e után is kiadja a Ma­gyar Nemzetet, az Exp­resszi és az Esti Hírlapot. Minderre a Hírlapkiadóval folytatott teljes körű elszá­molás elhúzódása miatt kényszerült a részvénytár­saság. A vállalat e döntésé­ről Simicska Lajos, az igaz­gatóság elnöke tájékoztatta tegnap az MTI-t. Információja szerint nem sikerült rendezni a vitás kér­déseket a december 13-án tartott első tárgyaláson. Azon csupán a résztvevők a megoldandó feladatokat ösz- szegezték. A kialakult né­zetkülönbségek azonban megakadályozták, hogy a kölcsönösen elfogadható szövegű emlékeztetőt a fe­lek aláírják. Az elszámolás elkészítéséhez szükséges adatokat sem kapta meg a Mahir, ami szintén nehezíti a vitás kérdések lezárását. A Mahir Rt. igazgatósá­ga november végén döntött arról, hogy nem vesz részt a Hírlapkiadó Részvénytár­saság privatizációs pályáza­tán. Akkor kilátásba helyez­te a Mahir, hogy nem indít peres eljárást a Hírlapkiadó ellen, ám a jogviszony vég­leges lezárásának feltételé­ül szabta a felek kölcsönös elszámolását. Azt azonban már akkor kilátásba helyez­te, hogy ennek megtörténté­ig kiadja a három lapot. A kiadói jogokat a részvény- társaság a Hírlapkiadó Vál­lalattól júniusban szerezte meg 200 millió forintért. Ezt a megállapodást a priva­tizáció előtt álló Hírlapkia­dó tulajdonosi jogait gya­korló Állami Vagyonkezelő Rt. jogszerűtlennek minősí­tette. Zavartalan MSZP—SZDSZ egység Sima ügy a költségvetés „Sima ügy” lesz az adótör­vény-módosítások és a jövő évi költségvetés elfogadása, miután a Koalíciós Egyezte­tő Tanács ülésén kitűnt: a szocialisták és a szabadde­mokraták valamennyi rész­kérdésben közös álláspont­ra jutottak. Nincs tehát semmi akadá­lya annak, hogy az eredeti terveknek megfelelően de­cember 27-én az Országgyű­lés megszavazza a ’95-ös bü­dzsét — derült ki az MSZP és az SZDSZ vezetőinek ked­di tanácskozásán, amelyen egyebek közt ismét áttekin­tették a költségvetés ügyét. Pető Iván szabaddemokra­ta pártelnök az egyeztetőta­nács ülését követő tájékozta­tón beszámolt arról, hogy több, a parlamenthez kapcso­lódó, de a törvényhozás kom­petenciáját meghaladó témá­val is foglalkoztak, így példá­ul az alkotmánybírák kineve­zésével, a Magyar Nemzeti Bank Országgyűlés által megválasztandó felügyelőbi­zottságának ügyével, az om- budsmanok megválasztásá­val. Nekünk sikerülni fog Békéscsabai ismerősöm felhívott, s megkérdezte: mi­ért nem országos lap a Pest Megyei Hírlap? Kérdezte ezt úgy, mint aki minden hét végén olvassa lapunkat, ugyanis pénteken este utazik haza egyetemista lánya Budapestről, s ő mindennap megvásárolja Pesten, ösz- szegyűjti és viszi az édesapjának. Ismeri tehát a PMH-t, s véleménye szerint azért kellene a Pest Me­gyei Hírlap terjesztésére sokkal nagyobb gondot for­dítani, mert ha Magyarországon valamiben hiány van, akkor az az a szemléletmód, amelyet békéscsa­bai ismerősöm lapunk hasábjain vél fölfedezni. El­mondta, hogy ő ezt a konzervatív szemléletű újságot igenis nagyon modern hangvételűnek tartja, s hogy telefonált, azt is egy ilyen stílusú cikk inspirálta, hi­szen Sándor András Magyarország körös-körül füstö­lög című december 20-i számunkban megjelent írása nagy hatással volt rá. Hosszasan elemezte azt, amit Sándor András megírt, s ahogy a Világbanktól a déli autópályán át eljutott addig: a vasutasoknak ugyan­csak megfontolás tárgyává kell tenniük, beszünte- tik-e a munkát vagy sem. Véleménye szerint nem biz­tos, hogy a Magyarország körös-körül füstölög című írás a Pest Megyei Hírlapban eljut Zalaegerszegre, Nyíregyházára és Debrecenbe, s éppen ezért kérte, hogy a cikk másolatait borítékban juttassuk el az ille­tékes helyekre. Természetesen erre nem vállalkozha­tunk, de végül is ismerősöm minden egyes kitételével egyetértettem, s miután ő, mint elmondta, izgatottan várja a heti újságszállítmányt, bízom benne, egyre többen vannak, akik a lapunkban író Sándor András mellett a többiek írását is hasonló érdeklődéssel ve­szik kézbe. Az, hogy egy újság országos vagy nem or­szágos, az végül is nem elhatározás kérdése, s mi ab­ban bízunk, hogy megfelelő helyeken észreveszik, az a hangvétel, amelyet a Pest Megyei Hírlap nap mint nap megüt, az valóban nem hatna károsan ország­szerte. A konzervatív nemzeti újságírást jövőre is sze­retnénk művelni, s bízunk benne, egyre többen lesz­nek, akiknek megvilágosodik: a La Stampa sem fővá­rosi lap, s ennek ellenére néha köztiszteletben álló köztársasági elnökök is nyilatkoznak tudósítójának. Magyarországon sajnos az Aczél-korszak idején ki­alakult egy sajtószerkezet, s ebben az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által leosztott lapok, pontosabban pénzek alapján dőlt el szinte még a példányszámok alakulása is, s ezt a szerkezetet az Aczél-korszakból hátrahagyottak átörökítették az elmúlt négy eszten­dőre, no meg napjainkra is, azaz óriásplakátokon és töménytelen hirdetésben sulykolják bele az emberek­be, hogy pillanatig se felejtsék, vajon melyik újság a legnépszerűbb. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom